Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-18 / 15. szám

2 SZEOED Szeged, 1924 január 18. Az indemnitási vita határozati javaslatai. A nemzetgyűlés még folyton tárgyalja az indemnitási vitában fölmerült határozati javas­latokat. Az ellenzéki javaslatok közül úgyszól­ván egy sem került meghallgatásra, csupán Rupert Rezső határozati javaslata nyert kí­méletet és pedig a magánalkalmazottak nyugdíj­illetékének szabályozása tárgyában, amelyről hir szerint a népjóléti miniszter is kijelentette, hogy magáévá teszi. A debreceni választás. Debrecenben a választási harc jobban és jobban veti előre árnyékát annak a nagy küz­delemnek, ami a mandátum körül folyik. Hir szerint nem engedélyezték Nagy Vince pro­grambeszédének megtartását, azzal az indoko­lással, hogy ifj. Magoss Qyírgy is gyűlést tart vasárnap. Illetékes helyen azonban kijelentet­ték, hogy módot fognak találni arra nézve, j hogy Nagy Vince megfelelő tormában elmondja I beszédét. Patacsi, Zsirkay, Csontos. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Negyed­tizenkettőnor nyitja meg a ne nzetgyülfs mai ülését Scitovszky Béla elnök. Napirend szerint az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése következik. A szavazatok össze­számolásának idejére az elnök az ülést fel­függeszti. Háromnegyedtizenkettökor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök újból az ülést és bejelenti, hogy a megüre«dett bi/otisági tagsá­gokra Almássy Lás lót, Vargha Qíbori, Kovács Nagy Sándort, Bozsik Pált és Rupert Rezsőt választotta meg a nemzetgyűlés. Ezután az indemnitási vita folytatása követ­kezett. Az első szónok Patacsi Dénes, aki csak röviden kiván felszólalni, mert hiszen meg kell szavazni az indemnitási. Az adózás visszás­ságairól beszél és az a véleménye, hogy egy kis jóakarattal mindenen lehetne segiteni. Rá­mutat a forgalmi adi terén való méltánytalan­ságokra. Sürgeti a hadiözvegyek és árvák hely­zetének javítását, valamint a még Oroszország­ban rekedtek hazahozatalát. Nem tartja helyesnek a társadalmi és felekezeti ellentétek felidézését, mert csak összetartással lehet a hazát fenn­tartani. Nem bombákkal, vandalizmussal kell a keresztény politikát csinálni, hanem a keresz­ténymorál alapján, de a kereszténymorál nem­csak a testetölő bombát tiltja, hanem azt a robbanást is, melyet a koronarontó spekuláció okoz, amely az állam gazdasági helyzetét sújtja. Potacsi Dénes az indemnitást elfogadja. Zsirkay János: A hadirokkm'fik, a hadi­özvegyek és hadiárvák mostohaellátásáról beszél. — A kü földi kölcsön megszerzésében bizik. Az egységes párt politikáját világcsalásnak ne­vezi, amiért az elnök rendreutasítja. Nem tartja az ország érdekében valónak, hogy e kö'csön­nel kapcsolatban külföldi ellenőrt küldik az ország pénzügyi ellenőrzésének élére. Kifigá­solji, bogy igen sok bank alakult az utóbbi időben, mig ezzel szemben több vállalat és üzlet megszűnt. Sióvá teszi, hogy Kállay pénz­ügyminiszter egyik unokaöccse a Hitelbanknál tölt be vezető állást, másik uiokaöccse a pénz­ügyminisztérium valulaosztályát vezeti. Kü'ö­nös, hogy a pénzügyminiszter rokonai olyan állásokat töltenek be, amelyek szerves össze­függésben állanak a jegyintézeti hitelekkel. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint a nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy az egyre komolyabban megismétlődő bankbukások ellenőrzésére kormánybiztost nevezzen ki. U|abb határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint a nemzetgyűlés utasítja a be'ügyminisztériumot, hogy azoktól a tőzsdei napilapoktól, melyek a tőzsdével szembei fokozzák az izgalmat és a koronvontást elősegítik, vonja meg a kiadási engedélyt. Az elnök az ü'ést itt felfüggeszti és annak folytatását dílután 4 órára tűzi ki. A délutáni ülés. Háromnegyed 5 órakor nyitja meg újból Pesthy Pál alelnök az ülést. Zsirkay János folytatja beszédét. Helyte'enili, hogy a vállalítok közül elsősorban a buda­pestieknek adnak engedél/t, holott a vidékei van a nemzet ereje. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy a laká^épi őakciót terjesszék ki a vidékre is. Megálapijí, hogy a külföldi ellenőr ideérkezése előtt gazdasági megszá lás alatt álunk a zsidó bankok és nagyvállalatok részé­ről. Majd a Futurával foglalkozik, amelv, szerinte, hatalmas gazdasági és kulturális munkát végez. Kifogisolja, hogy mig az országnak négy egye­teme van, addig az analfabéták száma egyre nő. Majd a zsidókérdésről szól és kielenti, hogy az nemcsak i'thon, de a külföldön is megvan. Házszabályreviziót sürget. A kor­mánnyal szemben biza'm-Hansággal viseltetik. A javaslatot nem fogadja el. Követkető szónok Csontos Imre, aki kéri az ellenzéket, hogy ne hárítson akadályokat a kül­földen tárgyaló miniszerelnök elé. Elismeri, hogy a kormány pénzügyi és gazdasági poli­tikája nem mindenben helyes, de bizik abban, ho->y a hibákat a kormány „reperálni• fogja. Különösen sü'geti, hogy a pénzügyminiszter adja meg a kisgazdáknak a „kisüst" öt Sütő József szciáldemokrata mondott rövid beszedet. A munkás nálunk befizeti a kereseti adó át, de ennek ellenébei nem kap semmi ellenszolgál atást. Aztán sürgeti a lakásépi ési törvény végrehajtását, amelyhez hozzáértő em­berek kellenek. Bizalma lan a kormánnyal szem­ben, a javaslatot nem fogadja el. Szakáts Andor az idö rövidségére való tekin­tet el, kéri beszédének holnapra való halasz­tásán amit megadnak neki. Az elnök napirendi indítványa után az ülés háromnegyed 6 órakor véget ért. Buzaparitásra emelik a városi vámokat. Wimmer Fülöp javaslatára elhatározta a ja­vadalmi bizottság, hogy a tanács utján indít­ványt terjeszt a januári közgyűlés elé és indít­ványozni fogja a tanács határozatának meg­változtatását. Ezután Bózsó Ölön, a javsdalmi hivatal ügyvezetője olvist* fel a ja vadai mi hiwtal de­cemberi működéséről szóló jelentését. A hivatal a különböző városi jav«dalmakból az elmúlt hónapban hetvennégymillió koronát szedet be, negyvennégymillió koronával többet, mint no­vemberben. Az elmúlt év utolsó negyedében száznegyvenhétmillió korona folyt be a java­dalmi hivatal révén a város pénztárába. 1 A jelentést egyhangúlag tudomásul vette a bizottság. Bózsó Ölön javadalmi ügyvezető Wimmer Fülöp érdeklődésére bejelentette, hogy a javadalmi hivatal mult évi müködésé-ől szóló jelentését csak a februári ülésen terjesztheti e ő, mert eddig az idő rövidsége miatt még nem készithete el. Ezután Pálfy Béla vámfelügyelő o'vasta fel a felügyeletére bizott vámhivatalok decemberi működésére vonatkozó jelentését, amely szerint a vámhivataloknál különbözö cimeken százhu-, szonhétmilló korona folyt be az elmúlt hónapban/ (A Szeged tudósítójától.) A javadilmi bizott­ság csütörtökön délután tartotta meg a város­háza tanácstermében januári ülését Balogh Károly tanácsnok elnökletével. Az ülésae* ér­dekessége volt az a jelentés, amelyben Pálfy Béla vámHflgyelő beszámolt a vámhivatalok mult évi forgalmáról. A jelentés adatai a város gazdisági életének kontúrjait rajzolják meg. Az ölés megnyitása után Balogh Károly be­jelentette a bizottságnak, hogy a tanícs el­utasította a javadalmi és vámhivatalok személy­zetének külön jutalmazására vonatkozó javas­latot, még pedig azzal az indokolással, hogy az alkalmazottak kötelességüket teljesilik, ami­kor dolgoznak és megfizetett munkájukért külön jutalomra igy nem lehet igénvük. Wimmer Fülöp szólalt fel Balogh Károly be­jelentéséhez. Kijelentette, hogyha a javadaimi és a vámhivatalok alkalmazottainak munkájukért külön jutalékra igényük nem is Irhet, de a város jól felfogott érdeke teszi kívánatossá, hogy k«p]anak jutalékot. A külön jutalék ugyanis fokozottabb munkára sarkal mindenkit és nem érvényesülhet a „fogjuk meg könnyebb végén a munkát, úgyis egy a foe és* elve. A jutalék tehát a város számár* kamatostul megtérül. többek között negyvenmillió a kövezetvámból, tizenkilencmillió a piaci helypénzakből, négy és félmillió a közúti hidvámokból, hét és félmillió a húsfogyasztást