Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-31 / 26. szám

Eüyes mwém ára 400 korona. gntonttstg t* kiadöhiva­iBt) Deák Fetenc-ulca 2. (Fö­nőiskolával szemben.) Tele­tel 18-83JI .Szeged* megjele­lik hétfő kivételével mindea síp. Egyes szám ára 400 ko­ma. Előfizetési árak: Egy MBXpra toegeden 800ü,Bud»­és vidéken 8300 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 január 31, CSÜTÖRTÖK. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasidon 180, mét­iéi hasábon 225 K. Szöve0rtM 25 százalékkal drágább. Ap* hirdetés 150, kövér DeMvelKD K. Szövegközti közlvné^sft soronként 1200. NyJtMr.oa­Mdi értesítés 2400 K. T«TK­Köri feladásnál área 26-ik szám. Kell-e Magyarországon ipart fejleszteni ? Eddig ugy tudtuk, hogy igen. A mult század legnagyobb magyarjai munkájuk, erejük leg­javát áldozták az ipar fejlesztésének. Széchenyi István a magyar termelés egyoldalúságát, az idegen országoktól való függést akarta meg­szüntetni, mikor a tespedő magyar társada­lomban propagálta a legkülönbözőbb uj ala­pításokat. Kossuth az agrárius jellegű orszá­got egykarú óriásnak nevezte, amely benan megállapítást, hogy az ipar védelmet is mer követelni a külföld versenyével szemben. Nagyon könnyű volna ezt a cikket a játszi humor hangján elintézni, de szántszándékkal nem tesszük, mert ez a cikk csak megnyilat­kozása annak az iparellenes hangulatnak, amely a gazdák körében tagadhatatlanul kezd elharapódzani. Humorizálás helyett inkább fel­vetünk bizonyos kérdéseket. Vájjon csak Ma­gyarországon vannak-e kartellek és trösztök, vagy vannak a külföldön is? Mi kellemesebb és mi hazafiasabb a magyar gazdaközönség szempontjából, az-e, ha külföldi kartelleknek és trösztöknek adózik, vagy ha a magyar ipari segit erősíteni és fejleszteni? Nem mu­tatták-e meg az elmúlt esztendők tapasztalatai, hogy mily hihetetlen fontossága van az ipari önállóságnak az ország gazdasági független­sége szempontjából? Még a Bernát István gazdáira sem lehet közömbös, hogy idehaza be tudják-e szerezni szükségleteiket, vagy sem. Hol helyezzük el intelligenciánk fölöslegét, ha nem a növekvő és fejlődő magyar ipar­ban ? A mezőgazdaság erre bizonyára nem vállalkozik, ellenben ki szeretné húzni a talajt a jelszó alól, hogy az ifjúság menjen gyakor­lati pályákra. Es vájjon vétkes-e az ipar, ha a külfölddel szemben védelmet mer követelni;? Ha ez vétek, akkor elsősorban a magyar agrarizmusnak kellene mea culpát mondani, amely a háború előtt a balkáni államokkal nem tudja erejét használni. Batthyány Lajos, Klauzál Gábor és társaik élére állottak a Védegyletnek és a Gyáralapító társaságnak, mely az önálló magyar ipar megteremtéseit tűzte ki célul. A kiegyezés utáni idők legerősebb gazdasági harcai a vámvédelemért és a ma­gyar ipar megteremtéséért folytak. Ugy látszik, hogy amit eddig igaznak tar­tottunk, amiért eddig küzdöttünk, azt a fel­fogást gyökeresen meg kell változtatnunk. Már az is meggyőződésünk revíziójára indít­hatott volna bennünket, hogy az Országos magyar gazdasági egyesület hivatalos lapja, a Köztelek, felvetette a kérdést, hogy az ipar fejlesztése a megváltozott viszonyok mellett kivánatos-e, vagy sem? Az ipar ugyanis a munkáskezek elvonásával a mezőgazdaságnak versenyt támaszt és mert neki is hitelre van | szüksége, megnehezíti a mezőgazdasági hitel- k igények kielégítését. A Köztelek legutolsó } számában megszólalt azonban Bernát István, • • ZAZA-I; ~ LJU. ..Z X JH_X * ... .. .. R. az agrármozgalmak egyik ismert vezére és