Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-12 / 10. szám

Szeged, 19Uj«nuárll2. sze q:e:d Bombát küldtek önmaguknak az ébredők. között egy nyeles kézigránát veit. Azonnal fellármázta a házbelieket, de mire az emeletről a A Szeged budapesti tudösitója jelenti az éjszakai órákban: Az Ébredők egyesületének igazgatósága ma este 6 órakor Eckhardt Tibor elnöklésével ülést tartott s ugyanezen időben egy ismeretlen fiatalember egy német nyeles kézigránátot helyezett el az Ébredők központi székházának kapualjában. A fiatalember 6 óra előtt néhány perccel lépett be a kapun és közvetlenül a kapu mellett álló hordó mögé egy csomagot akart elhelyezni. Ezt meglátta az előcsarnokban tartózkodó Gilbertus Vendelné, az EME tejesasszonya és megkérdezte, mit csinál. — Az igazgató urat keresem, volt a válás?. Az asszony erre felvilágosította, hogy az emeleti szobájában tartózkodik, mire a fiatalember a csomagot a ruhatári asztalra helyezte, majd megindult a lépcső felé, de a félemeletről visszafordult és kisietett a kapun. Gíllbertusné megnézte a csomagot s abban papirosok földszintre értek az ÉME éppen ülésező tagjai, a fiatalembernek nyoma veszett. Azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, ahonnan még az este bizottság szállott ki és a kézigránátot magával vitte. Az ÉME vezetősége részéről azt a felvilágosítást adták a rendőrségnek, hogy egy körülbelül 165 cm. magas, zsidős kinézésű, 23 évesnek látszó fiatalember lopta be a bombát az ébredők székházába. A rendőrség minden irányban kiterjesztette a nyomozást. Egyes rendőri körökben az a feltevés, hogy a fiatalember a statárium miatt szabadulni akart a bombától, egy másik illetékes helyen pedig azt mondják a bombával kapcsolatban, hogy ez nem más, mint a más fél év előtt egyszer már megkísérelt hasonló önbomba-küldés. Omladozik a belvárosi templom. (A Szeged tudósítójától.) Vasárnap délben majdnem pánik tört ki a félig lebontott belvárosi templom mise-hallgató közönsége előtt. Az történt, hogy mise közben a templom mennyezetéről egy jókora vakolatdarab hatalmas robajjal lehullt a földre. A vakolatomlás helyén nem tartózkodott senki és igy szerencsétlenség nem történt, de a templom közönségének áhítatát a robaj még is megzavarta. Többen, a félénkebbek azonnal eltávoztak a templomból, mert attól féltek, hogy a templom megrepedezett mennyezetétől folytatódik a vakolathullás Ennek a föltevésnek egészen komoly volt az alapja, mert a tél folyamán nem a vasárnapi kellemetlenség volt az első eset. Többek között karácsony éjszakáján, az éjféli mise alkalmával is lehullott a mennyezetről egy kisebb vakolatdarab, közvetlenül a baloldali bejárat mellett. Kárt akkor sem tett senkiben, csak BZ oitállókat szórta tele malterporral. A belvárosi templom omladozása ügyében érdeklődlünk Berzenczey Domokos műszaki főtanácsosnál, a város mérnöki hivatalának vezetőjénél, aki a vasárnapi vakolathullásról még nem kapott értesítést. Elmondotta egyébként, hogy a vakolathullást valószínűleg a mennyezet átázása okozta. Véleménye szerint a templom nem életveszélyes és igy sürgős intézkedésre nincs szükség. A polgármesternél is szóvátettük az ügyet, Utasitotta is a mérnökséget, hogy tartson a belvárosi templomban sürgősen műszaki vizs gálatot és amennyiben a templom közönségét komoly veszedelem fenyegeti, annak elhárítására tegye meg a szükséges intézkedéseket. — Nagyobb költségpazarlás nem lenne in dokolt — mondotta a polgármester —, hiszen az öreg templomot még ebben az évben lebontatjuk, ha annyira halad majd a fogadalmi templom építése, hogy ott is lehet istentiszteletet tartani. Megvizsgáltatom a templom mennyezetét és ha a meglévő vakolat is leválófélben van, azt — még mielőtt magától lehullana — leveretjük. Az Alföldi Brigád a Kettős Kereszt Vérszövetsége. (A Szeged tudósítójától.) A másodszor is nagy