Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Sieged, 1923 december 25. SZEGED 11 A városi parlament vezérei. (A Szeged tudósitójától.) Különös gyülekezet «z a mi saját külön parlamentünk, a tekintetes Törvényhatósági Bizottság, Rendes körülmények között az ellentéleknek halvány nyoma sem fedezhető fel benne, de csak rendes körülmények között, mert alkalomadtán bizony szenvedélyes viharok hasogatják a közgyűlési terem aranycirádás falait. Néha az elvek mérkőznek össze a vad erővel, néha az osztály-, csoport- vagy magánérdekek vivnak elkeseredett csatát, de az ütközetekből rendszerint teljesen hiányzik az előre megfontolt tervszerűség, az apropóra tömörült hadtestek csak ugy önmaguktól vetődnek bele a tüzvonalba. De ez csak nagyrikán esik meg, mert a békességes szándékú magisztrátus, különösképpen a polgármester, akire annyiszor fogtuk rá, hogy ő a legravaszabb diplomata a világon, hogy végül maga is elhitte, — óvatos, de biztos kézzel lokalizál minden kitörni készülő tüzet, egy-egy jól irányzott szósugárral ártalmatlanná teszi a legmérgesebb igazságokat is. A szegedi parlamentnek, amely túlélte már néhány esztendővel önmagát, nincsenek pártjai. Pártemberek ugyan ülnek a padsorokban és ha politikum is kerül napirendre, az alkalmakat egyszer sem szalasztják el, de általában a pértkérdések, a pártérdekek nem igen zavarják meg a városi közösség összhangját. Megtörtént például nagyon sokszor, hogy Balogh Lajos szolgálatonkivüli százados és aktiv városatya ur tüntetőleg helyeselt Wimmer Fülöp felszólalására, pedig tudnivaló, hogy mélységes politikai szakadékok tátongnak közöttük. Nem hisszük, hogy hasonló eset a főváros közgyűlésén előfordult volna az utóbbi esztendők alatt, pedig a fővárosnak is meg Tan a maga Balogh Lajosa — Wolff Károly, esetleg Csilléri András személyében. (Nehogy megharagudjon ránk ezért a merész összehasonlításért — Balogh Lajos.) Szeged szép városának békességes szándékú atyái majdnem mindig a helyzet magaslatára tudnak emelkedni. Nagy ügy legyen az az ügy, amely kirobbanthatja az ellentéteket, legalább is a szinház ügye, amely metlett még az államforma kérdése is kismiska. Hisz a köztársaság kikiáltása az Ur 1918. esztendejének november havában nem okozott akkora hűhót, mint egy személyváltozás a szinház vezetésében. Dehát az régen volt. A szegedi parlament azonban maradt a régi, legfeljebb a vezérek száma szaporodott meg, ami pedig hibának, vagy éppen bajnak nem nevezhető, mert azt bizonyítja, hogy mégis csak van életerő ebben a mi saját külön parlamentünkben, hiszen életerő nélkül 'nem termelhetne ki uj vezéreket. Ha nem terheljük meg vele az olvasót, ez alkalommal néhány vezérről mondanánk el egyet-mást. Balogh Lajossal kezdjük, mert ő az első vezér, „Szeged Szab. Kir. Város Törvényhatósági Bizottságának Névjegyzékében." Balogh Lajos neve valószínűleg nem ismeretlen az újságolvasó előtt. Fel- és közbeszólásaival bizonyos népszerűséget szerzett az utóbbi évek alatt. Az uj vezérek közül való és keményen dolgozik a vezéri cim kiérdemlése'ért és megtartásáért. Minden rendes és rendkívüli közgyűlésen jelen van a polgármester havi jelentésétől kezdve az utolsó indítványig, ha csak fontos politikai, átlami, vagy magánügyek el nem szólítják a város területéről. Ha