jovateteii bizottság a net vegén Hont a magyar Kofcson ügyében. szemben a legridegebb elzárkózás politikáját követte és politikai viszonyainkat délfelé oly alaposan megrontotta, hogy az igj előidézett helyzet teremtette meg a légkört a háborús konflagrációk számára. A magyar ipar sohasem tiltakr'iott a mező­gazdaság fejlődése és boldogulsa ellen és sohasem követelt egyoldalú Iparfejlesztési politikát, sőt még azt is ha.ip-^t'atta, hogy azok az iparok fejlesztesseix melyeknek természetes előfeltételei az **l>zágban meg­vannak, vagy amelyek az ország,biztonsága szempontjából nélkülözhetetler.-ek. Éppen ezért furcsa ez a gazdák köréből jövő támadás. A gazdáknak meg kell fontolniok, hogy a közel jövőben, ha az európai piacokon meg­jelenik az orosz és román gabona, a városi lakosság és az ipari munkásság lesz a leg­nagyobb fogyasztójuk. Meg kell fontolniok azonkívül azt is, hogy az ország adóterheit, közjövedelmeit ma túlnyomó részben nem ők szolgáltatják. Nem hisszük, hogy valami kívá­natos állapot volna éppen az ő szempontjuk­ból, ha azt a teherhányadot, melyet ma a fejlődő ipar visel, csak egy kis részében nekik kellene vállalniok. Éppen azért leg­helyesebb, ha üres és demagóg jelszavak helyett harmonikusan igyekszünk az ország összes termelő erőit fejleszteni és meg­becsüljük nemcsak a kaszát és kapát, hanem a pörölyt és a gondolkozó ész munkáját is. * nivw-1-irnniriA.wjuin.ifLfu Í* vi®!?'.. i, jM ' - len.y®9ben °/?.a4 Pdris. január 30. A jóvátéli bizottságot csü­konkludált hogy Magyarországnak iparra, ku-1 förlök dé/utónra ülésrP Uták össze, hofy ismét Ionosén pedig fejlődő iparra nmesen szükségé. tárgyalJa a mEgyar kölcsön üg ét Báró Korányi Tcfv«n c^print « nvánrw, f.HnHo* » p £ Mggy|/ország követe is meghívást ka­Bernát István szerint a gyáripari fejlődés egyik oldalon kitermeli a kartelleket, sőt azoknak legújabb formáit: a vertikális és horizontális koncentrációkat, amelyek pompá­san hozzásimulnak a kapitalista termelési for­mákhoz, amikor első alakjukban egymáshoz kapcsolják az összes telepeket a nyersanyag­termelőktől a készcikk gyártójáig, s amikor második megjelenésükben az egyes szakmák vállalkozásait tömörítik. A fejlődő ipar a mun­kások oldalán viszont életrehivja a szakszer­vezeteket. Bernát István a kartellek és trösztök ve­szedelmét abban látja, hogy ezek egyre foko­zódó hatalomra tesznek szert az árak meg­állapítása és a vámtételek megszabása körül; a szakszervezetek erősbödésétől pedig azért fél, mert ezek fejlődésük bizonyos fokán ki­nőnek az államhatalom kezei közül s köve­teleseiket más, jogos érdekek sérelmére is megvalósítani képesek. Az iparfejlesztés tehát 9 fedelemmel fenyeget, hogy a a gyáriparral és a gyáripari magában egyesítő szakszerve­pott az ülésre, hogy további felvilágosítások szükség esetén rendelkezésre álljon. A jóvá­tételi bizottság végleges válaszát a magyar ügyben e hét végére várják. lYYmwMimmm munkásságot Nagy Vincéé a legtöbb szavazat a debreceni választáson. Pótválasztás lesz Nagy Vince és Haendel Vilmos között. Debrecenből je'enlik : A választás eredménye végeredményben a kővetkező - Naev Vince 3? n Haendel Vilmos 1925, Magoss György 1837. Nagy és Haendel közOrpSlásRsz ' A szavazatok összeszámolását nsgy izgalom­mal várták egész Debrecenben. Csak délután vált ismeretessé a szavazás eredménye, amelyből EZ tünt ki, hogy több mint ezren tartózkodtak a szavazástól. (A kérőbben ugyanis 8270 szavazó volt s lesdífck 7133 szavazaíoi.) Az eredmény nem járt