Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-12 / 282. szám

4 SZEGED A földreformnovella tárgyalása. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés keddi ülését délelölt 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden a földreformjavaslat folytatólagos tárgyalása. Az első szónok Beck Lajos: 1916 júniusában az akkori függetlenségi párt megbízásából indítványt nyújtott be a birtokreform keres ztűiviteléhez szükséges lépések megtétele céljából. A mozgalomnak akkoriban két erős pártfogója volt: Apponyi Albert gróf és Nagyatádi Szabó István. Az akkori miniszterelnök, Tisza István gróf azonban kijelentette, hogy ninci szükség szerves birtokreformra. Nem akar foglalkozni most azzal, hogy mennyire más kimenetele lett volna az események fejlődésinek, hagidejében hozzáláttak volna a nyugodt földbirtokreform előkészítéséhez. A birtokreform legelső feltétele a jó birtokslatisztika. — A legkompMensebb faktorok sem tudják megmondani, mennyi föld folyt be például a vagyonváltságból. Tudom azt, hogy békés társadalmi viszonyok között egészen más előmunkálatokat lehetett volna kifejteni a reform tárf

yalását megelőzően, mint ahogy az történt, z a reform a forradalom szülöttje és ennek hátrányait szenvedi, a kérdési azonban a programról még sem lehet levenni. Elvben ellensége vagyok annak, hogy a nagybirtokok ellen törjünk, a nagybirtokok mai kategóriáinak arányait azonban még sem mondhatjuk egészségesnek. Ezután örökösödési szempontból foglalkozik a kisbirtok-egységek megóvásának kérdésével. Ha az állam földreformot csinál és a kisgazdák kezébe juttat egységes birtoküzemeket, akkor gondoskodni kell arról, hogy azok a birtoküzemek az illető halála után se szűnjenek meg. A többtermelés politikája is azt parancsolja, hogy egységesen tartsuk meg az ekként létesített gazdaságokat. A novella javaslatot elfogadja. Szünet után Pesthy Pál elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő a novella tárgyalásának tartamára az ülések idejét 8 órában kéri megállapítani. Miután az ivet aláíró képviselők közül ötvennél többen jelen vannak, jelenti, hogy az indítvány a holnapi ülésen szavazás alá kerül. Ezután Várnai Dániel beszél a földreformnovella javaslatáról. Megállapítja, hogy ezt a földreformnovellát követni kell egy másiknak és egy harmadiknak is, amig józan, demokratikus és a mainál sokkal őszintébb politika ugy meg nem oldja ezt a problémát, ahogy az ország érdekében szükséges. Kifogásolja mindazokat a felszólalásokat, amelyek az OMGEben az elmúlt vasárnap elhangzottak s amelyen a nagybirtokosok VH!Ő tággal a kisemberek egzisztenciája ellen törtek. A kisgazdapárt elmulasztotta ezt az alkalmat, amikor történelmi hivatását teljesíthette volna. Nagyatádi Szab5 István: Sohasem voltunk hatalmon, mint a szociáldemokrata párt. Várnai: Hiba volt, ami történt, már pedig a politikában hibát csinálni sokkal több a bannél. Objaktiva megállapítja, hogy Nagyatádi főldmivelésügyi miniszter általános gyengeségéhez hozzátartozik az a végzetes tévedése, amely szerint azt hitte, hogy lehet a nagybirtokosok érdekképviseletében a mezőgazdasági munkásság javára eredményesen dolgozni. Az OMGE erre alkalmatlan. Felteszi a kérdést: történt-e denunciálás a földreformmal szemben az ántánt előtt. Mijd kifogásolja azt a büntető szankciót, maly szerint adott esetedben egyszerűen el is lehet venni a járadéktelkeket. Hibáztatja, hogy a miniszter belement abba, hogy a földvagyonváliságból ul egyházi birtokokat is létesítenek. Kritizálja a felekezeti oktatást és megállapítja, hogy az állami iskolák nagyobb eredményeket érnek el. