Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-14 / 284. szám

4 SZEGED sebb helyen a minisztérium megszüntetéséről a következőket mondották: — A kőzélelmező minisztérium végleges megszüntetése meglehetősen nagy előmunkálatokat kivin. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy a minisztérium tulajdonképen önmagát tartja fenn, miután tisztviselőinek fizetését nagyrészben az őrlési adőkból fedezi. A minisztérium különben is teljesen önállóan intézi a tisztviselők lisztellátását, amelyet csakis a teljes szabadforgalom és a hatósági lisztellátás megszüntetése után vonhatnak el a minisztérium ügyköréből. — Bud miniszter ujabb megbizatása semmi Szeged, 248 december 12. körülmények között sem érintheti a minisztérium működését. Eddig is az volt a helyzet, hogy a miniszter, miután többször külföldön tárgyalt, báró Ptónay államtitkárra bizta a minisztérium kebelében előforduló flgyek ellenőrzését. Küfönben is a minisztérium megszüntetése, illetve kettéosztása és a pénzügynek a népjóléti minisztériumokba való beolvasztása, egyelőre nem aktuális és ha szó lenne is róla, a tárgyalások és az ügy végleges lebonyolítása feltétlenül eltart az uj gazdasági év végétg, amikor különben is megszűnik a közélelmező minisztérium. „A fajvédők aranyközéputon állnak . . (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Alig tiz képviselő van a teremben. A napirenden a földreform vitájának folytatása szerepel. Hegedűs Oyörgy: Hive a földreformnak, mert attól várja a keresztény politika megerősödését és a hazafias militarista szellem feltámadását. Hosszasan bírálji a törvény egyes rendelkezéseit. Í

Beszéde közben jőn be a terembe Kühne .oránt, az újonnan megválasztott magyaróvári képviselő. A kormánypárt megéljenzi. Kevéssel utóbb gróf Apponyi Albert jelenik meg a teremben, vihtros tapssal fogadják. A nemzetgyűlés tagjai felállással üdvözlik.) Hegedűs György folytatja ezután beszédét. Statisztikai kimutatást sürget arról, hogy mennyi zsidó és mennyi keresztény birtokot vettek el. Megvédi az Esterházy-uradalmat a támadásokkal szemben. Kerületének nagyrésze az uradalom területén van és konstatálja, hogy nincs az az elfogadható kérelem, amelyet a jószágigazgatóság nem teljesítene. Nem tud tehát olyan hangon beszélni az Esterházy-uradalomról, de általában a főúri családokról, ahogy ezt itt cselekszik. A háború alatt is megállták helyüket. Rupert Rezső: Ezt az első nemzetgyűlésen is tudta, mégis támadta öketl Hegedűs György: Sohasem támadtam. Klárik Perenc: Tessék a sokmillió elesett proletárról beszélni. Hegedűs György: A legtöbb esetben tudatlanság jellemzi azokat, akik az egyházi földekhez hozzászólnak. Rupert Rezső: Ne maga védje az egyh. Maga az atrocitások hirdetője. Mégis szomorú dolog, hogy itt tartunk. Hegedűs György: Kívánón, hogy az egyházi vagyont vonják ki a földreform kötelezettségei alól. Beszéde végén tiltakozik az ellen is, hogy kikeresztelkedett birákat küldjenek a birtokokra. A javaslatot elfogadja. Qaál Gaszton felszólalása. Gaál Gaszton: A javaslattal csak elvi szempontból kivánok foglalkozni. Még az indemnitási javaslat vitája során elhangzott az a minden tudományos alapot nélkülöző, tehát demagóg megállapítás, hogy a nagybirtok is az egyke kőzött szerves összefüggés van. Már akkor rámutattam arra, hogy nagybirtok és egyke között semmi összefüggés nincsen és az efajta megállapítás minden logikai kapcsolat nélkül való. Én a magam részéről nem dicsekedhetem azzal, bogy mély ható tanulmányokban foglalkoztam az egyke kérdésével és nem állithatom magamról, hogy kimerítettem az egykére vonatkozó egész irodalmat. Azt azonban állithatom, bogy a magam tanulmányai alapján ma is vallom azt az álláspontot, mint az indemnitási vitábin. Franciaországban nincsen nagybirtok. Száz hektáron felül levő birtok a legnagyobb