Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Swged, 1923 december 25 SZBORD IS Széchenyi Mozi Éjféli előadásait NÉZZE MEG! Biri nem akar? Sőt! Schaffer-Bank Szegeg, Palavicini-utca 2. Korzó Mozi-ház Telefon 7-18 Alapítók-. Schaffer Vilmos, Bába Imre. Elfogad kosztpénzt legmagasabb kamatláb mellett. Tőzsdeágyleteket legelőnyösebben lebonyolít. Estélyi és báli újdonságokban nagy választék. Divatáruház a Kék Csillaghoz Szeged szegedi fiókjai elfogadnak 6- 9—12 havi lejáratú pénztárjegyekre búza-értékben. A kamat is buzaórtékben kerül kifizetésre. Mezőgazdasági hitelek buzaértékben. u HA-HA CIPŐÁRUHÁZ SZEGED, Kelenen-ntca li. (Kérjük áras kirakatainkat megtekinteni.) OlcsS öeniöpö vásár min a készlet tart: Gyermek rámás var- flO ffltfíffl rott (Flexiebel) cipő K 'Oi^WU B«d,ptn,!,s"18; 60.000 N51 chew. fűzős magas "7fl flOíl cip5 lack diszitéssel K "WiUyU Nlb;™* ^"'"'K 80.000 N51 meleg béielt cipő -7c flftfl bőrboritással . . . K »ö^VVV Fé«^75.000 fXaKtf Nagybani vételnél vúzontelárusitóknak olcsóbb nagybani árakat számítunk. 259 Ezen kedvezményeket csak addig nyujthatjuk, mig a raktárkészlet tart. Vidékre csakis a pénz előzetes beküldése mellett szállítunk. Meg nem felelés esetén vidéki vevőknek a pénzt visszaadjuk. Műgyűjtés Szegeden. A kultura fokát Széchenyi István a szappanfogyasztással hozta okozati összefüggésbe, — ma azonban, amikor már a háztartási alkalmazottak is illatos, franciás nevü pipereszappanokkal mosakodnak, — már nem lehet a kultura terjedésének fokmérője a szappan, hanem valami más, ami már tul van a tisztálkodáson, ami már átlépte az egészség kulturáját és az esztétikai kielégülés felé irányul. A kulturának lényege tulajdonképen a műveltség és az iránta taiusitott fogékonyság. Ez pedig a nemzeteknek mévészetében, irodalmában és műgyűjtésében nyilatkozik meg. Az ókori államok magas kulturáját is e hármas szögletből vizsgáljuk s ahol a művészi kifejezőképesség, irodalmi csiszolt izlés és műtárgyak összegyűjtése iránti vágyat a legfokozottabb mértékben találjuk, — ott beszélhetünk a magasabb kulturáról. E három tényező között bajos sorrendet tartani, — e háromnak együtt kell az egységes kultrát alkotni. Műgyűjtés nélkül épp ugy nincs kultura, mint irodalom és művészet nélkül. Természetesen mindazon gátló körülményeket, amelyek ahdr az . irodalom, akár a miivészetek, akár pedig a mü' gyűjtés űzését megakadályozzák, — a kultura • gátlóinak kell tekintenünk, — legyen az bár az oktatás, a kereskedelem, a közgazdaság, a népjólét köréből felmerült akadály. 1 A muzeumi gyűjtés alatt általában a közintézmények által gyakorolt tevékenységet értjük, mig a magánosok részéről ezt műgyűjtésnek nevezzük. Magyarországon a műgyűjtés évszázadokra nyúlik vissza, — bár a régi gyűjteményekből alig-alig marad valami az országban. A nagy hal felfa ja a kis halat, — tartja a közmondás és ma a közmondás igazát látjuk a műgyűjtésben is, a kisebb gyűjtemények beolvadnak a nagyobbakba s végül a magánosok által összegyűjtött holmik a muzeumokban nyer, nek elhelyezést. Épp ezért a műgyűjtők által folytatott tevékenység végeredményben az állam kulturális céljait szolgálja, mert ahogy az irodalom és a művészet az állam szellemi javait gyarapítja, a műgyűjtés