Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-31 / 26. szám

Secced. 1924 január 31. SZEOED Örl Szabó Dezső az Eskütt-ügyben interpellál, ami iráni nagy érdeklődés mutatkozott. Világosságot akar — ugymopd — az Eskütt- ügyben, amelyről annakidején a miniszterelnök is ugy nyilatkozott, hogy az becsület kérdése. (Itt óriási müvihar kerekedett az egységes párton, amelyre fölzúgott a jajvédők ellen vihara. Léhner Lendvai állandóan a padot csapkodja. Az egységespárton, amikor OriSzabó az Esküttel összeköttetésben állottak közt Bethlen fiának nevét is emliti, a zaj tetőtokra hágott. Az elnök szünetet rendel el. A büjfénél Lendvai és Kuna P. András majdhogy egymásnak nem mentek.) Szünet után Őri-Szabó még folytatja ez interpellációt nem kisebb zaj közoen. Világosságot kér ismételten az Eskütt ügyre. Lendvait az elnök javaslatára a mentelmi bizottság elé utasítják. Ezután Biró Pál interpellált. Megkérdezte a miniszterelnöktől, hajlandó-e a nemzetgyűlést a kölcsön árgyalásokról és a Jugoszláviával tartandó tárgyalásról tájékoztatni. A miniszterelnök a kölcsöntárgyal át ról. A maga részéről azon az állásponton van, hogy ez az zkció a magyar gazdasági és pénzügyi helyzet megjavítására alkalmBS, sőt úgyszólván egyedül alkalmas atció, amely ha sikerhez veze», a célt el is fogjuk érni. Azt hiszen, hogy ebben a fe'fogásban a nemzetgyűlés több sé^e osztozik. Tudja, hogy vannak, akik elvileg helytelenítik és kifogáso'ják, azonban »z a benyomása, hogy ez csak sporadikus jelenség. Azt hiszi, hogy igazat mond, amikor azt állítja, hogy a többség az akciót helyesli. * twvnmvwiiYT r>wvir¥nrmvv¥m>i>rr>Y i „Angliában elégedetlenek Franciaország külpolitikájával." Beszédének további folyamán a kővetkezőket mondotta: — A belgrádi konvencióban az akkori magyar kormány a szövetséges hatalmak csapatainak szükségleteire 2600 vagon és 200 mozdony azonnali átedását ígérte. Annak idején ebből a teherböl a kormányok csak egyrészt teljesítettek: 1000 vagont és 100 mozdonyt. Egy nyitott kérdés maradt tehát ez, amelyet a reparációs kérdés szempontjából lisztázni kellett. A magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy hajlandó a fegyverszüneti szerződésből folyó ezt a kötelezettségét az esetben teljesíleni, ha az teljesíthető abban a keretben, amely a pénzügyi bizottság jeentésének megfelelően évi tízmillió aranykorona összegben szabatott meg. Teiát ha a megkezdés két és fél év múlva indulhat meg, ezen felül pedig, ha a szállítások oly formában rendezhetők, hogy azok a jóváté'e i bizottság áhal megállapi:ott program keretén belül elhelyezhetők legyenek. — Ragaszkodott a kormány ahhoz is, hogy ne legyen köteles kész vasúti anyagot szálütan, hanem évenkint megfelelő kevesebb számú mozdonyt és vagont, ugy hogy ezzel a magyar ip*rt foglalkoztassuk, Az volt a célunk, hogy ebben a 17 és fái évet, amelyre a program vonatkozik és amely alatt a békéből folyó terhek teljesítésére köeleet?ek vagvunk, felhasználjuk arra, hogy az ip^rt foglal közte s uk, magyar iparc kkekei vigyünk ki s a megfelelő munkabér itt maradjon az országban s ne legyünk kénytelened fizetési mérlegünket dollár, vagy egyéb külföldi pénznemek vásárlásával megterhelni. A miniszterelnök rrtind-n részletre kiterjedő beszéde után az ütés '/t10 órakorért véget. London, január 30. Ramsay Macdonald kormányra jutásával uj áramlat indult meg a jóvátételi bizottságok felfogásában. Igy például most már hajlandók megállapítani Németország teherbíró képességét. Az angol politikai körökben is megszűnt a pesszimista hangulat. Az értékpiacon a papirok árfolyama lényegesen javult, amihez hozzájárul, hogy az a^gol font árfolyama a kűlfö'di tőzsdéken javult. M?cdonald Edinburgh felé utsztában egy állomáson beszédet mondott és kijelentette, hogy nehéz feladat áll előttük: az angol munkáspártot nagyobb hatalommá kell tenni, mint amilyen a multben volt. Nagyon