Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-30 / 25. szám

Egyet »fáwi ára 400 k 3MftetsKMR «• UadóMva­lal> tMk Fereno-utca 2. (Fö­tsülikoláv.1 szemben.) Tel* lm ia-33.A.Szeged" megjeie­kéHÖ kivételével mtndes Sl#. Egy* utóm ára 400 ko­raaa. Előfizeti* árak: Egy Maapra Siegeden 8000,Buda­»wíen éi vidéken 8S00 kor. Hirdetési árak: FélbasifeM 1 mm.75, egy hasibon 150, má»­lél hasábon 225 K. SzOvegkM 25 százalékkal drágább. Apáé­hirdetés 150, kOvér betflvel 300 K. SzövegkOzü közlemények soronként 120a Nydttér, oaa­ládi értesítés 2400 K. TObk­szörl feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 30, SZERDA. 25-ik szám. Egyetértés, mint olyan. A kormány sajtíja — mint visszhangja a miniszterelnök fcölcsön-irformációjának — erről beszél, hogy egyet kell értenünk és össze kell tartanunk. Mit jelent ez? Mert tudnivaló, hegy mi magyarok nem olyan emberek vagyunk, hogy csak ugy semmiért értenénk egyet és csak ugy magátöl értetődően tartanánk össze, mert az ugy természetes. Mikor minálunk arról be­szélnek, hogy egyet kell érteni és össze kell tartani, akkor mindig baj van, vagy baj lesz. A régi magyaroknál véres kardot hordtak körűi a királyi heroldok, amikor a nemzetnek minden fiára szűkség volt. A mai magyaroknál ez a szép középkori divat már nincsen meg, nem is lehet, mert hiszen az ország kardjából csonka vasdarabot csinált a muzsikaszóval kezdett háború. Véres kard körűlhordozása helyett most a vezérpolitikusok kiadják a jelszót, hogy értsünk egyet és tartsunk össze. Persze az egyetértésnek többféle formáját el lehet képzelni. A miniszterelnök ur bizonyára arra gondol, hogy mindnyájan egy értelemben legyünk a kölcsön felöl, ismerjük el, hogy az a regenerálódás alapja, föellenőrével és mindenféle prófoszaival együtt. De például a ceglédi ébredő­gyűlésen a fajvédő vezérek olyanformán kép­zelték el az egyetértést, hogy aki nem ért egyet ővelük, az hazaáruló gazember és annak honfiúi kötelesség beverni a fejét. El kell ismerni, hogy ennek az eszmének, noha eredetinek nem mondható, mert minden forradalom igy szokta az egyetértést hirdetni, van némi gyakorlati lehetősége, sőt gyakorla'.i haszna is lehet, de nem az ország szempontjából. 1914 óla éppen elég fejet vertek be, sőt szét is vertek még többet, de orcátlanság volna azt mondán*, hogy az üdvére vált a hazának. Aki a történelemnek nem hisz, az kénytelen elhinni az utóbbi évek tapasztalatainak, hogy a verekedés nem tartozik azok közé a politikai tényezők kőzé, amelyek a nemzeti egység eszméjét hatásosan előbbre viszik. Mi szívesen egyetértenénk a miniszterelnökkel, aki bizonyosan másfajta egyetértésről várja a keresztény Magyarország megmentését, mint Héjjas Iván, vagy Zsirkay János. Mi mindig azt hirdettük, hogy a gyűlölködés sós sivatag­jaiból fel kell kapaszkodnunk a kölcsönös meg­értés és az egymással való megalkuvás rendes országútjára. Ebben az irgalmatlanul meggázolt országban, ahol tulajdonkép minden hatalom csak látszat, mert az igazi ur az ellenségeink akarata, amely még az Alföldi Brigádot sem hajlandó respektálni, — ebben a mikroszkópikus országban, amelyben minden tülekedés olyan kisszerű, mint az infuzoriumoké egy csöpp f ott vízben, itt csak testvéreknek volna szabad nm , .akik nem a2t hánytorgatják, hogy ki mit mű t! 2kJ hanem abban versengenek, hogy ki 5 .?iípilfl11' Ebben mi ellenzéki létünkre JSffí^'ííftR^W'de Cegléd? harmadik n= .rté8t hirdettek és annak már arról* hogy elrtí* mé* nindi* ne* hallottunk pörbe fognák i-81. aP°*tolokat éppen ugy politikusait. ' 1 az októbrista vacsora Qui tocet, consentirp ,,/w , annyit lesz, hogy halteaSu ami magyarul Egyetértünk azSkkaf fkik mb£f.eg_^z,é8í Jel™í; alapon állnak a kormánnyá?8,8 ?8ak egy e,vl egyszer kifejezésre jut Wi*am,nt az nem nyi a kozatoktan is, a küK?