Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-18 / 287. szám

Egies mmám árs» 400 korona Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75,egy hasában 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150, kövér betlvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értanités 2+00 K. Többszöri feladásnál árengedmény jjmkeretöség és kiadőhivafialt Deák Ferenc-utca 2. (F6itáliskolával szemben.) Telelőn 13-33.A.Szeged« megjelenik hétfő kivételével minden »ap. Egyes szám ára 400 kozma. Előfizetési árak: Egy Mnipra Szegeden 7000,Budaytilen és vidéken 7500 kot. IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 18, KEDD. 287-ik szám. Tárgyalnak már. Hat nappal az angol választás után a francia miniszterelnök fogadta a párisi német ügyvivőt, további három nap múlva pedig közölte vele, hogy Franciaország hajlandó Németországgal tárgyalásba bocsátkozni a Ruhr-konfliktus óla nagyon felszaporodott függő kérdések rendezéséről. A francia miniszterelnök nyilatkozata még mindig nagyon sok fenntartó kantélával ven megspékelve. A dicső Franciaország, ameiy afrikai szerecsenekkel és hátsóindiai «nanutákkal segít terjeszteni a civilizációt Európának egyik legcsodásabban kulturált vidékén, hajlandó tárgyalni, ha Németország ezt teljesiti, ha Néme ország azt teljesiti, különösen pedig ha Németország fenntartás nélkül elismeri, hogy kizárólag ő a felelős mindazért, ami tavaly május óía történi a jóvátételi kötelezettség elmulasztása körű). Akármennyire óvatos és köntörfaiazó is a francia nyilatkozat, mégis lényeges változás az eddigi merev és hajthatatlan magatartáshoz képest. Ha két fél leül a tárgyaló asztalhoz, akkor már megvan a közeledésnek bizonyos lehetősége. Nem mondjuk ugyan, hogy mindi-n egyes esetben eredmény is lesz a tárgyalásba, de mindenesetre a két fél találkozása már elmozdulást jelent a holt pontról. A jelen esetben, bármi legyen is a tárgyalás eredménye, a németek lelktik mélyén bizonyára nem fogják perdöntő jellegűnek elismerni az ujabb diktátumot és nem fogják a hazafiság glóriájával körülövezni a francia zsoldban álló rajnai szeparatistákaS akik a német nép szörnyű sorsából ktllön kis előnyöket akarlak a maguk javára kicsiholni, de Önmagában eredmény már az is, hogy készíti* a francia-belga jegyzéket és a zöld asztal mellett ismét találkozni fognak a néhai ellenfelek. Nem akarjuk keresni, hogy mennyiben van meg a közvetlen ok és okozati összefüggés az angliai választások, a franciabarát és imperialista konzervatív párt bukása és a most meginduló francia-német tárgyalások között. Aktaszerüleg az ilyen nagy politikai összefüggéseket amúgy sem lehet kimutatni. A világháborút megelőző eseményeket és gazdasági eltolódásokat is csak súlyúkban lehet mérlegelni, annak bizonyítása nélkül, hogy mekkora százalékos fontossággal szerepeltek a világháború kitörésében. Most is ilyenforma az eset. Az a gyorsaság azonban, amellyel Franciaországnak a tárgyalásra való hajlandósága az angol választásokat követte, igazolni látszik a választás utáni napon megkockáztatott jóslatunkat, hogy az angol események rohamos módon éreztetni fogják hatásukat az európai politikában. Ha nem is pillanatnyilag, de a könnyebbülésnek be kell következni. Az eddig történtek után még tovább is mehetünk a következetésekben. A világháború szembeállította ugyan Európa népeit, szétzilálta, megszaggatta az addig fennállott kapcsolatokat, de nem szüntette meg őket. Ha vannak is, akik szeretnék, azt, ami a tizenkilencedik század folyamán