Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-26 / 47. szám

Igye» mxám ára 800 korona. Jnrkanlfistg és Madöhiva)«!> üeft Ferenc-ulca 2. (Fftf»íl Iskolával szemben.) TeleItal 18-33Jl.Sze(ied* megjele«fk fcéWő kivételével minden e»* Egyes szám ára 800 koW, Előfizette! árak: Egy «*ta#ra helyben 10000, Budafntea és Tidéken 12000 kor. 4K7V? £rn9JLKm Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 125, egy hasábon 250, más léi hasábon 575 K.Saövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 25M kor. Szövegközti közlemények soronként 1800 korona. Családi értesités 15COO ker. V. évfolyam. Szeged, 1924 február 26, KEDD. 47-ik szám. Az udvarképes szovjet. „... Utasítást kaptam arra, hogy kijelent sem, hogy a brit kormány örülni fog annak, lia Londonban üdvözölheti az orosz ügyvivőt, aki az angol király udvaránál a szovjetek kormányát képviselni fogja.* Ugyanazon a napon mikor a jegyzéket, amely ezeket a sorokat tartalmazza, Hodgson, Nagybrilannia moszkvai képviselője átnyújtotta a szovjet-kormánynak, tette közzé az olasz sajtóiroda a félhivatalos érlesitést a hetek óta készülőben levő olaszo osz kereskedelmi szerződés végleges megkötéséről. Ezzel az aktussal a megmaradt három európai nagyhatalom közül de jure kettő elismerte a szovjetet. A fenntartások, hogy az orosz kormány gondoskodjék a forradalomban károsodást szenvedett idegen állampolgárok káiial"nitásáról, már cssk kendőzés számba mehefnek. A puszta és meztelen tény az, hogy Szovjet-Oroszország ismét tagja lett az európai államok közösségének és a nagyhatalmak vele egyenrangú és egyenjogú fél gyanánt ülnek le a tárgyaló asztalhoz. Akárhogyan Ítéljük is meg az 1917 novembsre óta lefolyt hónapokat és akárhogyan vélekedjünk is arról a kísérletről, amely a kommunisztikus társadalmi rendet és termelési formát akarja Oroszországban megvalósítani, kétségtelennek kell tekintenünk, hogy a nemzetközi politika szempontjából a szovjetnek ez az elismerése, amelyet a többi országok is visszataszítóan gyors tempóban követnek, lesz az 1924. esztendőnek egyik legfontosabb eseménye. Ugyanaz a történelmi processzus ismétlődik meg Európában amely már egy izben, százharminc év elölt, a francia foiradalom idején lejátszódott. Az akkori arisztokrata és feudális világban, a harmadik rend előretörése és a citogen-loiradalom felviharzása volt olyan borzalmas és éppen oly kevéssé van feljogosítva egy másik dinasztiának deposszedálására, a hódító éppen oly kevéssé van feljogosítva magántulajdon elkobzására, mint amennyire a szovjetnek nem lehet joga cárok detronizáfására és legyilkolására és magánosok vagyonának köztulajdonba vételére. Csek a cselekvők mátok, de a lényeg ugyanaz. Ha világtörténelmi perspektívából nézzük az eseményeket, akárki is kénytelen elismerni, hogy az Isten kegyelméből való királyság eszméjén egyforma csorbát üt akár a Romanovok, af ár pedig a Habsburgok tragédiája. Anglia és Olaszország megheztéka kibékülést a szovjeí'el. Hegy nem érdektelenül tették, az kétségtelen. Hisz már nemcsak hirek keringenek, hanem az íngol és francia kormányok Németországhoz intézett diplomáciai jegyzékben is tiltakoztak iz ellen, hogy német instruktorok szervezzék újra sz orosz hadsereget és német technikusok építsék újra Oroszországot. A megelőzés réme az, amely a szövetségükben is vetélkedő európai kormányok tekintetét Moszkvára itányitja és atra készteti őket, hogy tulajdon legitimitásukkal legitimitást adjanak a legújabb és legnagyobb forradalmi alakulásnak. Ez viszont, mint a francia fotradalom mutatja, vissza fog hatni Oroszországra is. A forradalmi lendület, mihelyt elismerik, ki fog merülni. A régi rend nem tér ugyan vissza, de a nagy kataklizma