Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-08 / 280. szám

6 SZEGED 6 Szeged, 1923 december 6. Liszt Ferenc. A szegedi filharmonikusok szombati koncertje Boldogult Nyárai Antal sok év előtt fellépett Szegeden és egy alkalommal számos dal előadása után, amikor a közönség tombolva követelt uj ráadásokat, bejelentette, hogy „most egy tehetséges, fiatal költő alkotását óhajtja a közönséggel megismertetni" és előadta Petőfi Sándor „Falu végén kurta kocsma" cimü költeményét ugy, ahogyan azt rajta kivül senki más nem tudta. önkénytelenül ez a kis jelenet jutott eszembe most, amikor a legnagyobb magyar muzsikusról Í

róbálok irni. Ez jut az eszembe, mivel Liszt erencet ma talán az egész világon Magyarországon ismerik legkevésbé. Tudják, hogy minden idők legkiválóbb előadóművésze volt és hangszerét, a zongorát sem előtte, sem utána más ugy nem kezelte, ismerik néhány zongorára irott müvét, de hogy Liszt Ferenc ezen kiyiil más is volt, hogv a zeneszerzők között szimfóniával és szimfonikus költeményeivel, amely utóbbi műfajnak ő a megalapítója, ott a helye a legnagyobbak első sorában, azt csak igen kevesen tudják — Magyarországon. Hangsúlyozom, hogy Magyarországon. Külföldön ugyanis mindenütt, aliol a zenének becsülete van, Liszt Ferenc azon a helyen áll, amely öt megilleti. Életrajzi adatait itt nem közlöm és csak azzal akarok nagy vonásokban foglalkozni, ami zenekari müveire vonatkozik. Három hatalmas művész befolyása állapitható meg Liszt müvein. Paganini virtuozitása volt az, ami arra késztette, hogy ennek a mesternek etűdjeit zongorára átirja, azután Chopin, de leginkább Berlioz, a programzene megalapítója azok, különösen az utolsó, akiknek hatása Liszten érezhető anélkül, hogy önállóságának ez a legcsekélyebbet is ártaná. Szimfóniái: Dante „Divina comoediájához" irt szimfónia és a Faust szimfónia. Ezekben megtartja a szimfónia régi zárt formáit. Szimfonikus költeményei mind egytételesek és felépítésük minden esetben valmely költői, esetleg festői eszméhez, úgynevezett programhoz alakul. ,Ce qu on entend sur la montagne" (az úgynevezett hegyi szimfónia) Victor Hugó egy költeményéhez készült. Ebben a műben két eszme vegyül, két hangtömeg alakul zenei egységgé. Egyfelől a természet istendicsőitő zsolozsmája, másfelől a földi ember zavaros, háborgó és önön•íagával megbékélni nem tudó zsivaja. „Orfeus" cimü költeménye a zene mindenható kataimát örökiti meg egy hatalmas crescendo és decrescendoban. „Mazeppa" hatalmas realizmussal érzékelteti a halálba vágtató rettenetes lovaglását. „Hungaria" cimü müve Magyarország szenvedéseit, a magyar küzdelmet és győzelmet örökiti meg. Különösen a harc és győzetem megjelenítésére talált Liszt gyönyörű színeket. A „Hunok harcát" Kaulbach hasonló nevü festménye inspirálta. Gyönyörűen mutatja be i 1 a műben Liszt a harc különböző fázisait, Attiiát, amint terveit szövi, a küzdelmei, amelyben az elesettek lelkei együtt küzdenek az élőkkel és a harci zajból ki-kihallatszik a keresztényeket karakterizálni akaró"tkorálszerü téma össze-összekeveredve a hunokat jellemezni akaró erősen ritmizált frázisokkal. A szegedi filharmonikus zenekart egy szegedi zenebarát áldozatkészsége abba a helyzetbe hozta, hogy Liszt ,Tasso" cimü szimfonikus költeményéBek teljes zenekari anyagát megszerezhette és a szombati hangversenyén e műnek előadásával megteszi az első lépést az igazi Liszt Ferenc megismertetésének munkájában. Lisztnek ez a szimfonikus költeménye a nagy költő sorsát mutatja be. A „lamento" rész (panasz) a költő szenvedéseit, a „trienfo" (győzelem) részek a költő teljes dicsőségét állítja elénk. A sok Tasso-i ismertetés között talán a legtalálóbb Molnár Antalé: „A TaSso főtémája az a zokogó, vigasztalanul leverő dallam, melyre velencei gondolások A megszabadított Jeruzsálem Taseoeposz kezdő strófáit énekelték. Ez a főténia dicsőül meg a költemény végén, amit ugy értsünk, hogy Szenvedése teszi halhatatlanná a költőt. Ennek a témának változatai bemutatják a költő emberi tévedéseit, az élet csábító káprázatait (menüett), amelyek közepette el kell buknia, de bemutatják egyben a költői géniusz örök dicsőségét is." Liszt, a szimfonikus