Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-09 / 33. szám

SZBQBD Márffy tovább szimulálja az őrültséget. Az Erzsébetvárosi merénylet tettesel. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A rendőr­ségen délulán szembesítették Mdr/fyt Marossy­val. Márffy táncolt, kiabált, szóval tovább szi­mulálta az őrültséget. Mire Mírossy rákiáltott: Hiába színészkedsz, gazember vagy, minket akasztófára akarsz juttatni, magíd ki akarsz menekülni. De mikor Márffy rámeresztene sze­meit, Marossy egyszerre elhal gátolt. Mdrffyt semmiképen sem lehetett vallomásra bírni. Több tanút idéztek meg, akik közül egy szemébe mondta Mirffynak, hogy a merénylet idejében ott settenkedett a helyszín i<özeiében. Márffy ekkor kiesett szerepéből és igy kiáltott: — Nem igaz, nem igazi A tanú erre igy felelt: — Maga a legnogyebb gazember, hiába (agad I Márffy rá akart rohanni a tanura, de le­fogták. Szembesiiés után visszaesett régi sze­repébe s egy szót sem szólt tovább. Chriastiból csak lépésről-lépésre lehetett egy­egy szót kivenni. A celában rendkívül ideges lett. Mé2 éjjelenként is többször fejezte ki azon kívánságát a foglárnak, hogy vallani akar. Ezt a kérésit aronban nem teljesítették, meri ezt csak taklkának tartják. A rendőrségnek az a feltevése, hogy azért akar többször, de mindig keveeeí vallani, hogy tájékoztassa magát az ügy mostani állásáról. Remélik azonban, hopy néhány napon belül teljesen meg fog törni. Lloyd George cáfol. George —, hogy a Wilson is Clemenceau közt létrejött szerződést titkos szerződésként állítják oda. Wilmos nagyon lojálisán viselkedett. Pár is, február 8. Az Intranzigens munkatársi élőit Clemenceau a Lloyd George állítólagos leleplezéséről kijelenti, hogy Lloyd George állításai csak fantasztikus látomások. Olyan tit­kos szerződés, amelyet az amerikai kongresszus nem ismert, sohasem jutott volna érvényre. Clemenceau megjegyezne, hogy ha neki meg­mutatják azt a titkos szerződést, akkor kötélén magát, hogy ő fizeti meg a jóvátétel Sss legét. kozatai helyesek. Nevetséges Klebelsberg gróf sajtópöre az Ébredő Magyarok ellen. Elitélték a miniszter rágalmazóit. Szeged budapesti tudósítójától) Közöltük, hogy Lloyd George zsal való nagy feltűnést keltő intervju jelent meg egy amerikai lapban. Az intervju szerint Clemenceau titokban kötött volna szerződést Wilsonnal a Rajna-vidék fran­cia meg8zálá*ára vonatkozóan, mulatt L oyd George rövid időre Londonba utazott. Londoni jelanlés szerint Lloyd George most nyilatkozatot adott ki a World ban, ame yb>n azt mondia, hogy az intervju rosszul adja vissza szavait. egyáltalá! an nem beszélt titkos szer­ződésről. A franciáknak erre vonatkozó nyilat­mondja Lloyd (A Szeged budapesti tudósítójától) Néhány hétlel ezelőtt részletesen foglalkoztunk s?zal a 8ajtópörrcl, amelyet Klebelsberg Kunó gróf köz­oktatásügyi miniszter indított az Ébredő Ma­gyarok Egyesületének öi igazgatósági tagja ellen. A pör kiindulási pantji az erzsébetvárosi bombamerénylet idején megjelent plahá', ame­lyet az ÉME adott Ki Klebelsberg ellen. A plakát miatt megindult sz eljárás é* sajtó utján elkövetett rágalmazás címén vonta fele­lősségre a bíróság az Ébredő Mjgysrok Egye­sületének igazgatóságát. Az első tárgyaláson, mint emlékezetes, csupán négy vádlott jeleit meg. Mádl Géza, Lukscsevich Lsjos, Lőrinci Antal és Turchányi Egon igazgatósági tagok, kérték a valódiság bizonyítását, amelyhez dr. Morócza Dénes királyi ügyész is hozzájírujt. Egyben ugy a vádlottak, mint az ügy több tanú kihallgatását kérte ez ügyben. A. Urőség elrendelte Apponyi Albert gróf tanúkihallgatá­sit is arra vonatkozóan, hogy Apponyi egy parlamenti beszédében, amelyben a titkos tár­saságok ellen szólal fel, az Ébredő Magyarok Egyesületét gyanúsította-e? Elrendelték Man­novich Jenő főkapitány kihallgatását is, aki az erzsébetvárosi bombamerénylet rendőri nyomo­zását irányította. Herkély Tibor, rz ötödik igazgatósági lag ügyét a bíróság külön tárgyalfa. Herkély ezen a tárgyaláson kijelentette, hogy a plakát szöve­gezésében nem vett részt, erre