Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-16 / 286. szám

Efgyes sasáéi ára 400 korona fmtentOség ti kladöhlvajsli Deák Ferenc-utca 2. (Föreiltekolával szemben.) Telelőn J3-33.A.Szeged* megjeleilk béttö kivételével minden •ty. Egyes szám ára 400 koma. Előfizetési árak: Egy >én»pri Szegeden 70003udajwíen és vidéken 7100 kor. Hirdetési árak: Félhasábon t mm. 75, egy hasábon 150, mástél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 3f)0 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 16, VASÁRNAP. 286-ik szám. Uj törvények. Őszintén bevalljuk, hogy e sorok Írásakor még nem ismerjük azoknak a törvényjavaslatoknak a hiteles szövegét, amelyeket az igazságügyminiszter ur tegnap tett le a Ház asztalára. Az olvasó megengedheti magának azt a szórakozást, hogy erre az őszin'e vallomásra megcsóválja a fejét és azt mondj?, hogy máskor is tapasztalt már ilyesmit és egyáltalán nem tartozik a ritkaságok közé, hogy a sajtó bírálatot mondjon arról, amit nem ismer. Mint mindig, az olvasónak most is igaza van. Való igaz, hogy a kormányt támogató sajtó csak ugy nem. mélyedt bele az uj paragrafusok labirintusába, mint mi, mégis azt mondja a Nagy Emil törvényjavaslatairól, hogy azok korszakos alkotások, amilyeneket rég nem pfpált a magyar judikatura. Ez az elismerés annál szebb és őszintébb a kormánysajtó részéről, mert a törvényjavaslatok közt van olyan is, amely az állandó statárium kardját tartja a sajtó torkán. Ezt mi megint csak ha lomásból tudjuk, ellenzéki politikusok nyilatkozataiból, amelyek azonban érdemelnek annyi hitelt, mint a félhivatalos ódák, amik az uj törvényjavaslatok magasztalására Írattak ihletett tollak által. Ezekből a nyilatkozatokból azt vesszük ki, hogy a magyar judikaturában valóban nagyon messzire vissza kell menni olyan drákói törvényekért, amilyenekkel Nagy Emil ki akarja pörkölni a magyar közélet dzsungeljéből a mindenféle fenevadakat. Szent királyaink idejében volt divat a bűnösöknek szemét kiszúrni, orrát, fü'ét, kezét levágni. Mondják, hogy a Nagy Emil törvényei mind ilyen morális szemkiszurásokból és orcacsonkitásokból állnak, sőt igen gyakori bennük a Capitis deminutio is, ami alatt halálbüntetés értendő. Ha egy újságírót birói ítélettel eltiltanak az újságírástól, az annyi, mintha egy ügyvédet silentium alá helyeznek, az pedig egyértelmű az erkölcsi lefejezéssel. Ha a Nagy Emil törvényjavaslatai már törvények volnának, e cikk írója talán fél keze levágatására ítéltetnék. Ez valószínűleg kellemetlen volna a cikkírónak, de a cikkiró nem bizonyos benne, hogy a közállapotok attól sokat javulnának. Azzal, hogy Szent István idejében kiszúrták a tolvaj szemét, nem tették szentté az embereket és azzal, hogy az istenkáromlónak kivágták a nyelvét, nem vették elejét az eléggé istenkáromló Vajka-lázadásnak. Száz esztendővel ezelőtt még minden város határában ott mereszkedtek az akasztófák és talpuk alatt fújdogált el a szél mindenféle jeles latroknak, mindazáltal nem lehetne azt mondani, hogy az akasztófák becsületesebbekké és istenfélőbbekké tették volna az ősök társadalmát. Mindezzel mi világért se akarunk lázítani a Nagy Emil törvényei ellen, annál kevésbbé, mert őszinte tisztelői vagyunk Nagy Emilnek, úgyis mint kiváló jogásznak, úgyis, mint bátor és jóhiszemű politikusnak, aki függetlenségét meg tudja őrizni még miniszteri állásában is és jóhiszemű még abban is, amiben téved. Most abban látjuk a végzetes