Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-29 / 295. szám

Egwe% siám ára 400 korona *Mrkeutö.ég *t WadóbfvalaltfDeák Ftrao-utca 2. (Pfrf eáliskoláva 1 szemben.) Tetelon 13-33Jl.Szeged* megj«»•ik hétfő kivét.lévtl minden nap. Egyes szám ára 400 korma. Előfizetési árak: Egy Ma.pra Szegeden 7000,BudaIMakn és vidéken 7300 kor. Hirdetési árak: Félhatóbon 1 mm. 75, egy hasáboa 150, másfél hasábon 225 K. SzOvegközt 25 százalékkal drágább. Apró. hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 IC. TöbbnSri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 29, SZOMBAT. 295-ik szám. A bombák. Nagyjános Julianna, aki Groszékná! szolgált Csongrédcn, ír elegebb felsőruhát vitt asszonyának a bálb?. Ha irár ott volt, betekintett az ajtón, megnézni, hogyan járják kisasszonyai, a Grosz-lányok. Nem olyan finyásak, nem olyan exkluziv előkelőségeek Csongrádon még a legkiváltságosabb bálák sem, bogy akik tartják, útját szegnék a szerény bekandikálásnak. Nagyjános Juliannának aztán nagyon drágán kellett megfizetnie az érdeklődétét. Bomba robbant a táncmulatságon, mert a jó vidéken, ahová olyan lassan kullog a divat a fővárosból, épp erre a báli alkalomra kezdték meg a bombadivatot. A szerencsétlen Negyjánois Juliannát összeroncsolta, megölte a kézigránát. Pedig nem is harctér közelébe kényszerifette a végzetes véletlen. Csak éppen a csongrádi zsidó nőegylet bálján tartóztatta tovább ártatlan kíváncsiság, amikor már cdakésztető cselédi kötelességét elvégezte. Véletlen baleset a ceángrádi szolgáló szerencsétlensége s elérhet minden embert, korra, szemre, sőt, mint a szomorú példa mutatja, pártállásra, de meg felekezetre való különbség nélkül is. Pedig a bombák politikai jellegűek és felekezeti célzatuafr, sohasem öncélúak, sohasem a sokat emlegetett egyéni akciók meggondolatlan pajzánságából durrannak el. Politikai jellegűek, mert még eddig, amint hivatalos rendCri nyomozások kiderítették, mindig fajvédő kezek hajigálták, nehogy vértelenül, tehát glóriátlanul valósuljon eredménnyé politikai szép céljuk: az uj honalapítás, a keresztény, nemzeti Magyarország megalapítása. Azon nem szabad megütközni, hogy a vér mindig csak mások vére. Utóvégre a bátor fajvédők nemcsak időben, de legtöbbször faji minőségben is sokkal távolabbra esnek az első honalapítóktól, semhogy, ódivatra, a maguk vérét is kockáztassák. De a bombavetések poltikai, fajvédő- politikai jellegét még szembetűnőbbé teszi nyilvánvaló célzatuk, hogy vagy liberális politikusokat, vagy zsidókat irtsanak. Szinte naivságnak, sőt, szinte már gyöngeelméjüségnek tetszik, amikor a fajvédő sajtóban azon akarnak megdöbbenni a vezércikkek, hogy minden ilyen „közönséges merényletet összefüggésbe hoznak a fajvédőagitációval". Hogyne hoznának, mikor az eddigi közönséges merényletekről, akár kakaó-bombásckról, akár valódi, hamisittatlan ekrazitosokről, épp ugy, mint a most aktuális csongrádi közönséges merényletről is kiderült, hogy igazi, elszánt, tömegek gyilkolására is elszánt fajvédők a tetteseil Hz olyan kézzelfogható, hogy Schandl ál'amtitkár se térhetett ki az észrevevése elől, aminek kinyilvánításáért marja mos; a fajvédő sajtó. Nagy bűne lehet ez az államtitkárnak, Csongrád képviselőjének, mert igen keményen ostorozzák érte. De abban a gunyotkában, amivel öt is, az egész kormánnyal együtt csípdesik a fajvédő publicisták, mintha volna némi igazsági Azt irja az egyik csúfolódó fajvédő cikk, hogy „a csongrádi bomba nem robbant volna fel, ha Gömbös Gyula és politikai barátai nem hagyják ott az egységes pártot. Ez a kilépés a magyar kriminológiában fordulópont: azelőtt hallgattak a bombák, azóta ellenben minden bomba kötelességének tartja a fölrobbanást és valamennyi bomba vetője ennek az országnak testületileg belépett a fajvédő csoportba." Ami a bombákat illeti, azok, sajnos, Gömbös Gyula kilépése e!