Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-11 / 9. szám

ítivei mm&m ára 400 korona. JnrkeitlAség é« kiadóhiva­tal i'Deák Ferenc-ulca 2. (Fö­Ittliskolával szemben.) Tele­lőn 13-33. A.Szeged* megjele­lik Sétfő kivételével minden sap. Egyei izám ára 400 ko­-ina. Előfizetési árak: Egy -JBapra Szegeden 8000, Buda­»*iten éi vidéken 8S00 koi. Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 75, egy hasábon ISO, más­tél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apr*­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyiittér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény V. v folyam. Szeged, 1924 január 11, PÉNTEK. 9-ik szám. Az angolok. Nagyon kinevette tegnap a nemzetgyűlés azt a min sztert > ki haragosan vágta oda a szo ciáldemokraták és a liberálisok f jéhez, hogy az 6 tudomása szerint Franciaországban — szocialista rezsim van Még ián Kuna P And­rás is nevetett Hát pedig a neveteknek nem volt igazuk Utóvégre egy niniszternek r em káptalan a feje, hogy mindent tudjon és külön ben is a miniszter ur csak lelke haz fiságáról tett bizo yságot vele mikor azt áll totta, hogy Franciaorsz gban szocialista világ van Tudni­illik annyit a miniszier ur is tud a világi ál a potokró', hogy Európa ma m nden nyomorúsá­gát a franc a politikái ak köszöni. Már pedig ninden lelkes hazafinak köte esség' azt valla i, hogy ami gonosz poliiika, az c ak szocialista pulitika lehet. Ennélfogva világos, hogy az a tiifuicifer Poinearé valami igentől elrugaszko­dott zsidó szocialista vez r, aki egy kövei fuj Peidl Gyulával. Ha eddig is gondot adott a magyar minisz­tereknek a külpolitikai helyzetben való tájékozó­dás, most még nag obb lesz a konfúzió. Mert eddig csak a íegnatyobb ellensegünk reakciós, imperialista és nacionalista, tehát olyan bűnöd­ben ludas, amik minálunk ma az igaz h zafi­ság kritériumai. Ma azonban a hozzánk leg­több jóakarattal levő Ang iá an jutott uralomra a munkásság s mi kénytelenek vagyunk bele­törődni abba, hogy az egyetlen országban, amely ől sokunk enyhítését várh.tjuk, a paci­fizmus és szocializmus kerü tek felülre, léhát az k az elvek, amikért nálunk nemrégen még in ernálás járt, s ma is a hazaáruló jelző disziti a kővetőiket. Több már egy hón piánál, hogy az angol vát; sztárok R rnsay Mncdonaldot, a munkás­vezért jelöltek m^g a konzervatív Batdw n öiö­kösének ÉS azóta a magyar kurzuspolnikának meg kel ett barátkoznia azz i a gondolattal, hogy a világ kormányzásának gyep őibe ke­mény marokk >1 fog belek pniszengo murkás­demokr?cia régi vezére. Keidetren abban re­ményktdtek, bogy sz angol király nem fog}a ors*ák>a első emberévé tenni azt a politikust, akit valóban nem lehet a monatchista tlv fana­tikusnak tartani. Ez a remény hamar elfüstölt. Angolország király* cs kutyán a legalkotmá nyosabb makodíji a világn*k, mert ha nem voina az, ikkor nem khe ne Anglia királya. Az az uralkodó, aki a drágaság foko?ódá ával inkább az ezüstjei' adatta el, min ho*y civil­listája emelését kérje z országtól, ntm fogja az sINo mányt feliu^ni a magyar ku:zu-l pok kedvéért. R itmay Macdonaid kinevezése Anglia miniszterelnökévé b fejezett dolog. Most már csak az a kérdés, hogy az angol munkás ág, ^melynek szociáidemokríci ja elüt a kon in n­Eé'öl, vagy legalább eddig elütött, lud-e élni a hatalommal, amelyhez nem várathnut juii t'a egy nemzeti katasztrófa, hane n hosszú kü de lem készitette rá elő, — anéikü', bogy vissza­élne vele S *z a kérdés, hogy Macdonaid aki ellenzéki vevérnek józan politikus volt, meg tud-e n-.aradni vezetnek abban a pozícióban is, amilyben a vezérből sokszor lesz vezetett. Az a program, amelyei tegnap a parlament tr.efcnyilasa előtt