Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-22 / 18. szám

Egyes lián ára 400 korona gi«rkwi»(ig t» UadöMva}»li Deák Ferenc-utca 2. (Föt»í! iskolával szemben.) Telelni 13-33.A.Szeged* megjeletik kéüO kivitelivel minden Siy. Efiye« szám ára 400 kolaoa. Előfizetési árak: Egy Szegeden 80003udafMien te vidéken 8500 kor. V. Wolyam. Hirdetési árak: Fé.hasáboc l mm. 75, egy hasábon 150,máslé! hasábon 225 K. Szövegköit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,k0vér betOvel 300 X. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilltér, családi értesítés 2400 K. Töbkszöri feladásnál árengedmény Szeged, 1924 január 72, KEDD. 18-ik szám. A gyermek. A gyermek iőf beszéllek a szegedi StefániaSzöveiség tegnapi gyűlésén Kubínyi Pál professzor, akinek országszerte lisztéit neve mellé felesleges volna bármilyen epitheíont tenni és dr. Turcsányi Imre, a szegedi gyermekvédelemnek évtizedek óta apostolleíkü vezére, — két olyan ember, akit sokszor foglaltak már imádságukba az anyák. A gyermekről beszéltek, aki nem születik és a gyermekről, aki megszüleiik ügyen, de nem éri meg az egy esztendőt. Tragikus téma mind a kettő és az a kis közönség, amely szakemberekből és a társadalmi irozgaimak vezetőiből állt, elborzadva hallgatta azokat a számokat, amelyekkel az előadók a magyar népszaporodás csökkenését illusztrálták s amelyek súlyosabbak, mint a trianoni béke, vagy a jóvátétel számai. Ugy halnak ezek a számok, mint a kalapács* ütések a koporsón és mi azt szerettük volna, ha nem egy kis közönség, hanem az egész város szivét megremegtették volna ezek a kalapácsütések, amelyek a legirtózaíosabb fajpusztulásról szólnak akkor, mikor nincs divatosabb jelszó a fajvédelemnéi és az emberek ölik egymást a fajvédelem jegyében. Pedig minden gránátnak az árán, amelynek hivatása eleven ieslekeí szétroncsolni, tizannyi emberéletet lehetns; megmenteni és a csecsemőknek juttatott tej sokkal biztosabb ragasztóanyaga volna regenerálódás fundamentumának, mint a vér, amely elfolyik a szétszaggatott tsgokbó'. És hiábfvaló a gyűlölet minden evangelfuma, sőt hasztalan a legszebb hazsfiui frázisok prédikálása is mindaddig, míg minden esztendőben nagyobb lesz az ^pró fakeresztek erdeje a temetőkben és egyre többen röpködnek vissz* í az angyalkák az égbe, akikei a magyar föld ] nem tudott itt tartani, hogy fölnevelje belölüls a jövendő magyar apáit és magyar anyáit. Magyarországot a depopulatio réme fenyegeti, meri már ott tartunk, hogy népszaporodás tekintetében utolsó helyre süllyedtünk Európa nemzetei közt, már a' franciák is előttünk járnak, akiket mi évtizedeken át nem mitiden gúny és káröröm nélkül nevezgettünk kihalásra iíéit fajnak. Depopulatio, elnéptelenedés: ez maga annyi, mini az egyiptomi tiz csapás együtt s ez fenyegeiőbb rém, mint a békekötés és a jóvátétel. Mert nincs az az itélef, amelyet ki ne állhatna, vagy föl ne rúghatna egy ország, amelynek ha semmije nincs is, de van friss, erőg, dús emberanyaga. De miiyen jövőnek néz elébe az a nemzet, amelynek fája nem hoz virágot s ha hoz is sstnya, beteg emberbimbőkaf, azok nyilailan elperegnek? Azon a fán nem segít se harmat, se napfény, se embervérrel öntözés, az a fa eikorhsd roagátói és ez a nép íetőrölteük a nemzetek táblájáról, hcvá isten keze és törtérelem végzése fölirta nemes hiyatással nagy föladatok végzésére. Egy királyfitól származik az a nagyon demokrata mondás, hogy az állam legfőbb kircüe az ember, — igaz, olyan királyfitól, akiből schase lett király: Rudolf trónörököstől. És