őtt sem hallgattak és a bombavetők Gömbös kilépése előtt is testületileg fajvédőknek vallották be magukat. A bombák, sajnos, akkor sem hallgattak, csak azok szereitek volna hallgatni fajvédő bombavetésekről, akiknek hivatalosan beszélniök kellett róluk. Szerettek volna hallgatni, inert nem igen lehetett cselekedniük. Most már, GömbCsék kilépése után, talán valóbtn cselekedhetnének s reméljük is, hogy cselekszenek. Még mindig reméljük, noha azok, akik bombavetéssel védelmezték itthon, békében a magyar fajt, a hazát és kereszténységet, eddig nyugalmas büntetlenségnek örvendenek. Még mindig reméljük, mert nem píjzán egyéni akciókról, hanem testületekben megfontolt, előre kitervelt országrontó gaztettekről van szó, amiknek áldozatul eshetnek minden politikától távol eső, ártatlan, áldozatul ki sem szemeit Nagyjános Juliannák, épp ugy mint a nem kevésbé ártatlan, noha áldozaiul kiszemelt zsidók. Nyolcvanezer belga poré Németország ellen. Berlinből jelentik: A berlini sajtó nsgy elkeseredéssel tárgyalja a düsseldorfi ítéletet, mely az ottani rendőrség tagjai tözfll többeket 10-20 évi fegyházbüntetéssel sújtott. A lapok kijelentik, hogy a szeparatislákát kellett volna a biróság elé állítani. Brüsszeli jelentés szerint egy ujabb hatalmas pör van készülőben. Az a 80.000 belga állampolgár, akiket a németek a háború folyamán elszállítottak hazulról, bepörölte a német kormányt. Ebben a pörben a versailtesi szerződés érielmében a párisi német-belga biróság hivatott dönteni. A csongrádi merénylet. Ujabb letartóztatások. — Még nem tudják, ki a tettes. {A Szeged kiküldött munkatársától.) A Szeged munkatársa volt az első, aki csütörtökről péntekre virradó éjszakán megérkezett a sajtó képviselői közül Csongrádra, abba a szinte néhány óra alatt nsgy hirességü városba, ahol szent karácsony másodmpjának éjszakáján lelkeden és lelkiismeretlen emberek szinte megdöbbentő vskmerőségü izgatására minden emberi érzést nélkülöző ercberek olyan merényletet köveitek el, amely minden eddigi merényüeiei felülmúl borzalmasságával. Az einbeti társadalom legalacsonyabb, szinte állati résziből kikerült emberek fistal leányok és fiatalemberek sorai közé dobtak éppen akkor egy sistergő bombát, amikor pontban éjfélkor gondtalanul és vidáman a francia négyes colonejába állottak fel. A Szeged munkatársa még a tegnapi éjszaka folyamán Szentesről szánkón ment Csongrádra a csonttá fagyott, hóval borított országúton. Csongrádon a legnagyobb fejetlenség uralkodott, a máskor oly csöndes város eddig még alig látott irgalomban tárgyalta a merényletet.. A város teljesen sötét, néha tflsik íel egy-egy csendőrörs apró lámpával. Telefonálni, táviratozni nem lehet, mert csak este 9 óráig ttrt s-rr-lgálatot a postahivatal és e mozgalmas éjszakában még a hivatalos állami táviratokat is csak a legnagyobb nehézségek után lehetett lebonyolítani. A helyzet a városbsn és a táviróftivatalban csak pénteken délelőtt tisztázódott némiképen, amikor is a sajtó munkásai megkezdhették hírszolgálati munkájukat. A Szeged kiküldött munkatársa a következő í részleteket jelentheti: A Magyar Király. A .Magyar Király"-száilcda, amelynek eiső emeleti nagytermébe dobták a lelhiismtretler, félre-agitált emberek a bombái, a város központjában, a Szentháromság-tér