Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-05 / 4. szám

SZEGED Szeged, 1924 jannár 5. tollak és a tanuk kihallgatását, hogy az igaz­ságszolgáltatás munkája ne szenvedjen kése­delmet. Amint az indítvány álérkezett a vizsgáló­bíróhoz, azonnal telefonértesítés ment Csongrádra a csendőrörshöz, hogy vegyék őrizetbe azonnal éi hozzák azután Szegedre csongrádi tanyájá­ról Sági Jánost, aki még szabidlábon van. Miután a csendőrök állandóan figyelemmel kí­sérik Ságit, igy valószínű, hegy már szomba­ton behozzák Szegedre és átadják az ügyész­ségnek. Amint ez a tizedik gyanúsított is az ügyészségen ksz, a vizsgálóbíró azonnal ki fogja hirdetni a meghozandó vizsgálati fogság­ról szóló végzést. Dr. Zombory János vizsgálóbíró előrelátható­lag már a jövö héten az anyag áttarulmányo­zása után hozzákezd a kihallgatásom, egkez­désáhez, ami előreláthatólag több k.n p)t fog igénybe venni, mivel a tiz gyanúsító kbül mintegy negyven tanúkihallgatást keit fogana­tosítani és ezeket a tanukét mind Ct, grfid 01 kell Szegedre megidézni. Illetékes helyről szármaaó érteiü.'étünlr szerint a wizsgíióbiró az anyaggal csak március elején ktszBl el és igy az ügyészség a vádiratot csak ezután adhatja be a merénylők ellen. Igy a főt. jalás kitűzését április előtt nem igen lehet várni. JHéjjast is kihallgatják az Alföldi Brigádra vonatkozólag. Héjjas Ivánnak tegnap délután félnégy óra­kor meg kellett volna jelennie a budapesti fő­kapitányságon, hogy kihallgasság az Alfödi Brigád szervezetére és azokra a vallomásokra vonatkozóba, amelyek vele kapcsolatban hang­zottak el a csongrádi merénylet ügyében. Dáli félkeltőkor Héjjas cöívös-utca 22/b. szám, I. emelet alatti lakásáia detektívet küldtek ki az­zal az rrtesitéssíl, bogy Héjjas Iván délután félnégyk jr kötelt 3 megjelenni a főkapitányság politikai osztályán. Délután félnégykor egy rendőrtisztviselő bement a főkapitányságra és egészen hét óráig várakozott, Héjjas Iván azonban nem jelentkezett. Szrubián Dezső rendőrkapitány erre idézést kézbesittetett, amelyben ma délelőtt tiz órára idézte be Héjjast, aki azonban sem t i t*.m lizenegy, sesu féJiizenkeS'őkor r.sm jelenített kihallgatásra. Közben értesiíést kapott a rend­őrség, hogy Héjjas állítólag nem tartózkodik Budapesten, hanem lent van Kecskeméten. A tegnapi értesülés alapján rcméiik, bogy holnap dé "lőtt tiz órakor Héjjas Iván végn meg jelen is a budapesti rendőrségen Szrubián kapitánynál és kihallgatják az Alföldi Brigádra és Fülöp vallomására vonatkozóan. Egy másik jelentés szerint a főkapitányság táviratilag megkereste a ütecskeméii rendőrkapi­tányságot, hogy Héjjas Ivánt hallgassa ki és részletes vallomását minél sürgősebben küldje meg a budapesti főkapitányságnak. Morvay Margit nem volt Piroska menyasszonya. Mint ismeretes, a parlament tegnapi ülésén Csáky Károly honvédelmi miniszter felszólalá­sában Piroska János becsületügyével is foglal­kozott és ekkor egyszerűen megnevezte azt a zsidó leányt, aki menyasszonya volt a csong­rádi merénylet felbujtójának. Ezt az uri leányt Morvay-Mozer Margitnak hívják, mondotta a honvédelmi miniszter. Ez a kijelentés nagy iz­galmat okozott még tegnap a Ház minden ol­dalán, mivel egyesek szerint nem e*t a hangot knitoilák a magyar tiszteknek. Fábián Béla egyébként holnap fel fog szólalni zi indemnitás vitájában éi ez alkalommal ezt az esetet szemére fogja vetr.i a miniszternek, vala­mint ki fogja jelenteni, hogy Csáky Károly alaptalanul mondotta ki Morvay Margit névéi, mivel tudomása szerint az előkelő zsidó család leánya soha sem volt menyasszonya Piroska Jánosnak. Szentesre