Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Sleged, 1923 december 25 SZEGED 21 A szinház heti műsora: Kedd délután: Diadalmas asszony, operett. Kedd este: Bűvös vadász, opera. Szerda délután: Koldusdiák, vig dalmtí. Szerda este: Marinka, a táncosnő, operett. Csütörtök: Budanovics Mária, a m. kir. Operaház kiváló művésznőjének vendégfelléptével, felemelt helyárakkal Bánk bán, opera. (Operabérlet 6. sz) Péntek: Tavasz ébredése, gyermektragédia. (B-bérlet 3. sz.) Szombat: Budanovics Mária vendégfelléptével Bánk bán, opera. Szombat éjszakai előadásul először: Az őrgróf, bohózat. Vasárnap délután: Aranymadár, operett. Vasárnap este: Csikós, népszínmű. Hétfő 6 órai keidettel először: Ej királynője, operett. (A-bérlet 3. sz.) Hétfő 8 és fél órai kezdettel: Ej királynője, operett. (B-bérlet 3. sz.) Hétfő i 1 órai kezdettel: Ej királynője, operett. (Bérletszünet.) A szinház keddi és szerdai szinlapja. Diadalmas asszony. Operett 3 felvonásban. SZEMÉLYEK: Nagy Péter cár Buza Győző Mensikoff Sugár Gyula Stepanovetsch Herczegh Vilmos Wasseli Bromen Bellák Miklós Márta Viola Margit Sonja Gábor Mara Sergejeff Borbély Sándor Keresnecky Pajor István Iván Csordás György Cigányasszony Borbélyné Udvarmester Vass Mihály A bűvös vadász. Irta: Kind Frigyes. Zenéjét szerzette: Weber Károly. Rendező : Gulyás Menyhért. SZEMÉLYEK: Ottokár herceg Bellák Miklós Kunó, főudvarmester Gáspár Endre Agatta, leánya Szász Edith Anna Kmetty Ilona Gásnár í j, , . ..... Bihari Sándor Max ) vadászlegények Qallai Márton Szamiel, a fekete vadász .... Klenovits György Remete Molnár Rezső Kilián Keleti A koldusdiák. Operett 3 felvonásban. írták: Zell és Genée. Fordítottak: Éva és Fáy. Zenéjét szerzette: Milöcker KárolyRendező: Gulyás Menyhért. Karnagy: Andor ZsigmondSZEMÉLYEK: Palraatica grófnő Székely René Laura, leánya Szász Edith Broniszlava, leánya Véghelyi Iza Ollendorf, ezredes Borbély Sándor Wagenheim, őrnagy Csordás György Henrid, százados Hunyadi János Schweinitz, főhadnagy Gáspár Endre Rochov, hadnagy Pajor István Richthoffen, hadapród Horváth Böske Bogimni Malachovszky Polgár Gyula Éva, felesége Herczegné an Janiczky Bellák Miklós Marinka, a táncosnő. Operett 3 felvonásban. írták: Jacobson ésÖsterreicher• Fordította: Harsányi Zsolt. Zenéjét szerzette: Jean Gilbert. Rendező: Gulyás M. Karnagy: Andor Zsigmond. SZEMÉLYEK: Iván herceg Sugár Gyula Webster lord, nagykövet Polgár Gyula Daisy ) Horváth Böske Kitty ) leanyai Baán Klári Cézár, a titkára Delly Ferenc Marinka, a táncosnő Viola Margit Andrey, a partnere Buza Győző Raymond Greguss Antal Boscart, rendőrfőnök Gulyás Menyhért Romáin Gáspár Gyula Vatinell Csanádi Antal Madame Severin Zombori Maca Lady Chilperton Szemere Aranka Bessanson hercegnője Babarczi Jolán Geerges, Webster inasa Saáry Gyula A délutáni előadás fél 4, az esti fél 8 órakor kezdődik. Bánk bán. A szabadságot követő elnyomatás után a végtelen szomorúság éjszakájában végre felderült a reménység első hajnalsugara. [Hazafias érzelmeink az üldöztetés elől az irodalomban, a zenében kerestek és leltek menedékhelyet. Ilyen körülmények között jelent meg 1861 március 9-én a színpadon Erkel Ferenc halhatatlan remeke, a Bánk bán, óriási lelkesedést keltve. A magyarság szive ismét megnyílt az izzó, szinte szimbolikusan magasztos hazafiságnak ez igazán fenségesen komor himnusza előtt és érezvén benne saját, egész történeti sorsának allegóriáját, az Isten olajággal röpködő galamjaiként üdvözölte a színpadról elhangzó igéket: „Ne csüggedj, óh magyar!" Erkel Ferenc, aki mint 30 éves ember, az 1840-ben megalkotott Báthory Mária cimü operájával elsőnek törekedett a magyar stílust nagyobbszabásu műben kialakítani, az 1844-ben szinrekerült Hunyadi László-\al szerzett halhatatlan babérokkal övezve, 17 évi hallgatás után irta meg ezt a felséges müvét, amely a szabadságharc utáni abszolitizmus alatt nyögő magyarság között isteni kinyilatkoztatásként hatott. Külön históriai érdekessége ez opera keletkezésének, hogy