épp ezeket a szellemi erőket megőrizi és a pusztulástól megóvja. Szegeden a műgyűjtés a Zsótér-család nevéhez fűződik. Ez a család volt talán az első Szegeden, mely összekatmozta azokat a tárgyakat, amelyekből másutt csak egy-egyet őriztek, azt is csak véletlenül. Pedig Szegeden j mindig volt gazdag és vagyonos polgárság, i mely vagyonának egyrészét kinccsé tehette volna | műtárgyak gyűjtése által. Sok sivár év eltelte 1 után vegre megmozdult a szegedi talaj is, főleg i a Szent György Céh budapesti műgyűjtő egyesület megalakulása (1909) után. Ma már több mint 10 éves múltra tekinthet vissza a szegedi rendszeres gyűjtés. Dr. Szalay József kerületi főkapitány nevéhez fűződik a szegedi műgyűjtés fellendülése Fáradhatatlan szorgalommal, a szakember hozzáértésével, a kívülállók gúnyolódása elleni harccal, csak néhány lelkes és fiatal műpártolóval (akiknek a pénzük sohasem állt arányban a műszeretettel) küzdötte végig azt a szellemi harcot, ami szűkségképení kísérője volt úttörő munkásságának. Végre 1912-ben nyilvánosság elé Iéptes a szegedi műgyűjtők. Az akkor szerkesztésemben megjelent Színházi Újság karácsonyi számában dr. Szalay József tanulmányt irt a „Műgyűjtésről". E tanulmány külön lenyomatban is megjelent s fontos okmánya Szeged kultúrtörténetének. Kik voltak ezelőtt 11 évvel műgyűjtők Szegeden és mit gyűjtöttek ? Istenem, milyen kicsi még ez a névsor és hogy kibővült azóta 1 Back Bernát: képek, faragványok; Kun József f: miniatűrök; dr. Gyuritza Sándor: ékszerek, könyvek; dr. Orkonyi Ede f: bútorok, kerámia; dr Orkonyi Edéné fcsipkék, hímzések; Nagy Ida: csipkék; dr. Kőhegyi Lajos : könyvek, képek; Molnár Eemér: könyvek; özv. Holtzer Jakabné, Holtzer Tivadar, Holtzer Emil és Holtzer Aladár: képek; Tömörkény István f, Meák Gyula f: képek és kották; dr. Reiner Mór: iparművészet; dr. Rainer Ágost, dr. Löw Immánuel: képek; Taschler, Endre képek és metszetek; dr. Balassa Ármin: könyvek és kéziratok; Cserzy Mihály, Kisteleki Ede, Tordai Imre, Rósa Izsó f, Duka Marcell f, Stelczel Frigyes f, Jászai Géza f, Obláth Lipót f, Bereczk Sándor f, Thomay József, dr. Kelemen Béla, dr. Dobay Gyula, Kiss Lajos f, Szentiványi Gyula, Kovács János + és Gróf Dezső : könyvek; dr. Lugosi Döme: theatralia, kézirat; Balassa József: rézkarc és könyvek; Szmollény Nándor f, dr. Széli Gyula: könyvek; dr. Szalay József: könyvek, térkepek, kéziratok, bibliofil kiadások; Beck István f: ethnografia; Kabók Imre f: paszomántok; Kass János, Pálfy Dániel: fegyver; Pálfi Antal f ereklyék gyűjtésével foglalkoztak. (A névsorból kimaradt Wéber Ferenc pipagyüjteméayével.) Dr. Szalay József tanulmányát azzal fejezte be, hogy „Szeged intelligensebb lesz, mint volt!" Azt mondják olyankor, amikor egy-egy sajtóközleménynek nagy a hatása „nagy port vert föl". Ez a megállapítás kétszeresen ráillik dr. Szalay cikkére, mert nemcsak az erkölcsi hatást érte el, hanem a szó szoros értelmében port vert föl. A nagy érdeklődés nyomán poros padlásokat, elfeledett kamrákat, roskadó lomtárakat, dohosodó irattárakat és könyvtárakat kutattak fel a szegediek. Megjött az étvágyuk a gyűjtésre, már érezték, hogy nem kell röstellni azt, ha a sok ócskaságot rendszeres halmazba rakjuk s mint gyűjteményt