Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-19 / 41. szám

igyeg giáwi érni 800 korona. jUrtwiUrti é* kWl»a­Defh FeraiCMitca 2. (F6­Itó WMBM1 sMObea.) Tato­Ha 13-38.A.S»>«Kl" me«jel«­«k MHO Mvttattyel minden í.fs, E«y« szám ára 800 hó­nai. EKHketési Arak: Egy Mmmi "eJyti™ 10000, Buda­jMiten í» vHíken 12000 koi. Hirdetési Arak: Félhaiáb«. I mm. 125, egy hasábon 350, máslél hasábon 375 K.Siíwg­kOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 2500 kor. Szflvegkózti közlemé­nyek toronként 1800 korona. Családi értesítés 15000 ker. V. évfolyam. Szeged, 1924 február 19, KEDD. 41-ik szám. A pánik. Valahányszor szaporodnak a megnyugtató nyi­latkozatok, biztosra lehet venni, hogy baj kö­vetkezik. A mult héten nagyon sokat és nagyon sokszor nyugtatták meg a közvéleményt, hogy aggodalomra nincsen ok, mert a korona szilár­dan áll, a Devizaközpont az igényléseket ki tudja elégíteni, a hét végére tehát bekövetkezett a koronának uj átértékelése. Nem a jegyzések­ben ugyan, mert a Devizaközpont jegyzése olyan, mint az elromlott barométer: szép időt mulat, mikor az eső már szakad. Átértékelte azonban a koronát a gyakorlati élet, hirtelen hossz támadt az értékpapír-piacon, felszökött a külföldi valuták ára és volt pillanat, mikor egyes értékpapirokon keresztül arbilrálva a le­rongyolt, lesajnált osztrák korona magasabb szinvonalat mutatott a magyar koronánál. A deviza- és értékpapírpiacnak ezen jelensé­geire hullámgyürük tovaterjedésének módján reagált az egész gazdasági élet. A közönség kö­réből, akinek pénze volt, megrohanta a nyílt árusítási üzleteket, hogy koronáját áruba fek­tesse. A kereskedő, akinek számlája idegen va­lutára szólt, amely a záradékot tartalmazta, hogy a fizetés a teljesítés napjának arbilrált árfolya­mán teljesítendő, nem tudott kalkulálni. Beállt az a helyzet, hogy éppen ugy követhetett volna el árdrágítást, mint ahogy tönkre is mehetett volna. Pénteken a gyárak nagyrésze beszüntette a további eladást és táviratilag arról értesítette ügyfeleit, hogy tetemes áremelkedések várhatók. Teljes bizonytalanság állott elő, amely kiterjedt a gazdasági élet egész területére. Mára némi mcgsyugváa következett ugyan b«í, de távolról ssm lehetne még azt állítani, hogy a mostani ingadozási periódus véget ért volna már. Lapunk részletes tudósítást közöl azokról a lépésekről, amelyeket a kereskedelmi és ipar­kamara az árvizsgáló bizottság elnökével együtt foganatosított a helyi piac megnyugtatása és a kereskedelem biztonságának megvédése érdeké­ben. Lényege a létrejött megállapodásnak az, hogy senki olcsóbban az árut eladni nem tar­tozik, mint amennyiért újból beszerezni lehet és bogy bizonytalan időkben, mikor a holnapi árat sem tudja előrelátni, nem tartozik olyan mér­tékben eladni, hogy egész raktára összezsugo­rodjék. A kereskedőnek az a hivatása, hogy eladjon, az kétségtelen, de viszont nem eshetik az áruelrejtés és árufelhalmozás vádja alá, ha védi a raktárát és korlátozza az eladásait. Ezt a jogot a német joggyakorlat már hónapokkal ezelőtt elismerte; nekünk is rá kell térnünk erre az útra, ha nem akarjuk egész kereskedel­, műnket és iparunkat fokozatosan elsenyveszteni. Hz a helyi jellegű része a háromnapos pániknak. Van azonban a pániknak egy általános része is, melyet kérdés formájá­ban maga a miniszterelnök vetett fel szom­baton, akként megformulázva, hogy miért hisz a közönség jobban a felelőtlen rémhirterjesztők­nek, mint a hivatalos helyről jövő megnyugtató nyi'^ozatoknak. Mi, akik a koronaromlás leg­sötétebb napjaiban is a nyugodtságot és hig­gadtságot hirdettük a legnagyobb8 sajnála fal látjuk, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerülhe­tett. De ha már felmerült, megadjuk