után egy uj egyensúlyi helyzet áll elö. Az udvarképes szovjet ennek az uj és megváltozott helyzetnek lesz a képviselője. a mnmvwtmum. anintawiain; Henderson angol belügyminiszter a békeszerződések revíziója mellett London, febr. 25. Henderson angol belügyminiszter Burnleyben a válaszlói előtt beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a nemzetközi helyzetben a fegszembe ünőbb tény az, hogy a békeszerződés célját tévesztette. Nem siket ült e^y ifczságos és tartós békét teremteni. A trisnoni békeszerződés egy kaolikus politikai helyzetet, egy gazdasági felfordulást, betegséget, halált hozott Európára. Macdonald és kormányának a feladata megakadályozni, hogy az eddigi gazdasági romlás tovább fejlődjék. Ragaszkodnunk kell a versaillesi. békeszerződés lehetőleg minél hamardbbi revíziójához. A ik meg arminc játszó- I áohan ! versaillesi békeszerződés szerzői a történelmet teljesen megcsúfolták. A békeszerződés azt szolgáljo, hogy a legyőzött állámoktól kártérítés cimén lehetetlen összegeket csikarjanak ki. A miniszterelnök kísérletet tesz a szükséges atmoszféra megteremtésére és reméli, hogy a nemzetek szövetsége, vagy egy világkonferencia által segítő lépés történik arra néve, hogy lehet-e visszatérni azon álláspontra, amelyet az einunyt | Wilson a szövetséges államférfiak politikájával ' szemben 1915., 1916. és 1917. évben elfoglalt. 1 Az angol belügyminiszter beszéde Párisban óriási feltűnést keltett. UinjULWAllUlMJMM ftM IVTf iTf flITT"!" TTl ^MMMMIMMMMMMi Valorizáció és ftakarékkorona. Szeged budapesti tudósitójától.) Az utóbbi (

napokban kétségkívül a valorizáció és a takarékkorona kérdései foglalkoztatták leginkább a • «• H t A ff - I .1 Ml.. I . • . ... 'SS?mint most az orosrbö^eviz- közönséget. Ugy értesülünk, hogy ezeket a szükijesztő változás, mint most az orosz Doiseviz - ségrendefeteket a kormány mégis csak végren.L noirínptr npm bpvfahé vnlt borzai- .' Roberspierre nevének nem ivolt borzai- tézvu Központban és körülbelül abban történt mas a hangzása, mint ma Leniné vagy Trotzkíjfc . megállapodás, hogy a valorizációt az arany A- akkon udvarok a megsértett társadalmi rend ; . V £ felá„itágáig fenn fogják tartani. X- I /-vsv. ttnlfirnálltláofl ÁrHplr^H^fl Q7Í\m i * . . s " . m r „I. • X J I II X í Itc)' uoilu ""ól 1M1IM1IK és legitim hatalom helyreállítása érdekében szö- j ^ OevizahOzpont vezetősége arra a megállavetkeztek az itfkori idők szovjetje, a konvent j dágra iu(ott hogy a Devizaközpontot átszerellen és megfogadták, hogy addig békét nem * ^ kötnek, mig a francia _ királyi hatalma^ eredeti j Rendelet a takarékkorona kiszámításáról. fényében és ragyogásában helyre nem állítják. Erre a szövetkezésre kiáltotta oda Danton : — Viszonzásul dobjuk oda nekik egy király fejét I XVI. Lajos feje legördült a hóhér kosarába; utána belehullott a kosárba Danton oroszlánerényes koponyája is. Elpusztullak sokan a regiek közül, de sokan az ujak közül is, mert a forradalom, fejlődésének örök törvénye szerint, jelfalta saját gyermekeit. A régi rend azonban Franciaországban nem tért vissza. A hatalmak ellenbsn, mikor egy kicsit kiverekedték magúja}, mikor egy tüzérkapitányból hadvezérré lett kalandor sorra végigverle őket, egymásután belenyugodtak a megváltozott viszonyokba és örömüket fejezték ki, hogy az egy és oszthatatlan francia köztársaság képviselőjét üdvözölhetik 8aját külön felségük udvarában. Anglia máskor w szolgáltatott a változásnak ilyenforma elismerésére példát. A belgrádi királygyilkosság után évekig nem volt Angliának képviselője a belgrádi udvarban. Anglia büszkén megszakította a gyilkosokkal az érintkezést mindaddig, mig szükségét nem érezte, hogy szövetségre lépjen velük a