kezeljük. A háború kiiörése nem akadályozta a műgyűjtés iránti szeretet kifejlődését Tömegesen jelentkeztek az ujabb és ujabb gyűjtők s mindinkább megérlelődött a terv, hogy a szegedi műgyűjtők a nyilvánosság elé lépjenek egy kiállítás keretében. Nagy érdeme ez a szegedi sajtónak is, mely soha nem zárkózott el a műgyűjtőket érdeklő cikkek közlésétől. Végre 1917 elején dr. Szalay József és az én kezdeményezésemre egy ad-hoc-egyesület, a „Szegedi Műbarátok Köre" megalakult és elhatározta, hogy májusban kiállítást rendez. A nyíltan bevallott cél volt: „a szegedi képzőművészeti élet föllenditése, a mű tárgy vásárlás fokozása", — a burkolt cél pedig : kilépni a nyilvánosság elé, uj kiveket toborozni és a gyűjtést irányítani. A kiállítást 1917 május 27. nyitották meg és a sikere cly nagy volt, hogy az eredetileg junius 7 re tervezett zárást még 10 nappal el kellett odázni. A kiállításon az általam Összeállított katalógus vezette az érdeklődőket. A katalógus legnagyobb értéke Móra Ferenc múzeumigazgató poéikus lendületű cikke a műgyűjtőkről: „Szépségkeresők" cimmel. Ez a cikk mély lelki hatást gyakorolt a szegedi közönségre, — tulajdonképen Móra Ferenc beköszöntője muzeumigazgatói minőségében és hitvallása a művészetekről. A katalógus ujabb neveket közöl s már nemcsak a kép és könyv dominálja a szegedi gyűjtést, hanem arányos elosztásban tér jut a gyűjtés többi ágainak. A kiállításról a könyvet és kéziratot csaknem ki kellett hagyni a kiállítás egyéb nagy anyaga miatt. dr. Szalay József állított csak ki könyvunikumokat és meg nem értékelhető kéziratokat. Az ujabb nevek itt következnek képekkel és szobrokkal: Dr. Dettre János, Kiss Béla, Domán Máíyásné, Milkó Izidorné, dr. Dobay Gyuláné, özv. Hrabovszky Tih. mérné, Vöröss Tibor, Seifmann Zsigmond, Tauszig Ármin, Búzás Elek, May Ferencné, Wőber Györgyné, Soós Aladár, Kecskeméti Antal f, Návay Sándor, Patzauer Sándorné, Várnay Dezső, Dávid Sándor, dr. V^g Sándor, Tonelli Sándor, Mennyti László, Korpásy Gyula, Várhelyi József, Ftuci Dezső, Reöck Iván f, dr. Székely Vilmos, Láng Jakab, írógép szalagok minden géphez 8500 koronás gyári árban, prima minőségben. 22 Javító és karbantartási mühelq. E

lső Szegedi Kelíer szaküzlet Írógép vállalat Széchenyi-tér 8. Tüíefon 3-63 -w- -y -m g| ^ -m TL. T^ Tl| Tfc mielőtt bevásárolna, nézze meg kirakataima! és dúsan felszerelt raktáramat, vételkötelef\ HJF A I ^fow m M | V? E^r zettség nélkü!, ahol is vásádás alkalmaval kellemes meglepetésben lesz része: mert a kara|\ Li KI JL1 a . • S I ^W Sf 1 ^ /-% csonyi vásár időtartamára mélyen leszállított áraimoól 5 és 10 szízalék kedvezményt adok. J. rn. JL 1.x li X ^ -K- % I li Üzletemben a legkiválóbb áruk taiáhatók, úgymint-. p:;ma akácmíz, mazsala, aaadala, tn jgyoró, dióbél, csemege és főzővaj, Ementbáli, Trappista és mindennemű csemegesajtok, pácolt és olajos halak,^lina, csemegeszőlő, karácsonyi cukorkák, úgyszintén legfinomabb teák, tearumok, likőrök, asztali és csemege borok, valamint Őfelsége IV. Károly GfIMRj'?|N|I<"*r.«pmPtfohA7áh3in JFeketetas-ulca torily hagyatéki!)*! való tájborok stb. a már„fentemiitett kedvezményekkel a ijlegolcsébban beszerezhetők HORVÁTH DÁNIEL „UH II DK Ml U a aGö HlBgB n AZ3 0311 jjiö. sz. JJÍ589