apparátussal megindított és jelentői eredményeket elért rendőri nyomozás a csongrádi bombamerénylet, illetve az Alföldi Brigád ügyében a péníeki nap folyamán már teljesen befejeződött. Délelőtt teljesen elkészültek a most már végleges jegyzőkönyvek, amelyek felölelik a másodszor megindított nyomozás minden anyagát. Ezeket a minden részlelet tisztázó és kimerítő jelentéseket és jegyzőkönyveket dr. Diószeghy János miniszteri tanácsos szombaton reggel magával viszi, hogy most már a telefonjelentések után írásban is beszámoljon a nyomozás szenzációkat tartalmazó eredményeiről a belügyminiszternek. A Szeged munkatársa egyébéként a nyomozásról a következő igen érdekes ujabb részleteket állapította meg: Dr. Wéber Árpád rendőrkapitány — akinek nevéhez fűződik a nyomozás minden eredménye: az Alföldi Brigád ügyének teljes tisztázása, illetőleg a Héjjas-féle katonai diktatúra leleplezése — Posztós Mihály detektivfelügyelővel és a belügyminisztérium részéről kiküldött dr. Ruttkay Ödön miniszteri titkár és Glaser Elemér rendőrfogalmazóval együtt hétfőn reggel utaztak ki kihallgatásokat és házkutatásokat örizetbe vett Sági Jánoson kivül kihallgatták Left/éi- Alfréd gyógyszerészt, Kasza niczky Ödön városi Írnokot, Dózsa Mihály állampénztári tisztviselőt, Blázsik Gyula állami tanítót, Egri Elemért, Szőke Pált, Burger József csendőrtiszthelyet est és Mátéfi Lajost. Ezeknek lakásán természetesen házkutatásokat is eszközöltek, amely alkalommal igen fontos nyomra vezető iratokat és okmányokat találtak, Piroska János lakásán pedig, mint ismeretes, egy tojásgránátot is találtak. 8zéz ember.. Kiderítették a rendőrtisztviselők, hogy C«ong rádon az ébredők nemzetvédelmi osztagaiba, majd később az Alföldi Brigádba mindössze Máz—százhúsz embert tudtak beszervezni. brigádnak először Dózsa Mihály volt a parancsnoka, majd később az áilampénztári tisztviselő lemondott tisztségéről és Blázsik Gyula állami tanító vette át a parancsnokságot. A társaság hetenkint jött össze különböző helyeken, amely alkalmakkor a parancsokat osztották ki, amelyeket Kiss Jenő Gábor küldött át Szentesről egy külön futárral. Az összejöveteleken természetesen minden szervezési munkát megbeszélték és kiosztották a szerepeket. A bt igád" köielékebe csak olyan embereket vettek fel, akik letették az esküt, hogy minden „belső és külső" ellenséggel szemben felveszik a harcot. Külön esküt vettek ki a brigádtagoktól, hogy visszaszerzik Magyarország integritását. „Jó barátok köre." Amikor azután a nemzetvédelmi osztagokat föloszlatták, egy vendéglőben gyűltek össze hetenkint a „brigád" tagjai és itt beszélték meg tevékenységüke1. A rendőrségnek azt jelentették be, hogy a vendéglőben a Jó barátok köre címen alakult társadalmi egyesület tartja üléseit, azonban a rendőrök megállapították, hogy a Jó barátok köre folytatása lett volna az Alföldi Brigádnak. Csongrádon különben katonai szerveiteket alakítottak és teljesen kiépítették a szervezést, hogy az adott jelre megkezdjék az előnyomulást és megdöntsék a kormány hatalmát. Kiss Jenő Gáborék egyébként november látták az Időt, azonban valami mégis megakadályozta „fölkelésüket A szervezkedést egyébként még 1922. év végén kezdték meg, természetesen Héjjas Iván parancsára. Kiss Jenő már ekkor is igen gyakran járt a fővárosba és Kecskemétre utasításokért és parancsokért. A parancsok olyan bizalmas természetűek voltak, hogy ezeket Héjjas csak szóbelileg adta át Kiss Jenő Gábornak, aki, mint ismeretes, egyébként Kopinics szökését is elősegítette. Elszámolási differenciák. A parancsok vétele után Kiss irányította Szentestől az egész szervezés munkálatait. Eleinte szoros nekszus volt a szenlesi és a csongrádi szeivezetek között, azonban ez a kapocs bizonyos költségek elszámolásánál fölmerült differenciák miatt szijjelszakaát és a két szervezet egymástól különvált. Szentesen