Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-11 / 281. szám

SZBOBD tani, hogy mértéktelen életmódot él és mértéktelenfii kártyázik, sem azt, hogy s szegedi főispáni állás után törtetett volna, sem pedig azt, hogy kivonta magát a haza iránt megkövetett kötelességviselés alól, mivel ő felmentése ellenére is, honmentö munkát végzett a Hármas-algyői Ármentesítő-Társulat kötelékében. Kijelenti még, hogy sem a jogos magánérdek, sem a közérdek nem tekinthető ennél az ügynél, mert nyilvánvaló, Ingy Kelemen az ö erkölcsi romlását célozta. A főtárgyalás. Ebben az ügyben hétfőn délelőtt egynegyed 11 órakor kezdie meg a főtárgyalás! a szegedi törvényszék Wild Károly tanácsa. A főtárgyalás nem szorítkozott csupán az inkriminált cikkre, hanem a pör anyaga világította azokat az időket, mikor a fővárosban még proletárdiktatúra volt, Szegeden pedig az Anti Bolsevista Comlti alakult meg, majd az ellenforradalmi kormány vette át a hatalmat. Napvilágra kerültek ezalkaiommal olyan részletek is, amelyek azt bizonyítják, hogy a nemzet újjáépítésére irányuló munka közben nem álltak minden fönntartás nélkül egymás mellett az ABC. tagjai, hanem különböző személyes differenciák miatt csak nagyon lassan és nem sok eredménnyel folytathatták munkájukat. Wild Károly először is konstatálja, hogy az idézettek mind megjelentek. Dr. Szakdts Józsefet dr. Polgár Péter, Kelemen Bélát pedig dr. Zboray Miklós és dr. Széli Gyula képviselte. Az elnök ezután Kelemen Béla személyi adatait veszi fel. 63 éves. Főhadnagy volt, párbajvétségért 1894-ben 14 napi államfogházat ült. — Foglalkozása? kérdezi az elnök. — Nyugalmazott miniszter. Az elnök bejelenti ezután, hogy a közérdek hiánya miatt az flgyészség nem vállalta a vádat. Békülésre szólítja fel ezután a feleket. Szakáts József ezeket mondja: — Nagyságos elnök ur, bírósági ítéletet kérekI Ezután a vádtanács végzésének ismertetése következik, amely szerint vád alá helyezték Kelemen Bélát. Most az inkriminált kitételek fölolvasása következik. Kelemen Béla ezután kijelenti, hogy bűnösnek nem érzi magát, a felelősséget vállalja. — Röviden kívánom védelmemet előadni — mondotta ezu'án. Az elleaforradalomról irt munkám egy évvel ezelőtt jelent meg, december 31-én pedig egy kvalifíkálbatatlan hangú cikk jelent meg. Erre válaszoltam azután abban a cikkben, amely miatt most itt állok a biróság előtt. Ezután azt fejtegeti, hogy kényszerhelyzetben irta meg a válasz-cikket, mert Szakáts elégléteit adni nem akart. Azután a katonai becsületügyi választmány végzését olvassa fel. Kijelenti még egyszer, hogy társadalmi téren nem volt abban a helyzetben, hogy elégtételt szerezzen magának és ezért irta meg a cikket. Kijelenti, hogy a közérdek is indokolja a cikk megírását, valamint egyéni reputációja is. Szerinte rágalmazó kitételek egyáltalán nincsenek a cikkben. Ezután Szakáts nagymérvű kártyázásáról beszél. Nem mondotta sohasem, hogy Szakáts idegen pénzzel játszott. Befejezésül még kijelentette, hogy korrektembernek máskép kellett volna ezt az ügyet elintézni. Az elnök ezután egész terjedelmében fölolvastatja a cikket. Kártyázás ás dőzsölés .. . Dr. Zboray Miklós, Kelemen Béla egyik védője emelkedik ezután szólásra. A becsületvédelmi törvény alapján a valódiság bizonyítását kéri. Meg kell rajzolni az akkori helyzetnek teljes képét, hogy a biróság tisztán lásson. Durva támadás volt a Szakátsé. Bizonyítani kivánja, hogy mindazok előfordultak Szakáts életében, amelyeket Kelemen állított. Kéri a következő tanuk kihallgatását, akik mind igazolni tudják Szakáts kaszinói életét: Balogh Károly, Buday János, Császár tábornok, Klamm János, Magay Lajos, Pozsgai Károly, Szeless József, Szigethy Vilmos, Tőrök Sándor, Zombory Antal, Bokor Pál, Harsányi Elemér, Márki Imre, Polgár Péter, Szőke SánSzeged, 1913 december 