Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-09 / 7. szám

Egyes saságii ára 400 korona. .áJ»rfcei*tőség ti kiadóhiva­tal í'Oeák Ferenc-utca 2. (F6­t rtlIxKotóval szemben.) Tele­Ion 13-33.* .Szeged* megjele­lik héttő kivételével minden W. Egyes szám ára 400 ko­3KH. Előfizetési árak: Egy M Mfn Szegeden 8000,Buda­f raten é> vidéken 8500 kor. -iirdetési arak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 2S százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szőri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 9, SZERDA. 7-ik szám. Zuhan a frank. a márka fantasztikus vezércikket irtunk „A Hónapokkal ezelőtt, zuhanásának kezdetén márka halála" címmel. Cikkünkben felsorakoz­tattuk azokat az okokat, melyek a háború előtti Kőiépeurőpa egyik legjobb pénzének teljes el­értéktelenedését előidézte s ez okok sorában első helyen emiitettük azt a francia politikát, mely jóvátétel cimén Németország teljes gaz­dasági tönkretátelét célozza. Idézíük Leninnek egy mondását, hogy a magántulajdon elvén alapuló kapitalista gazdasági rendszert legbiz­tosabban a pénz állandóságának aláásásával leheí felbomlasztani. Azt irtuk ennek kapcsán, hogy a márka halála nem lesz elszigetelt jelen­ség, hanem magával fogja rántani a győztes országok pénzeit is. Még jóslásba is bocsát­koztunk. Megmondottuk, hogy a francia frank lesz az első, melyet a pénzügyi válság bacillusai megfertőztetnek, sőt még az időpontot is meg­jelöltük, mikor a francia frank nagyot fog zu­hanni. A terminust január legelejére tüztük ki s a beigért terminus előtt néhány nappal jós­lásunk valóra vált. A francia frank zuhan. A háború előtt 25 frank volt egy fonttal és körülbelül 5 frank egy dollárral egyenlő érlékü. A mult héten a párisi tőzsdén a font árfolyama 84'50 frankra, a dolláré pedig 19-30 frankra emelkedett. A francia frank ott tart, ahol a mi koronánk tar-l tott a háború elvesztése után. Pedig Francia­ország épenugy a háború győztesei közé tar­tozik, mint Nagybritannia, vagy Anglia, sőt a francia közvélemény rendezkedett be leginkább arra, hogy has7pnélve?ője legyen a legyőzöt­tek és kiuzsorázottak szenvedésének. A helyzet most kezd megváltozni és a pénz értékének csökkenésén keresztül lesz kénytelen megérezni Franciaország kíméletlen háborús politikájának következéseit. Immár a szövetségesek bizalma rendült meg a francia pénz erejében s ezeket a szövetségeseket, akik még a világpolitikát is számvetés módjára keielik, nem lehet üres szólamokkal elbolonditani, mint a francia kis­polgárok tömegét. Se Anglia, se Amerika nem elégszenek meg Poincaré kijelentéseivel, hogy Németország mindent megfizet. A londoni és newyorki tőzsde emberei tudják, hogy a bék­lyóba kötött, termelő eszközeitől megfosztott, termelési lehetőségeiben korlátozott ország fizető­képességének megvan a határa. A hitelezőt, aki a fizetésképtelen adós tartozásából akarja a saját üzletét vezetni és saját tartozásait meg­fiz^pi, ennek megfelelően értékelik és váltóit ennek az értékelésnek megfelelően eszkomp­tálják. Tél van és ugy látszik, a téli hidegben a francia ábrándoknak a szárnyai is lefagynak. A horribilis katonai költségeket Franciaország nem képes a rendes bevételekből fedezni. Francia­ország állandóan kilencszázezer embert tart fegy­verben és a rajnavidéki megszállás költségei rengeteg összegeket emésztenek meg. Hiába emelik az adókat, illetékeket, állami üzemek be­vételeit, mindez nem elég. Az utolsó költségvetési év deficitje 30 milliárd frankra rúgott, a belföldi kölcsönök formájában felvett e dósság összege pedig körülbelül 430 milliárd frankra emelke­deft. Jóval nagyobb összeg már ez, mint ameny­nyit Franciaországnak a követelése