ie kiterjed a vizsgálat. Eilasfliésünk szerint a csongrádi bomba­merénylettel kapcsolatban Szentesre is kiterjesz­tették a vizsgálaiot, miután a rendőri nyomo­zás folyamán olyan adatok merőitek fel, ame­lyek szerint Szentesen állítólag lőszereket rej­tettek el a csongrádi merén /lő-csoport tagjai. Detektívek mentek ki már néhány nappü ez­előtt Szentesre, ahol az elrsjtctt muníció után kutattak, de kutatásuk eredménytelenül végző­dött. A rendőrség emberei tovább folytatják egyébként ebben az irányban a nyomozást, mert ujabban is fölmerüllek olyan adatok, ame­lyekből szentesi elrejteti lőszer- és fegyverrak­tárra lehet következtetni. A gyorsírás visszafejlődése. Állandóan kulturfölényről beszélünk, szem­ben a bennünket körülvevő államokkal. Kul­turfölényünket tettekkel is kifejezésre juttattuk. Voltak olyan ismeretek, amelyek terjesztésé­nél utolértük, nem egyszer túlszárnyaltuk még a nyugati kulturállamokat is. Igy pl. a gyors­írás terjesztése terén Magyarország vezető­helyet biztosított magának. Nincs nemzel — a németet is beleértve — amely a gyorsirási technikát oly tökélyre vitte volna, mint mi. Fabro Henrik dr., az országgyűlési gyorsiroda zseniális főnöke fáradságos kutatásainak ered­ményei, az úgynevezett fabroizmusok, a vita­irási jelölések felsőfoka, amelyet átvett minden állam minden gyorsírása. Az ő értékes mun­kásságának gyümölcse az, hogy kitűnő gya­korló gyorsíróink csaknem minden erőltető munka nélkül a leggyorsabb szónoklatokat is hűen követni tudják, sőt a gyorsírás fejlett­sége túlhaladta a beszélőképesség határát. Az utóbbi években tartott gyorsirási versenyeken nem tudtak a gyakorlott diktálok olyan gyor­san olvasni, amilyen gyorsan a versenyzők irni és stenogrammjukat hibátlanul áttenni tudták. Kétségtelen tehát e téren kulturfölényünk. Es hogy mégis visszafejlődésről szólunk, ennek okát elsősorban mai szomorú gazdasági hely­zetünkben látom. A gyorsírás iskolai tanítása van hanyatlóban, az utánpótlás van csökkenő­ben. A szegedi gyárak, bankok, kereskedői cégek felismerték a gyorsírásnak a gazdasági élet­ben való nagy fontosságát, csaknem mind­annyian keresnek jó gyorsírókat. A jó szóra helyezem a hangsúlyt, mert gyorsírást sokan tanulnak, de jól megtanulni csak kevesen tud­ják az utóbbi időben. Korábban a női keres­kedelmi tanfolyamok melegágyai voltak a kép­zet! gyorsíróknak, ma ilyen tanfolyamunk nincs — az országban is alig néhány működik — és a négyéves felsőkereskedelmi iskolák lát­ják el az ilyen irányú kiképzést. A szegényebb szülők gyermekei nem járhatnak négy évig iskolába, s igy legtöbbször a polgári iskola IV. osztályának elvégzése után állást keresnek, s minthogy sem gyorsírást, sem gépírást nem tudnak, nem az irodai, hanem az ipari pályá­kat keresik fel. A felsőkereskedelmi iskola I. és II. osztályai eléggé népesek, de a III. és IV. osztályai mór teljesen néptelenek. Hogy a gyorsírás terén milyen eredményt ért el az iskola a mult években, jellemző példa erre, hogy Tonelli Sándor dr. kamarai főtitkár, a városi női felsőkereskedelmi iskola érett­ségi miniszteri biztosa gyorsírót keresett a kereskedelmi kamarához. Magas jutalomdijjal pályázatot hirdetett a IV. osztályt végzett leá­nyok között és egy igen mérsékelt diktátum utánirását állította feltétel gyanánt. Az ered­mény az volt, hogy a versenyt ismételni kel­lett, nem akadt senki az iskola végzett növen­dékei közül, aki a mérsékelt diktátumot leirni tudta volna. (Itt megjegyzem, hogy a helyzet a folyó évben örvendetesen megváltozott, mert az intézet uj gyorsirótanára igen értékes és lelkes