vonatkozóan kérte is a valódiság bizonyítását. Az ügynek két elkülönített részét azonban egyesitette a biróság és Töreky Gíza táblabíró tanácsi ma már az ÉME öí igazgatósági tagját együtt vonta felelősségre ez ügyben. Az első főtárgyaláson azonban Morócza ki­rílyi ügyész egy beadványt is ismertetett, amelyben többen kérték az ügyészséget, hogy a plakát ügyében őket is állítsák a biróság tli, mert azért vállalják a szerzői felelősséget. Az ügyészt ég a beadványt áttette a főkapitány­ságra és utasította a rendőrséget, ho§y annak valamennyi aláíróját hallgassa ki. Ez ügyben az iratok még nem érkeztek vissza az ügyész­ségre és igy még nem dönthettek arról, hogy a beadvány aláíróit felelősségre vonják-e. Igy a mai tárgyaláson csupán Mádl Géza, Lukacse­vich Lajos, Lőrincz Antal, Turcháiyi Egon éa Herkély Tibor állott a biróság előtt. A kilenc órára hirdetett tárgyalást nagy ér­deklődés előzte mee. Apponyi Albert gróf első­nek jelenik meg a Töreky-tanács második eme­leti termében. Majd felvonulnak a vádlottak és azok védői, közöttük dr. ülain Ferenc is. Kilenc óra után néhány perccel bevonul a biró­ság. Töreky Gíza elnök clcőíorban ismerteti az előző tárgyalások iratait. Egyidejűleg ismer­teti Herkély Tibor vallomását, amely szerint Herkély nem volt jelen 8z ismeretes plakát megszövegezésénél. Kilenc óra után néhány perccel Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is megjelenik és Morócza Dénes királyi ügyész mellett foglal heíyet. A biróság az iratok ismíretése után megkezdi a tanúkihallgatásodat. Elöször Apponyi Albert gróf ál a biróság elé. Apponyi emlékezetes nemze­gyülési beszédére és egy állítólagos nyilatkoz­tára vonatkozóan te^z vallomást. Elmondja, hogy csak újságokból olvasta az Erzsébetvárosi bomba­merénylet töiténetét és nem emlékszik olyan nyilatkozatra, amelyben ő kijelentette volna, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületét lehetne gyanúsítani a bombamerénylettel. — Ds igenis, mindig követeltem — folytatja Apponyi —, hogy a sajnálatos események ügyé­ben bárhová vezessenek is a szálak, a kormány és a hatóságok a legerélyesebben járjanak el mindenkor az ország érdekében. Én mindig ál­talánosságban mondottam ezt és február 15-1 nemzetgyűlési beszédemben sem céloztam az ébredő magyarokra. Mindig hangoztattam, hogy megfélemlítés nélkül járjanak el az ilyen ügyek­ben, ha azok bárhonnan is indultak ki. Én azonban bizonyos erélytelenséget tapasztaltam és ezért hivlam fel a kormány figyelmű ismé­telten, hogy a legszigorúbban járjanak el a borzalmas ügyben. Február 18 i beszedemben annál inkább sem célozhattam az ébredőkre, me-t hiszen az Erzsébetvárosi Kör ellen elkö vetett merénylet csak április 3-án történt. Apponyi kihallgatása után Klebelsberg Kunó gróf a sértett áll a bíróság elé. Részletesen elmondja, milyen zavaros, nehéz időben vette át a belügyminisztérium vezetését, hangoztatja, hogy akkor százszorosan szükség volt minden eseiben erélyes intézkedésekre. Február 16-án ielen'ek meg először az ÉME plakátjai. Ekkor figyelmeztették őt, hogy az első é8 második nemzetgyűlés összeülése közötti szünet elkalmas lesz arra, hogy bizonyos rétegek zavart okoz­zansk. A választási mozgalmak idején különös erélyre volt szükség. Február 25-én azután, mikor az Ébredő Magyarok ujabb gyűlést hivtak össze és bizonyos rendzavarások történtek, ő Msrinovích főkapitánnyal értekezett egy ügy­ben. Marinovich arról beszélt, hogy az Ébredő Magyarok működését különösképen ellenőrizni kell, mert az egyesületnek nagy központjában különböző intézmények, hivatalok, szerkesztő­ségek vannak és a rengeteg vidéki fiók elágazása ts kettőzött figyelmet és ellenőrzést igényel. Ezután a vádlottak intéznek kérdéseket Kle­belsber Kunó grófhoz, aki Turchányi Egon kér­déseire többek között kijelenti, hogy pozitív tudomása volt arról, hogy az ébredők egyesü­letében bombákat osztogatnak. Akkor az egye­sületet fel is oszlathatta volna, ha akarta volna, mert ahhoz joga lett volna. A vádlottak több olyan kérdést tettek fel, amelyek