zűrzavaros a helyzet — mondotta — de nem csak Angliában, hanem egész Európában s ezt mi meg akarjuk szüntetni. Rómát se építették fel egy nap alatt s reméljük, nekünk lesz időnk az újjáépítéshez. Ramsay Macdonald egyébként levelet irt Poincaréhoz és tudatta vele, hogy Angliában nagyrészt elégedetlenek Franciaország politikájával. Egyébként minden erejével rajta lesz a két ország közötti viszony rendezésén. Poincsré válaszában hangsúlyozta egyik legnagyobb és legőszintébb óhajtását, hogy az angol és francia kormány egyetértésben működjön eg ült. Az angol viszonyok változásának lehet tekinteni azt is, hogy a belga és francia miniszterelnök tanácskozásra jöttek össze és a Ruhrvidék kérdését vitatták. Ez azonban még nem jelenti azt, bogy a megszállást likvidálni fogják. Hogy a két kormány — a belga és francia — kénytelen revideálni politikai felfogását, az szintén az sngol kormány változás következménye. fLWuixiTn.uim-Liwiri-iTi-1-i 1 " Megadjuk, fölemeljük, megszavazzuk. (A Szeged tudósitójától.) Szürkének Ígérkezett és alapjában véve szürke is volt a januári közgyűlés, nem számítva azokat a derűs félórákat, amelyekért Balogh Lajosnak tartoznak köszönettel a szép számban megjelent városatyák.1 Mert hát Balogh Lajos ismét elemében volt. Alig került olyan ügy tárgyalásra, amelyhez ne lett volna kisebb-nagyobb észrevétele. A bizottsági tagok örömét csupán az korlátozta, hogy a közgyűlési terem levegője nem volt kellemesnek mondható, pedig állítólag már tegnap reggel óta fűtik a kályhákat állandóan. A télikabátok igy ismét nem kerüllek a fogasokra. A közgyűlést félőt után dr. Aigner Károly főispán nyitotta meg. A polgármester sablónos jelentéséhez — amely a tárgysorozat első pontjaként szerepelt — már volt Balogh Lajosnak észrevétele. Fölháborodott hangon kifogásolta, hogy a polgármester jelentésében nem azámolt be az egyik helyi hétfői lap kolportázsjogának megvonásáról, pedig ez a destruktív újság párhuzamot merészelt vonni vezércikkében Kroó Lipót és dr. Vasek Ernő között. Dr. Vasek Ernőn keresztül a kereszténység ellen intézett támadást a nevezett destruáló sajtóorgánum. A polgármester válaszolt a felszólalásra. Felvilágosította Balogh Lajost, hogy a polgármesteri jelentésnek más célja nincs, miat a közgvülés tájékoztatása a közigazgatás száraz históriájáról, tehát a felszólaló által meghiányolt rész még akkor sem lehetett vo'na benne, ba valóban megtörténik a kolportázsjog megvonás. Hz azonban nem történt meg, mert senkisem tett ilyenértelmü előterjesztést. A polgármester megigérte egyébként, hogy az inkriminált cikket még egyszer át fogja tanulmányozni és ha abban talál kifogásolhatót, a szükséges intézkedéseket megteszi. Erre Balogh Lajos zupás őrmestereket megszégyenítő vezényszóval döiögte: A választ tudomásul veszem I A főjegyző ezu'án felolvasta a törvényhatósági bizottságok mandátumának ideiglenes meghosszabbításáról szóló kormányrendeletet, majd felolvasta a belügyminiszter leiratát, amelyben arról értesiti a miniszter a törvényhatósági bizottságot hogy a kormányzó dr. Aigner Károlyt nevezte ki Hódmezővásárhely főispánjává '^polgármester rövid üdvözlőbeszédei intézett ezután a főispánhoz. — Mi őrülünk — úgymond — ennek a kinevezésnek, mert hiszen a megtiszteltetés Szeged város egyik fiát érte. A főispán ünnepélyes hangon — helyéről fölállva __ válaszolt a polgármester szavaira. Megköszönte. — Életemben ma ért a legnagyobb megtiszteltetés — mondotta —, amikor a város ook ármestere mint Szeged fiát üdvözölt. A római polgár érezte ilyen büszkén római polgári mivoltát. A főispánt besréde végezíével lelkesen ünnepelte a közgyűlés. A főjegyző ezután a középitészeti tanács megszűntetéséről szóló miniszteri rendeletet ismerlette. Dr. Tonelli Sándor indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a megszűntetett intézmény hosszú, eredményes munkásságának emiékét jegyzőkönyvében