voít idő, amikor foganatja is voli ennek az aksziómáflsik, ha nem az állam részérő! is, mtrt a magyar államra rnindtní rá lehetett fogni a mulibai.', de azt nem, hegy kincs gyanánt kezelte volna, az emberi életet. Állatvédelmi törvényünk van, egész könyvre vaiő, — no vz igaz, hogy cssk papiroson. Az iskolákban megünneplik a maditrak és fák napját. A földművelési kormány jóvoltából egévz nyaláb könyv oktat a madárvédelemre, költő fészkek, etetőv^iyuk készítésére. Még a gyomirtó növény>,k megbec ülésétől is íratott az állam egy negyon ? okos és szép könyvit s ezek bizonyára mind | igen bölcs intfzKdesek voitak. Hanen ha azt jj kérdezzük, nit telt ez állm a ít c-k f óitok ás teiigeiinyuh k védelmén íul az embeifiókokért, akkor a múltban is leginkább csak az volt a felelet, hogy ezt a kérdést az állam rábízta a társeda'omra. S el kell ismerni, hegy ez a megoldás némely rés-ben meglepően szerencsésnek bizonyult. Nem voit még fársídalmi akció olyan lelkes, mint az állam égisze alatt megszervezett csecsemő- és gyermekvédelem a báfcoru előtt. A gyermekliga országot ásfogó sikerében a legkülönbözőbb motívumok játszottak össze, de a motívumok itt igazán mellékesek, mert a humanizmus kérdéseiben csak egyetlen szempont van: a siker. Az országot tönkretevő háború azonban inát vágta ennek az akciónak is, mint minden ideá'is küzdelemnek s az elért sikert iüuzőriussá tette az állam és társadalom szétzüílése. A humanitárius szervezetek akkor bénultak meg, mikor legtöbb szükség volna a humanizmusra s a csecsemővédelem nagyszerű kezdet után akkor kerül válságos helyzetbe, mikor egyenesen nemzeti létkérdéssé vált. Mindenkinek tisztában kell vele lenni, hogy az államtól ma kevesebbet lehet várni, mint valaha, mert az állam ma a nemzetgyűlés s az soha nem fogja se az anyák biztosítását, se a children-scíot megcsinálni, mert a nemzetgyűlés csak politikát csinál, amely, félős, egyeilen gyereket se fog megmenteni, hanem nemzedékeket fog elveszíteni. Ezen a téren igazán egyre jobban a társadalom nyakába fog maradni minden feladat s a társadalomnak vállalni kell ezt a feladatot, mert a társadalom a maga jövőjét menti meg a gyermekmentéssel. Ezt meg keli értetni a társadalommal, smely, mint a helyi StefániaSzövetség számadásaiból hallottuk, nem nagy kedvet mutat ehhez a vállalkozáshoz és megközelítőleg se hoz annyi áldozatot, amennyit hozott a háború előtt. Vétkes dolog azon rekriminálni, hogy kinek a kötelessége ez és a fe'elősséget egymásra tologatni, miközben se az állam, se a tárfad:lom nem teszi meg a magáét. Itt mindenkinek áldozatot kell hozni és senkinek se szabad azt mondani, hogy neki nincs miből. Ha volt valaha szent cél, noha mindenféle szent célck igen kompromittálva vannak, ez igazán az s ennek érdekében minden eszközzel fel kell ébresz'eni az osztatlan társadalom életösztönét. Ez a lap, amely a maga szerény erejével mindig az igazi magyar favédelmet szolgál'a, mindig készséges propagálója lesz a gyermekvédelem eszméinek s ebben bizonyára egy állásponton van az egész szegedi sajtó és a siker nem annak jószár dékán fog múlni. Bethlen gróf hétfőn indul el Londonból. Nem lesz ujabb konferencia. sághoz utalják át. A magyar és a kisántdnt delegátusok tovább is tanácskozni fognak a függő kérdések megoldásáról. Elsősorban a vasúti anyagszállítás kérdését tárgyalják le. Ugy tudják, hogy a jóvátételi bizottság határozata után a magyar üsyben a végső formalitásokat már csak diplomáciai uton fogják elintézni és ujabb konferencia összehívására nem lesz szükség. Londonból jelentik: A magyar albizottság elfogadta a javaslatokat és a jegvzőkörsyveke: aláirta. Beihlen István ugy nyilatkozott, hegy hétfőig maradnak Londonban s elutazásuk ufán az egész kérdés a jóvátételi bizottság elé kerül. Londoni jelentés szerint a Népszövetség albizottsága megállapította a Magyarország gazdasági fa'praálli ására vonatkozó polítiksi és pénzl'gyi jegyzőkönyvek végleges szövegét. Ezjegyzőkönyve' aláírás előtt a jóvátételi bízotíMegalakul az angol munkáspárti kormány. A munkáskormány nem a legjobb auspícíumekkai veszi át a vezetést. Munkájában megzavarja a vasutassztrájk. A Temps közli a Mscdonald-kormány tagjainak neveit. Eszerint Rameay Macdonaid átveszi a miniszterelnökséget és a külügyminisztériumot. A kormány tagjai közt lesznek: Barmore Jord, Handerson, Haldan lord, Sidney Webb, Crewelian, Roberis, Renwold, Adsmson, Tomson. London, január 21. Az egész világ figyelme Anglia felé irányúi. Ma zajiík le a felirati víte. Ugyancsak ma lesz a szavasás a munkáspár'' bizalmatlansági indítványa felelt, ami végleg meg fogja pecsételni a konzervaíiv Baídwinkoimány sorsát. Kétségtelen, hogy Baidwin már szerdán bejelenti lemondását. Ramssv Macdonald már kész listával a kezében várja a kormányalakításra való megbízatást. Befejeződik e héten az indemnitási vita. (A Szeged budapesti tudósítójától.) hz indsmnitási vita előreláthatóan a hét közepén befejeződik. A u'a végén, a miniszterelnök távoiléíében Vass József helyettes miniszterelnök fog felszólalni. Beszédet mond, amelybe.. a vita során felhangzott polilikai megjegyzésebre reflektál. A kormánypárt kedden este folytatja értekezletét. Aimássy gréf kijelemeste, hogy ez indemnitási visa befejezése u!án a birioínovellái fogják tárgyalni. A nemzetgyűlés további munkarendjét Beihlen István gróf hazaérkezése után fogják megállapítani. A rendbontók el'en, hír szerint, törvényjavaslat készül, amelyet a Há? illetéhes bizottságának fognak kiadni véleménye és végett. A debreceni programbeezédek A debreceni harmadik k; üle' jelöltjei: Mcgoss G ör^y (Rarsfy-pán), Nogy Vince (Ruperí-párti) és Haendei Sándor (í jvédQ vasárnap elmondták pregrambtízéde betA legtöbb ajánlás*, 2200 at Megess Oyftg k^pa, Nagy Vir ce 1450, a fajví dC-Ieiöli 1350 ajánlást kapót?, Nagy Vince programbeszéde elején azokat az üldözéseket tette szóvá, amikben része van s azt mondta, hogy tőle csupán azért félnek, mert megjelenése a nemzetgyűlésen a lelkiismeret megjelenése volna. O egyébként szívesen ülne a vádlottak padjára, mert ez ma Magyarországon kitüntetés. Két pad van ma Magyarországon, ahonnan szabadon lehet beszélni: a nemzetgyűlés és a vádlottak padja. A demokrácia intézményesítéséről, a birtokreformról, az élet- és vagyonbiztonságról beszélt ezután Nagy Vince. Addig nem lehet rend Magyarországon"— mondotta —, amíg olyan emberek, akikről nemcsak az újságok hasábjai, de bírói Ítéletek is megállapították, hogy elkövetett gyilkosságok értelmi szerzői, a belügyminisztertől erkölcsi bizonyítványt kapnak. Itt a iend{"::;sz;viselő figyelmeztette Nagy Vincét, h ilyen kijelentésektől tartózkodjék, mire ő rámuísrott arra, hogy hivatalos kommünikében állapították meg azt,"hogy Héjjas Iván hazafiason jártéi Mit mondana — kérdi — a rendőríönük ur, ha én szervezném meg a debreceni munkásság birkózó osztályát Kossuth Brigád néven és gyakorlatokat tartanánk. Végül bejelentette, hogy Rupert Rezső oártjálioz csatlakozik. Magoss György többek közt ezeket mondta programbeszédében: A kormánypárt nem szün%