kulturában, művészetben, közgazdasági téren, forgalom tekintetében, a politika és szociális élet mezején történt, többé visszacsinálni nem lehet. A tizenkilencedik század történetének pedig foglalata az, hogy a nemzeli különállás megtartása, sőt esetleg fokozott kidomboritása, az áilami határok éles megvonása mellett, az egész emberiség egyre jódban közeledett egy gazdasági és szociális közösségben való találkozástól. Egymástól kínai falakkal elválasztott népek nincsenek és többé nem is lesznek. A határokon keresztül a népek nemcsak mezőgazdaságuk és iparuk termeivényeit, szellemük kincseit cserélik ki, hanem befolyásolják egymás politikai intézményeit és egymás belpolitikáját is. Angiiéban ma három párt van. A konzervatív párt, a nagybirtok, nagytőke, nagyipar és a mult hagyományok megőrzésének a pártja, a liberális páit és a munkáspárt, smelynek többsége nem az crlhcdox mftxizrrus álláspontját foglalja el, hanem a revizioniz:rus gondolatát képviseli. E párínak a megítéléséhez tudni kell, begy Anglia szellemi naeysáfai közül igen sokan, élükön Sluw fs Wells, ernsk a pártnak a kötelékébe tartoznak. /. munkáspárt elnevezés éppen ezért nem tdja vissza tökéletesen a tartalmat. Helyes értéke és szerint ez a párt azoknak a politikai szövetsége, akik nem ör£kiölt tekintélyben, vagyonban és konjukfurában, hárem agyuk és kezük munkájában keresik az érvényesülés feltételeit. E két párt válasziási győzelme ki fog batni a kontinensre is. A magyar kormány képviselni most Párisban bizonnyal elég közel vannak ahhoz, hogy megérezzék a Londonból kiinduló hullámgyürünek a lökését. Minthogy pedig a kö'csön aranyos gyapjáért vállalt utukban nagyon is rá vannak szorulva Anglia jóindulatára, számolniok kell a csatornán tul történt eltolódásokkal, ők is tárgyalnak már. A tárgyalásokat majd Budapesten folytatják. Megjósolhatjuk, hogy e tárgyalások során is, elsősorban a kormányra, de másodsorban az egész magyar közvéleményre gyakorolt hatásában vissza kell tükröződni az angol választások eredményének. Nehézségek a magyar ön útjában. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ma olyan hírek érkeztek Párisból, melyek arra engednek következtetni, hogy a franciák és a kisántánt együttes fellépése elvileg belekapcsolta a jóváté' tel kérdését a megyar Sgyekbe. Az igy támadt komplikációk folytán a döntés esek karácsony után történhetik meg. A Népszövetség tanácsának tagjai ugyanis — páiisi közlés szerint — csütörtökön "m.'r befejezik tanácskozásaikat s igy már technikailag sem remélhető karácsony előtt a döntés. A franciák és a kisántánt felfogásával élesen szénbehelyez*edik az angol-olasz álláspont. A kölcsön nogyobb részét Angliában fogják jegyezni, de csak akkor, ha Párisban elsőbbséget adnak a kölcsönnek Ű jóvátétellel szemben. Minden egyéb igénynek a kölcsön után kell következni és egy sem állhat egy sorban a kölcsön nel. A kölcsön SRJOI jegyzfi ugy akarják, t'ogy Magyarország a jóvátétel leríri oly kedvező elbánásban részesüljön, mint Ausztria s minden jóvátételi fizetés a törlesztés egész időszakára felfüggesztessék. Ezt a felfogást a kisántánt erélyesen visszautasítja. Szerencsére nem hiányoznak a kedveiő momentumok sem, főleg az a kívánság, hogy minél előbb fejezzék be a tárgyalásokat. Remélik, hogy a végső aláírásokat januárban lehet majd kicserélni. Ezek a hirek természetesen depressziót idéztek elő a magyar politikai körökben, aminek a parlament folyosóján is sok jele mutatkozott a mai ülés alkalmával. Vass József vezetésével újra bizalmas