ritkaság és mig sincsen ország, ahol annyira dul az egyke, mint Franciaországban. Ezután tudományos munkákra hivatkozik, amelyek szerint az egyke nem a Dunántul dul a legjobban, ahol sok a nagybirtok, hanem az Alföld nagy városaiban. En a magam felfogását nem mélyreható tanulmányokból merítettem. Elfogadok minden oktatást és tanitást, csak azt kötöm ki, hogy aki engem oktatni és tanitani akar, nálam okosabb legyen. Rothenstein Mór: Ki állapítja ezt meg? Gaál Gaszton ezután Griger beszédjére reflektál. — Nem fogadom el Grigernek azt a megállapítását, hogy csak a kisbirtoknak szabad megingathatalsnnak maradni. Minden föld megingatható. Egy csak az, ami megingathatatlan : a jogrend. Ez azt jelenti, hogy a magántulajdont nem szabad elvenni. Amit elvesznek, azért tisztességes árat kell fizetni. — Akármilyen földreformot csináljanak, — mondja — kielégítetlen emberek mindig lesznek ós ha kielégítetlen emberek vannak, akkor azokat politikai célokra állandóan fel fogják használni. (Helyetlés a jobboldalon.) A nemzetgyűlés délutáni ülését egynegyed 5 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök, csaknem teljesen flres padsorok előtt. Zsilinszky Endre volt az első szónok, aki hangsúlyozta, hogy a földreform elsősorban szociális kérdés. Azt vallja, hogy minden körülmények között meg kell valósítani a reformot, ugy ahogyan lehet. Nagyon jól tudja, hogy ez súlyos adó és igazságtalanság is, mert csak a gazdákat sújtja. A gazdák szívesen viselik a terhet, de a kormány részéről egyenlő teherviselési adókat kivánnak. A fajvédők helyesük a novellát, sajnos azonban, éppen mert szociális kérdésről van szó, még mindig nincsen kellő atmoszféra a magyar közvéleményben annak végrehajtására. Még a legnemesebb lelkű férfiak is azt hiszik, hogy a szociális kérdéseket tisztán patriarkális alapon lehet megoldani. Rámutat a magyarországi birlokmegosztás egészségtelen voltára. A kis- és középbirtokok javára kell változtatást csinálni. A fajvédők az arany középúton állanak.1 eder Ferenc: Szóval találkozunk. Z dinszky: De nem vallják azt, hogy a nagykokat teljesen meg kell szüntetni. A merkantil tendenciájú nagytőke szervezett hatalma mellett igenis szükségesnek tartják, hogy magyar kézben nagybirtokok egyesüljenek. Plkler Emil: Egyforma a nagytőke, akár bank, akár agrártőke, akár zsidó, akár keresztény kézben van. Zsilinszky: A háborús birtokok közül imperative el kell venni azokat, amelyekre a törvény nem állapit meg mentességet. Statisztikai adatokat olvas fel, hogy a háború előtt még több föld jutóit zsidó kézből keresztény kézre, mint megforditvj. A háború első évétől az arány egyszerre megfordult és folyton több birtok jutott keresztény kézből zsidó kézbe. Pikler: Miért adják el a keresztények zsidóknak a földeket! Zsilinszky: Mert mi kint voltunk a fronton. Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon: A zsidók is kint voltak! Vannak zsidó hősök isi Vanczák: Azok a hazaárulók, akik eladták a földet a zsidóknak. A zsidó csak ott vesz, ahol eladnak. Zsilinszky: Kivánja a novellában a mentességet nem élvező háborús birtokok teljes igénybevételét. Azt is követeli, hogy a diákoknak az iskolák közelében bocsássanak földet a rendelkezésükre, ahol azok agrármunkát végezhetnek. (Felkiáltások a baloldalon : Gumibotot termelninek, meg somfapálcát.) Zsilinszky beszéde végén élesen kritizálja a Jegybank hitelpolitikáját, amely csak a bankoknak nyújt hitelt, a mezőgazdasággal nem törődik. A következő szónok Györki Imre, aki Gaál Gaszton beszédével polemizál. Kijelenti, hogy a szociáldemokraták nem vallanak olyan elveket, mint aminőket Gaál beszédében nekik tulajdonított. A novellához szólva hangsúlyozza, hogy becsületes megoldás kell, amely nyugvópontra juttatja ezt a kérdést. Különösnek tartja, hogy folyton a magántulajdon