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Bud János közélelmezési miniszter belerjeszti az indemnitási javaslatot, amely a kormány felhatalmazásának 1924 január végéig való meghossxabitáíát kéri. Majd a kereskedelmi miniszter javaslatát nyújtja be a miskolc—diósgyőri vasút átminősítéséről és a kezelési zálogjogról. Ezután az elnök bemutatja a kormányzó leiratát, melyben Vass Józsefet a miniszterelnök helyettesítésével, Bud János közélelmezési minisztert padig a kereskedelmi és a pénzügyminisztériumok ideiglenes vezetésével bízza meg. Ezután bejelenti az elnök, hogy Györki Imre képviselő lemondott a mentelmi bizottsági tagságáról. Az elnök napirendi javaslata után az ülés I 4 óra után néhány perccel véget ért. Szeged, 1928 december 12. MMMWWMÍVWMWWII^^ Tizenkét korona meg nyolc korona, az husz korona. (A Szeged tudósítójától.) Husz korona ma már tulajdonképen olyan semmi pénz, hogy nem is érdemes róla irni, mert jóformán többe kerül az a nyomdafesték, ami szükséges a két elértéktelenedett szó nyomásához. De mivel husz korona olyan elenyésző értéket képvisel és mivel olyan komikus bonyodalmak támadtak körülötte, mégis csak muszáj róla irni. Hogy a történet hol és mikor kezdődik, azt ma már bajosan lehetne megállapítani. Ellenben ott folytatódik, hogy a Magy. Kir. Kincstári Jogügyek Igazgatósága 1922 október 19-én postautalványon husz koronát küldött Szeged városának az összeg rendeltetésének minden közelebbi megjelölése nélkül. A főpénztár átvette a postástól a nevezetes pénzküldeményt, amely akkor sem volt már nagyon nevezetes, de nem tudott vele mit csinálni, hát Í

'elentette a város tek. tanácsának. A jelentés vagy lárom hónapig bolyongott a városházán, valószínűleg végiglátogatta az összes hivatalokat és sokáig udvarolgatott a gépirókisasszonyoknak, mig végre 1923 január 8-án a tanács elé került. A tanács a kérdés alapos megfontolása után a következő levelet irta a pénzküldő hivatalnak: „1922 október 19-én postautalványon 20 kor. érkezett. Az utalvány itt maradt szelvényén az összegen kivül a feladó hivatal neve szerepel csak. Ezen adat azonban nem nyújt elegendő tájékoztatást az összeg hova fordítását illetőleg (de gyönyörű is ez a hévatalos stilusH, minél fogva tisztelettel megkeressük, hogy a Küldött összeg rendeltetését velünk ismertetni szíveskedjék." A levelet borítékba zárták, raktak rá vagy öt korona áru bélyeget is — akkor még ez volt a tarifa — és beledobták a többi városi levéllel együtt a postaszekrénybe. A további sorsa a levélnek ismeretlen, csak annyi a bizonyos, hogy a címzett megkapta, mert válaszolt rá — október negyedikén. Válasz gyanánt megküldte a szegedi járásbíróság 1922 augusztus 12-én kelt átiratának másolatát, amely a következőket mondja: „A szegedi kir. járásbíróság Schandl Pál hagyatéka ügyében a Pk. I. 3746—5—1921. sz. végzésével 12 korona leltározási dijat Vadász Istvánnak I és nyolc koronát, mint becsüsdijat Jánossy Györgyi nek állapított meg. Szíveskedjék ezen összeget elismervény ellenében nevezetteknek kézbesíteni." A meggyarapodott aktacsomag igy visszakerült ismét a tanács elé. A tanács legutóbbi ülésén a következő véghatározatot hozta: • „Tárgy: A Magyar Királyi Jogügyek Igazgató( ságának értesítése a megküldött 20 korona rendel; tetése tárgyában. i HUtasítjuk a tanácsi letétet is kezelő főpénztári, illetőleg könywivői tisztséget, hogy a budapesti m. kir. állampénztár által Schandl Pál hagyatéka ügyében Szegeden lefolytatott leltározás költségeiben postán küldött s 789—1922 főkönyvi szám alatt letétként kezelt (biztos, hogy minden hónapban megszellőztették a husz koronát) 20 koronát a leltározást foganatosító Vadász István és Jánossy György közös bélyegtelen nyugtájára fizesse ki és számadásban tegye kiadásba. A fenti összegből Vadász István leltártisztet 12 korona, Jánossy Györgyöt pedig nyolc korona illeti meg. Miről a letétet "kezelő főpénztárt, könywivői hivatalt, Vadász Istvánt és Jánossy Györgyöt ért . . Csak ennyi van a határozat végén, hogy „ért..." Még pont sincs utána. Valószínű, hogy a határozat szövegezője az utolsó szó leírásánál vette csak észre, hogy csak husz koronáról van szó és hirtelen spórolni akart. Többet nem takaríthatott meg, hát megtakarított hét betűt. Ez is valami. Az pedig már más lapra tartozik, hogy más mi mindent takaríthatott volna meg és hogy a határozat végrehajtásán is mennyi megtakarítani való lehetne. Először is a tanács kiadó hivatala a határozatról értesíteni fogja a két érdekeltet és két városi hivatalt. A határozatot tehát négy példányban legépelik. Legalább egy ív írógéppapír kellene hozzá. Ennek az ára negyven-ötven korona, a gépirókisasszony munkadiját nem is számítva. A főpénztár a pénzt csak nyugta ellenében utalhatja ki. A nyugtához