Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-05 / 4. szám

SZEOED Szeged, 1924 január 5. nekem nem nevezte meg. Később, tán egy év múlva, mikor én sem voltam miniszterelnök és Beniczky sem volt belügyminiszter, abból az - ppropóból, bogy ez szóbakerült a Házban, emiitette a folyosón, hogy Mattyasovszky a tetteseket kinyomozta. Én most sem emlékszem arra, hogy énhozzám akár szóbeli, akár Írásbeli jclen'és érkezett volna arról, hogy névszerint Kik a gyilkosok. Tudom, hogy Beniczky ezt az ügyet is a nála szokásos szigorúsággal kezelte mindenkor és én tegnapi kijelentésemet csupán egy közbeszólására, arra vonatkozóan tettem, bogy velem a neveket hitelesen is hivatalosan nem közölték. Ha Bmiczky Ödön volt belügy­miniszter ur abban a helyzetben van, hogy teljes biztossággal megnevezheti a gyilkosokat, ugy azt tna is megteheti. Ebben az esetben világosság derül az egész ügyre. ügyeibe, de okióber 20 án a nemzetgyűlésen tett kijelentésemet a honvédelmi miniszter ur­•ak tegnspi beszéde után ma is, az első szó­tól az utolsóig, sőt az ö, tudomásomra jutott részletes ismertetése alapján megerősítem. Hu­szár Károdnak ama nyilatkozatára, hogy neki 2enic<ky Ödön soha sem tett jelentéit a gyil­kosság kinyamozásáról, Beniczky ÖJön csak ennyit mondott: — Huszár Károly képviselő ur állitdsa tudatos valótlanság. Munkatársunk ezután Huszár Károlyt, a nemzetgyűlés alelnökéi kérdezte meg, hogy mit mond Bsniczky nyilatkozatára. Haszár Károly a következőket mondotta: — Még egyszer kijelentem, hogy smig én miniszterelnök voltam, Beniczky a gyilkosokat Sándor Pál hatalmas beszédében szólt elképzelhetetlen magyar reakcióról. Mintha ellenséges országban lennénk, olyanok a hatóságok még a rokkantakkal szemben is. A rokkantak külföldön féldru jeggyel utaznak, nálunk semmi kedvezményük nincs. Propper: A brigád feje pedig szalonkocsiban utazik. Kéthly Anna ezután a magántisztviselők sérel­meivel foglalkozik. Az indemnitást nem fogadja el. Sándor Pál beszéde. Sándor Pál a következő szónok, aki szerint megjött az ideje annak, hogy ne nézzük türe­lemmel a kormány ténykedéseit. Bün volna moít hallgatni, amikor veszélyben az ország. Szegénységi bizonyítvány, hogy a nemzetgyűlés tagjainak interjúkból és egyéb sajtóközlemé­nyekből kell megtudni, hogyan áll a kölcsön ügye, mert sem a pénzügyminiszter, sem a miniszterelnök egyetlen szót sem mondottak a törvényhozás házában erről. A felveendő köl­csön összege mintegy 250 millió! tesz ki. Ki van azonban tisztában azzal, hogy ez az összeg valóban segít az országon. Bankvezérek és vezető e.uberek szintén ugy nyilaikozaak, hogy nem ismerik ki magukat ebben az ügyben. A« is érde>el bennünket: mennyi lesz a deficit ebben az évben és mennyi lesz a Aídv. deficitje. Fontos kérdés az is, hogy kik adják össze a belföldi kölcsönt. Lendvai: Majd fizetnek a kormány főtaná­csosok. Sándor Pál: Beteg gazdasági helyzetünket főként az jellemzi, hogy a korona 0—03-on áll; de csak külföldön. Belső értéke 0-015. Miért tartja a kormány a 0—03-as kurzust, miből tartja ezt az árfolyamot s igaz-e hogy a pénz­ügyminiszter 0-018-on akarja stabilizálni a koronát. Mindezt világosan kell látni, különben téves számadási csinálunk. Ma az értékpapírok sokknl alacsonyabban álianak aránylag, mint békében. A délutáni ülés. A délutáni ülésen Sándor Pál folytatta a beszédét. Párhuzamot vont Teleszky és Kállay politikája közölt, mindkettőt a szűkmarkúság jellemzi. Az indemnitást megszavazza. — Nehéz helyzetben vagyok szavazatommal — mondotta —, meri ez nem jelenti, hogy a kormány politikája iránt bizalommal volnék. Amig Magyarországon nem lesz király, addig hiányzik az 1000 éves alkotmányos faktor. A kormány nem képviseli a nemzetet, mert az elmuit váUsitás a terror jegyében született. S.nki sen ismeri ki magát teljesen az álta­lános gazdasági