szentségét emlegetik s ugyanakkor a Károlyi birtok elkobzásával kapcsolatban egész csomó kéz nyul utána, amely magáinak akarja a latifundiumot. Ezeknek a kérelmezőknek eszükbe sem jut a magái* tulajdon szentsége s hogy azt mindenkor respektálni kell. (Ugy van, ugy van!) A novellát nem tartja kielégítőnek. Ez a javaslat már elkisett. Különösen az OFB előtti eljárásokat kritizálja. A javaslatot nem fogadja el. Csizmadia András: Nem a törvény a hibás, bár annak is vannak fogyatékosságai, hanem főkép a végrehajtó közegeket terheli a felelősség, különösen pedig az ügyvédeket. Veszedelmesnek tartja a középbirtokok megnyirbálását. A javaslatot elfogadja. Klárik Ferenc: A szocialisták nem akarnak kommunizdlni, csak jó törvinyt sürgetnek. Azt követelik, hogy földet kapjon mindenki, aki arra rászolgált. Mindennek az antidemokratikus közigazgatás az oka. Senki sem mondhatja, hogy a nagybirtokosokkal nem törődik senki, csak a nincsetlenek vannak kiszolgáltatva sorsuknak. Beszédét igy fejezte be: Én is szeretem hazámat és éppen ezért ellensége vagyok a kalandorpolitikának. Azokat a területeket, amelyek most idegen impirium alatt vannak, csak ugy szerezhetjük vissza, ha korszerű és demokratikus törvényeket alkotunk és kívánatossá teszik itt az életet. (Beszédének ezt a részét több kisgazda képviselő is tüntetően hoszszasan megtapsolta.) Scitovszky elnök bemutatja ezután Kühne Lóránt mandátumát, majd Temesváry előadó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a javaslatról. Kérte a sürgősséget, amit a többség meg is szavazott. Az ülés fél 8 után néhány perccel ért véget. Az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylet (A Szeged budapesti tudósitójától.) Egyes esti lapokban olyan hir jelent meg, amely azt állítja, hogy a rendőrség az Erzsébetvárosi Kör merénylői utáni nyomozás során megállapította azt, hogy az egyik merénylő Szegeden tartózkodik is itt egy vállalat igazgatója. Ezt a hirt ma este a rendőrség hivatalosan megcáfolja és kijelenti, hogy az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylet gyanúja határozott személy ellen fel sem merilt. Január 9-én kezdődik a kisántónt konferenciája. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A Politika jelentése szerint Benes cseh külügyminiszter és Daca román külügyminiszter január 8 án érkeznek Belgrádba. A kisántánt konferenciájának ünnepélyes megnyitása 9-én délelőtt lesz. A tanácskozásokat 10-én és 11-én tartják. Duca és Benes 12-én már el is utaznak a szerb fővárosból. A tárgyalások anyaga kiterjed KözépEurópa valamennyi államára. A német kormány ujabb lépést tesz a jóvátételi bizottságnál. (A Szeged berlini tudósítója jelenti Budapesten át.) A Berliner Lokalanzeiger értesülése szerint a birodalmi kormány azt tervezi, hogy ujabb lépést tesz a párisi jóvátételi bizottságnál, amely azonban nem foglal magába ujabb jóvátételi ajánlatot, pusztán csak az annak idején megszakított jóvátételi tárgyalások újrakezdését szeretnék elérni, mivel francia részről elismerték azt, hogy a passzív ellenállás tényleg az egész vonalon megszűnt. A 32-ik Nobel-díj. Stockholmból jelentik: Fényes ünnepség keretében ment végbe a Tudományos Akadémia dísztermében az idei Nobel-dijak kiosztása. Ezultal 32 edszer került kiosztásra a Nobel-dij. A legutóbb kitüntettek közül csak az angol Hill, az ir Yeats, a német Mayerhof és az osztrák dr. Pregl gráci tanár jelent meg személyesen, a többi bárom Nobeldijnyertesnek az amerikai és angliai diplomáciai képviseletek utján küldik meg a dijat. Harminckét évvel ezelőtt a kiváló német tudós, Röntgen kapta meg először a Nobel-dijat. A Nobel-díjat mostanáig 115 tudós, költő, iró kapia meg, nemzetiség szerint 27 német, 18 francia, 14 angol, néhány svéd, amerikai, svájci, dán, hollandi, olasz, norvég, osztrák* spanyol, kanadai és orosz.