mindössze hatvan embert tudtak beszervezni, de itt is megkövetelték az esküt és a feltétel nélküli engedelmességet. A szentesi szervezet is hetenkint tartotta titkos megbeszéléseit. A megbeszéléseken teljesen kész térképeket készitettek, amelyeken pontosan ki volt rajzolva a kerületi beosztás, sőt az egyes kerületeknek már meg is voltak a parancsnokaik. Erre vonatkozólag is a budapesti központból kaptak Kissék ujabb és ujabb utasításokat. Az egyes kinevezésekre vonatkozólag igen fontos iratok voltak Kiss Jenő lakásán, valamint írások voltak az egész szervezkedésről, Kiss Jenő ezeket azonban felsőbb utasításra elégette novemberben. Ezekről az iratokról Kiss Jenő nem volt hajlandó semmit sem elárulni, mint mondotta, erre esküje kötelezi. Hogy kinek esküdött fel, azt sem lehetett megállapítani. A nemzetvédelmi osztagok feloszlatása után Szentesen sem oszlottak el a „brigád" emberei, hanem rendszeres megbeszélésekre gyűltek össze bizonyos időnkint. Állandóan fegyvereket sürgettek Héjjis Ivántól, mert mint mondották, anélkül semmit sem lehet kezdeni. Héjjas, mint vallják, igért is nekik, mig aztán a sürgető levelekre november végén futárt küldött Csongrádra, hogy december első napjaiban nagy rakomány fegyvert és muníciót fog küldeni, várják a szállítmányt a város határában. A jelzett éjszakán az egész társaság ki is vonult Csongrád határába, egész hajnalig várták Héjjas szállítmányát, azonban Bemmi sem érkezett. Ezután is állandóan sürgették Kissék a fegyvereket és Héjjas többször is igért. Héjjas utasítására ezután Kissék toborozni járták ba az egész környéket, sőt .később toborzó titkos összejöveteleket tartottak egész Csongrád megyében. Egy notesz és hat fegyver. Kiss Jenő Gábornál nem csak házkutatást tartottak a detektívek, hanem természetesen alaposan meg is motozták. Ez alkalommal egy kis noteszt találtak nála, amelyben rendkívüli érdekességü adstok és följegyzések voltak. Ezekre vonatkozóan keresztkérdések alá vették Kisst, azonban semmiféle felvilágosítással nen akart szolgálni. A mozgalom tulajdonképeni szervezője és szentesi irányítója Kiss Jenő, rendszeres fegyveres katonai gyakorlatokat tervezett, hogy emberei teljesen készen álljanak. Egy alkalommal a szentesi csendőröktől hat dirab fegyvert szerzett Kiss Jenő és ezekkel három napig gyakorlatoztatta embereit, majd néhány nap múlva a fegyvereket visszaadta a csendőröknek. Hogy ez miképen lörténheett, arról a csendőrök sem tudtak felvilágosítást adni. Valószínű, hogy a „brigád" emberei közül valaki jó összeköttetésben állott a szentesi csendőrökkel. A K K. V. Jflss Jenő Gábor vallatása alkalmával kijelentette, hogy ő nem hallotta sohasem az Alföldi vége felé elmentek Kecskemétre Héjjas Ivánhoa, Brigád elnevezést, erről csak a laookból éne.fl». alcinpír t/PTíhp v saza hkar ák arin mPohi7»iá_ I ' . . a iaPu«JUI akinek kezébe vissza akarták adni megbizatá sukat, Héjjas azonban ezt nem fogadta el, h* nem további kitartásra buiditotta őket. A nyomozó rendőrök egyébként számos vallomás és sok tárgyi bizonyítékok alapján megállapították, hogy az egész szervezkedés a kormány erőszakos eltávolítására irányult és a faj védők hatalomra juttatása érdekében nem kíméltek volna semmiféle fegyveres erőszakot A Héjjas-féle katonai diktatúrát egyébként a nvári vasutas sztrájk idejére tervezték?eZezetZi, m . . ' « IPUUQVUi »" — természetesen ez nem bizonyult valónak, azonban ennek kapcsán a rendörök ujabb érdekes adatokat állapítottak meg. Kiss ugyanis említést tett ekkor egy bizonyos K. K. V. nevű szervezetről és elmondotta, hogy ennek a szervezetnek kapcsán intézték a katonai szervezkedést. A K. K. V. központja a fővárosból küldötte az utasításokat és parancsokat. Kiss ezzel a szervezettel kapcsolatban neveket egyáltalán ne« akart említeni. „ „ v A detektivek megállapították, hogy a K.K.y.