helyzetben. Áz adótörvények ho -iályosak. Sohasem jártak el haszontalanab­bal a pénzügyminiszter közegei, mint,ma. Ez nemcsatc a polgárság kárára van, hinem a kincstári is érinii.' Eseteket sorol fel az £dó­ücv« közegek eljárásáról. Hogy milyen importpolitika folyik ebben az országban, ennek jellemzésére felhoz egy esetet. A pénzügyminisztérium kapott egy ajánlatot, hogy a 14.000 koronái Go'dberger-féle texíil­áru hegeit 6000 koronáért hoznak be sokkal jobb minőségű anyagot. Nem engedélyezték a behozatalt. Nagy Ernő: Vájjon ki ennek a Goldberger­(A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzet­gyfltés pénteki ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatják az indemni­tá« vitáját. Első szónok Kéthly Anna: A csongrádi bombamerénylet beszennyezte a karácsonyi ü;.­nep h ngulatát. Orgyilkos kezek évek óta pusz­títanak védtekn, ártatlan embereket az ország­ban. A gyilíos gyilkos marad akkor is, ha ódát, vagy vezércikket írnak róla. Orgyilkoso­kat civilizált országban a rács mögött szoktak tartani. Lendvai István valamit közbe&2Ó'. Klárik Ferenc: Hallgasson az Akasztófa-ujság cikkírója 1 Kéthly Anna: Azt látjuk, hogy egyrészről internálótáborban tartanak ártatlan embereket, 18—19 éves ifjakat, akik a biróság által rájuk rótt büntetést elszenvedték és éveken át fogva tartanak embereket, meri munkástanácsi tagok voltak, holott itt, a nemzetgyűlésen is akadnak, akik rnunkástanácsi tagok voltak. Reisinger Ferenc: Hogyne, direktóriumi elnö­kök is akadnak 1 Kéthly Anna: Másrés;t orgyilkosok nem ve­szik e! méltó büntetésüket. Nagyjános Juli­anna vére bosszúért kiált. A merényleteket elő­ször politikumok ellen követték el, azulán szín­házak, báltermek kerültek sorra éa legköieiebb már csecsemőotthonok ablakán fogják a gyil­kosok bombáikat bedobni. Legfőbb ideje, hogy kiperzseijű'r, ezeket a Rózsa Sándor-fészkeket. Propper Sínd.ir: Rózsa Sándor lovag volt ezekhez képest. Klárik Ferenc: Ezek gyávák és piszkok 1 Kéthly Anna: Éjek sz emberek anyagi elő­nyök megszerzése végett semmitől fcem riad­nak vissza, minden eszköz jó nekik és hulla­hegyek tetején akarnak az országnak diktálni. M«:jd airól beszél, hogy most a rokkantakat újra összeírták és felülvizsgálták. Ennél a felül­vizsgálatnál a be ne ii vaí!o:t, de ti'kos cél az volt, h gy minél alacsonyabbra állítsák a rokkant i&ínyjcgosnltságát. Az összeírásnál és a felülvizsgálásnál az első kérdés snnek követ­keztében az volt, hogy. mi • az illető vallása, müifha a Hareíéren á v3lUs lett vo!na irányadó azoknál, akik vérük hullásával igyekeztek a hazát uitgmtnfen.. Aliiknak nem volt kedvező a vaüási viszonyuk, azoknak a 70—75 száza­lékos rokkimsá át leciökkentetiék 25—30 szá­zalékosra. Törvínyjsvaslato! s2r: t a hadirokkanlak érdekében. Hatá oza'.i j.vaslaíot nyújt be a badirűfekP .tEk, fcadfctrvák és hediözvegyek hely­zetének jtvHsí'.ói. Az elnök „zu!án a ezónok kérésére az ülést öt pticre [elfüggeszti. Kéthly Anna ezután z\la ^er^egi internáló tábor bá.'Zúl na.j . fapúiairói , • é! és több ?.se J tusz szóvá. Buzidé kézben éí s szó^l­tda támad a i'ocáldsmokr,«ák és* Eóiiövényi kípviuiő hCzVí, aki itözbesz. líssival állandóm zavarja a s>:ót.ok A szoctzlisu»k fjgvelmezíe­teséie ( ío 1 helyétől, niijd a padra csapott és « u. cia.