rögtönözve adoti Macdonaid a munkáspárt végreha|tó b zotiságánrk ülésén, mindenesetre olyan, amely ai Alnert haU falain tul az egész világnak s;ól s nem h gy kétsé­get afelől, hogy a nunkágvezér nemcsak az angol munkásságot fo^ji képviselni a vihg legriagytbb birodalmának ko-mányeln^ki szé­kében, hanem >z egész sienvtdó emberisével, ömdy a véres hábO'U után a gazdasági habotu rémségeitől gyötrődik. Mtcdonad programjának első pon ja az igazi béke megteremtése a világ n< pej köz., másidik a Népszövetségnek a nemz^közi iiíazBáto-ság ktpvibtklévé tétee, a harmtdix a szovjetkormány elismertetése azon az alapon, hogy a világ testéből akkora darabot kirekeszteni, mint Orosz­ország. az ep-'sz világtest veszedelme nélkül nem tehet, óriási program, amelynek óriási nehézségei vannak, mig megvalósul, de ha nem valósul meg, elkerülhetetlen a teljes világcsőd és a mai civilizált emberisé* atomizálódása. A nemzetközi bizalom helyreállítás*, valamennyi ország bizalma valamennyi országhoz: igy lehet egy mondatba foglalni az egész problémát, amellyel az »ngoi írunk áspolibku*, amikor lát­szólag uj irányt kezd, tuiajdonkép csak eléje megy nemzete fojtásának. A gazdasági lét, vagy nemlét problémája nemcsak a legyőzött országoké, h nem a győzteseké is, ezt már érzi az angol közvélemény s éppen ez buktatta meg Baltwint, aki nem tudta megértetni Francia­országgal, hogy a háborútól elpusztított világ­rendet nem az erőszak, csak a józan ész álapján lehet felépíteni. Bizonyos, hogy az angol közvéleményben erős támasza tesz Macdonaid külpolitikájának, ha gUászi koncepciójával el nem bukik az an­gol belpolitika kavicsain. Végeredményben Mac­donaid kormánya mégis csak kisebb égi kor­mány, amennyiben a liberális és konzervatív po gári pártok együttvéve a többséget bírnák a parlamentben, ha koalícióra lépnének egymás­sal De ha Macdonaid ügyes taktikus, akkor ami akadály volna az útjában, azt elenyére tudj* fordítani. A polgárság mindenütt egyforma és sehol a világ >n nincs ugy megszerezve, mint a munkásság Igy volt Oroszországban és — magunkról nem is beszélve — igy van Német­ors ágban, ahol a fajvédők a kommunis ákkal is szövetkeznek a liberális polgárság ellen. Az angol parlament tegnapi megnyitó ü ésén Lloyd George, a liberális és Baldwin, a konzervatív . vezér meleg kézszorítást váltottak Macdonald­| dal, de — egymással nem Beszédek a fajvédelemről. (A Szeged budopestt tudósítójától.) A nemzet­gyűlés csuiönbki ü étéi tizem gy órakor nyitotta meg Scilovszky Béla elnök. Következik az in­demnitás folytutólugos vitája. Az első fei8?6iaió Lukács György. Egyetlen kérdéssel kiván c^ak foglalkozni, Csonkomagyar­ország rekonstrukciójának kérdésével Elérkezett az ideje ann k, heny vé»ie helyreállítsuk a libe­ralizmus valódi értelmét. A radikálisok vissza­élttk a liberálist k jelszavával. Ezt azonban nem •g/abtd a liberalizmus számlájára irni. A fajvé­dők poitikajáiól szól e-uíjM. Mult év elején tg"sz>n e csitultak a jobboldali kilengések, de mikor a fajvédő politika uj fegyverzetben, mini ktüön párt jelentkezett, újraéledtek a kilengések. A fajvédőmozgalmat aggályosnak és veszedel­mesnek tartja. Nem lenet trgadni, hogy ez bi­zonyos rokonszenves jelszóval jelenik meg, mert hiszen van-e olyan hazáját sztretö emb.r, aki­nek nem volna rokonsztnves az a jelszó, amely a magy-r f«j védelmét hirdeti. De hiába akar­nak a f jvédők a f jvédelem pr v legizáit kép­viselői gyanánt feltűnni. A fajvédők munkájáról meg ket! állapítani, hogy az nem építő, hanem romboló munka. Ami az antiszemihmust illeti, nézzünk az utódállamokba, ahol az a statiszti­kai nó^um van, hogy a zsidót mint külön nem­zetiséget kezeiik. Propper Sátdjr: Innen kapták a példát. Lukács György: Amikor azi Iájuk, hogy az u ódáliamoknan ez történik, akkor nem lehet ugyanezt reái k erfszako ni és nem lehetséges e "fogadni azt a politikát, amely itt külön faj­nak, nemzetiségnek, id gennek állítja be 8 zsi­dót. Fajvrdelem és antiszemitizmus nálunk szi­nonim fogalmak. Konkrét törvényünk van a valiísfelekeze ek egyerjegu ágáról es viszonos­ságáról, az antiszemitizmus tehát merőben el en­té es a törvények al pjávai. Szélső éges kilen­gés kel, kaiandorpoilikávsl rem lehet konszo­lidációt eiérnt. Az indemnitást elfogtdja. (T^ps a jobboldalon). A következő szónok Propper Sínd )r. B széde elején megjegyzéseket fü- Lukács György sza­vaihoz. E ekbő a prdohból — mo dja — rti is és mások már megszámiá'hatatl nszor ki­jelentettük, hogy Csonkamagybrországot re­konstruálni kell; ehhe? azo-ban meg kell te­remteni a konszolidáció alapj it. Amig az igazi konszolidáció ni' cs meg, minden rekonstrukciós törekvés kudarcot v^ll. A So nogyi-gyükossíg­rói heszél ezután, mire általános a felzuduIás a Ház j bboldalán. (Már megint ? Miért nem emiitik fel a kommün alatti gyilkosságokat ? Nagy zaj) Propper Síndor: Arokat a Rytbo«okat már felakasztották. Aki a kormánynak utiába állt, ajokat már eli éi ék, 70.000-ct lukiak be és 64.000 et akasztottak fel. Esztergályos Jlno3: És a Héjjss-féle gyilko­sok ? (Nagy zaj,) S?ijj Biiint: Mi nem védjük a gyilkosokat 1 Propper Sándor: És egész sereg gyilkos van, azok szab-don járnak l Szijj Bálint: tel kell akasztani őket I Propper Sándor: A pénzügyminiszter a múlt­kor azt kiáltotta a szocialisták felé, hogy csak a zava'osban akarnak halászni. A dolgozó tö­megek éheimk, fáznak és nyomorognak. Eze­ken kellene m&jd segíteni 1 Egy hang a izocialistáktól: D- nem a Héjjas­ekc óval 1 Propper Sándor ezután a pénzfizyi politikát krltúáijj. Síerinte félnünk kell attól, ho^y ko­ronánkat belföldön bontreminálják meg és ujabb diáguás következik.' Majd a hadirokkantakról, árvákról és özvegyekről beszél és azt mondja, hogy amig Ausztiiában milliárdokat adnak a hadirokkantaknak, özvegyeknek és árváknak, addig nálunk alig számbavehetó ö.szeg jut nekik. — Általános, fgyenlő és litkos választó­jogra van szükségünk. Kérdi, hogy a kormányzó funkciója meddig tart? Ennek a nemzetgyűlés­nek anyja a jogfosztás volt. Tessék biz ositani bennünket, hogy a nemzetgyűlésen és a sajtó­ban szabadon edhissuk le véleményünket I Tessék a kormánynak a demokrácia utján haladni, megalkotni az általános, titkos választó­jogot, mert csak az ilyen politikával menthetik meg az onzágot. Ki van zárva, hogy de­mokrácia legyen Magyarországon, ha a gyilko­sok szabfd abon járnak és ártatlan emberek vannak bezárva. (Nagy zaj a Ház minden ol­dalán.) Propper Sándor: Nem gondolja a nemzet­gyűlés, hogy itt volna az ideje, az ellenforra­dalom végitges letörésének? Az elnök itt félbeszakítja az ülést és öt perc szünelet rendel el. Szünet után Propper Sándor tovább beszél és összehasonlítja a mai időket Dózsa György idejével. Jívaslatot terjeszt be az általános amnesztiá­ról és hogy senkit politikai felfogása miatt ne lehessen üldözni. Msjd a bíróságról szól és azt mondja, hogy itt a biróságntk klub-zsűri szine van. Tessék a kormánynak ebben meg­nyuititó kijelentéseket tenni. Ezután az elnök megszünteti a tárgyalást és annak folytatáséi délután négy órára tűzte ki. A délutáni ülés. A dé'utáni ülésen Propper Sándor fo'ytalta beszédé'. A kormány külpjl'«iká|ában semmi­féle határozott i ányt nem tud felf dezni. Csak tapoga'ódzásokai latunk a békélő és óta de határozott elhelyezkedést nem tudunk elérni. Magyarországnak első kötelessége volna a kör-

Next

/
Thumbnails
Contents