megörökíti. Bárdoss Béla tb. főjegyző a hirdetési szabályrendeletre vona'kozó módosított tanácsi javaslatot terjesztette elő. Bejelentette, hogy a közgyűlés-én megnyilvánult kívánsághoz képest a javaslatba uj pontot iktatott a tanács, amelynek értelmében a hirdetési adó aló) mentettek a hírlapok, a naptárak és a könyvalakban megjelent nyomdai termékek hirdetései. Dr. Dobay Qyula főszerkesztője a Szegedi Uj Nemzedék-nek, amely lap vállalat jelenleg bérli a várostól a hirdetési jogot, felszólalt és kijelentette, hogy ez a szabályrendelet a város nyiívánosságmentes Hivatalos Lapjának állandósítását célozza. Dr. Tonelli Sándor éppen ezért azt indítványozta, hogy a szabályrendeletet olyan értelemben módosítsa a közgvüé?, hogy a hirdetésügyek intézését ne a Hivatalos Lapra, banem a város tanácsára bizza. Ehhez a kérdéshez is felszólalt Balogh Lajos — Dobay Oyula támogatására — és kemény támadást intézett a Hivatalos Lapon keresztül régi ellenfele, Bárdos* Béla ellen. Ottovay Károly azt indítványozta, hogy az slapszabályokk 1 rendelkező sportegyesületek hirdetéseit is mentesítse az adó tlól a közgyűlés. Magyar József felszólalása után Bárdoss Béla vá'aszolt, majd a polgármester elrendelte a szavazást. Dabiy Q>ula indítványa mellett Bilogh Lajoson, Kerner Lajoson és Míhalovits Dezsőn kivül más senki sem szavazott. A közgyűlés hatalmas többséggel fogadta el a tanács javaslalát Tonelli módosításával. A vasúti műhelymunkások bázbelykérelmének tárgyalásánál Hoffer Jenőnek volt figyelemreméltó felszólalása. A királyi biztosság annak idején kijelölte azt a keretet, amelyben Szeged városának ki kellett volna fejlődni. Ez a keret még mindig betöltetlen. Uj bban egyre-másra alakulnak a kereten kívül, közvetlenül a város mel ett kisebb-n gyohb telepek, faluizerü képződmények, amelyek a város további fejlődéséf meg fogják akadályozni. A város hatóságinak ped g az lenne a kötelessége, bogy a város belterületén mozdítsa elö az építkezést, mert ezek az apró telepek idővel követelésekkel állnak irajd elő: csatornázás*, kövezést kívánnak, aminek az lesz a következménye, hogy a város fejlődése anyagi erők híján megakad. Ezután a különböző tarifaemelések következtek. — Fölemeljük, elfog djuk, megadjuk, — kiáltó táK a városatyák a javaslat részletes ismertetésének bevárása nélkül. Amikor a m«ntési d jak emeléséről volt szó, valamelyik városatya háziúr elszörnyüködött, mire dr. Szeless József általános derültséget keltve odakiáltotta: — A tönkrement háziurakat ingyen viszik be ma'd a mentők. Gaál Endre később a szinház segélyezésére vonatkozó javaslatot terjesztette elö. Balogh Lajos ismét felállt a helyéről. — Arra vonatkozólag kérek felvilágosítást hogy mi van tulajdonképen a színházigazgatói álláisal, mert... — Inkább elmondom — szakította félbe a polgármester a szónokot —, a dolog ugy áll bogy Andor Zsigmond lemondott, de visszavonta a lemondását. A közgyü és a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta, kimondva, hogy a szinházat a jövőben nem tekinti jövedelemforrásnak. Amikor Balogh Károly a háromszázmillió korona tüzifabesz rzési kö'csön ügyét referálta Balogh Lajos egy destruktív izü közbeszólást kockáztatott meg. Csak annyit mondott hocv • -Vasek? ' "' Voltak, akik csodálkozva néztek a közbeszólóra, mert halványan emlékeztek rá hogv a közgyűlés elején más szellemben fűzött észrevételedet a polgármester jelentéséhez... Hé« óra volt, amikor az indítványokra került a sor. Kazali Imre alsóvárosi tanitó emlékének megörökítésére vonatkozó indítványt dr. Tóth Imre kommentálta. A tanács ismeretes javaslatát Gaál Endre ind kolta meg. Elmondotta hogy az indt'vány megtétele után számosan lentkeztek nála és közöl ék, hogy számos régi szegedi taiito van Kazali Imrén kivül is akinek emléke méltó a megörökítésre. Többek között Sza^artky Imre rókusi néptanító a negyvennyolcas időkben szerzett érdemeket, a W«ő-