és Cse.xegi Károly-utca sarkán fekszik. Egyemeletes épület, három ablak a térre néz, négy nagy ablrk pedig a Csemegi-utcára. Az összes hatalmas üvegtáblák össze vannak törve, mindenütt üvegcserepek és szilánkok. Az épület sarkán egy fehér tábla van: „Csemegi Károly-utca,páratlan oldal." A tábla fölött van az az ablak, amelyen át a bombát bedobták. Az ekő emeletre egy 30—40 fokos nyilt lépcső vezet a kávéházból. Ezt a lépcsőt a detektívek teljesen elzárták, ugy hogy lehetetlen följutni a bálterembe. A Szeged munkatársának a kora reggeli órákban azonban alkalma volt följutni egy bizottsággal nemcsak az emeleti folyosóra, hanem a terembe is. A folyosó teljesen el van lepve vérrel, a mellékhelyiségek — ahol az első segélyt nyújtották — szintén teli vannak vérrel és kölszerdarabokkal. Egymás hegyén-hátán fölboritottt, összetörött széklábak, berepesztett billiárdasztalok. Széklábak, küszöbdarabok hevernek szana-széjjel. A terem bejárata az egyes számú szobában van, amely hétszeresen is le van pecsételve. A teremnek még egy bejárata van, a 15-ös ajtó. Ez is le van lakatolva és pecsételve. Az l-es számú ajtón egy tábla van: Csongrádi kereskedők egyesülete. Amikor belépünk az ajtón, borzalmas látvány tárul elő. A padló teli vérrel, ruhafoszlányok, vattacsomók, kötszerek. Minden ablak be van törve, az ablaktáblák egyes darabjai szertehullottak a teremben. Székek köröskörül felfordítva és összetörve. A jobb felső oldalon egy ptfdium van, hatalmas hegyben rengeteg sztfk. Ezen a pódiumon adták elő » szereplők számaikat, mi után vacsorához teritettek. A borba bedobásakor idemenekfllt a szinte őrületben kitörő tömeg. Fiatalemberek, fehérruhás lányok, anyák egymás hegyén-hátán törekedtek erre a védettnek látszó helyre, ahová a bomba szilánkjai nem röpülhettek. A terem mintegy 12 méter széles és 16 méter hosszú. A psdló középen fölszakitvs. Ide esett a bomba. Néhány perc után a bizottság elvonul innen és ismét lepecsételik az l-es és 15-ös ajtót. Megindul a nyomozás. Dr. Zombory János szegedi vizsgálóbíró, dr. Zombory Jenő szegedi ügyészségi elnök, dr. Wéber Árpád rendőrkapitány, valamint Pontos detektivfőfilügyelő és Deák detektivfelügyelő még csütörtökön délután autón érkeztek ki Csongrádra. Dr. Demeter orvosprofesszor és hat detektív pénteken hajnalban jöttek ki vonalon Csongrádra. Az ügyészség elnökének vezetésével még csütörtökön éjszaka megkezdődött a nyomozás. Az első tájékoztató helyszíni szemle pénteken reggel 8 óra 10 perckor :örtént meg. A detektívek megkapták a vizsgálóbírótól és a nyomozást vezető rendőrkapitánytól az utasításokat. Pontosan megállapították,, hogy a bomba szerdáról csütörtökre virradó éjszakán 12 óra 2 perckor explodált. Ekkor Farkas Balázs cigányprímás a francia négyes bevezető akkordjait intonálta. Vagy 35 pár állott egymással szemben, amikor egy kanócos sistergő bomba törte át a szöglet melletti hatalmas ablaktáblát. Először nem tudták mi az, két másodperc mult el, amikor elkiáltotta magát valaki: — Bombát dobtak l Rettenetes pánik tört ki ekkor. Hanyat- homlok menekültek a párok, akik közül a bomba szilánkjai azokat érték, akik a colonet vezették. Egy másodperc mult, mikor számos szerencsétlen ember maradt véresen fekve a padlón. A pánikot leirni szinte lehetetlen. Leányok sikoltoznak, férfiak kiabálnak, sebesültek jajgatnak. A pánik egy pillanatra elhallgat akkor, amidőn dr. Boér csongrádi járásbiró, aki az emelvényen vacsorázott, harsány hangon kiáltja: — Nyugalom l Minden intézkedést megteszek. Dr. Boér ekkor a helyszínen azonnal meg-