11. dor, Kalopis János, Staubért György, Vastagh Antal, Szekszárdy József, Wolff Miksa és Winkler Mihály. — A kártyázást és a dőzsölést akarom bizonyítani —• mondotta dr. Zboray. A főispánság körülményeit is igazolni akarja. Majd arról a regatta-vacsoráról beszél, amelyet Pálfy Dániel tiszteletére rendeztek és amelyen Szakáts addig nem jelent meg, mig Kelemen Béla ott tartózkodott. Szerinte ez a vacsora volt a lavina elindítója. Kéri továbbá Szivessy Lehel, Pongrácz Albert, Pap Róbert, Várnai Dezső, Pálfy Dániel, Körmendy Mátyás, Engel Vilmos és Szász Ernő megidézését és kihallgatását. Ezután Szakáts fölmentéséről beszél. Kijárta magának — úgymond — a felmentéit és az Ármente8itő Társulatnál helyezkedett el. Jó kondícióban levő ember Szakáts, teljesen ép, egészséges, nem lett volna szabad magát kimenteni a katonaság alól. A közérdeket abban látja fentforogni, hogy egy volt miniszter és egy képviselő állásfoglalásáról és viselkedéséről tájékoztatni kell a közvéleményt. Ez eminens közérdek. A jogos magánérdeket pedig abban látja, hogy Kelemen irt egy könyvet 60 éven át leszürődött alapossággal. Tisztázni kell azt, hogy a könyv állitásai a tényeknek megfelelnek. Zboray ezután beterjeszti Szakátsnak azt a cikkét, amelyben kávés összejövetelekhez, Stanci nénik diskurzusaihoz és a Béla-napok ünnepségeihez hasonlítja a könyvet. Azt irta Szakáts Kelemenről, hogy egy ember a Béla-napok kapcsán akarja beállítani magát a történelembe. Majd tovább azt irta, hogy ami érték van a könyvében, azt más irta. Kelemen nem küzd nemes fegyverekkel, tehát a nemességet csak bitorolja. Szakáts ugy végzi cikkét, hogy „Jaj annak a történetirónak, aki hazudik ..." Egy levél, Gömbös Gyula és az ABC. Szakáts József válasza következett ezután. Az előzményekre kiván rámutatni. Egy levelet olvas fel, amelyet 1919 junius 21-én irt Pálfy Dánielhez, a Regaita elnökéhez. A levél részletesen elmondja, hogy Szakáts miért maradt el az emlékezetes vacsoráról. Az ABC-t Polgárral és Bokor Pállal együtt hívták életre. Április 16-án 29-en tanácskoztak és ekkor jutott tudomásukra, hogy Kelemen Béla azt mondotta Gömbös Gyula \ vezérkari kapitánynak, aki a bécsi magyarok ; küldöttje volt, hogy Szegeden nincs kommunistaellenes alakulás. Ekkor kérték fel Kelement, hogy lépjen be az ABC-ba, amelynek létezéséről eddig nem tudott. Kelemen a legközelebbi tanácskozáson meg is jelent. Szűkebb bizottság megválasztását javasolta és igy egy 12 tagu bizottságot delegáltak. A komité elnöke Kelemen Bála, jegyzője Bokor Pál lett. Nemsokára Kelemen a bizottság kiegészítését kérte, amit ő hevesen ellenzett. Elhatározták ekkor, hogy az ABC programjával a nyilvánosság elé lép. Kelemen azt kivánta, hogy a francia megszállásról, illetve a franciák nyújtotta védelemről is legyen a kiáltványban szó, azonban ugy határoztak, hogy enélkül adják ki a kiáltványt. Megtörtént aztán az az eset, hogy Kelemen a nyomdában elrendelte mégis ennek a kitételnek kinyomását és igy egyes példányok ezzel is jelentek meg. Rámutat Szakáts azután levelében arra, hogy ez okozta azután a jó viszony elromlását. Ujabb szakítás következett a kormányzótanácsi választásnál, h Regatta-vacsorára Kelement nem hivták meg és ő mégis megjelent ott. Ezután a levél ezeket mondja: — Sohasem akartam főispán lenni, mert vagyoni viszonyaim ezt nem engedik meg .. A vacsorán is ezeket mondotta. Majil a levét arról számol be, hogy ki akarta golyóztatni a Kaszinóból Kelement, de ettől később elállt Szakáts ezután az elégtételadásról beszéJ. Kelemen először nem kért tőle elégtételt, másodszor pedig már ö nem adott. Először sem adott volna elégtételt, mivel erre — ugymord — uem találta alkalmasnak Kelement. — Más bűnöm nem volt — folytatta Szakáts —, minthogy az ABC-ben kifogásoltam Kelemen egyes eljárását. Kelemen