munkát fejt ki és az iskola szakított a múltban elfoglalt álláspontjával, hogy a III. és IV osztályokban nem adott módot a gyorsírás gyakorlására.) A szegedi gazdasági étet számára jó gyors­írókat nevel a Szegedi Gyorsírók Egyesülete a tanfolyamain. Valóságos missziót fejt ki ez az agilis egyesület már harmadik évtizede, ellátja a szegedi intézeteket jól használható gyorsírókkal. A gyorsírás visszafejlődésének okát tulaj­donképen azokban a miniszteri rendelkezé­sekben látjuk, amelyek ujabban megjelentek. A felsőkereskedelmi iskolák I. osztályában a heti óraszámot háromról kettőre leszállítot­ták, igy az eredményt csökkentették. A kö­zépiskolákban eltörölték a gyorsírás kötelező tanítását és helyébe e fakultatív tanítást állí­tották be. A tanítás dijának meghatározását o mintszterium az egyes főigazgatókra bízta. Itt a legnagyobb ellentét van az egyes tankerü­letek között. Ahol magas összegben állapítot­ták meg a tanár óradiját, ott nem jelentkeznek tanulók, mert nem tudják elviselni a nagy tan­díjat; ahol alacsony összegben, ott nem vál­lalja a tanár a tanítást. Azután a tanár min­den leadott óráért kap dijat, a leadott órákat a tanulók számlálják, akik a hónap végén megállapítják, hogy tanáruk hány órát tanított és igy a kulcs szerint mennyit fognak a ta­nárnak fizetni. A dijat a tanév elején állapít­ják meg, a tanév közepén pedig már felbo­rul a gazdasági helyzet, igy a dij helyes meg­állapítása is. A landijból kell a fűtési, takarí­tási, táblakoptatási, kezelési stb. költségeket is fedezni. Egyes iskolaépületekben még min­dig két iskola kap hajlékot. Ilyen és sok más hasonló nehézségeknek tudható be, hogy az azelőtt virágzóan népes gyorsirókörökmeg nem alakulhatnak, mert ott, ahol ezelőtt két-három­százan tanultak gyorsírást, most vagy senki, vagy csak 15—20 tanuló tanulja. A közép­iskolák gyorsírást tanulóinak száma körül­belül negyedére, a polgári iskoláknál nem egész 10 százalékra csökkent. Kötelességünk szót emelni a helyi sajtó utján is és felhívni a figyelmet arra, hogy amit a hivatalos tényezők észre nem vesznek, azt pótolja a társadalom, amelynek segítsé­gével foglalta el ez az értékes ismeret azt a helyet, amelyet méltán megérdemel. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete felhívta e körülményre az Országos Gyorsíró Tanács figyelmét, kérve a sérelmek orvoslását. Figyelő. Benes német jóvátételi tervet dolgozott ki. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa irja lapjának; A liigjobb forrásból ugy értesü­lünk, hogy Benes uj technikai jóvátételi terve­zetet do'guzott ki. Eszerint Németország vállalja olyan kOletön telj- earancáját melyet a frsücia torrány up*plf?si eHom Au>*ne»­országnak 'd'is. Amerikát és Angiid arrst^akarja birrJ Bene>í, iiogy já u jxnak hozzá a szövetség­közi adósságok teljes törlésihez. Telefon: [JelVárOSÍ MOZÍ Ig™|f02n5k Pénztár 582. Szombaton és vasárnap, január 5. és 6-án Az idény legsikerültebb szatirikus vif játékai A Vígszínház volt kasszadarabja: ilyenek az asszonyok Seribe „Egy pohár víz* cimü szatírája filmen, 6 felvonásban. A főszerepben: Máíty ChrÍStÍailS. Azonkívül: 14 deíekfivzsenl Nordisk vígjáték 1 felvonásban. Előadások- HélköznaP 7A 7.7 és 7,9 ómkor. cioaaasoK. vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Petykó Károly divatszücsüzlete Kelemen-utca 7. (Enárényí könyvkcrackedés mellett) elvállal mindcnnenid szőrme ja vitást és átalakítást m Ródlik és gyermekszánkók már 20 ezer koronától kaphatók legejősebb kivitelben (nem bazáráruk) a Mandel kocsigyár famegmunkáló osztályában. -m

Next

/
Thumbnails
Contents