adóból, harmincmillió a vigalmi adóból és hatmillió a közvágóhidi díj kból. A vámfelügyelő a decemberi jelentés tudo­másulvétele után a vámhivatalok mult évi mű­ködésére vona'kozó jelentését ismertette. A mult évben a vámhivataloknál hatszázölvenötmillió korona folyt be. Legtöbbet a kövezetvám hozott, 229 milliót. A piaci helypénzekböl 152 millió, a lúdvámokból 48 millió, a városi fogyasztási illetékekből 38 millió, a vigalmi adókból 97 millió, a fübérekböl 31 millió, a közvágóhidi dijakból 10 millió, a városi bor- és húsfogyasz­tást' adókból pedig 22 millió korona folyt be. Érdekes statisztikát állított össze a vámfel­ügyelő a város mult évi áruforgalmáról is. Je­lentéséből kitűnik, hogy 1923-ban 34626 va­gonrakomány áru jött a v'ro^ba, amiből 4415 vagon volt a vegyesáru, 3555 vagon a kavics, kő és homok, 12 551 a tűzifa, 7104 a koszén, 2972 a gabonaféle, 1129 a liszt, 399 a derce, 869 a burgonya és a főzelékféle, 495 a gyé­kény, háncs és kender, 191 a cukor, 160 a sör, 87 az olaj és a petróleum. A városból több mint 8000 vagon árul, leg­inkább feldolgozott ipari készítményt szállítottak: ki. A javadalmi bizottság ebből az adatból örömmel állapította meg, hogy Szeged kül­kereskedelmi mérlege örvendetesen javul. Jelentésében elmondotta még a vámf lügyelő, hogy 1923 ban a vámhivataloknál 624 millió koronával több folyt be, mint 1922 ben, amikor mindössze 31 millió korona volt a bevétel. A bevételek m^ghuszszorozódásának azonban kü­lönösebb jelentősége nincs, a differencia csak numerikus, a forgalomban ugyanis lényegesebb változás nem történt. Mindössze a piacok for­galma emelkedett, aminek az általános jó termés volt az oka. A vámszemélyzet elismerésreméltóan dolgozott, állapította meg jelentésében a vámfelügyelő. Indítványára elhatározta a bizottság, hogy a tűrhetetlenül rossz állapotban levő vámházak rendbehozását állandóan sürgeti majd a tanács­nál. A közgyűlés különböző javításokra meg­szavazott ugyan már 13 millió koronát — minden vámházra egyet —, de az épületek rend behozására legalább 300 millió korona kellene A vámfelügyelő évi jelentését is tudomásul vette a bizoMság. Pálfy Bé a ejután a kövezet­vám, a hídvám, a partjavadalmak, a városi fo­gyasztási illetékek, a tápéi révvám és a csónak­átkelési dijak buzaparitásra való felemelését javasolta. Elmond Jtta, hogy a város e«y mi­nisztert rendelet alapján a piaci he>ypénzeket már felemelte a békebeli helypénzek buzapari­tására. Ugyanez a rendelet alapul szoigáhit a felsorolt vamok hasonló értelmű emeléséhez is. Balogh Karoly magyarazatul hozzáfűzte, hogy a vámok szorzószáma ezidőszerint átlag két­ezer, a buzoparitás pedig ötezerszeres szorzó­szám alkalmazását jelentené, tehát a mostani vámdjtételek 100—150 százalékkal való emelé­sit vonná maga után. A j vddlmi bizottság elfogadta a vámfel­ügyelö javaslatát és elhatározia, ho^y annik alipján javaslatot terjeszt a tanács elé. B.logh Károly beje entette, hogy a kérdés előzetes le­tárgyalása érdekében rövidesen értekezletre fogja összehívni az érdekeliséíeket, ugy hogy a kérdést a tanács már "a januári közgyűlés elé terjeszthesse. A javadalmi bizottság ülése ezzel véget ért. P ******************* Sztrájkot kezdenek az angol mozdonyvezetők. Londonból jelentik: Az angol mozdonyvezetők sztrájkjának kezdetét tudvalevően vasárnapra tűzték ki. A Daily Herald, az angol munkás­párt lapja mai számában felezóli'ja az összes mozdonyvezetőket, hogy a kitűzött időpontban kezdjék meg a sztrájkot. A vasútig'zgatósá? már előre figyelmeztette a közönséget, hogy a jövő héten csakis nagyon korlátozott vasúti forgalmat tud fenntartani. Tegnap a munkás­vezérek megkísérelték a béki ést, hogy a sztráj­kot elkerülhessek, a kísérlet azonban eredmény­telen volt. Henderson, az ismert munkásvezér i« meglátogatta a vasutasok vezetőit, hogy béküő irányban szólaljon fel. A munkásvezérek a helyzetet általában nagyon komolynak tartják, mert a sztrájk a politikai helyzetet is kiélezi.

Next

/
Thumbnails
Contents