Klebelsberg Kunó, illetve a kormány és az ÉME közötti szorosabb kapcsolat tisztázását célozták. Töreky e nök azonban részint nem engedte meg a kérdések föltételét, részben félbeszakította a vá­laszokat, igy az érdekes kapcsolatnál csak fél mondatok hangzottak el... A védők kérdései után Marinovich Jenő fő­kapitányt szólítja tanuságtéielre a biróság. Elmondotta vallomásában Marinovich Jenő az £ME. helyiségében volt „H szánk* szer­kesztőségében tartott eredményes házkutatás részleteit, amelynek során fegyvereket, tölté­nyeket és kézigránátokat talált a rendőrség. A vádlottak és a védők kérdései után a biróság öt percnyi szüneiet rendelt el, majd Fáy Gyulát hallgatja ki, aki vallomásában kijelenti, hogy az egész esetről csak igen keveset tud. A következő tenu Pröhle Vilmos. Utolsó tanu­kén!l Darányi Ferenc osztálytanácsost hallgatták ki. Öt kérte fel Klebelsberg, hogy közölje az ÉME-vei, hogy hérlen vizsgálatot maga ellen. Ezután Morócz Dénes ügyészségi alelnök tartotta meg a vádbeszédét. Megállapítja, hogy a belügyminiszter soproni bukása elsősorban ennek a manővernek a következménye volt. Kijelenti, hogy a maga részéről a legteljesebb reverenciával viseltetik az ÉME iránt, de nem ismerheti el azt a jogát, hogy felülhelyezkedjen a törvényen. Kéri a bűnösök megbüntetését. Dr. Valder Károly védő a bűncselekmény megítélésénél elsősorban szemögyre veendőnek tartja a belügyminiszternek és az ÉME-nek egymás között volt viszonyát. Mivel a plakátok hazafias felbuzdulásból íródtak,^ kéri, hogy a bitóság a vádlottakat mentse fel a vád aló). Ezután Ulain Ferenc nyiltan kijelenti, hogy a belügyminiszternek ez az eljárása a legkép­telenebb agyban születő perverz ötletet is felül­múlja. A belügyminiszternek, aki többször igénybevette az ÉYIE támogatását, kötelessége lett volna elterelni a figyelmet azon egyesület­ről. ahova magasrangu katonatisztek tömörültek. Etután sorraveszi a plakát minden egyes pontját és kimutatja, hogy sehol sem lehet szó rágalmazásról. A többi védők felszólalása után a biróság ítélethozatalra vonult vissza. Az Ítéletet délután hirdették ki. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Turchányi Egon hitoktatót és Lukacsevtch L?jos hírlapírót kétrendbeli sajtó utján elkövetett és felhatalma­zásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségében s ezért mindkettőt fejenkint háromhónapt fog­házra és 100000 korona pénzbüntetésre itélt. Binösnek mondja ki a biróság Mádl Géza magánhivatalnokot és Lőrincz Antal miniszteri számtanácsost szintén kétrendbeli rágalmazás vétségében és őket fejenkint 14 napi fogházra és 60.000 korona pénzbüntetésre itéli. Dr. Herkély Tibor miniszteri titkárt az ellene emelt vád alól a biróság bizonyíték hiányában fel­mentette. Kötelezte a biróság a vádlottakat, hogy az ítéletet jogerőre emelkedése után egész terje­delmiben a Magyarország-ban közzétegye, va­lamint hogy felettes hatóságukkal — Turchányi esetében a hercegprímással — közöljék. Az el­itéltek felebbaztes. MMMMMMMMMMMMMMIMMMMM A klncttári házhaszonrészesedég ulahb .r.há. Ivozása. A pénzügyminiszter a hivatalos lap csütörtöki számában megjelent rendeletével a februári tekbér­JSE?" "etendő kincstári házhaszoSrészesedk újból szabályozta és pedig akként, hogy a februári felemelt bérösszegből csupán akkora össleg mentes a kincstári iooq38 a'ó). mint amekkora összeg az 1923. évi novemberi bérévnegyedre fizetett bérből mentes volt. A rendelet szerint tehát abban az eset­ben, ha a lakás bérlője novemberben mondjuk 12o.ooo korona bért fizetett, amely bérnek felerésze közüzemi díj cimén mentes volt a kincstári hlzhaszonrészesedés alól és a lebáuári bérévnegyedre fizetendő bér 14o.oo3 koronát tesz ki, ebből csupán 8o.o»o korona mentes a kincstári házhaszonrészesedés alól. Az üzlethelyisé­gekért fizetett novemberi bér egytizenhatod része men­tes a kincstári házhaszonrészesedés alól, akkor-is, ha például a februári bérösszeg a novemberben fizetett 800.000 koronával szemben 9öo 000 koronára emel­tetett fel.

Next

/
Thumbnails
Contents