jelen van, mindent megfigyel, minden tárgy érdekli és minden közbe- vagy felszólalási alkalmat megragad. Tüzes szónok, de olyan ember nem született még a szegedi homokra, aki zavaró közbeszólásaival tűzbe tudta volna hozni, Szónoklatainak legállhatatosabb hallgatója dr. Szeles József. Amig beszél, le nem veszi róla a szemét. Pedig ez az állandó nézés fárasztó lehet. Balogh Lajos ugyanis beszéd közben nem igen tanúsít nyugodt magatartást. Hogy miről beszél Balogh Lajos? Mindenről. A destruktív sajtó a legkedvesebb témája' üti, vágja, korholja, ahol csak éri. Szabatosnak éppen nem nevezhető mondatai — a szabatosság úgyis elhanyagolható mellékkörülmény bizonyos, szent meggyőződések esetén — szaggatottan kattognak le ajakáról. Hangja mégis akkor válik legtüzesebbé, amikor háziurtársai védelmére kel. Végeredményben mégis háztulajdonos párti — teljes joggal, mert hiszen a Gizella-téri palotája révén még a városnak is házigazdája. S nem hozza ki a sodrából Szeles József közbeszólása sem, aki pedig, valahányszor háztulajdonos ügyekről értekezik Balogh Lajos, mindig idézi azt a nótát, amely ugy kezdődik, hogy „nincs cserepes tanyám ..." Balogh Lajos különben nagyon kedves ember. A közgyűlés sok vidám percei köszönhet neki. Megtörtént nem egyszer, hogy a nagyon kiéleződött helyzet az ő felszólalása nyomán támadó „általános derültségében oldódott fel ismét nyugalmassá. A destruktlvokra egyébként csak hivatalosan haragszik. Destruktív lapokat olvas legszívesebben, pénzt ugyan nem ad értük, mert fogadása tiltja. A decemberi közgyűlésen pedig a destruktív sajtót is megvédelmezte a tanács hirdetésadó javaslatában rejlő támadása ellen. A közgyűlés után mosolyogva kérdezte meg az egyik destruktív lap munkatársát, hogy „meg van-e vele elégedve a destrukció ?" — Nagyon. — Csak föl ne dicsérjenek, mert akkor lövök. A betűrendes névjegyzék szerint a következő vezér dr. Kormányos Benő. Vezérségét nem most szerezte, hanem már régen, a háború előtti időkben. Vezéri zászlóját a megvívott kemény csaták megtépték már, de azért még mindig meglobogtatja néha, ha nagyon haragszik valamire, vagy valakire. Arra büszke, hogy az ő hangja a legöblösebb minden városatyák közöli. Nem ijed meg a „nagy zaj minden oldalonMól sem, rendithetetlenül be' szél tovább, legfeljebb azt mondja csak, „hogy kiabálhatnak éntülem a törvényhatósági bizottság mélyen tisztölt tagjai, az én hangomat ugy se tudják túlkiabálni." Az interpellációs könyv tanúsága szerint a legtöbb indítvány és interpelláció Kormányos Benő nevéhez fűződik. Mindig talál valami rendellenességet a városban, amiért érdemes kissé megmosni a tekintetes tanács fejét. Legjobban a két szegedi „antant-vállalatra, a gázgyárra és a villamosvasutra haragszik. Le is szedte sokszor róluk ugy a keresztvizet, hogy alig maradt rajtuk valami máskorra. Kormányos Benő is szorgalmas látogatója a közgyűléseknek, de legszívesebben — ha kevésbé fontos tárgyakról van szó — a szomszédos teremben időzik, ahol csendes cigaretta szó mellett jóizü anekdotákkal tartja jól a társaságot és jóizüket kacag maga is rajtuk. Jellemző tulajdonsága, hogy csak konstruktív ujságjrókkal barátkozik, a destruktivokat nem szívleli, mert ugy látja, hogy azok nem igen méltányolják a köz érdekében