Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-19 / 16. szám

Egyes mxém ára 400 kérni*. 3t.rke«lösé* é» kladóhiva;«11 Deák Ferenc-utca 2. (TftrtiHskolával szemben.) Teleim 13-33.A .Szeged* megjelelik kétfő kivételével minden ia>. Egyes szám ára 400 kotaa. Előfizetési árak: Egy tttapra Szegeden 8000,BudaWsten és vidéken 8500 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 január 19, SZOMBAT. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, mástél hasábon 225 K. Szövegkfet 25 százalékkal drágább. Apr* hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemény* soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény 16-ik szám. Elmaradt visszhang. Érdekes riport jelent meg az egyik budapesti lapban arról, hogy Szegeden miiyen sok a bank s hogy milyen izgalmas hatása volt itt két magánbank bukásának. Egy kissé elcsodá kezik a riport a bankjaink sokaságán. Nagyon őszinte ez a csodálkozás aligha lehet, mert ha az volna, bizony naivitásról tanúskodhatnék. Igaz, mi szegediek furcsállottuk leginkább, amikor egymásután csuktak be kávéházakat, üzleteket, hogy azok helyén a mai időben szinte tündéri gyorsasággal pompás berendezésű bankok épüljenek. De az álmélkodásunk nem volt valami döbbenetes, mert ha érintkezésünk a Szegeden kivül való világgal nem is olyan kiterjedt, könnyű és gyors, mint volt a békeidőben, a maradékországtól nem vagyunk elzárva és tudtuk, hogy Budapesten, sót más vidéki városokban is a banküzleteknek van most szüretjük. Pazar kávéházak helyén, amelyekre kedvezőtlen volt a konjunktura, a fővárosban rendezked ek be tömegével a még pczarabbul disz'etezett bankok, amelyeknek minden rossz valutáju országban viruló tenyésze e ott szaporodott el nálunk először. Szegeden csakúgy sokasodtak meg a bankok, mint másutt, de nem még föltünőbben. A két bank bukása ellenben valóban izgató jelenség volt ebben a nagy, de csöndes vidéki városban, mert a pénzintézetek elburjánozásának ideje óta nálunk ilyen bankcsőd nem fordult elő. ' Már most ilt is hangzanak kemény bírálatok bankokról és spekulánsokról. S érdekes, hogy szinte a kárörvendő kritika szara a habosabbik, amely a .spekulánsokat" szapulja. Beszélnek itt is sokat a termelő munkáról, hogy : ugy kell nekik, miért nem dolgoznak inkább, miért akarnak munkanéiküi meggazdagodni I S itt is emlegetik azokat a szükséges szigorú rendszabályokat, amelyeket Budapesten már régen emlegetnek. Pedig a károsok nálunk igazán csak ráfogással nevezhetők spekulánsoknak, legilább is a többségükben. Hisz a többség „kosztpénzes" kisember, kisiparos, kistisztviselő akik voltaképen nem tettek mást, mint amit a békében cselekedtek: éppen a munkából megtakarított kevés pénzüket helyeztékgyümölcsöző letétbe. S ez a gyümölcsözés valóban nem olyan túlzottan kiadós, bárha ma kosztpénznek nevezik is a kamatot. Nem a kosztpénz intézményét akarjuk védeni, de azokat a legtöbb esetben sajnáfatraméltÓ spekulánsokat", akik a két megbukott bank károsultjai. Sokkal kevesebb védelmet találunk a két bank számára, ha előzetesen, amig ügyeiket a hatóságok nem tisztázták, nem is lehetünk persze följogosítva arra, hogy mi mondjunk róluk ítéletet. Amiért a szegedi két bankbukást, ezt a nagyon odiozus s ma már újságolvasónak nem éppen aktuális ügyet újból szóválesszük, annak oka ez: A szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökgége nemcsak bölcs megnyugtatásul, de az igazságnak megfelelően