*1 kormány annyi, hogy ők szétterpeszt"t azon a p atlformon, amelyen a ki rmí! bal tojástáncol ? Prónay Pál azt K,Lfélláb­neki nincsenek különítményei, de Bethlen T? vánnak vannak. Ha ezt Rupert Rezső anítta akkor őt becsukják éne és még csak azt sé ro'ndják neki előleges figyelmeztetésül, hoey »Rudi bácsi, ne bolondozzatok I" Hát most már egyetértünk Piónay Pállal, akinek nagy érdemeit még csak egy hónappal ezelőtt is hangoztatta a Bethlen-kormány egy tagja? Ulain Ferenc azt állította, hegy soha még akkora korrupció nem volt Magyarországon, mint most van és ebben a fertőben benne vannak igen magas rangú állami funkcionáriusok is. Ha e sorok írója volna olyan vakmerő, hogy ezt állí­taná, az bizonyostn többet kapna érte, mint Ulain kapott a legszentebb hazafias érzésekből fakadt puccskísérletért, ellenben arról nem olva­sunk, hogy Ulaint pörbe fogták volna a nem­zeti becsület megsértéseért. Hát most már egyetértsünk Ulain Ferenccel ? Héjjas Iván ezrek hallatára, dörgő hangon jelentette ki, hogy islen- ember előtt vállalja a fe'elősséget azokért a gyilkosságokért, amiket elrendelt. Amikor ezefcre a gyilkosságokra csak céloznak is ellen­zéki részről, akkor a kormány oldalán mindig felhördülnek, hogy miért akarjuk kompromittálni az országot a külföld előtt? Héjjas kérkedve emlegette, büszkén vallotta magáénak az atro­citásokat és Héjjas népe kifogta a vezér kocsi­jából a lovakat és maga húzta Héjjas Iván sze­kerét és a kormány ugy tesz, mintha se látott, se hallott volna semmit. Hát most már egyet­értsünk Héjjas Ivánnal? Ha Bethlen István és kormánya azt akarják, hogy értsünk egyet, akkor először mutassa meg határozottan, cselekedetekkel, hogy ő kivel ért egyet. De ne beszéljen szélsőségek közt haladó középutról, mert ebben az országban évek óta csak egy szélsőség van és mindaddig, mig a kormány ugy tesz. mintha két szélsőség volna és többes számban fakad ki a szélsőségek ellen, hogy a tényleges egy szélsőség ne érezze magát nagyon sértve, mindaddig a belső szét­hullást megállítani nem lehet. Pedig amit a trianoni béke szétszaggatott kívülről, azt még össze lehet ragasztani, akár vérrel, akár verejtékkel. De ha belülről szét­hullik az, ami megmaradt, azt az isten se rakja többet össze. A magyar kölcsön. Londonból jelentik: Egyik nsgy londoni lap foglalkozik a magyar kölcsön ügyével. Szerinte a kölcsön feltételei kedvezőek Magyarországra nézve. Magyarország tett ugyan engedményeket, de ezzel szemben tiszteleiben fogják tartani Magyarország területi integritását és politikai függetlenségét. Ez a kikötés eloszlatta Magyar­ország íggedalmát.A kölcsönösszege 10millió angol font sterling lesz, amit remélhetőleg könnyen lehet összehozni az Atlanti Óceán két partján. Nyilatkozat a kölcsönről. A kOlcsön ügyében kérdést intéztünk Huszár Elemérhez. Huszár kijelentelte, hogy maga az a tény, hogy főbiztost kapunk, már annyit jelent, hogy beavatkoznak belügyeinkbe. A 250 millió aranykorona törlesztését különben biztosítottnak tartora. Ugrón Gábor igy nyilatkozott: Még nem tartom időszerűnek erről a kérdésről nyilat­kozni. Nem lehet majd más eset itt sem, mint Ausztriában. A kölcsön nyélbeütéséhez Bethlen­nek feltétlen egységes többségre van szüksége. Harding lesz Magyarország pénzügyi elisnőre? London, január 29. A Daily lelegraph érte­sülése szerint a Népszövetség budapesti fő­meebizotija William Harding lesz, a washing­toni Federal Reserve Board tagja. Feladata lesz, hogy az újjáépítő kölcsöntervezet értelmé­ben Jelügyeljen Magyarország államháztartására. ..