költemények műfajinak megalapítója, másban is úttörő. Nála találjuk ugyanis először a zenei vezértémák (motívumok) alkalmazását, amelyek nála ugyanolyan alappillérei a formáknak és ugyanúgy jelzik a feldolgozott eszméket, mint kcsŐLb Wagner müveinek legkiválobbjaiban találjuk. Liszt főereje az, hogy vezértémái a kitűzött program. t, eszmét mindig taiálóan jellemzik, érzékeltetik. Viszont éppen ezért feldolgozás közben ezek a vezértémák csak kis mértékben változtathatják alakjukat és bizonyos mértékben merevvé, kevéssé változatossá teszik a „durchfürungokat". (Nincsen rá jó magyar szó.) Olyan nagy Liszt ezen vezértémák alkalmazásában, hogy ném kisebb ember, mint Wagner Richárd sem átallotta néha Liszt zsenialitását igénybe venni ugy. hogy végeredményében Liszt tekinthető a wagneri frazeologia megalapítójának. Mint feldolgozó művészt szintén nem szárnyalták eddig tul. Hangszerelése egyenesen káprázatos. Egyféleképen otthon van a drámai szinek alkalmazásában, mint a küzdelem, győzelem, szerelem színeinek festésében. S fMindaz, amit utódai produkáltak, csak folytatása, illetve követése annak az útnak, amit ő kijelölt és minden részletében maga is megjárt. Köteteket lehetne és Kellett volna eddig is irni a magyar zeneesztétikusoknak Lisztről és muzsikájáról, hogy lehetne hát néhány rövid sorban csak megközelítő képet is adni művészetéről? Liszt Ferencnek, a szimfónikusnak megszólalása a szegedi filharmonikus zenekarban az idei koncertsaison egyik jelentős eseménye és kívánatos volna, hogy a legnagyobb magyar zenésszel a jövőben többet, sokkal többet foglalkozzunk, még pedig nem a jelen sorok szerény írója, hanem az arra képességüknél és tudásuknál fogva valóban hivatottak. Dr. Fischer Marcell. Treuga dei a nyulakkal. (A Szeged tudósítójától.) A városi ember szivét nagy gyönyörűséggel töltik el a decemberbe lopott májusi napok, sőt azért sem haragszik nagyon, ha langyos eső higitja sárrá az utakat, mert hát december már a fűtés hónapja lenne, a fa, meg a szén pedig olyan méregdrága és olyan szűken található az elszegényedett fáskamrákban, hogy mir.den langyosabb nap jelentékeny anyagi megtakarítást jelent. Az utcák nedvessége beszemtelenkedik ugyan a cipík szemérmetlen hasadékain keresztül, de hát mit szóljon az a vörheny vakációnak, örvendő gyerkőc, akivel tegnap találkoztunk a körúton kívüli részeken, amint nagy flegmával gázolt meg mezítelen lábával minden útjába akadó pocsolyát. Hála a külvárosi utcák rendezettségének, talált kátyút és pocsoiyáí bőven. A városi népségnek szóval nagy szolgálatokat tesz a szokatlanul enyhe december, sokan aggodalmaskodnak ugyan, hogy fagyos tavasz lesz a meleg december ára, dehát ki a bolond töiődik manapság a holnaputánnal, amikor még a holnap is olyan bizonytalan. Vannak azonban olyanok is, akik átkozzák a december langyosságát és szomorú szemekkel fürkésznek az égen zimaiikót és havat hozó fellegek után: a vadászok. Mert a decemberi langyos esők elorozták a szezonból a legszebb heteket. Sokáig beszélgettünk Nimród egyik szegedi fiával a szegedi vadászokról és általában a vadászatról. I.t benn az ázottfa'u házak tömkelegében szinte meg is feledkeztünk arról, hogy a mezőkről még nem pusztult el a nyul, a fácán, a vizek fölött kövércambu vadludak húznak nagy gágogással, az elcsendesedett tanyák körül villogó szemű rókák ólálkodnak, sőt a tápéi rét körűi néhány őz is éldegél még nagy békességben. Arról is majdnem megfeledkeztünk, hogy még mindig vannak olyan békés olgárok a városban, akikből a civilizáció, a fcultuta sem tudott kiölni minden nomád hajlandóságot és hogy vannak még gyárak, ahol puskaport készítenek, ahol sörétet öntenek és ahol fegyvereket kovácsolnak — nem ember, hanem vadpusztitás céljaira. Tehái vad is van bőven, fegyver, sörét, puskapor is akad, csík az időjárás nem kedvez a Nimródoknak. — Háto n hete — mondotta informátorunk, aki Diana legszenvedélyesebb hivei közül való — még a puska sem volt a kezemben. A földeken nyBkig érő sár van, az utak járhatatlanok és ez igy tart már a szezon kezdete óta. November 18-án tartottuk az első és utolsó nagyobb társasvadászatot a tápéi réten, de a zsákmány nagyon