a jóvátételi számlán kitesz. A politika, mely egyrészt gúzsba kötötte Németországot, másrészt követelte, hogy a gúzsba kötött Németország dolgozzék, termel­jen és fizessen, csődbe került. Csak a francia léleknek sajátságosan egyoldalú berendezése okozza, hogy ezt a franciák maguk nem látják. A francia sajtó idegeskedik, álnoksággal vá dolja a németeket, de nem tudja az igazi okot meglátni, vagy nem akarja feltárni. Ujabban a Morgan pínzcscportot vádolják, hogy az okozza mesterséges üzérkedéssel a fra? cia frank zuha­nását. Mintha bizony egy pénzes^port, akármi­lyen hatalmas is, mesterségesen le tudná szo­rítani egy olyan j-Jl fundált pénznek, mint a francia frank, az árfolyamát. Az eredmény Ame­rika elkedvetlenedése. Anglia már előbb elked­vetlenedett. A liberális-munkáspárti többség a világos kifejezője az angol politika hangulat­változásinak. Anglia nem hajlandó követni Franciaországot a vak bosszúállás politikájában. A francia-cseh szöveiség betetőzte az elhidegü­lést a volt ántánt két vezető állama között. Mikor megjósoltuk a francia frank zuhanását, nem találomra jelöltük meg a január elsejei dálumot, hanem a bekövetkezendő események mérlegelése alapján. Franciország a háború fo­lyamán nagy kölcsönöket vett fel Angliában és Amerikában s e kölcsönök első visszafize­tési részletei januárban esedékesek. Túlterhelt költségvetés mellett ba'os lesz a részletfizetése­ket teljesíteni. Ha Németország nem fizet, Franciaország moratoriumot lesz kénytelen kérni, mert az egyszeri csizmadia moidása szerint „a szomszédban rejlik az elégté' I." Az angol­szász nyomás és a német bün'ető expedíció eredménytelensége késztette Poincarét utolsó beszédében, hogy enyhébb húrokat pengessen. A frank zuhan. Az igazság útban van. Javaslat az önkormányzati működés folytonosságáról. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Orőf Bethlen István miniszterelnök keddi beszédét a ' Ház figyelemmel hallgatta. A miniszterelnök be­szédét a szocialista képviselőkön kivül csak a fajvédők zavarták kisebb közbeszólásokkal. Ellenzéki körökben felmerült az a gondolat, hogy a pénzügyi bizottság tanácskozása után összehivatják a külügyi bizottságot is. A minisz­terelnök beszéde után azonban ez nem időszerű, mert valószínű, hogy a miniszterelnök a kül­ügyi bizottság előtt sem nyilatkozhat részlete­sebben. A kormány tagjai különben kedden délben a külföldi feölctön ügyében rendkívüli miniszter- " tanácsot tartottak. A nemzetgyűlés folytatja az indemnilás vitá­ját és annak letárgyalása után nem a fö!d­reformnovella tárgyalására tér át, banem a bel­Cgymiííi8zitrnek .ŰZ önkormányzati működés folyta,cssiígJfiQk WtA&ttfalróiu szótói két sza­kaszos felhatalmazási javaslatét tárgyalja. Ez a javaslat különösen azért fontos, mert a városi és vármegyei törvényhatósági bizottságok most teljesen szünetelnek és a kormány nem óhajtja, hogy az önkormányzat is hosszabb ideig ex­lexben maradjon. Leveszik a napirendről az indemnitást. Kedden este hosszú lefolyású minisztertanács volt, amelyen a külföldi kölcsönnel foglalkoz­tak. A kötceön feltételei szerint a bankjegy­inflációnak utjái kell szegni, vagyis be kell szüntetni a bankóprés működését. Arra vonat­kozólag, hogy a bankjegybiányt hogyan pótol­ják, egy részletesen kidolgozott terv van már. Mivel a londoni megbeszélések mát 16 án kezdődnek és az utazás három napig tart, a miniszterelnök egy-két napon belül útra kel. A minisztertanács ulán a kormánypárt vacsorá­ján jelentek meg a kormány tagjai. A vacsorán fölmerült a terv, hogy az indemnitást egyelőre leveszik a nemzetgyűlés napirendjéről és he­lyette a töívénj-bütesígclr működésének folyto­nosságát biztosító javaslatot és az igazságügy­miniszternek a robbanószerek rejtegetéséről szóló javaslatot tárgyalják. 