rá a fele­letet, illetve magyaráza ot. A felelet pedig az, hogy a közönség nagyon rossz iskolán ment keresztül a megnyugtató nyilatkoztokat illetőleg. Hallott pénzügyminiszteri nyilatkozatot, hogy a koronát tizen, hármon, egy hetvenen stabilizál­ják és a korona rácáfolt a pénzügyminiszterre. A* ipar és kereskedelem nem egyszer kapott 'géretet, hogy a Devizaközpont ki fogja elégi­ter» legális szükségletét, tényleg azonban a szükségletnek egy tizedrészét sem kapta meg. félhivatalos kommünikét olvastunk többizben jík ho8y a trafik ára változatlan marad és a »Pvetke7ő hélen jött a dohányáruk áremelése. 081 egy esztendeje ugyanez történi az állam­vasutak lineáris tarifaemelésénél. Ilyen példákat sorolhatnánk fel még szép számmal, de ennyi is elég. E példákban benne van a válasz a miniszlereliíCk kérdésére. Ott, ahol a hivatalos és félhivatalos helyektől jOvö kijelentések eny­nyire súlytalanok, nem lehet csodálni, bármeny­nyire káros is, ba jőlértesflllség mt szkjában tetszelgő iparlovagok, zugbankárok, álhirlapirók és egyéb senkik föiös nyugtalanságot és izga­tottságot tudnak támasztani. Tudjuk, hogy sokszor a minisztereket nem lehet felelőssé tenni, ha kijelentéseik nem vál­nak valóra. Elvégre a korona értékelése nem csupán tőlük függ és ha a korona akaratuk ellenére esett, az állami vállalatoknál és üze­meknél is le kell vonni ennek konzekvenciái!. De ha ez igy van, akkor impetuozus és kate­gorikus kijelentések helyett, kétszer is mérlegre kellene tenni a felelős helyekről jövő nyilatko­zatokat. Vannak esetek, mikor a hallgatás töb­bet mond, mint a felesleges beszéd. Ha pedig csalódás van a kijelentések nyomán, más jelen­tősége ván, ha a miniszter szavára cáfol rá az élet, mintha valamelyik felelőtlen rémhirterjesztő talált füllenteni. Tanulságot szolgáltatnak erre a mostani pánik tapasztalktsi. A pénzügyminiszter terve a koronaromlás megszüntetésére. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A kormány sürgős intézkedéseket akar tenni, hogy a hir­telen bekövetkezett koronaromlás további folya­mát megelőzze s hogy véget vessen a pánik­nak, amely részint következménye, de részint előidézője is a koronarom lásnsk. A mai rendkívüli minisztertanács letárgyalta szokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a pénzügyi helyzet megjavítása érdekében foga­natosítani kíván. A pénzügyminiszter a holnapi ülésen napirend előtt fog a tervbe vett intéz­kedésekről jelentést lenni. Ugyanakkor fogja javaslatait a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Kállay Tibor pénzügyminiszter tervezetének koncepciója a mesterséges pénzszűke létesítése. A javaslatii többek között a következőket is rjfguiban foglalják; L Valorizált jegyintézeti hitelek nyújtása. 2. A zugforgalom megszünte­tése. 3. A valutaigények 100 százalékos kelé­gitése. Erre vonatkozóan már meg is történt a döntés. A mesterséges pénzszűke létesítése nem talál általános megelégedésre, mert különösen az értéktőzsde közönsége fél attól, hogy a rész­vénypapirpiícon is fogják ennek a hatását érezni. Ennek alapján már a budapesti tűzsdén arról beszéltek, hogy meg fogják szorítani a hiteleket. Ezt a hírt azonban később megcáfol­ták és Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy semmiféle erélyesebb beavatkozást nem akar. Nagyon sok szó esett a Devizaközpont el­hibázott pénzügyi politikájáról. Általában az emberek minden bizalma megingott a Deviza­központban és az a vélemény, hogy a csekély | devizaösszegek kiutalása folytán bűnös speku­lációk történtek, holott megfelelő devizakészletek gyűjtésére kellett volna gondolni. Részben ez a hibás politika volt az okozója az előfordult koronapániknak, mert a Deviza központot