szövegét Egressy Benjámin színész, zeneszerző és író irta, míg magát, Katona József halhatatlan, hasonló című tragédiáját ennek fivére, Egressy Gábor, (1808—1866) színművészeink egyik legnagyobbika fedezte fel. Igy a magyar irodalom e legnagyobb alkotásai szorosan összenőttek az Egressy névvel. Erkel Ferenc, (1810—1893) mint nemzetünk legnagyobb komponistája, sok maradandó müvei ajándékozta meg nemzetét. A legismertebbeken kivül az ő munkái még Sarolta (1862 jun. 26), Dózsa György (1867 ápr. 6), István király (1885 március 14). Mind e nagyszabású operái eredeti irányt, stílust képviselnek. És ha mindegyiken rajta ii ül korának szelleme, befolyása később már Wagner Richárd erős hatása, a tiszta, magyar zenei irányt mindig szem előtt tartotta s ennek Erkel müvei a legnemesebb kifejezői. Lampel Oszkár VALÉRIA-TÉR 1. TÁBOR-UTCA 5 TELEFON 10-67 GABONA — TERMÉNY — ŐRLEMÉNY 600 TótkomlósiiHengergőzmalom főlerakata! Karácsonyi képkiállítás Legszebb karácsonyi ajándék Seelenfreund kézimunkaüzletben Sató, Tisza Lsjos-körut 48. .Bánk bán" értékét tekintve, messze túlszárnyalja minden más müvét. Szövegének és zenéjének egységénél igaz, szívhez szóló magyarságánál fogva legközelebb áll népűnk szivéhez. Érdekes, sőt érthetetlen, de a magyar zeneirodalomban e legnagyobb műve Szegeden most először kerül szinre. Alkalmunk lesz ez előadás keretében királyi operaházunk egyik legnagyobb művésznőjét, az európai hirü alténekesnőt, Budanovits Máriát hallani, aki Gertrúd királyné tragikus alakját viszi utolérhetetlen művészeltel a színpadra. * Filharmonikus hangverseny vasárnap d. e. fél 11 órakor, Linz Mártha hegedümüvésznő Beethovenkoncertet játsza. Jegyek 3-12.000 kor. Hoór Tetnpls Erzsébet énekművésznő, akinek fővárosi hangversenyei szenzációs sikereket hoztak, az Ország—Baranyai— Szabó-trio közreműködésével január 10-én adja szegedi hangversenyét változatos műsorral. (Harmónia.) * Ai Őrgróf. A színházi iroda jelenti: Szombaton éjjeli előadásként mutatja be a szinház Harsányi Zsolt rendkívül mulattató háromfelvonásos vígjátékát, az „Örgróf'-ot, amely a Renaissance-Szinhaz megnyitó darabja volt. A pompás darabban résztvesz az egész vígjátéki személyzet, Farkas Ida, Lengyel Gizi, Horváth Böske, Herczegsé, Rubinyi, Herczeg, Bellák, Klenovits és Czoborral az élén. Vasárnap délután a nagy sikert aratott „Aranymadár" kerül szinre, Viola Margit. Horváth Böske, Herczeg Vilmos, Sugár Gyula, Borbély Sándorral a főszerepben. — Szilveszteri előadások a színházban. Az év utolsó napján három előadás lesz a színházban. Bemutatóra kerül az .Éj királynője" cimü operett, amelynek szövegét Arnold és Bach írták, zenéjét Kolló Walter szerzette. A pompás vidám operett címszerepét Viola Margit játsza, aki kitűnő szerepében tizenegyszer átöltözve, tizenegy pompásabbnálpompásabb toiiettet mutat be. A többi főszerepet Horváth Böske, Gulyásné, Sugár' Gyula, Bellák Mjklós, Gulyás Menyhért és Delly Ferenc játsszák. Az „Éj királynője* az utolsó évtized legkacagtatóbb darabja és kitűnő zenéjével, mulattató szövegével a szilveszteri jókedv méltó fokozója lesz. Az első előadás 6 órakor kezdődik A-bérletben, a második 8 és fél órakor B-bérletben, a harmadik 11 órakor bérletszünetben. A szerkesztésért ideiglenesen felelős: FRANK JÓZSEF. Kiadótulajdonos: Sélma^yarorszáe! Hirlap- és Nyomdavállalat R.-T. HyomatoU a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat R.-T. könyvnyomdájában, Szeged. Széchenyi Mozi vezet! Az Apokalypsis 4 LOVASA L e g j o b b Zenekar A KORZÓ-MOZIBAN MODIANO CLUBSPÉCI ALI7É CIGARETTAPAPÍR Megtekinthető vételkényszer nélkül Freimannál, Takaréktár-utca 8. Speciális képkeretező műhely, ni ES HÜVELY FElÜLMULHATATlAN'-^^Uj / ^SlÍCVÁXXUNK A VÉBJEGVBe i 1 Vásznak, schiffonok női és férfi fehérnemüek a legolcsóbban LáSZCÓNAL Kelemen-utca 7.: i^X^maL ujak és használtak állandó gyári áron szaküzletében kapható. '.Díjmentes bemuirOgepeK csak áz Első Szegedi Irógépválialatná! 11611^1 tatás. Széchenyi-tér 8. sz. 24 Telefoa: 3-63.