megállapította, hogy a szegedi pénzpiac helyzetét a két bank esete valóban nem renditette meg. Erőslőkéjt), becsületes szolidsággal vezetett magánbankjaink vannak. De a közönség érdeke, hogy ez a kamara tekintélyével is támogatott biztos hiedelem határozott, bizonyított valóságnak is muiatkozzék. ÉDD ezért ajánlotta a kamara elnöksége, hogy a bankok önként kérjenek revíziót a Pénzintézeti Központtól. Az ajánlat a bankok részéről mindeddig visszhangtalan Nos hát mi azt A VÍM*. A londoni tanácskozások a magyar kölcsönről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A lordot i tanácskozásról érkezett hirek a magyar kormánykörökben is aggodalomra adnak okot. Különösen az a hir, hogy a kölcsönt 20 év helyett 15 év alstt kell Ittörleszteni. Az a vélemény, bogy ez olyan súlyos terhet róna az államháztartásra, amit alig volna képes elviselni. A kölcsön megadása azért is akadályokba ütközik, mert a jóvátételi bizottság még nem határozott a jóvátételi kérdésben. A kisántánt is nehézségeket támaszt velünk szemben. Benes cseh miniszterelnök arra számit, hogy később ő is követelésekkel áll mojd elő. — A Daily Telegraph jelentése szerint értékes haladás történt. Bethlen István gtóf kifejezte hajlandóságát, hogy Magyarország évente 10 millió aranykoronat fizet. London, január 18. A magyar bizottság tegnap délutáni üléséről a Reuter-iroda a következő hivatalos közleményt adta ki: A magyar bizottság megvitatott bizonyos kérdéseket, amelyek a Magyarország talpraállitásáról készített pénzügyi bizottsági jelen ések kapcsán felmerültek. A pénzügyi bizottságot felkérték, hogy e kérdések közül egynéhány tekintetében készítsen kimerítő jelentést. A többi kérdés tekintetében, amelyek Magyarország újjáépítésére és az országnak szomszédaihoz való viszonyára vonatkoznak, a tárgyalás ugyan még nem fejeződött be, de lényegesen előrehaladt. Curzon lord a kormány képviseletében a Ritz- szállóban tegnap lunchöt adott a magyar bizottság tiszteletére. Jelenvolt a francia és olasz nagykövet is. Párisból jelentik: A Figaro ma reggeli száma londoni táviratot közöl a Magyarország pénzügyi újjáépítése ügyében kiküldött albizottság tegnapi üléséről. A lap közlése szerint az albizottság elfogadta a francia álláspontot és elhatározta, hogy a politikai és pénzügyi jegyzökönyvet nem fogja aláírni mindaddig, mig a jóvátételi bizottság végleg nem határoz a Magyarország által fizetendő jóvátétel kérdésében. A Figaro fenti birét eddig semmiféle oldalról még nem erősítették meg. London, január 18. A Népszövetség pénzügyi bizottsága a magyar kölcsönre vonatkozó tárgyalásokat befejezte és kiadta a magyar albizottságnak. Azt hiszik, hogy a helyzet kedvezően alakult. London, január 18. Az angol király szombaton délben gróf Bethlen István miniszterelnököt kihallgatáson Jogadja. Az angol munkáspárt HHHPIj^H Németországtól a legnagyobb jóvátételt követeli. ^éSSSTíJSlSS! I Zntobb 0ssze8eket togJa hogy a munkáspárt külpolitikáját a következő' \ 3.' Anglia flottájának és hadseregének továbbra hntsa Imoennk l»A|f _i • singapuri flottais hatalmasnak kell maradni. 4. Amennyiben nem sikerül az angol-francia viszonyban enyhülést létrehozni, akkor Angii léghajóflottáját hatalmasan ki fogja fejleszteni pontokban foglalta össze: 1. Nem adnak több pénzt bázis kiépítésére. 2. Az uj kormány Németországtól a lehető leg_ lOMMWMWWMWMM Minden oldalról támad az ellenzék. Az indemnitás vitája a nemzetgyűlésen. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzetgyűlés pénteki ülését Pesthy Pál elnök negyedtizenkét órakor nyitja meg. Napirend előtt 1I7.H ' ' * Walkó Lajos "kereskedelmi miniszter szólalt föl: -- Cs8k egy percre kívánom igénybe venni — úgymond — a nemzetgyűlés szives türelmét. A lapok szerint Reisinger Ferenc képviselő ur indemnitási beszédében a következőket mondotta (olvassa): „A kommün kikiáltásakor a kereskedelmi minisztériumból a vasutügyek átmentek a belügyi népbiztossághoz. Kelety Denes Máv. elnökigazgató, eki akkor a kereskedelmi minisztériumban a vasutügyek élén állott, uj főnökéhez, Landler Jenő népbiztoshoz tisztelgő küldöttséget vezetett és beszédét igy kezdte: Tisztelt népbiztos elvtárs, engedje meg, hogy én, aki már gyerekkorom óta a proletáriátussal együttérezek... Itt azután Landler Jenő megakasztotta a szónokot beszédében és gorombán ráförmedt: Elég, ki innen, szemtelen fráter /" Az a diskurzus, amelvet l'.t a képviselő ur elmondott, teljesen légből kapott és nem fedi a tényeket. I.UUIV RIOWIIUI'FThangot kérjük és sürgetjük, nem a „rpekulánsok«, hanem munkás kispolgárok ezrei érdekében. Ml sürgetjük a pénzintézetek önkéntes , felülvizsgáltatását a tisztességes bankok érdeké- I ben is és bátorkodunk megzaverni a visszhangtalan csöndet, amely a kamarai felhivásra ' mindmostanig válaszol. Az indemnitáa. A kereskedelmi miniszter nyilatkozata az indemnitási vita következett. a Ufáa Szakács Andor az első szónok* MÍAIK«» néhány gyakorlati kérdésre térne át fX kőzik Károlyi Mihály könyvének azzal á rété vel, amelyben a nemzetiségekkel folytatott t]T gyalásniról van szó. Ebből az emlékig Síi derül, hogy Károlyi Mihály a SSfikS komoly megbeszéléseket folytatott értőbbek között Hadzsi Cosztával találkozol*, akii<W kérdezte mik a magyarországi szerbek sérelmei Hadisi Coszla összeírta a sérelmeket' hogy Károlyi azután IV. Károlynak referálhasson azokról a pusztításokról, amelyeket az osztrák szoldateszka végzett a Szerémségben, tehát nem Szerbiában, hanem magyarországi horvát területen. Itt egész falvakat perzseltek fel, gyermekeket, asszonyokat végeztek ki. Annakidején, még a háború alatt, a Reichsratban is szóvátették ezeket az ügyeket. A magyarországi szerbek hazafiasak, akik a koalíció idejében itt ültek a parlamentben is, magukévá tették a magyar függetlenségi párt programját és magyar vezényszót követeltek a hadsereg részére. Mindezeket azért említi meg, hogy bebizonyítsa, hogy nem csupa ellenség környezi Magyarországot. Éppen azért nevetségesnek tartja, hogy magyar hazafiaknak szerb politikusokkal folytatott levelezését, mint például Balla Aladárnak néhány ilyen levelét, még ma is felbontják a hadijog alapján. Ezután a tisztviselőkérdésről beszél. A pénzügyminiszter nem ídott pénzt a tisztviselők szenének beszerzésére és a vidéki tisztviselők a legnagyobb tél idején most hideg szobában dideregnek. Ugy tudja, hogy a miniszterelnökhelyettes kilátásba helyezte tegnap a sürgős intézkedést. • * Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a mai bonyodalmas adórendszer helyébe egyszerű összesített adózást léptessen éleibe és erre vonatkozóan három hónapon belül terjesszen elő törvényjavaslatot. ... ... Majd határozati javaslatot nyújt be az igazBágügyminiszterhez, hogy a felesleges pereskedések megelőzése végett nyújtson be törvényjavaslatot a békebiróságok szervezéséről. Az indernnilást nem fogadja el.