-SJ "wunjunsuc. n ven jeiugyeijen Magyarország államháztartására nnnnr _LL_ Klebelsberg és Rakovszky miniszterek válaszai az indemnitási felszólalásokra. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet gyűlés keddi ülését báron negyed 12 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytató­lagosan társyelják az indemnitást. Elsőnek Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter szólal fel. Néhány felszólalásra kiván reflektálni, amelyek a kulfusztércát érintő kér­désekben hangzottak el a vita folyBmán. Meskó Zollán felszólalátára válaszolva hangsúlyozza, hocv mirdie szolidárisnak érezte magát Beth­len István gróffal. Igy volt ez a választások alatt — Kiss Menyhért felszólalására vonatko­zólag jellemzőnek tartja, hogy Kiss Menyhért a mér'eg egyik serpenyőjébe Ferenc József, Tisza István, Wlassies Gyula és Bethlen István gróf véleményét helyezi, a másik serpenyőbe pedig maga kuporodik bele. (Derüllség) Ezután meg­cáfolja Kiss Menyhértnek a dániai mezőgazda­Sgi akadémiára vonatkozó adatait Kéri a kép­viselőket, hogy vegyenek maguknak fáradságot és komo van foglalkozzanak a kérdéssel. Ezután Gömbös Oyula felszólalására reflek­tál Gömbös Gyu|a szővátette a testnevelés Mm.*t• piitmeri hogy a testnevelés terén min­S fmeg X: Nem bocsátotta ki addig végre­hflifási rendeletet, amig nem voltak garanciái Kí a tekintetben, hogy megfelelő anyagi íSKL&e használhasson fel. Reméli, hogy eízközoket nd fén,f«.iJSl nyújtbe a Gerendai törvény SSAlT^ P'P**g helyzetét ille­a val salapok jövedelmezőségét olyan mértékben javította, hogy sikerült az állam­mértékbeni . nélkflJ & kQ(m lsó lucf< ZtéT S Százalékkal javítani. A 7nS,V£££ hozzájárult ahhoz' ho«y tt egyíáfprp^ga ufyjnolyan segítségben része­süljön. Reméli, hogy a vallásbirtokok jövedel­mezőségét olyan mértékben emelheti, hogy ennek, vagy a jövő évnek a folyamán a lel­készi kongruát 100 százalékra emelhetik fel. A népoktatás kérdésében kijelenti, . hogy a legu'óbbi illetményeknél az óvónők számára megnyitotta a 9,, a tanitónők számára pedig a 7. fizetési osztályt. A legnagyobb kímélettel jártak el az oktatószemélyzettel a B-liszta al­kalmazással. A magyar népoktatás rehéz kér­dés. Amikor államtitkár lett, megállspittatott, hogy hol vannak nagyobb számban iskolázat­lan tömegek. Az a terv, hogy 20 milliárdot kapjon iskolák létesítésére. Erre vonatkozólag törvényjavaslatot fog kidolgozni, amelyet még a nyári szünet előtt be fog nyújtani. A középiskolák reformja is kidolgozás alatt áll. Ez két alapelven épül fel. Az egyik a mi­nősítés egységesítése, a másik az iskolatípusok elkülönítése. Nem lehet egységes iskolatípuso­kat létesíteni. El kell különíteni az egyes iskola­típusokat és a minősítést kell egységesíteni. A harmadik iskolatípus a reáí-gimnázium felállí­tása lenne. Ki akarja kapcsolni a görög-pótlót és helyette más medern nyelveket venni fel. Általában nagyobb gondot akar fordítani ide­gen nyelvekre. Hiányzanak a hozzávaló taná­rok. A bécsi testőrségi palotában 30 ifjú szá­mára 30 főiskolai otthont állit fel, ahol mód­jukban lesz a német nyelvet az iflaknak el­sajátítani. Remény van arra, hogy az olasz kormány olasz tanárokat fogrendekezésünkre bocsátani, hogy a magyar középiskolákban is tanítsák az olasz nyelvet Külföldön tapasztal­« hatjuk, bogy ott a tonénelem és földraji tam­" iái a íiAgytbb terephez jut, nálunk pedig nem is tanitjáH & XIX. százfd történelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents