Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-06 / 30. szám

Sz«aM. 19t4 február 6. SZEOED Pompa nélklil temetik Wilsont. Washington, február 5. A hadügyminiszter tegnap megjelent Wilson özvegyénél és a kormány ama óhajának adott kifejezést, hogy a volt elnököt az ország költségén temessék el és emlékére nemzeti gyászünnepet rendezzenek. Wilson özvegye kijelentette, hogy a kívánságnak nem tehet eleget. Elhunyt férjének ugyanis határozott kívánsága volt, hogy egyszerű módon, minden pompa nélkül temessék el. Wilson temetése szerdán lesz. Szabó Dezső büntetését leszállította a tábla. Bejelentette, hogy ki fog vándorolni. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Szabó Dezső írót, az Élet és Irodalom c. hetilapban .Levél a köztisztviselőkhöz" címmel megjelent cikkeért sajtó utján elkövetett izgatásért és nemzetgyalázásért két évi börtönre, százezer korona pénzbüntetésre és öt évi hivatalvesztésre ítélte. A kir. tábla kedden tárgyalta az ügyet nagy érdeklődés mellett. Az elsőfokú itélet ismertetése után Kéhler ügyész szólalt fel az elsőfokú itélet fenntartási mellett. Majd dr. Qdl Jenő, az ismert liberális politikus és neves zsidó ügyvéd beszélt, mint Szabó Dezső védője. Többek közt ezeket mondotta: — Szabó Dezső okfejtése lehet hibás, világnézete téves, célkitűzései elmosódottak, de áldozatos és mindenre kész mártiromos magyarsága minden kétségen kivül van és még e teremben is tiszteletreméltó. — Ha Szabó Dezső hibás izgatásban, nemzetgyalázásban, akkor csak annyira hibásnak kell lenni mindezekben a bűntettekben Berzsenyinek, a halhatatlan költőnek, aki nem kevesebb elkeseredéssel vágta oda a magyarság szemébe és nyilván nem hízelgő szándékkal, hogy „rut szibarita vázl" — Sokaknak talán furcsa — folytatta Gál —, hogy én, éppen én védem Szabó Dezsőt, aki egyidőben olyan népszerű mozgalmakban vett részt. Azért vállaltam az ő védelmét, mert az én felfogásom és sz ő felfogása között nincsen különbség, mert ő is csak azért szidta a zsidóságot, a magyar zsidóságot, hogy minél jobban szeparálja az ide beszivárgó idegen és nemzetiellen zsidóságtól. Ez volt Szabó Dezsőnek az álláspontja a zsidókérdésben, de ez az álláspontja minden magyar zsidónak. Jól mondta az ügyész ur, hogy nincs enyhítő körülmény. Nem is kell I Az ö székely magyarságának nem kell büntetlenség, vagy feloldozás. Vagy igaza volt, amikor megírta azt, amit irt, vagy tessék, állja egy naptól öt évig a büntetést. Dr. Gál védő végül fölmentést kért. Ezután Szabó Dezső szólalt fel. Többek között azt mondotta, hogy a középosztályt nálunk rosszul nevelték. Igy a háború elején tapsoltak a háborúnak, most pedig ... most pedig a vezetők itt hagyták a középosztályt. Én azok közé tartozom, akik értékei a magyar kultúrának. Rajongó 48-as apának vagyok gyermeke és ötéves koromban megeskettek, hogy fajtámnak éljek. Most megölték bennem magyarságomat. Munkáimat nem tudom folytatni. Ha ezzel az üggyel végzek, eladom mindenemet és eltávozom. Coriolan nem leszek, de ha lehet, még a nyelvet is eljelejtem, azt a nyelvet, amelynek szépítésén én is dolgoztam. Szabó Dezső felszólalása után a tábla rövid tanácskozásra vonult vissza, amelyen meghozta Ítéletét: Szabó Dezső büntetését hat hónapra leszállította, pénzbüntetését helybenhagyta. Ai itélet kihirdetése után Szabó halkan mondotta: feiebbezek. Dr Gál, Szabó védője be is jelentette felebbezését. Az ügyész megnyugodott. -iiviy t yfiYrrinnnAfiAA(vu Fordulat az olasz-orosz szerződés ügyében. Róma, február 5. Az orosz-olasz kereskedelmi szerződés ügyében váratlan fordulat állt be, amelyről a Newyork Times római munkatársa a kővetkezőket jeientette: Néhány órával aze'őtt, hogy az orosz-olasz kereskedelmi szerződésnek aláírása megtörtént volna, a két orosz kiküldött hirtelen visszavonult. Kormányuktól azt az utasítást kapták, 'hogy a tárgyalásoknál ne menjenek tovább. A két megbízott hozzátette, hogy az oro3z kormányválság folytán, mely Lenin halálával bekövetkezett, az uj kormány bizonyára tanulmányozni akarja az egész helyzetet, mielőtt bárminő kötelezettséget vállalna. Az orosz delegátusoknak ez a lépés3 közvetlenül a záró szertartás előtt igen kedvezőtlen benyomást tett Rómában. Nem hajlandók hitelt adni szavuknak és magyarázatukban leplezetlenül kéikednek. Azt hiszik, hogy miután az angol kormány elismerte Oroszországot, az orosz kormány most már kevesebb értéket tulajdonit'az Olaszország részéről történő elismerésre és ezért vissza akar vonulni. mely Lenin Rágalmazásért és becsületsértésért elitélték Zsirkay Jánost. akkor a Szegedi Uj Nemzedék felelős szerkesztője volt és az inkriminált részeket belejavította Nagy Sándor cikkébe. Ebben az ügyben már néhányszor kitűzték a főtárgyalás!, azonban Zsirkay különböző indokolásokkal mindig t*»ol maradt a tárgyalóteremből. Kedden délelőttre a szegedi törvényszék Juhász-tanácsa ismét kitűzte a főtárgyalás! és ekkor végre Zsirkay is eljött. juhász elnök először konstatálja, hogy Zsirkay megjelent. A személyi adatok fölvételénél kitűnik. hogy Zsirkay 1880-ban született, három gyermeke van, római katolikus, középiskolai érettségivel biró, vagyona nincs, jelenleg nemzetgy üUsi képviselő, édesanyja Müüer Erzsébet, büntetve még nem volt. ES /L Sándor személyi adatait veszi fel az elnök, majd konstatálja, hogy a főmagánvádlókat dr. Elsner Manó Zsukayt dr. Némedi Gyula, Nagy Sándor pedl^ dr. olvassa a cfkk inkriminált részeit Békalésre szólítja föl a feleket, mire dr. Elsner Manó kérem a törvényes eljárás lefolytatásátl , .... ,. Fölolvassák az egész cikket, majd a kéziratot A vádlottak fölösmenk a kéziratot. Mig a biróság Nagy Sándort kihallgatja, Zsirkayt felszólítja az elnök, bogy a folyosón várakozzon. (A Szeged tudósitójától.) Három évvel ezelőtt, 1921 áprilisában — mint még emlékezetes — Szeged keresztény társadalmának egy egészen elenyésző kii, megtévesztett része, fővárosi példák után nagygyűlést akart tartani 8 Kossuthszobor körül, hogy ,imponáló méretekben tiltakozzon a nemzetmegrontó, romboló, destruktív sajtó ellen". A gyűlés megtartására kérvényt is nyújtottak be az ébredők dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsoshoz, aki azonban nem adta meg az engedélyt először a gyűlés megtartására. Tölgyes Gyula hírlapíró a betiltásról cikket irt a Szegedi Naplóban, amelyben egy interjút is közölt dr. Bottka Sándortól. Másnap, KI? ?2*ín a Szegedi Uj Nemzedék cikket közölt „A szegedi keresztény társadalom tiltakozó nagygyűlése a romboló sajtó ellen" címebben egy nyilatkozat is volt, amely Sándor nem tiltotta be a sajtó unel és szerint Bottka nált a lap ellín, imeljSk^ nemcsak a közmegvetésnek volna titévp közönséges hazaárulónak £ lehetné haha nem jnpi bélyegezni. A cikk egyébként egyszerűen zugságokntk mondja a Napló állításait. A cikk miatt Tölgyes Gyula, valamint Engel Vilmos, a Napló kiadja sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt pört inditott Nagy Sándor hirlapiró — aki a riportot készítette —, valamint Zsirkay János ellen, aki Nagy Sándor kijelenti, bogy nem érzi magát bűnösnek, ö csak a cikk bizonyos részeit irta, a többit Zsirkay. Zsirkay utasítást adott neki a riport megírására, az különben is uzus volt az Uj Nemzedéknél. Mikor kész volt a cikk, akkor irt bele Zsirkay. Ezután részletesen foglalkozik a sajtógyülés előzményeivel és az interjúkkal. A Szegedi Napló cikke utáni napon kapott utasítást a cikk megírására. Dr. Botlkát Borbola rendőrlanácsos szobájában találta meg és ott mondta neki, hogy nem tiltotta be a gyűlést. Ezután Nagy Sándor kijelentette, hogy az interjújának első mondatait nem is mondta a főtanácsos, azt ő maga adta dr. Bottka szájába. Dr. Bottka Sándor — emlékezete szerint — csak annyit mondott, hogy nnem A cikk megírására egyébként az akkori idők késztették. Kijelenti, hogy ő tudatosan ciak valóságot irt. Fölemlíti még, hogy a tiltakozó gyűlést nem sokkal ezután mégis megtartották. Zsirkay János kihallgatása következik, akit az elnök beszóit a terembe. — Nem érzem magam bűnösnek, — mondja. Ismerem a kézirata', a hegyes, pirosceruzás mondatokat én irtam. A destruktív zsidó, országveszejtö sajtó elleni harcnak vagyok egyszeiü katonája, ezért irtam a kitételeket. (Zsirkay egyébként népgyűlési hangon beszél, a bírósagot állandóan mmélyen tisztelt uraim"-nak szólítja.) — A cikkért egészében vállalom a felelősséget — folytatja —, mégis két részre kell osztani a vádat. Most is vállalom is hirdetem azokat az elveket a Szegedi Napló ellen, amelyeket akkor meg is irtam. Halálomig kitartok a becsületes alapon és nem tudom, hogy Tölgyes Leó, akinek a nevét is alig ismerem és aki még ma is a nemzetveszejtő sajtónak — Az Esi nek — munkatársa, miért inditott ellenem sajtópört. A Naplót romboló munkája miatt be is kellett tiltani és ez méltó büntetés volt. — Ma már ez a lap nincs és nem tudom, micsoda jogon citálnak engem ide. Zsilinszky Endre is Dánér Béla vezércikkeket irtak erről a nemzetveszejtő munkáról és egyetlen romboló orgánum sem szisszent meg miattuk. Ezután egy cikket olvas fel, amely két héttel ezelőtt Jelent meg A Nép-ben, és amely — szerinte — higgadt, íudományos alapon ugyancsak a destruktív sajtóról ítélkezett. — Ha a „rothasztó" kifejezés bün — fejezi be beszédét, akkor engem tessék elítélni, mélyen tisztelt uraim I Juhász elnök ezután még egyszer békülésre szólítja fel a felekei Dr. Eisner: A békalés teljesen ki van zárva, mert Zsirkay még itt, a vádlottak padján is hazaárulással vádol... Ki van zárva ... Ezután dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos kihallgatása következett. Kijelenti, bogy az első alkalommal nem engedélyezte a gyűlést. Ugy enléksiik, hogy Tölgyes őt kérdezte meg a betiltásra vonatkozólag. Az elnök felolvassa az Uj Nemzedék interjúját, mire a főtanácsos kijelenti, hogy nem emlékszik, hogy ezeket mondta volna Nagy Sándornak. A főtanácsos kijelenti még, hogy tény'eg betiltotta először a gyűlést, azonban később felsőbb utasításra mégis engedélyeznie kellett az ébredők gyűlését. Dr. Eisner kérdésére ezután kijelenti, hogy akkor az volt az elvi meggyőződése, hogy semmiféle gyűlést nem engedélyez, mert azok C88k a város nyugalmának fölbontására alkalmasak. Hangsúlyozza, hogy először nem adott engedélyt a gyűlés megtartására. A védők kerdéseire dr. Bottka kijelenti, hogy addig nem sdott engedélyt, mig felülről nem utasították. Néhány kérdés után a főtanácsos ezeket mondja: — Tölgyessel mindennap érintkeztem és Tölgyes mindig hűen és a valóságnak megfelelően közölte a?okat a dolgokat, amelyeket mondottam neki. Ezt nem mondhatom el azonban a másik újságról.,. Nagy Sándor kérdezi ezután, bogy föltételezi-e róla, hogy tudatosan nem irt igazat. Dr. Bottka Sándor néhány percnyi hallgatás után igy válaszol halk hangon: Ez vékminy kérdése... Majd hosszú unszolás után kijelenti, hogyha Nagy Sándor ferdén irt is valamit, azt a politikai meggyőződésének hevében tette. A bizonyítás kiegészítésénél dr. Némedi