Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-27 / 23. szám

Szeged, 1924 január 18. SZE QB D A francia cseh-szerződés. Prágából jelentik: A francia-cseh szerződést Párisban aláírták, még pedig cseh részről dr. Benes, francia részről Poincare. A bevezetésben a szerződés elmondja, bogy célja a békeszerződések megállapodásainak megóvása és az esetleges támadások ellen való kölcsönös biztosítás. A szerződés nyolc pontból áll, amelyek szerint a francia köztársaság és cseh köztársaság kötelezik magukat, hogy megmaradnak azokon a kere eken belül, amelyeket a békeszerződés előir. A szerződő felek az általános béke fenttartására megerősítik az 1919. év szeptember l»ó 19 én Saint-Germainban kö'ött szerződés 88 ik pontját és az 1921. év október hó 24-én a genfi jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokat és kötelezik magukat, hogy közösen állapodnak meg azokban az intézkedésekben, amelyeket tenni fognak, ha a béke esetleges veszélyeztetése miatt azokra szükség lesz. A szerződő felek közösen állapodnak meg arra az esetre is, ha a Hohenzollernek restaurálása ellen intézkedések válnának szükségessé. Ha a szerződő felek között vitás esetek merülnének fel, kötelezik magukat, hogy a vita eldöntését a Népszövetség alapelvei szerint döntő bíróságra bízzák. Kötelezik magukat a szerződő felek, hogy ha valamely állammal szerződést kötnek, azt egymás tudomására hozzák és mielőtt uj szerződéseket kötnének, azok fölött kölcsönösen tanácskoznak. A már megkötött francia- csehszlovák-osztrák, román-csehszlovák és olasz-csehszlovák szerződésedet összhangba fogják hozni. iLiM-ii inuLirn mrmi ••""" Az árvizsgáló bizottság az indokolatlan élelmiszerdrágaság ellen. (A Szeged tudósítójától.) Amikor megkezdő' dött a korona külföldi és belföldi ériékelése közötti differencia kiegyenlítése, az illetékes körök nem győzték hangoztatni, hogy ez a müvelet nem' lehet űrDgy a közszükségleti cikkek árának fölhajtására, mert a kialakult árak alapja tfár régen nem a zürichi jegyzés volt, hanem ugy a gyárosok, mint a kereskedők a korona belföldi árfolyama alapján kalkuláltak. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke hivatalos hirdetményben hívta fel a kereskedelmi és ipari érdekeltségek figyelmét erre, még pedig azzal a figyelmeztetéssel, hoey az uzsoratörvénybe ütköző bűncselekményt követ el, aki árdrágításra használja fel a korona átértékelését. A figyelmeztetéseknek és a felhívásoknak azonban alig volt valami eredménye. Néhány hét óta olyan erős drágasági hullám száguldozza végig az országot, hogy belefájdulhat tőle az ember feje. Kisebb-nagyobb mértékben megdrágult minden, de semmi sem drágult olyan hallatlsnul nagy arányban, mint az élelmiszerek, mintha a tanyai őstermelők lesnék legkitartóbban a zürichi lázmérő változásait. Az árvizsgáló bizottság pénteki ülésén Balogh Károly tanácsnok, a bizottság elnOke részletesen megindokolt indítványt terjesztett elő ebben az ügyben. Indítványozta, hegy a bizottság írjon fel az OKÁB-hoz és sürgős közbejárását kérje az indokolatlan árdrágítás letörésére. Kijelentette Balogh Károly, hogy a magyar pénz vásárló ereje lényegi'eg nem változott, tehát teljesen indokolatlan sz a drágulás, amely különösen az elsőrendű élelmiszereknél mutatkozik, tehát éppen a legszegényebb néposztályok helyzetét nehezíti meg. Nem csak a buza ára emelkedett, hanem erősen megdrágult a hus, a tej, a tejtermékek, a tojás és minden más őster melési cikk is. A drágulás indokolatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a szinte érihetetlen körülmény, hogy Ausztriában és azokban a szomszédos államokban, ahova magyar terményeket rxporfálnak, aránylag sokkal olcsóbb az exportált magyar áru, mint a belföldön. A belföldi árak már régen túlhaladták a világparitást. A tojás ára például békeidőben — ha nagyon drága volt — elérte a hat aranyfillért. Az általános drágulás ma kéteze:szeres, tehát a tojás ára négyszázhúsz koronánál nem iehetne nagyobb. Ezzel szemben ezerkétszáz koronát, a világparitásos árnak közel háromszorosát kérnek és fizetnek ma egy tojásért. A tojás drágulása tehát fcuszezerszeres. Ugyanígy van a hússal, a zsírral, a tejjel és a tejtermékekkel is. Az élelmiszerek ára elérte már a békebeli ár tizenöt-huszezerszeresét is. — Ezt a drágulást — mondotta Balogh Károly — semmi sem indokolja. Más oka nincs is, mint egyes emberek telhetetlen kspzi'ága. A lehetetlen helyzeten végre segíteni ke), még pedig szoknak kell segíteni, akiknél a hatalom és az erő van. Az árvizsgáló bizottság fgyhangulag elfogadta Balrgh Károly indítványát és megbízta az OKÁB-hoz intézendő felirat megszerkesztésével. A bizottság ülésének napirendjén egyébként több áremelési ügy szerepelt. Tudomásul vette többek között a bizottság a pékiparoiok bejelentését, amely szerint a fehérsütemény árát 160 koronáról 170-re emelték fel. Tárgyalták a borbélyiparosok beadványát is, amelyben megfelebbezték a legutóbb megállapított irányárakat. A bizottság átlag 15 százalékkal emelte az iránvárakat, de a felebbezést is felterjeszti az OKÁB-hoz. Ötvenedik hangversenyüket ünnepi keretben ülik meg a Szegedi Filharmonikusok. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi Fiharmomkusok vezetősége elhatározta, hogy még az idei hangverseryévadban megrendezi ötvenedik önálló müsoru koncertjét. Kérdést intéztünk dr. Kun Izidorhoz, az egyesület titkárjához, aki a filharmonikusok (erveiről a következőben informál bennünket: v ~~ A Filharmonikus zenekar legutóbbi Beethoóta m«ÍL*44"ik hangversenye volt az öt év rom zenekarnak ; az idei szezonban háES sástó;II S'tfi a rqndaovpr^ V u.gy ,ebruár 14-én Geyer rendkívüli filharmon küs^ ffi"* amikor Goldmark bübájos h!Z^y keretAébc"' vül Mendelssohn és M^lt ^ kerülnek. Február 28-án WebTu^™zseniális m gyar zongoraművésznő, aki kz idei szezonban a fővárosban Mczart ö.szes versenvmüveinek előadásával aratott szenzációs sike- ' reket, a Filharmonikusok „Mozart- est"-jén két versenymüvet (D és Es) és egy bájo3 koncertrondót fog előadni. A harmadik vendégművész a m. kir. operaház újonnan feltűnt híressége, Németh Mária operaénekesnő, akit magyar Jeritza néven ismernek, s aki március hóban fog egy rendkívüli filharmonikus hangverseny keretében a szegedi közönségnek bemutatkozni. — A rendes bérleti hangversenyek műsorát az eredeti tervezet szerint játszuk. A február 24-iki hangversenyen Rymszky—Korsakov nagy szimfóniája, az áprilisi hangversenyen pedig Fichtner Sándor uj müve, egy négy tételes, minden izében magyar, szimfonikus formákat betartó, gyönyörű Suite bemutatója lesz a zenei szenzáció. — Az ötvenedik hangverseny május elejére, az utolsó bérleti hangversenyre esik. Ennek műsorán Beethoven VI. Szimfónia, Wagner: Nagypénteki varázs, Csajkovszky Fátum és Fichtner két év előtt Szegeden már bemutatott nagy zongora fantáziája szerepel, amelynek zongoraizólamát Hegyi Emánuel, a budapesti zeneakadémia európai hirü művésztanára fogja játszani. — Terv szerint a zenekarba az ünnepi alkalomra az összes számottevő szegedi zenészek résztvesznek, ugy hogy 75-80 tagu zenekar fogja bemutatni a meghívott fővárosi és vidéki zenei előkelőségeknek Szeged nívós zenei kultúráját. A hangversennyel kapcsolatot an valószínűleg a színházban is díszelőadás lesz, amelyen az egész filharmonikus zenekar — melynek nagyrésze a közel-jövőben tantandó szinházi operaelőadásokon már részt vesz — és fővárosi vendégművészek fogják emlékezetessé tenni a szegedi fiharmonikusok nemes