Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-07 / 31. szám

£üvc« »iám ára 500 korona. SWflmxlfee* ét MaMMva. Isti Deák Farwx-utca 2. (Fő. rtüfekoMval szemban.) Tóiéira 13-33.A.Szeged" meg)tf e«tt MW kivitelével mindéi) E»m szám ára S00 hofíaa. SieikctfBl árak: Egy tfteapra kelykan 10300, Budatnten it vkMkan 12030 kor. Hirdetési árak: Pélhatiboo í mm. 100, egy hasábos más léi hasábon 250 K.SzSveekfljt 23 százalékkal dfáfabkApróhirdetés 10 nőig MB K. SzOvegkflitl kfiilea*vek toronként 1500. Nylttfc,««aládi értesítés 2400 K. T»ftbMOri feladásnál ácengectaénf V. áTÍoiyara, Szeged, 1924 február 7, CSÜTÖRTÖK. 31-ik szám. Elmélkedés a világban levő különböző romlásoknak okairól. Köztudomásúlag mindazokhoz a bkokhoz, melyek ma az egész emberiségei, de kiváltképen ezt a szerencsétlen, megnyomorított, kis országot sújtják, semmi köze a világháborúnak. Minden bajoknak okozói a szabadkőművesség, a destruktív sajtó, meg az izmus különbözö válfajai. Liberalizmus, radikalizmus, szocializmus. A kommunizmus már nem tartozik ebbe a sorozatba, lévén az nem ok, hsnem okozat, az állambölcselet legújabb iskolájának tanítása szerint egyenes következése az előbbi rothasztó tényezőknek. Annyira közismert igazságok ezek, hogy bölcs opportunizmusból hirdetik nagyrészben azok is, aki& nem is olyan régen szabadkőművesnek, liberálisnak, radikálisnak, vagy szocialistának hirdették magukat. Hirdeti például a szent ügyhöz mért apostoli buzgalommal Zsirkay Jáno3, a Tüz néhai szerkesztője, aki az általa méltó felháborodással rothaszíónak bélyegzett Szegedi Naplót annak idején igen szép entimllitarista cikkel örvendeztette meg, egy másik szegedi ujcágban megírta, hogy aki pogromot hirdet, vagy vallási vitát provokál, átkosabb ellensége az országnak, mint a szerb vagy a román, az Ember cimü újság hasábjain pedig baráti kézszorítását és újévi üdvözletét küldötte bizonyos destruktív felekezetű és gyászos emlékezetű Göndör Ferencnek. A következetesség igen szép erény, de Zsirkay János és vele együtt nagyon sokan, akik az októberi forradalom idején hangadó szerepet vittek, valószínűleg ráeszméltek Bismarck mondásának igazságára, begy cssk az ökör következefe3 és cssk a kutya mege égedett. Ez adja meg nekik az erkölcsi jogcímet mindazon izmusok megbélyegzésére, melyeket maguk is segítettek csináln.. Nálunk forradalom volt 1918 októberében és 1919 márciusában. Nem olyan, mint 1848 márciusának idusán. Az októberi forradalom egy vesztett háború nekikeseredett hangulatában, a csalódottságnak, hiábavaló tömérdek véráldozatnak jegvében, az állami és társadalmi bomlás tüneteinek közepette született meg. Az uj márciusi forradalom pedig a kloakák szemeiját öntötte ki az utcákra és szennyes áradat formájában söpört végig az országon. Mesterei az orosz példát akarták a magyar talajba átültetni, ahol immár hetedik esztendeje vonaglik a társadalom, gazdasági élet és civilizáció. Oroszország az iskolai példája a teljes és tökéletes társadalmi felborulásnak, pedig hát amilyen köztudomásúlag nálunk a destruktív tényezők voltak a romlás okozói, olyan köztudomásúlag Oroszországban nem volt se szabadkőművesség, se szabad sajtó, se liberalizmus, se pedig radikalizmus. Oroszországban a cárok atyáskodó kormánya gondoskodott mindezen bomlasztó eröfcnek a távoltartásától. Még a zsidók se nagyon okozhatták az °rosz forradalmat, mert letelepedésük csak az úgynevezett zsidó-rayonban volt megengedve, a forradalom pedig tudvalevőleg Moszkvában, "étervárott és a hadseregben tört ki. 1789-ben is a francia forradalmat nem valami szociális intézkedésekben és szabadságokon gazdag éra előzte meg, hanem a Lajosok uralkodásának sorozata, akiknek ideje alatt jogtalan VO T BZ ország népének túlnyomó része és koldusbotra jutott, aki nem született bele véletg.nü> a kiváltságosak valamelyik rendjébe, '/""leié menve a történelem során, akár a sirályát lefejező Angliában, akár a németországi Wrasztlázadásnál, akár egészen régen az antik Kómában, meg lehet állapítani, hogy a forradalmak mindig az elnyomások és társadalmi igazságtalanságok periódusaira következtek. Kitörésük mindig annál erősebb volt, mennél n«gyobb mértékben gyülemlett fel az igazságtalanság, jogtalanság és mellöiötlség érzése a tömegekben. A forradalom rombol és értékeket pusziit, az kétségtelen. A poütikii tudomány meghatározása szerint minden forradalom rengésszerü jelenségekkel súlyosbító- átmenet egy relatív társadalmi stabilitások az állapotából egy másik társadalmi stabilitásnak az állapotába. Az államférfiúi és politikai okosságnak törekvése tehát csak az letie', hogy a rengésszerü jelenségeket kiküszöbölje és amikor a stabilitásnak az állapotában van, megszűntesse az okokat, amelyek elégedetlenség felkeltésére alkalmasak. Egy okos, előrelátó és szociális politika, amely munkaalkalmakat teremt, amely letörli a könnyeket és kiszedegeti a töviseket a társadalom t edéből, jobban szolgálja bármely országnak belső Ekéjét éi biztonságát, mint a két oldalról is e!k vetett bűnök hánytorgása, a megtorlás és a felelőtlen elemek politikája. A kormányzás nen a vissza* felé való nyelvoltögelés, nanem az előrelátás tudománya. A miniszterelnök tanácskozni kiván az ellenzék vezéreivel. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Rassay Károly az ellenzék megbízásából a miniszterelnök elé tárta a liberális polgárság sérelmeit. A tanácskozás csaknem egy óra hosszat tartott. Bethlen htván gróf azt az óhaját fejezte ki, hogy értekezletre szeretné összehívni az ellenzék vezéreit. Rassay beszámolt erről az ellenzéknek. Értesülésünk szerint Bethlen gróf a szociáldemokratákon kivül Vdzsonyit, Ugrón Oábort, Rassayt, Szilágyit és Létayt fogja egybehívni tanácskozásra. Debrecenben csak pótválasztás lesz. A debreceni választás ügyében fordulat állott be. Rakovszky Iván belügyminiszter megvizsgálta a felterjesztési iratok alapján a debreceni központi választmánynak a legutóbbi választás ügyében hozott döntését és ennek eredroényekép a központi választmány határozatát megsemmisítette. A miniszter hlyen ertelcriü döntése után Debrecenben nem lesz uj választás, hanem az el*ő eredmény ahpján pótválasztás lesz Nagy Vince és Haendel között. A miniszter ilyen értelmű választ adott a nemzetgyűlés szerdai ülésén Rupert keddi interpellációjára. Hegymegl Kiss Pál bünvddi feljelentést akar tenni a debreceni központi választmány ellen, mert ki akarja deríteni, vájjon a válasdmány döntése felsőbb utasításra tőrtént- e. Peidlit nem hivták Londonba. (?) London, február 6. (MTI.) A britt sajtó a következő Reuter táviratot közli: Arra a hirre vonatkozólag, hegy a magyar szociáldemokrata párt vezéreit Londonba hivták volna meg, hogy itt Ramsay Macdonald miniszterelnökül a magyar hel>zetet megbeszéljék, hivatalosan megállapították, hogy ezek minden alapot nélkülöznek. Ilyen meghívás sen közvetve, Lsem közvetlínül nem tőrtént meg. Eltolódott a lakásfölezabaditáe határideje. Vass József népjóléti miniszterhez kérdést intéztek arról a tanácskozásról, amelyet a reszortmiszterekkel a lakáskérdéssel kapcsola os ügyekben folytatott. A népjóléti miniszter ugy nyilatkozott, hogy a tanácskozások, amelyeket a kereskedelmi és pénzügyminiszterrel folytattam, nem a lakáskérdés körül forogtak, az építkezési hitet kérdéséről tárgyaltunk és ennek eredményeképen sikerült az építkezési hitel kereteit felemelni. A lakásforgalom terén a szabadforgalom már csaknem teljesen helyreállt, csupán bérekben van még megkötöttség. JA teljes felszabadíts tekintetében, amelyet eredetileg 1926, november havára kontempláltak, időeltolódás állott be. A korább kontemplált időn túlra várható csak a lakások felszabadítása. A szabadforgalomban a békebeli lakbérek 2500-3000szeresét lehet számítani. Nincs döntés az osztrák-megyat* valutaegyezményben. Az osztrák-magyar deviza- és va'utaforgalom ügyében az összes érdekeltségek bevonásával szerdán értekezletet tartottak. Hivatalos nyilatkozat szerint szerdán keüett volna döntésnek lennie. A döntést azonban nem hozták meg a igy az egyezmény aláírása sem történhetett meg. A kereskedelmi miniszter válasza az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság működéséről. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez az uzsora bíróságok működésével kapcsolatos sérelmek, árrazziák, az OKÁB működése, az OKAB szakértők szereplése és sz OKAB-nak az ipari jogosítvány kiadásainál adott véleményezési joga ügyében. A kereskedelmi miniszter válaszában a következőket közölte a kamarával : Nem tartja indokoltnak és célszerűnek, hogy az OKAB egyes esetekben hivatalból köteles legyen a Devizaközpont szakvéleményét kikérni. Az úgynevezett razziák már rég óta megszűntek, az árellerőrzés csupán arra vonatkozik, hogy az OKAB kiküldöttei a kirakatokban kiirt árakat feljegyzik a fe'tünöen magas árak további megvizsgálása végett. A miniszter végül közli a leiratában, hogy maga sem óhajtja fenntartani a jövőben ezt a joggyakorlatot, hogy az üzletnyitást kérelmekkel kapcsolatban az OKAB-nak véleményezési szerepe legyen. Megsemmisítették a debreceni központi választmány döntését. A belügyminiszter válasza Rupert interpellációjára. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemrMavülés szerdai ülését háromnegyed 11 órakor nyüotU meg Pesthy Pál. ale'nök. Mielőtt a napirendre áttérnek, bejelenti, hogy a tegnapi ülésenem téves intézkedés történt az ő részéről, akkor amikor Rupert Rezsőnek a mentelmi bizottság elé való utasítását javasolta. Sem az intézkedés sem az ennek alapján hozott határozat nem felel meg a házszabályoknak. Kéri a nemzetgyűlést, hogy nézzék el ezt a tévedést és a határozatot tekintsék tárgytalannak. (Helyeslés.) Minthogy azonban Rupert Rezső részéről a sértés m^gis fennforog, utólag utasítja rendre. , , , Ezután a földbirtokreform-novella részletes tárgyalására térnek át. Farkas Tibor a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Tekintettel arra, hogy 30 képviselő van jelen, a Ház tanicskozóképtelen s elnök az ülést 5 percie felfüggeszti. Szünet után Nagyatádi Szabó István szólalt fel: — A 7. §. 2. bekeidését kellene tárgyalni, miután azonban a nemzetgyűlés az első bekezdés 2. részét törölte, a 2. bekezdés tárgytalanná vált, azért ennek törlését kéri. A Ház ilyen értelemben határoz. A harmadik pontnál Gaál Gaszton a bekezdés törlését kéri. Nagyatádi kifejti, hogy a 3. pont azt tartalmazza, hogy ha a szénbányavállalatok ipari telepekre akarnak a községekben telkeket vásárolni, akkor az ilyen üres telkekre nincs elővásárlási joga a