papir kell és nem tulozunk, ha azt állítjuk, hogy a két megörvendeztetendő hivatalnok legalább husz korona áru cipőtalpat koptat el, amig hivatalából átmegy a főpénztárhoz a pénzért. A husz korona ügyére vonatkozó aktacsomó értékéről szintén hasábokat írhatnánk, hiszen egy tanácsi előadói iv beszerzési ára körülbelül szász korona és az aktacsomagban két előadói ivet, tekintélyes mennyiségű fél- és negyediveket, nyugtákat, elismervényeket, postautalványt találtunk. A husz korona ügyének földerítése minden bizonnyal súlyos ezreseket emésztett fel, munkát adott a hivataloknak, mozgósította a kézbesítőket és jelentékeny idő darabokat rabolt el a tanács drága idejéből. De megérte. A jól végzett munka örömével szemlélhetik a városházán a meggyarapodott aktacsomagot és megállapíthatják, hogy a közigazgatási szervek hibátlanul funkcionálnak. Aztán merje még valaki azt mondani, hogy szükség van a közigazgatás egyszerűsítésére és a közigazgatási alkalmazottak létszámának redukálására . . . Márffy József öngyilkos kísérlete (A Szeged budapesti tudósítójától.) Márffy József banktisztviselő, akit az ügyészség a francia követség és a Páva-utcai zsidó-templom elleni bomba Herényietek ügyében előzetes letartóztatásba helyezett, szombat este öngyilkossági kísértetet kivetett el. A rendkívül titokban kezelt ügyről a következőket jelentik: Márffy József és hat társa a Markó-utcai ügyészségi fogház lakója, akiket az ügyészség elkülöniteit egymástól. Valamennyit külön-külön cellába helyezték. Márffy József, aki ellen mindtöbb terhelő adat halmozódik fel, az utóbbi napokban rendtivül izgatottan viselkedett. Szombat este, mikor a soros fegyőr szokásos ellenőrző útját végezte, Márffy cellájából szokatlan zörejt hallott. A fegyőr kitárta a cella ajtaját. Ekkor észrevette, hogy Márffy a cella ablaka alatt egy kis zsámolyon áll. A fegyőr azonnal besietett és ax öngyilkosságra készülő Márffyt csakhamar leszerelte. Márffy egy rossz, már foszló törülközővel akarta magát jelkötni a cella ajtórácsára, ugy hogy lábával kirúgja maga alól a zsámolyt. Mielőtt azonban sikerült volna öngyilkosság végrehajtani, a fegyőr leszakította a törilköxőt és azonnal jelentéit tett Gersi István fogházfelügyelőnek Márffy Öngyilkos kísérletéről. Csakhamar megállapították, hogy Márffynak ez az egész öngyilkossági kísérlete inkább színpadias próbálkozás, semmint komth' 'határozás volt. Ugyanis a gyenge n r mdozó törülközővel semmi körűimé ' zött sem tudta volna öngyilkosságát végrehajtani. Gersi fogházfelügyelő azonnal vallatni kezdte Márffyt, aki nyugodtan, fölényesen válasxolt a hozxáintézett kérdésekre. Majd mikor xsebeit átkutatták, négy levelet találtak nála. A rendkívül rövid tartalmú levelek egyike Prónay ezredesnek, a második Héjjas Ivánnak, a harmadik Gersi István fogháxfelügyelőnek, a negyedik ax ügyésxségnek szólt. A levelekben Márffy röviden bucsuxik a címzettektől és ártatlanságát, illetve jóhiszeműségét hangoztatja. Ax ügyészségnek és Gersi fogházgondnoknak szóló levélben megköszönte azt a jó bánásmódot, amelyet a Markó-utcai fogházban élvezett. Kovács Gyula vixsgálóbiró, a fogháx ügyésze, Gersi fogházfelügyelő vei együtt kihallgatta Márffyt, akit természetesen most már szigorúbban ellenőriznek. Mussolini lemondott a diktátori hatalomról. Rómából jelentik: Mussolini elhatározta, hogy diktátori szerep ít — egy évi diktátoroskodás után — leteszi és ezentúl csak egyszerű miniszterelnök lesz. Kérésére a király tegnap rendeletet bocsátott ki, amelyben berekeszti a parlament ülésszakát. A parlamentnek kedden kellett volna összeülnie; egyetlen feladata az lett volna, hogy Mussolini diktátori hatalmát ujabb egy évre meghosszabbítsa. Mussolini teljesen biztos lehetett benne, hogy ezt a meghosszabbítást megkapja. A mostani parlamentet többé már nem is hívják össze, hanem tavasz elején uj választásokat tartanak. Mussolini ugy véli, hogy erre rendkívül alkalmas a mostani idő. Amikor a miniszterelnök a nemzet elé lép és a választóktól kér megbízást a hatalom további vitelére, ezzel nyíltan bizonyságot tesz arról, hogy ő és kormánya többé nem kér diktátori hatalmai, hanem visszatér a szigorúan alkotmányos módszerekkel.