értekezlet volt a parlament épületében. Több miniszter, valamint Kánya Kálmán, Vértes Sándor és Tabakovits Dusán bevonásával. Komoly politikai körökben mélyen elítélték azokat, akik akár idegességből, akár financiális szempontokból szinte tenyézztik a rémhíreket. Beavatott helyről a kölcsön ügyében a következő információt kaptuk: Bethlen gróf bizalmasai előtt elutazása alkalmával a következeket mondotta: Ha súlyos nehézségek támadnak, ha olyan feltételek alakulnának ki, amelyeket elfogadni nem lehet, akkor én nem fogok huzavonát csinálni a dologból, hanem elvágom a fonalat. Ebből a kije'entésből bizton lehet következtetni arra, hegy a kölcsönügynek jelentős betegsége nem támadt, mert akkor Bethlen nem ment volna bele a tárgyalások sorozatába, hanem mint mondotta, elvágta volna a fonalat. ívminiftfiiuuuüwiiimrijifuu Páris nem tárgyal közvetlenül Berlinnel. Párisból jelentik: A francia kcrirány tegnep este 8 órakor sdta át Hoesch német ügyvivőnek a birodalmi kormány jegyzékére vonalkozó válaszát. Eszerint Poincaré mindig hajlandó lesz tárgyalni a német részről felvetett kérdésekről, de fenntartja a jogot, hogy végleges válasz előtt érintkezésbe lép Franciaország szövetségesével. A francia ' nem hajlandó a jóvátételi bizottság jogkörét korlátozni. Nem egyezik bele a ruhrvidéki ántánthatóságok működésének megszüntetésébe. Mivel a szövetségközi ellenőrző bizottság még mindig nem kezdhette meg működését, Németország nem állithatja, hogy lojálisán teljesiti a békeszerződést. _ kormány azonban Éles harc készül a választási javaslatok ellen (A Szeged budapesti tudósítójától.) A válaszw« javaslatokat kedden osztják ki a nemzetgyűlés tagjai közt. Az ellenzék tögtön összeül, W a javaslatokat megbeszélje. Főleg azt kifogásolják, hegy a töt vényhatóságokban kinevezett örökös tagok is helyet foglalnak majd. Azt követelik, bogy a javaslatokat re csak a tárgyasa '' hanem 8 köz^°8i biz0,tEá8 is Nem lesz amnesztia. Hagy Emil igazságügyminiszter kijelentelte. hogy szó sincs általános amnesztiától. Ez szerinte tönkrefenne minden bizalmat az igazságszolgáltatásban. Legföljebb kisebb árdrágitási ügyekben egyéni megkegyelmezésekről lehet szó. Eckhardt fehér internaeionálét akar. Vasárnap délelőtt tartotta az Újvárosház termében az Ébredő Magyarok Egyesülete régen várt közgyűlését. Ezt a belügyminiszteri rendelet tette aktuálissá, amely az ÉME alapszabályainak médosilását és ezzel kapcsolatban a tisztújítást sürgette. A közgyűlést Horváth Géza muzeumi igazgató korelnök nyitotta meg. A terem egyik részében egy csoport hangosan kiabálni kezdett és szűnni nem akaró kiáltásokkal éltette Budavári Lászlót, akit a tiszti jelölőbizottság kihagyott az uj listából. A botránykoztató tömeg mind hangosabb lett, ugy hogy Horváth Géza ernök kénytelen volt az ülést egy időre felfüggeszteni. A szünet közben a vezetőség abban állapodott meg, hogy az elnöklést Héjjas Iván vegye át. Közben a teremben a közönség mindig nagyobb és nagyobb tömege kiáltozta: — Éljen Budvári I Ilyen előzmények után lépett az emelvényre Héjjas Iván, kit a gyűlés résztvevői hatalmas éljennel fogadtak. Héjjas rövidesen lecsillapította a kedélyeket és erélyesep leszerelt minden próbálkozó tüntetést. Rövidesen sikerült neki a jelenlevő tagokkal elfogadtatni a jelölőbizottság listáját. Ezek szerint elnökké választották Eckhardt Tibort, társelnökké Budai Dezsőt és Zilahi-Kiss Jenőt. Az igazgatóságba a következőket választották be: Wolff Károly, Héjjas Iván, Desseffy Áurél, Havel Béla, Zsi-