eljárását vártéra, mert hiszen az ABC ben jól megismerhettem egyéniségét A saját becsületem megmentése miatt kellett feljelentenem. Kérem a tekintetes törvényszéket, hogy a lehető leggyorsabban vigye dűlőre ezt az ügyet, hogy egy becsületében megtépett ember végre tisztán álljon az emberek elé. Friedrich István és Szakáts föíspánsága.. Dr. Polgár Péter mondott ezután beszédet Nagyon csábitólenne itt nemcsak a dolog jogi részéről beszélni, hanem arról is, hogy eböen az ügyben az egyedüli megtámadott ember nem Kelemen Béla, hanem Szakáts József. Nem a december 31-én megjelent cikk zavarta fel a vizeket, hanem Kelemen Bélának az a könyve, amely valótlan tényeket állított. A bizonyítás kiegészítésének nem lenne itt helye, mert Szakácsot számos társadalmi egyesület és az ügyvédi kamara is igazolta. A lojalitás szempontjából és azért, hogy ne mondhassák, hogy a paragrafusok kö2é menekülnek, kijelenti, hogy a bizonyítást nem kivánja, de megengedi. Hadd bizonyítsa Kelemen a dőzsölést és a főispánságot, azonban a fölmentést nem lehet bizonyítani, mert azt a minisztérium rendelte el. Csupán azt lehet bizonyítani, hogy Szakáts kijárta-e magának, vagy nem. Kéri a következők kihallgatásai: A kaszinói dolgokra: Kiss Ferencnek, a kaszinó elnökének, Szász Iván főügyész, igazgatónak, Schirschich György közjegyzö és Harsányi Elemér választmányi tagoknak kihallgatását. A főispánság körülményeire: Kószó István, Zadravecz tábori püspök és Székessy Ferenc gyógyszerész kihallgatását. Valamint kéri Friedrich Istvánt, az első ellenforradalmi kormány elnökének kihallgatását, aki Szakátsot tényleg ki is nevezte főispánnak. Szakáts Andor, József bátyja volt az, aki visszavonatta a kinevezést azzal, hogy öccsének vagyoni viszonyai nem engedik meg a szegedi főispánságot. Kéri Szakáts Andor kihallgatását is. Ezután az ármentesitő társulatnál elfoglalt állásáról beszél Polgár Péter. Kéri annak a jegyzőkönyvnek beszerzését, amely az évek előtti megválasztásról szól. Kijelenti ezután, bogy ez az áílás volt olyan fontos, mintha valahol a Hinterlandban teljesített volna szolgálatot. Nem kéri, de nem is ellenzi a bizonyítás kiegészítését. Dr. Zboray reflektál ezulán Polgár szavaira. Tagadja, hogy Kelemen a főispánság törtetését híresztelte volna. A levél téves beállítású. Egy olyan lovagias embernek, mint Szakáts József, utána kellett volna járni a híreszteléseknek. Majd kétszinü manővernek nevezi Polgár felszólalását a bizonyítás ügyében. Kéri, hogy rendeljék azt el ugy, ahogy ő kérte. A vádiolt nem hivatkozhat közérdekre. A biróság ezulán határozathozatalra vonul vissza. Egy órai tárgyalás után a következő határozatot hirdeti ki Wild Károly. Az előterjesztett bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványoknak a bíróság helyt nem ad. A megjelent tanuk csak kiszínező jellemzéseket tudnának adni. Közérdekekre pedig a vádlott nem hivatkozhatik. Dr. Zboray semmiségi panaszt jelent be, majd viszontvddat emel Szakáts ellen három cikk miatt, amelyek miatt a bűnvádi följelentést még januárban megtette. Miután szerinte ezek a: ü^yek összefüggésben vannak a most tárgyalna!, nem lehet elkülöníteni egymástól. Az egyesítését kéri. Dr. Polgár Péter kijelenti, hogy Szakáts mentelmi joga miatt sem lehet együtt tárgyalni a vádat és a viszontvádat. A Ház eddig még nem adta ki S;akátsot. Ezt meg kell föltétlenül várni. Hosszasabban fejtegeti a mentelmi jog kérdését, e>etcket sorol föl, amikor csak a kiadatás után lehetett lefolytatni az eljárást. Kéri a tárgyalás folytatását. FéUrai tanácskozás után az elnök kihirdeti, hugy a biróság elrendeli a védelem által előterjesztett üjjyek aktáinak beszerzését, amely után határozni fog az egyesítés kérdésében. Az akták beszerüseig a tárgyalást elnapolta. Ne vegyen írógépet SpffiS Wirth és üveges :égtő,Szt-