Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-08 / 32. szám

Emres igám ára 500 korona K> «a KMÓH**­a* kMB IMMM mftutai B^.ggwwto rn* 500 *>­RMUL Eiöfií®2é!i»? ékük: hfflp fttawr* Mjijwioooa.1 ta Mtfccn laOOÜ Hirdetési Arak: Félhasiboa 1 mm. 100, egy hasibon 30S, más tél hasábon 250 K.Siö»»f­Wht 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 sxóig;20M K. SzOvegkBzti kSzl«mtv«k soronként 1500. Nylt»,«a­ládi értesítés 2400 l. Tttb­izOri leiadásnál áreagadméay V. évfolyam. Szeged, 1924 február 8, PÉNTEK. 32-ik szám. Peidl utja. Peidl Qyula, a legnagyobb parlamenti ellen­zéki párt vezére, a kormány elnökével való megbeszélés után kiutazott Londonba, hogy a magyar helyzetről tárgyaljon az ansol kormány fejével, — de '•em tudjuk, Peidl Qynla vissza fog-e jönni. Tudniillik Peidl Qyula még ki se ért Londonba, mikor itthon már olyan notórius hazaárulóvá vált, hogy egyáltalán nem csodál­koznánk rajta, ha meggondolná a dolgot és nem térne vissza azok közé a dühös jó hazafiak közé, akiknek nagy gyakorlata van már a bosszú pallósának kezelésében. Sejtelmünk sincs róla, mik az előzményei a magyar .munkás-politikus utjának, hivta-e az angol munkás-miniszterelnök, vagy nem hivta, a maga jószántából ment-e, vagy a magyar kormány biztatására, — mert hiszen utóvégre ez sincs kitárva. Ugy látszik, a Bethlen kölcsön­egye támogatókra szorul és Ramsay Mscdonald­nál mégis csak jobb közbenjáró Peidl Oyula, mint például Zsirkay János, vagy nem kevésbé illusztris kollégája, Kuni P. András. Akármi volt azonban a dolog előzménye, Peidl Qyula kiment Londonba, de ezzer még nem követett el hazaárulást, aminthogy például Friedrich István szintén kiment Kemal basához, de azért csak magasztaló cikkeket olvastunk róla. Ulain Ferenc magyar nemzeti géniusz szintén ki akart menni Hitler német nemzeti géniuszhoz és azért Uiaint se nevezte a kurzussajtó hazaárulónak, noha Ulain és Friedrich elutazásuk előtt való­színűleg nem tanácskoitak a magyar kormány felével. A hiba nem is ott van, hogy Peidl Qyula kiment Londonba, hanem ott van, bogy meg­állt Bécsben és nyilatkozatot adott a becsi sajtónak arról, hogy a magyar munkásságnak milyen kívánságait fogja tolmácsolni Ramsay Macdonald előtt. Ugyanazokat a kívánságokat, amiket akkor mondott volna el neki, a munkás­politikusnak, ha véletlenül Összejön vele, mi­előtt még miniszterelnöke lett volna a föld leghatalmasabb birodalmának. Jogrend, teljes polgári szabadság internáló tábor nélkül és ai emigráció likvidálásával: ezek azok a kívánsá­gok, amiket Peidl saját nyilatkozata szerint tol­mácsolni fog odakint a magyar szociáldemo­krácia nevében. Lehet, hogy ezek nagyon go­nosz kívánságok, de nem igen lehetnek ujak a furzusnak, mert eleget hallhatta itthon is ötöd­iei esztendő alatt s nemcsak a munkásság részéről. Se a szociáldemokrácia, se a liberális «»enzék soha nem csinált titkot belőle, hogy nincs egészen kibékülve a mai magyar állapot­!a! és ezt az álláspontot hatalmas beszédben ejtette ki Peidl Qyula a parlamentben, éppen *gy nappal azelőtt, hogy Bethlen István magá­no* kérette őt a londoni ut ügyében. mégis abban van a kurzus sajtója és ny»ván a megrökönyödött egységes pírt véle­ménye szerint is a hazaárulás deliktums, hogy reidl Qyula azt fogja elmondani odakint, amit elutazása előtt az ország házában elmondott űthon. Cs ezért mulatságos az a nagy felhör­dülés Peidl ellen, amely érthetőnek érthető, de a> a komikusságából nem von le semmit. Nem mi állapítjuk meg, hanem a konstruktív Ma­gyarság, hogy az egységes párt nem az irány­változástól fél, boldog önfeláldozással követi *z Bethlent minden Pálfordulásban akár a libe­ralizmus annyiszor meggyalázott utjain is, — hanem fél attól, hogy ha egy koncentrációs rezsimben egy vízen eveznek régi és uj liberá­Jj?