kászü­letlenül találta a helyzet és igy természetszerű­leg következett be a mostani á lapot. Felmerült az a vélemény is, hogy meg kel­lene szüntetni a Devizaközponfot és hatáskörét csupán arra kellene szorítani, hogy ellenőrize a devizavásárlási engedélyeket. Az esti rendkívüli minisztertanácsról Kállay Tibor a pénzügyminisztériumba sietett, ahol már váriák az összes osztályvezetők. Ez az értekezlet éjfél után ért véget. Munkatársunk felkereste a pénzügyminisztert, aki azonban kijelentette, hogy nem kiván nyilatkozni, holnap úgyis felszólal a parlamentben és ennek elébe VáÍSlaTTervezetét napirend előtt fogja benyuj­tani a nemzetgyűlésen, amit a kormány feltét­lenül el akar fogadlalni. Az ellenzék részéről jövő esetleges interpellációk csak a szerdai gyűlésen fognak tárgyaltaim. A bankvezérek javaslatai. A pénzügyminiszter szombaton magához hi­vatta a búdé pesti nagybankok vezetőit. A tár­gyalási az a megállapodás történt, hogy a negybankok a tárgyalásokat egymás között folytatják és a korona áresésének meggátlása céljából javaslatot (esznek a pénzügyminisz­ternek. Vasárnap délben ujabb tanácskozás kezdő­dött a bankvezérek kötött, amely alkalommal a rendszabályokról tárgyaltak. A konferencián végleges határozat még nem alakult ki és az a döntés történt, hogy a bankigazgatók hétfőn újból összeülnek. Hétfőn délelőtt tovább foly­tatták a tanácskozásokat a Kereskedelmi Bank székházában. A vasárapi tárgyaláson az a fel­fogás alakult ki, hogy gyors és energikus in­tézkedésekkel meg lehet gátolni a további gyöngülést, söt a korona árfolyamát maga­sabbra is fel lehet tenni. A bankvezérek túl­nyomó része 0.015 zürichi árfolyamon tartja alkalmasnak a korona stabilizálását Mindenek előtt szükségesnek tartják a belső kölcsön fel­vételét, aminek a mértéke attól függ, hogy mi­lyen árfolyamon sikerül a koronát megállítani. A belföldi kölcsön kötvényei valorizált kötvé­nyek legyenek. A kötvényeket az állami Jegy­intézet Iombardirozza, azonban a címletekre valorizált lombardhiteleket folyósítson. Általá­ban a Jegyintézet térjen át a valorizált hite­lekre. A bankvezérek szerint e redszabály után feltehető, hogy az egész pénzügyi élet rövid időn belül áttér a valorizációs alapra és igy meg fog szűnni a spekulációnak a koronaron­táshoz fűződő érdeke. Javasolják, hogy a pénzügyminiszter engedje meg a belföldön a valuták srabad eladását és a Devizaközpont feladata csupán a korona­kiajánlás ellenőrzésére, az értékpapír-export en­gedélyezésére és a devizavásárlási igényjogo­sultság megállapítására terjedjen ki. Megszün­tetendőnek tartja a bankértekezlet az árvizsgáló bizottságot. Weisz Fülöp közölte a konferenciával, hogy Londonból levelet kapott, amely szerint az ottani bankkörök értesülése szerint a magyar kölcsön dolga kedvezően teljesen elintézettnek tekinthető. A nagybankok más téren is támogatására sietnek a pénzügyminiszternek, mert szombaton ötmillió svájci frankot bocsátottak rengelkezésére, amely már a Devizaközpontnál van. A drágaság kérdését napirenden akarják tartani a szociáldemokraták. A szociáldemokrata párt függetlenül a többi pártoktól a drágaság és a gazdasági krízis érdekében akciót szándékozik indítani. Ide­vonatkozóig Farkas István nemzetgyűlési kép­viselő a következőkel mondotta: A drágaságot a holnapi ülésen okvetlenül napirendre akarjuk hozni, a kérdést napirenden akarjuk tartani mindaddig, amig a kormány hajlandóságot nem mutat arra, hogy megtegye a szükséges lépé­seket. A Devlzakőzpont kölcőnei. Mivel a külföldi kölcsön folyósítására csak néhány hónap múlva kerülhet sor, a kormány — mint ismeretes — tárgyalásokat kezdett a malomkoncentrációval és a cuko.keitellel egy

Next

/
Thumbnails
Contents