ambícióval és megfeszi'ett munkával sok eredményt elért művészi törekvéseit. Közkereseti társaságok adóvallomása. A Szeged tegnapi számában röviden hirt adott arról, hogy a közkereseti társaságok 1924. évre szóló adóvallomásukat ez év január, hó 30. napjáig tartoznak beadni. A szegedi kir. pénzügyigazgatóság valóban ily értelmű körrendeletet adott ki, ennek a rendeletnek helyességét azonban joggal vitássá kell tennünk. Társulati adóról szóló törvénynek gyakorlati alkalmazása közben derül ki, hogy az tulajdonképen igen hézagos és hiányos alkotás. Hiányos és félreértésre ad alkalmat az a rendelkezése is, amely az adóvallomások beadásának határidejére vonatkozik, Jóllehet e tekintetben valóban könnyű lett volna félremagyarázásra alkalmat nem adó rendelkezéseket tartalmaznia. Az egész törvény összeállításán megérzik, hogy a pénzügyi kormányzat eredetileg csupán a részvénytársaságokat és a szövetkezeteket óhajtotta a társulati adó körébe vonni és csak utólagosan, már a törvény elkészülte ulán terjesztették ki — talán politikai, vagy egyéb oldalról történő befolyásra — az adókötelezettséget a közkereseti és betéti társaságokra, valamint alkalmi egyesülésekre is. A társulati adó körének ezen kiterjesztése után a már kész törvényjavaslatot elmulasztották kellőképen átdolgozni, igy törlént, hogy az adóvallomás beadására vonatkozó harmincegyedik szakasz merőben homályos szövegezéssel vált törvénnyé. Ezen rendelkezés szerint ,*z adóvallomást a zárszámadás jóváhagyásától számított 30 nap alatt, de legkésőbb sz üzletév lejártát követő 6 hónapon belül kell az illetékes pénzügyig&zgatósághoz benyújtani". Nem lehet vitás, i hogy ez csak a részvénytársaságokra és szövetkezetekre vonatkozhatik, mert a zárszámadás jóváhagyása csak részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésén történhetik, tehát ez oly aktus, amely a közkereseti és betéti társaságoknál fogalmilag ki van zárva. A szegedi pénzügyigazgatóság fentebb ismertetett álláspontjának kialakításánál abból a jogi fikcióból indult ki, hogy a közkereseti társaság az év utolsó n*pján készíti el a mérlegét, ennélfogva ugy véelmezi, hogy zárszámadását ezen a napon hagyja jóvá, tehát ettől számított 30 nap alatt, vagyis január hó 30 ig tartozik adóvallomását beadni. Ez az álláspont azért is téves, mert a törvényben említett „zárszámadás jóváhagyása" jogilag jelentős aktus, ezt közkereseti társaságokra még ily jogászi elképzeléssel sem lehet alkalmazni. Ha tehát nem alkalmazható a közkereseti társaságokra a törvényben emiitett első határidő, a zárszámadás jóváhagyásától számított 30 nap, alkalmazást kell, hogy nyerjen a kisegítő másik határidő, az üzletév lejáriát követő hat hónap. Közkereseti és betéti társaságainknak tehát jogukban állhatna az üzletév lejárta után hat hónap alatt vallomásaikat beadni. Miután a pénzügyigazgatóság ebben a vitás kérdésben a szigorúbb álláspontot foglalta el és ily értelmű körrendeletet küldött már az adóhivatalokhoz, a Kereskedők Szövetsége eljárt a pénzügyigazgatóságnál, hogy az idő rövidségére való tekintettel a közkereseti és betéti társaságaink részére halasztást eszközöljön ki. Ennek eredményeként a pénzügyigazgatóság minden közkereseti és betéti társaságnak vallomása beadására halasztást fog adni 1924. év február hó 28. napjáig, ha az illető társaság ily irányú kérelmet január hó 30. napjáig benyújt a P-nzCgyígazga'óságnál, amit röviden — leghelyesebben a mérleg és leltár nehézségeivel — meg is indokol. Az adóvallomás beadásának elmulasztása jelentékeny birsággal jár, ezenkívül egyéb terhes jogkövetkezményeket is vonhat maga után, amiért különös nyomatékkal kell a kereskedelmi társaságainknak figyelmét erre a kérdésre felhívni. Dr. Kertész Béla.