Habsburgok és Hobenzollernek ellen. Népek és államok egymá* közötti viszonyában éizelmi momentumc' csenek. Különösen Pedig nem lehetnek ma, mikor a báboru győztesei felülről ugyanazt cselekedték, amit a szovjet cselekedett alulról. A tekintélyen nyugvó társadalmi és állami rendnek az a tan az alapja, hogy minden katalom Istentől való és a legitim rendet megdönteni nem szabad. Ennek az erkölcstannak a tanítása szerint egyik dinasztia A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyIyel intézkedik a takarékkoronáról szóló számolási érték szabályozására kiadott kormányrendelet végrehajtása tárgyában. Az emiilett rendelet alapján az állami Jegyintézet képviselőinek elnöklésével működő bizottság minden köznapon ülést tart, melyen a következő elvek szerint állapítja meg a számolási éi lékül szolgáló takarékkoronának a koronáról szóló államjegyhez való viszonyát. Február 20 án, mint kiindulási alap, 100 takarékkorona 100 koronára szóló állam jeggyel egyenlőnek vétetik. A takarékkoronának a koronára szóló államjegyhez az értékviszony megállapításának alapelve az, hogy mindenkor a koronára szóló államjegynek, illetőleg a budaoesti kifizetésnek a nemzetközi piacokon kialakult tényleges értéke vétetik irányadóul. Ez alapelvből kiindulva, jelen viszonyok közt az értékviszony megállapítsa a következőkép történik * 1. Megállapítják február 20-án a magyar koronára szóló államjegynek az emiitett napra vonatkozó bécsi középárfolyamát. 2. A belföldi átruházható magyar koronára szóló budapesti kifizetéseknek emiitett napra vonatkozó bécsi középárfolyamát, végül 3. a magyar koronára szóló budapesti kifizetés árfolyamát a budapesti és bécsi tőzsdén egyaránt jegyzett legfontosabb J ' '&t5KÍ!BPtm ?z. emli: i ben. Ma egyezér Mkarékkorona'koefficie^sekW értékpapi; tett kéfpia alapján. E három tényezőből kiindulva kiszámítják a magyar koronára szóló államjegynek, illetőleg budapesti kifizetésének a zürichi piacon jegyzett dollár kifizetéséhez való értékviszonyát 1924 február 20 ra. A bizotlság további intéskedésig hasonló módon állapítja meg minden következő napra a magyar koronáról szóló állámjegynek, illetve budapesti kifizetésének a dollár kifizetésére vonatkozó értékviszonyát. Amennyiben február 20. után a koronáról szóló államjegynek, illelve a budapesti kifizetésnek a fentiek szerint számított értékviszonya a február 20-ára kiszámított értékviszonnyal szemben eltolódást mutat, ennek az értékviszonynak eltolódása arányában fogják a takarékkoronának a koronáról szóló államjegyhez való viszonyát megváltoztatni. A takarékkorona értékének elsö megállapítása. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonyát a koronáról' szóló államjegyljez az 1415/1924. M. E. sz. kormányrendelet alapján működő bizottság az 1924. évi február hó 20. napjától a következőkép állapította meg: Febr. 20:100 takarékkorona egyenlő 100 koronáról szóld államjeggyei 21: 100 4 » >«{ 22: 1C0 » » 101 „ „ 23: 1W „ „ 101 . „ 25: 100 „ 102 n A takarékkorona-rendelet hétfőn megjeleni és március elsejétől kezdve a postatakarékpénztár takarékkorona betéteket is elfogad. Baross Oábor, a postatakarékpénztár elnökigazgatója ide vonatkozólag a következőket mondotta: .A jövőben módjában lesz a pénzét mindenkinek ugy elhelyezni, hogy a pénz állandóan megtartsa a befizetés alkalmával való értékét. Ez a rendszer bevezetése a postatakarékpénztár üzletmenetében semmi változást nem jelent. A felek kívánsága szerint helyezik el a betéteket, akár takarékkorona értékben, akár papírkorona értékX .y— , . , VMUI- | WC1I. ma CKVCXCI insaimnuiuuo nvJCIllV.lCU8CKKCI alakult utolsó középárfolyamai I való számítás alapján kb. 1000-1015 papirI koronának felel meg."