tévedését, hogy függetleníteni akarja magát a tulajdon belső liberalizmusá ól is és anélkül, hogy szolgalatot akarna tenni a ma uralkodó reakciónak, olyan eszközöket ád a kezébe, amilyeneknek az igénybevételére eddig gondolni sem mert. A szándéka becsületes és tiszteletreméltó, mikor fel akarja égetni a dzsungelt, csak a2t felejti el, hogy a gyakorlatban az ő szándékának nem az égetni való tüske bokrok esnek áldozatul, hanem a pálmafák. Bizonyos az, hogy a magyar közélet példátlanul el van vadulva, de nem azért, mert eddig hiányoztak azok a törvények, amelyek elbánnak a dúvadakkal, hanem azért, mert a rég meglevő törvényeknek éveken keresztül nem szereztek érvényt. Az illusztrációkat ehhez az állításhoz valószínűleg elengedi az igazságügyminiszter ur, annyival inkább, mert azok nem őt, hanem kivatali elődeit illetnék súlyos vádakkal, — nem értve közéjük Bárczy Istvánt, aki mindjárt otthagyta a helyét, amikor azt tapasztalta, hogy a törvényeknek háttérbe kell szorulniok a politika elől. Noha az utóbbi évek kétségtelenül hoztak olyan uj bűnöket, amelyek azelőtt merőben idegenek és ismeretlenek voltak a magyar közéletben, szerintünk nem uj törvényekre van szükség, hanem rég meglevő törvényeink becsületes és kíméletlen végrehajtására. Legalább is meg kell ezt kísérelni, mielőtt a modern jogban szokatlan uj törvényekkel fegyenc-jelöltté tennék az ország minden polgárát, társadalmi és politikai különbség nélkül. Mert nem kell elfelejteni, hogy a válságos politikai időkben hozott törvények mindig olyan kötelek, amelyekről nem lehet tudni, kiknek a nyakára fognak hurkoltatni, hiszen láttuk annak idején, hngy a koalíciós kormány milyen könyörtelenül alkalmazta éppen azt a sajtótörvényt, amely ellen mint ellenzék a legkétségbeesettebben harcolt. És még egyet nem szabad elfelejteni. Azt, hogy olyan sok törvényt, mint most, csak egyszer hoztak Magyarországra: Mohács előtt. Ahol gombamódra bújnak elő a törvények, ott a gombák alatt végzetes rothadási folyamat megy végbe. A nemzetgyűlés karácsonyi szünete. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés karácsonyi szünete szombaton kezdődik és január 3 ig tart. Az indemnitás tárgy ilását kezdik meg utána, még pedig szinten 8 órás üléseken. Az indemnitás gyors letárgyalására a kormány nem tudott megegyezni az ellenzékkel. Vázsonyi azt ajánlotta, hegy a kormány kötelezze magát egy nyilatkozatra, amelyre aztán részletes vita induljon meg; ennek föltételével az ellenzék fogadja el az indemnitást. Ebbe azonban a szocialisták nem hajlandók belemenni. Castagnetto herceg olasz követ hirtelen meghalt. Párisban, Bukarestben, Brüsszelben teljesített diplomáciai szolgálatot. Főnemesi származása ellenére demokratikus érzelmű volt. Budapesten, ahol 1920 óta olasz követ, igen népszerűvé tette a művészetek iránt tanúsított szeretete is. Tagja volt a Nemzeti Kaszinónak. Hétfőn szentelik be holttestét s még ugyanaznap hazájába szállítják. {A Szeged budapesti tudósítójától.) Castagnetto herceg, budapeeti olasz követ szombaton délután 2 órakor hirtelen meghalt a követség Esterházy-ulcai palotájában. Igen rokonszenves tagja volt a budapesti diplomáciai testületnek. Nápolyban született 1879-ben, régi főnemesi családból, amfclybsti tradíció voit a diplomáciai tevékenység. Budapesti állomását 1820 ban foglalta el. Konstantinápolyban, Londonban, í Megszakítják a földreform tárgyalását. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés szombati ülését Scitovszky Béla elnök 11 órakor nyitotta meg. A földreformnovella folytatólagos tárgyalása van napirenden. Az első szónok ma Vanczdk János: A földreformot nem lehet ugy megcsinálni, hogy azok érdekében való legyen, akiknek a föld birtokában van. Azok érdekében kell a földreform, akiknek kezén nincs föld. A novella kevés eredménnyel biztat és a komoly földreformot illuzóriussá teszi. A földbirtokosok védik kiváltságos helyzetüket és közben a régi recept szerint hazafiságrói és nemzeti érdekről szavalnak. Ezzel nem vezetik le a parasztság forradalmi szellemét és nem elégiük ki a nicstelenek jogos földéhségét. A szónok ezután a nagybirtokokon folyó nagybérleti gazdálkodásról beszél. Nemcsak a nagybirtoknak, de az egyházi birtoknak is vannak bérlői, sőt zsidóbérlői. Eqy hang a baloldalon: Szocialista oktatja ki a püspököket. Vanczák János: Régi szokás, hogy minden főúrnak és főpapnak van házizsidaja. Szükségesnek tartja, hogy a nagybirtok nagysága csökkentessék azok javára, akik maguk gazdái- I kodnak. A magyar falu kulturális helyzetéről I szól. Sok helyen nincs olvasókör, lapok nem I járnak. { Peidl Gyula: Magyarország ma olyan, mint " egy puszta. Ki kell menni az országból, hogy az ember láthasson. Vanczák János: Elzárják az országot a külföldtől, mint ahogy elzárják a falut a kultúrától. Azt akarják, hogy a paraszt buta és alázatos legyen. (Nagy zaj és ellentmondások a kormánypárton.) Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem igaz beszéd I Vanczák János: Ez csak látszat-reform, amelynek kapcsán a magyar nép talpalattnyi földhöz sem jut. Felkiáltások a kormánypárton: Hogy beszélhet ilyet ? Nem igaz I Nem igaz I (Zaj.) Vanczák János a javaslatot nem fogadja el' A következő szónok Hoyos Miksa gróf: Nem kívánok az előttem szóló képviselőtársammal polemizálni, bár ez könnyű feladat volna. A javaslatot megszavazom, még pedig nem fogcsikorgatva, mint azt Pallavicini képviselőtársam.az ezen az oldalon ülő nagybirtokosoknak imputálta, de igenis megszavazom jószivvel. A nagybirtokosok áldozatkészségével foglalkozik ezután. Egyik-másik elitélendő kivétel miatt az egész nagybirtokosságot támadják, pedig bizony isten többre mennénk, ha e kérdésben több megértést tanúsítanánk. Ami a gazdasági szempontot illeti, nem áll meg az az állítás, mint hogyha a novella a termelés szempontjából veszélyt jelentene. A javaslatot elfogadja. A következő szónok Kiss Menyhért* aki tiltakozik az ellen, hogy a Központi Sajtóváilalat lapjai olyan éles harcot folytassanak a nagybirtok mellett és támadják azokat, akik a nincsetlenek és a kisemberek védelmére kelnek.íA javaslatot nem fogadja el. Szakáts József kijelenti, hogy az alkalmas pillanatot már elmulasztották a földreform végrehajtására. Beszéde további folyamán hosszabban foglalkozik a szociáldemokratákkal, akiknek éles közbeszólásai közepette az elnök csak nehezen tudja a rendet helyreállítani. A javaslatot elfogadja. Propper Sándor kijelenti, hogy még abban az esetben is, ha száz százalék erejéig végrehajtják az alaptörvényt és a novella rendelkezéseit, akkor is megoldatlan marad a földreform kérdése. A délutáni ölés. A délutáni ülést a nagy részvétlenség miatt csak fél öt órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Propper Sándor megállapiij», hogy a javaslat iránt a legteljesebb érdektelenség mutatkozott, főleg az egységes párt részéről.