kifejtett agilis működését. Igaz ugyan, hogy a konstruktív ujságirók sem teszik ezt valami túlzottnak mondható mértékben, de hát azoknak megbocsátható, mert — konstruktivok. Csendes, okos szavú vezérszónoka a közgyűlésnek dr. Kovács József. Sokszor felszólal, hosszú beszédeket tart, szakszerűen elmagyaráz mindent és ami a fő, zavarhatatlan szónok. Szavai halkan peregnek és sokszor belevesznek a kisebb méretű zajba is, de Kovács József dr. ezzel nem törődik. Nyugodtan, mosolyogva áll a helyén, mozdulatlan testtartással tart ki a leghosszabb körmondat végéig. Képességei leginkább a csendesebb tónusu bizottsági üléseken érvényesülnek. Benne is van majdnem minden bizottságban, mert mindenhez ért, az egészségügyhöz, az építkezésekhez, a városrendezéshez, a gázgyárügyhöz, a kéményseprés titkait ismeri éppen ugy, mint az állattenyésztés és a városi gazdálkodás fortélyait. Magyar József szintén az uj vezérek közül való. Szegény, megboldogult Vajas József a példaképe, de beszédeit, amelyek néha tulhosszura nyúlnék, sokszor túlfűtött szenvedéllyel ilatja pt. Kifejezetten kisgazdapárti. Sokáig volt orosz, fogságban és igy akarvaakaratlanul a magyar kisgazdában is a cári Oroszország elnyomott, vagy legalább is háttérbe szorított muzsikját látja. Mihalovits Dezső képviseli a legérdekesebb vezér-tipusl. Nagyon ritkán szólal fel és akkor is csak ennyit mond: — Tisztelt közgyűlés! A tanács javaslatát nem fogadom el. Indítványozom annak elvelését. Hivatásszerűen űzi egyébként a felebbezés mesterségét, ebben merül ki minden vezéri ténykedése. Elszánt védelmezője a város ingatlanainak. Ha például a polgármester névszerinti szavazást rendel el valamilyen citek föld eladása ügyében, a törvényhatósági bizottság minden tagja igennel szavaz, csupán Mihalovits Dezső ajkáról röppen el a kategorikus „nem!" Az uj vezérek táborába tartozik még Tóth Imre dr., a katolikus kör elnöke is. Karrierjét gyorsan futotta meg. Szinte az ismeretlenségből emelkedett fel a vezéri polcra. Nagy csatákat nyert már, ő vitte el a Tüzek és a Fi-fi betiltatásának örökzöld babérjait és a hálás tanács a szinház körül szerzett kiváló érdemei eiismeréseképen beválasztotta a szinügyi bizottságba is. Minden törekvése odairányul, hogy dr. Kószó István városi pozícióját elérje. Jóban van a tanyaiakkal, gyakran felszólal érdekükben és ügyvédi irodája napról-napra keresettebb lesz. Beszélik, hogy a legközelebbi képviselőválaszfás alkalmával hajlandó lesz valamelyik kerület jelöltségét is elvállalni. Ha nagyon kapacitálják. Dr. Tóth Imre céltudatos ember. Akad ugyan még vezér a város parlamentjében, de hát egyelőre elégnek vélünk ennyit, hadd legyen irnivalónk jövő karácsonyra is. (m. /.) Széchenyi Mozi Családi szórakozóhely I IBANEZ-.A vérző aréna Legolcsóbb fielyárak a Korzó Moziban Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezetében (Feketesas-utca 19., Szillérisugárut 46., Alföldi-utca 29.) elismerten kitűnő, saját készítésű savanyitott káposzta és hasáb kapható! Karácsonura és újévre legolcsóbb beszerzési forrás! 526 Agilis urak ügijnökölésre alkalmasak, prima referenciákkal napi 20.000 korona fix és magas jutalék. KSutcato. A szervező osztály. „DELTA" Faiparivállalat Szeged, Petőfi Sándor-sugárut 25. sz. Faipari tömegcikkek gyára