különös meglepetéssel, mert bizonyosra vették, hogy a 48-as függetlenségi Kossuth-párli Nagy Vincéé lesz a nagy löbbség. Ez be is következett, de mert három jelölt közt oszlanak ir-eg a szavazatok, az abszolút szó­többség eldöntetlen marad és érdekes pót­választásra kerül a sor az októbrista kormány volt minisztere: dr. Nagy Vince és a fajvédő dr. Haendel Vilmos kőzött. Debrecenben meg vannak győződve róla, hogy a kiváló kvalitású Nagy Vince diadalmaskodik a pólválasztáson is mer» a liberális polgárságnak az a része, amely Magoss Györgyöt, a polgármester fiát inkább a polgármester iránti szimpátiából támogatta, kétségkívül Nagy Vincéhez fog csatlakozni, amt a méltatlanul üldözött, nagy talentumu politikus­nak nem kis eléglétele lesz. A pótválasztást rövid időn belül megtartják. zeü 'érdekekéö!ulra kerÜl S ^ a nem> f° olyanoknak kezébe M mondia^R — mondja Bernát azok fejlesztése mellett ' Ha tehát akik a gyáripar bizlosilékot a fcSSSTfa a szakszervezetek növekvő JIÍA. .,s ,ok e! lehet, drágán fizetjüktea®2'Bl. e"®"?"^™ érhető anyagi emdkedés? ,pör feVen Az okoskodás lényege tehát a következő Iparra nincs szűkség mer. akkor a 5 gazdasagi munkaberek emelkednek, mert iparvállalatok kartelleket és trösztöket alapit­hatnak és mert a munkások a szociáldemok­rata párt és a szakszervezetek lagjai lehet­nek. Szinte elképpesztő, ha ilyen közgazda­sági felfogást a huszadik században még hangoztatni lehet, de még ijesztőbb, hogy a cikkhez irott kommentárjában a szerkesztőség is kijelenti, hogy mindenben egyetért Bernát István fejtegetéseivel. Sőt hozzáfűzi a szer­kesztőség ehhez még azt a borzasztó tény­- ri-ii üi u n-u-umnvLuim\nu\i Részletesen is letárgyalták az indemnitást. Megkezdték a földreform tárgyalását. — Viharos interpelláció. A miniszterelnök a kölcsönről. (A Szeged budapesti tudósítójától). A nemzet­gyűlés szerdai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indítvány- és inter­pellációs könyv fe.olvasása után Herczeg Béla, az igazságügyi bizottság eladója beterjeszti az igazságügyi bizottság jelentését a Győrben meg­jelen 6 Dunántuli Hirlap elleni ügyben. A bizottság megállapította, hogy a Dunántuli Hirlap augusztus 9 iki számának vezércikke a nemzelcvülést gyalázó és rágalmazó oly kitéte­leket tartalmaz, amelyek az 1914. évi XXXXI. t.-c.-be ütköznek. A bűnvádi eljárás csak fel­hatalmazás alapján indítható meg, ennélfogva az 'gazságügyi bizottság javasolja a nemzet terek valamennyien jelen vannak és minden egyes határozati javaslatnál megteszik észre­vételeiket. Petrovácz Gyula és Reisinger Ferenc határo­zati javaslatát elvelik, Horváth Zoltán javaslatát, hogy a pénzügyminiszter az eddig fizetett jóvá­tételi összegről terjesszen be kimutatást, a Ház elfogadja. Horváth Zoltán egyik javaslatánál, amelyben a választójogi törvényjavaslatnak beterjesztését kivánja, mielőtt a kölcsön révén az ország anyagi és politikai javait „elköteleznők", Bethlen miniszterelnök a következőket mondotta: — A határozati javaslat azt kívánja, hogy I gyűlésnek, hogy a bűnvádi eljárás megindítására mielőtt a kölcsön révén az ország anyagi es » a felhatalmazást adja meg az igazságügy- politikai javait elköleleznők, a választójogról . miniszternek. ' Ezután folytatták az indemnitás vitáját. A " hátralevő javaslatok felett döntenek. A minisz­ter jessze be a kormány a törvényjavaslatot, az­után oszlassa fel a Házat. Ez a határozati ja­vaslat elsősoiban egy ténybeli tévedésen alap-

Next

/
Thumbnails
Contents