1 i ii Gróf Bethlen nagy beszéde a kölcsönről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet gyűlés keddi ülését Scitovszky Béla elnök »/á12 órakor nyitotta meg. Napirenden az indemnitási törvényjavaslat folytrtólagos tárgyalása van. Első felszólaló gróf Bethlen István miniszter­elnök. Tisztelt Nemzetgyűlési Felszólalásomnak nem az a célja, bogy az indemnitási vila során elhangzottakkal szemben a kormány álláspontját kifejtsem, hanem kizárólag az, hogy a nemzet­gyűlésnek jelentést tegyek Párisban a Nép­szövetség tanácsával folytatott tárgyalásokról és módot nyujlsak a nemzetgyűlésnek, hogy e kérdéssel, ha szükségesnek lálja, foglalkozzék. Ezután a megállapodásokról, illetőleg a jegyző­könyvekről szól. — Az első számú jegyzőkönyvnek első részében azok a kötelezettségek vannak fel­sorolva, melyelret az államok velünk szemben elvállalnak. Ez analóg az osztrák jegyzőkönyv adataival. A velünk szemben álló hatalmak eszerint tiszteletben fogják tartani országunk szuverenitását és függetlenségét, továbbá nem keresnek olyan előnyöket, amelyek a hiielezőkre vonatkoznak. A második rész Magyarország kötelezettségeit tartalmazza és ez r rész mát eltér az osztrák jegyzőkönyvtől. Az osztrák jegyzőkönyvben ugyanis az van benne, hogy Ausztriának meg kell őriznie nemzeti független­ségét. A velünk szembe,? illó hatalmak termé­szetesen ezt nem bozha'lák fel Magyarországgal szemben, ők csak az ellen 'rivánlak védekezni, hogy Magyarország szanálását arra hn^náljn fel, hegy a trianoni szerződés kötelező pontjait figyelmen kivül hagyhassa. Főleg katonai szem­pontból fontos ez. Eszerint Magyarország újból elismeri a trianoni szerződésnek reá vonatkozó kötelező pontjait. Másodszor — és ez a kö e­lezettrég szoros a Magyarország;! izemben álló állanok kötelezettségeivel — Mcovarország tartózkodni fog mindennemű cselekedettől, amely a vele szemben álló államok, illetőleg a hitelezők érdekeit sértené. Ehhez fűződik egy további magyarázat, amely azonos azzal, amely az osztrák jegyzőkönyvben foglaltatik. Mindamellett van itt egy kis altérés is. Ez a pont ugyanis kimondja, hogy Magyarország megtartja szabad­ságát mindennemű vámtarifa megállapítása terén s érdemleges szerződéseket köthet. — Itt van a különbség az osztrák és a magyar jegyzőkönyv között. Mert mig Ausztriá­nál megtiltja a jegyzőkönyv, hogy bizonyos előnyöket nyújtson más államnak, addig ez a magyar jegyzőkönyvből kimaradt és érvényesült a magyar delegátusok kívánsága, mert hátrá­nyosnak tartottuk, bogy Magyarország ne adhasson bizonyos előnyöket más államnak. A Jegyzőkönyv tehát kimondja, hogy Magyar­országnak szabadságában áll, amennyiben ez a trianoni békével nem áll ellenkezésben, bármely államnak speciális előnyöket nyújtani. (Mozgás a Ház minden oldalán és kis zaj.) — Scfcat emiegeinek olyan feltételeket, ame­lyekről a kormány nem nyilatkozott. £n a ma^am részérő! meg kell hogy nrondiam egész nyíltan, aperte: semmiféle titkos feltétele az egyességnek nincsen. Bizonyos körök <zon eről­ködnek, hogy a raeguk kívánságot olyan mó­don állítsák be, mintha azok t feltétetek közölt szerepelnének. Dezavuálnom kell mindenekelőtt azt, mintha a katonai kontroll tekintetében felette, szigorú határozatot hoztak volna. M^zx­ország q7on az állásponton van, ho^y a trianoni békeszerződésen túlmenően semmiféle kötelezett­séget vállalni nem akar katonai téren sem. De tinztclt nemzetgyűlés, azt is mondották például, bogy az dlfamformát kell hat Mnanon belil rendezni, hogy a kirátykérdést kell hat hónain belül elvuézi hogy a kormányzónak te kell

Next

/
Thumbnails
Contents