gyenge volt Pedig annyi nyul van a város környékén, amennyi már hosszú évek óta nem volt. Hát hogy az ördögbe ne lenne mérges az ember. D : talán, ha- derült marad a* idő, nemsoká a felvirrad a mi napunk is. Szegeden két nagy vadásztársaság van: a Nimródok és a tiszti társaság. A Nimródok vadászterülete a város körüli feketeföldekből, a tápéi ri;böl és a csengelei erdőből áll. A többi, közel 70 000 Md tisztek birodalma. A Nimródok httiuincheten vannak, a tiszti társaság tsgjainr^ a száma meghaladja a hatvanat is. Uj tagokat egyik társaság sem vesz fel. — így is sokan vígyun* — mondotta informátorunk, aki a Nimródok közül való —, a számunk tulajdonképen negyven, da egy meghalt, egyet elhelyeztek és egy máshova költözött. Nimródavatás már évek óta nem volt. Utoljára Rácz Tónit avdttu!s fel ünnepélyes tieretek között, de annak is van már vagy három esztendeje. — Az uj generáció tehát nem csatlakozhatik Diana istennő hódoló táborához, — vélekedtünk. — Nem bizony. Az öreg vadölők nem engedik át a helyüket egyhamar. 0 yanok, mint az Academie Frar?ais halhatatlanjai. Mert ugy áll a dolog, hogy a vadat kímélni kell, ha a szenvedélyeket nagyon szabadjára engednők, csakhamar kipusztulna a vad a határból. Szigorú szabályaink vannak igy is. Egy-egy vadász hetenkint legfeljebb két nyulat teríthet le és egy fácánt, de abból is csak kakast. A fácántyúkot sérthetetlen mentelmi jog védi. A Nimródok nem adhatják el zsákmányukat. Ennek a szabálynak pedig az a célja, hogy megőrizzük a vadászat tiszta sportszerűségét és ne engedjük üzletié fajulni. A szabályok szigorúak, a megsértőjük kizárással lakol, de erre még sohasem került a sor. A társasvadászatok alkalmával ejtett zsákmányból három-három darabot kapnak a tagok. A többit eladjuk a társaság javára. Ezután a vadállományról beszélgettünk. Megtudtuk, hogy a fácánok száma örvendetesen szaporodott a lápéi réten, fogoly azonban nagyon kevés kerül a puskacső elé. A mult évi kemény tél tizedelte meg a fogolyfalkákat. Róka szintén kevés van a határban, a mult évben annál több volt. A forradalmak alatt ugyanis, amikor senki sem vadászott, nagyon elszaporodtak a város körül, de tavaly valóságos irtó hadjáratot indítottak ellene a vadászok és a vadőrök. Méreggel, veremmel, csapdával és puskával. A vadlibajárás az idén kielégítő. Panaszkodtak is miatta a környékbeli gazdák, akiknek a Nimródok nagy méltatlankodását a polgármester — mint ismeretes — azt tanácsolta, hogy a büntetőtörvénykönyvnek a jogos magánvédelemre vonatkozó paragrafusa alapján lövöldözzék le a kártevő madarakat. A vadásztársaság elnöke a polgármester tanácsa ellen ünnepélyesen óvást is emelt, mert — úgymond — a karikás ostorral való pattogtatás is alkalmas a vadludfalkák elűzésére. A gazdák, ha puskához jutnak, nemcsak a vadludat, hanem a nyulat is meglövik. A vadludvadászat egyébként ma már nem nagyon kultivált ága ennek a nemes sportnak, mert - jó magyarsággal mondva — nem fizeti ki magát. Egy-egy töltény ára ma már több, mint ezer korona, egy kiló sörét ára tízezer korona, hát még a hüvely, meg a fojtás. Aztán a vadlúd tolla valóságos páncél, a sörét lepattan róla, csak akkor esik le, ha nemesebb testrészén, a fején, vagy a nyakán találják. A vadász sokszor hallja a sörétek csattanásét, lá'ja, hogy a célbavett vadlúd megrebben a levegőben, de aztán sértetlenül tovább repül. A puska szintén drága. Valaki mostanában vásárolt egy uj, finom angol vadászfegyvert, hatmillió koronát adott érte. Kétmillióért is adnak azért már használható kétcsövüt. A tagsági dij a Nimródoknál kétszázezer korona, a társaság ötven mázsa búzát fizet a városnak a területért. Aztán meg minden valamire való vadásznak kocsija, lova is kell, hogy legyen, ami havonta ötszázezer koronába kerül. Tehát a vadlövés nagyon-nagyon uri passzió. — Ki a legjobb vadász, kérdeztük végezetül informátorunkat ? Kérdésünk válasz nélkül maradi... Nyakken ddkQlönlegességek Fischer Zoltánnál, Kölcsey-utca 4. valamint különleges átütőpapírok, boríték, tollak, rlső szegedi Iró- l/^II-pszaküzletében szerezzük be 5 tinták, ceruzák, irodai szerek gyári árban £ gép Vállalatnál IVt/llvl Széchenyi-tér 8. Tel. 3-63. j>