íót L'i-' €2' i ' liou:: Cs.ik <t a­puk ai .ii igy oi zílni? Fogja be a szá­ját! — k :tn. v ssia. Rothen- ein Mui: Szemtelen! K/i'hly Anna e után a rikkantak helyzetét teszi zóvi és sürgős in^zlíedíseket sürget. nek az ügyvédje? Sindor Pál: A kiviteli és behozatali ügyeket teje en kiveszik a kereskedelmi miniszter kezéből. Uj.bban nem lehet bizalommal Bethlen po* litikája iránt, mert a hozzáfűzött renényeket a miniszterelnök nem váltotta valóra. A kormány politikája kameleon szinü. Az egyik miniszter a fajvédőkhöz tartozik. A belügyminisztérium­ban nem Rakovszky az ur, hanem Nddossy. A belügyminisztériumban titkos rendeletekkel uta­sítják ki az évtizedek óta Magyarországon lakó zsidókat. Határozati javaslatot nyújt be, hogy az összes belügyminisztériumi titkos rendeletek a Ház asztalára tétessenek. Sándor Pál ezután a miniszterelnöknek az ébredők egyesületének feloszlatására tett igéretét teszi szóvá. Az egységes párt nem képviseli a nemzet többségét. Az ország lakosságának egy százaléka sincs, amit képviselnek. (Nagy zaj a jobboldalon.) A bolsevizmus diktatórikus alapon dolgozott, akik utána jöttek, szintén ilyen alapon febér terrorral dolgoznak, de sokkal rettenete­sebb alapon. Hol volt Magyarországon még egy idő, amikor politikai ellenfeleket akartak meggyilkolni. Ugy amint a vörös gazemberek megtalálták a bitót, a fehérek is meg fogják találni. (Sándor Pál állandó zajban és közbe­szólások között folytatja beszédét.) Létezik egy titkos maffia, amely bombákat gyárt. Hegedűs: Neveket kérünk! Rassay : Lelepleztem a kettős vérszövetséget, lelepleztem Makay századost, lelepleztem André­kát. (Óriási zaj.) Sándor Pál: A Káiolyi-forradalom csak békés forradalom volt. Vér nélkül indult. (Óriási zaj.) Nincs egyetlen ország, ahol olyan reakció volna, mint nálunk és a reakciós kormány miniszter­elnöke külföldön felköszöntötte a szociáldemo­krata Brantingot! Itt mindig Marxtól félnek. Ez túlhaladott idea. Sándor Pál ezután a zsidókérdésről beszél. A fajvédők azt mondják, hogy gazdasági téren akarják a zsidók omnipotenciáját letörni. A zsidók tényleg nagy hatással vannak a gazda­sági életre. Ennek azonban mélyen fekvő okai vannak. Nem választhatták meg szabadon fog­lalkozásaikat, a legtöbb pálya zárva volt előt­tük s igy rongyszedéssel kellett kezdeniök. Harminc éve folyton osiromolta a magyar dsentriket, hogy kereskedelmi pályára lépjenek, de ehhez kitartás kell, ez nem olyan könnyű dolog, mint az egyetemen verekedni Tegyük fel, hogy a zsidóságot sanyargatni &fr«rj*b, mondjuk, hogy kivándorlásra kényszeritik, vagy megvonják tőlük az élet feltételeit. Erre vonat­kozólag egy példát emlit fel Spanyolország­ból és Portugáliából, de azután rövid idő múlva igyekeztek őket visszscsábitani. Lendvai: Jól van Schlésinger! Sándor Pal: Nem tagadom, Schlésinger vol­tam azelőtt, de mindenben hozzá akartam simulni a magyarsághoz ... Nagy Ernő: Lehner ur. ön nem magyarosí­totta meg a nevét! Sándor Pál: A zsidót mindenütt megbecsü­lik az országban, sehol sincs antiszemitizmus, csak a városokban. Voltaképen, hogy gondol­ják az urak, mivel foglalkozzék a zsidó ? Önök a tanítókat törvénytelenül kidobták. Csilléry: Hol? Felkiáltások a baloldalon: Maguknál, a fő­városban. Kuna P. italos ... Kuna P. András itt valamit közbeszól, mire Farkas István megjegyzi: Hallgasson! Maga szeszügyi előadó! (Kuna P. András tudniillik erősen illuminált állapotban jelent meg az ütésen, ahol mindvégig botrányosan viselkedett. Beszédének elmondását is csak az elnök tapin­tatos közbelépésével lehetett meggátolni, aki a szólásra feliratkozottak neveinek olvasása közben Kuna P. András nevét óvatosan átugrotta. Sándor Pál: Méltóztassanak elhinni, az ül­dözés lehet olyan nagy, amilyen elképzelhető, de nem lehet olyan nagy, hogy mi hazafisá­gunkat megtagadnánk. Ezután áttért az egyetemi viszonyok ismer­tetésére. Azt sem tudták elérni, hogy a numerus clausus alapján felvett egyetemi hallgatók nyu­godtan tanulhassanak. Még a leányok bántal­mazásától sem riadtak vissza. Ezután két határozati javaslatot terjeszt elő. Az elsőben kéri a kultuszminisztert, bogy ter­jesszen elő törvényjavaslatot a numerus clausus eltörlésére. A másik szerint mondja ki a nem­Í zetgyűlés, bogy a magyar zsidóságnak joga van tudományegyetem felállítására. Több személyes kérdés tisztázása után az fl ülés véget éri.

Next

/
Thumbnails
Contents