°k, akkor sok lesz az eszkimó és kevés a Iö»a. Osztozni kell a tárcákon, a pozíciókon, őrszem-állásokon, egyszóval azon, amit a ré£i jó időkben ugy hivtak, hogy húsos-fazék 8 amiben ha most már kevesebb is a hus, ntégís csak jó amellett ülni ebben az elhusta­lanodott országban. Ezt a Magyarság állitja, hogy okkal-e, vagy ok nélkül, azt intézzék el a konstruktivok egy­más közt. Miránk csak az a komikus hipokrizis tartozik, amivel az úgynevezett egységes párt Peidl őszinteségét hazaárulásnak akarja beállí­tani. Hát mit gondoltak a kormány pártjában? Azt, hogy Peidl Qyula a legnagyobb elragadta­tást fogja mímelni afölött, amit itthon a kritika kalapácsával kopácsolt ? Azt hitték, hogy Peidl arra fogja kérri az angol miniszterelnököt, hogy kövessen el mindent az ingadozó kurzus alá­támasztására és vétesse bele a kölcsön-feltéte­Ieküe, hogy az egységes pártnak és fajvédő szárnyának életfogytiglan biztosíttassák a man­dátum ? Ezt kívánni a szociáldemokraták vezér­politikusától olyan naivság volna, mintha a I munkásság elvárta volna Friedrich Istvántól, hogy Mussolinit kapacitálja a Népszava meg­rendelésére, vagy mintha a zsidók a legtermé­szetesebbnek tartották volna, hogy Ulain cionisti­gárda szervezését kérje Hitlertől. Se a munkásokban, se a zsidókban nem volt ennyi szent együgyüség. Hát ne legyen a* egységes pártban sem. Várják ki izgalom nélkül, szép-nyugodtan, mig Peidl Oyula hazajön és beszámol az egységes párt ellen elkövetett hazaárulásról. Hiszen amilyen szerencséje van az egységes pártnak, lehet, bogy Ramsay Mscdonaldnak azzal a nyilatkozatával tér vissza, hogyha ö nem volna angol miniszterelnök, akkor egységei páril képviselő szeretne lenni. Peidl nem ment hívatlanul Londonba. felel a valóságnak az a hir, hogy nem veszünk részt a tárgyalásokon. Eddig sem vették igénybe a mi közreműködésünket. Nekünk nem lehet elég az, ha elébünk állítják az eredeti törvényjavaslatot, hanem számos kifogásaink vannak. A debreceni pótválasztás. Debreceni tudósítónk jelenti, hogy a belügy­miniszter döntésének a megérkezését péntekre várják. A polgármester a döntés után össze­hívja a központi választmányt, hogy minél hamarabb kitűzhesse a pótválasztás napját. Ma a város törvényhatósága közgyűlést tartott. A Bevízaközpont tárgyalásai. Arkauer, Neustadt és a Devizaközpont közti tárgyalások a mai napon a Devizaközpont épü­letében folytalódnak. Ezen tanácskozáson a Devú» központ vezetőjén, Tabakovics Dusánon kivül Kállay Zoltán is résztvesz. Bár megoldás­ról még mindig nincs szó, a tárgyalások ered­ményt" - J ' (A Szeged budapesti tudósítójától.) Egyes lapok szerint angol forrásból megcáfolták azt 'a hirt, hogy Peidl Qyula az angolok meghívására ment volna ki Londonba. Miután ebhez min­denféle glosszákat fűztek egyes orgánumok, az ügy tisztázása céljából kérdést intéztünk i szociáldemokraták egyik vezető tagjához. Azt as információt kaptuk, bogy tényleg nem Macdonald htvta meg Peidl Gyulát, azonban tény, hogy a Labour Partytól kapott üzenetet. Peidl nem ment mint hívatlan vendég Londonba. A fővárosi választások. Holnap tartják meg a tárgyalást a fővárosi választások ügyében a parlament miniszteri tár­gyaló termében. A megbízott ellenzéki képvi­selők pártjuk nevében eddig is ismételten a javaslat ellen voltak. Nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a szociáldemokraták nem vesznek részt ezeken a tárgyalásokon. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Farkas Istvánhoz, aki a kővetkezőket mondta: Meg­• * iirirrrifw'uM Az osztrák kancellár Budapesten. fog venni Románián és Ausztrián kivll Szovjer oroszorszdg megbízottja is, miután Románia és Oroszország és köztünk is folytak hasonló természetű gazdasági tárgyalások. , n MeS. Ví*y°k lyőződve, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök a külföldi tárgyalá­sait ez ügyben és a magyar kölcsön ügyében teljes eredménnyel folytatja le és nincsen két­ség aziránt se, hogy a külföldi kölcsön előnyös lebonyolítása elö fogja segíteni Magyarország gazdasági rekonstrukcióját. A Szeged tudósítója jelenti az éjszakai órák­ban: Dr. Seypel osztrák szövetségi kancellár csütörtökön éjszaka 10 óra 50 perckor utazott el kíséretével vissza Bécsbe. A pályaudvaron a búcsúztatásra megjelentek Hornboster ügyvivő vezetésével az osztrák követség tagjai, továbbá Khuen Hédervdry Sándor gróf követségi ta­nácsos és Bárcziházi Bárczy István h. állam­titkár. Ugyanezzel a vonattal utazott vissza Maszirevics Szilárd bécsi magyar követ. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Seypel ? szövetségi kancellár és Grünberger külügymi­niszter csütörtökön délután 1 óra 25 perekor Budapestre érkeztek. A pályaudvaron fogadá­sukra megjelent Ambrózy Lajos rendkívüli kö­vet, meghatalmazott miniszter, továbbá Bdrcza­falvi Bárczy István helyettes államtitkár és Zatlevich bécsi követ. Bethlen István gróf mi­niszterelnök és felesége este 8 órakor a mi­niszterelnöki palotában a kancellár tiszteletére ebédet adtak. , - „ „ . Budapesti munkatársunk beszélgetést folyta­tott az osztrák kancellárral, aki a következőket mondotta budapesti útjáról: — Bethlen István gróf miniszterelnök ur szives meghívására érkeztem ma Budapeitre, ahol a mai délutánt töltöm. A tárgyalások teljes eredménnyel járlak. A kötött megállapo­dások még nincsenek aláírva, ez csak hat nap múlva történik meg Bécsben, ahol Bratianu és Duca urak viszonozni fogják a mostani buka­resti látogatásunkat. Ezen a tárgyaláson részt resu _ | maa^ircvica ocuaru uec&i magyar Kövei, iwnmnnn****** rn t mnmnnmm n mnrromtu uuuuun Lloyd George titkos okmányai. Macdonald miniszterelnök az újságok hír­adásai szerint utasította Creve lord párisi nagy­követet, hogy jelentse ki, hogy az angol kor­mány tudtán kivül tette közzé Lloyd George az állítólagos titkos okmányokat. A külügyi hiva­tal ismételten és sürgősen felszólította Lloyd George-ot, hogy ha ilyen okmányok vannak birtokában, azokat szolgáltassa vissza. Lloyd Qeorge a Star szerint teljesen abszurdumnak mondja azt az állítást, amely szerint ö nem ismerte volna a Ruhrvídék ellenőrzésére vonat­kozó francia Javaslatokat. Macdonald miniszterelnök ma délelőtt levélben sajnálkozását fejezte ki Poincaré miniszterelnök­nek amiatt az incidens miatt, amelyet Lloyd George hozott szőnyegre s hangsúlyozta, bogy nem ő a felelős érte. Lloyd George- nak a Newyork World-ban tett kijelentésére a külügyminisztérium egy közle­ményt adott ki, amely a többi közt a követ­kezőket mondja: Clemenceau és Wilson közt nem jött létre semmiféle titkos egyezmény, csak kettőjük közt Lloyd George távollétében meg­beszélések folytak s ő azok eredményéről vissza­térésekor tudomást szerzett s 1919 április 12-én 1 délelőtt hozzá is járult.

Next

/
Thumbnails
Contents