Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1923-12-01 / 274. szám
Egyes mmém ára 400 korona gmteizMség és Wadóhhr*. •alt Deák Fertnc-otca 2. (F*reállskotával szembea.) Telefon 13-33.A .Szeged" megjele•k bétlö kivételére! mindé* nap. Egyes szám ára 400 kotsna. Előfizetési árak: Ea Maapra Szegeden 7000,Budapnten és vidéken 7300 kot. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon ISO, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betflvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 24C0 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 1, SZOMBAT. 274-ik szám. A kölcsön és a fajvédők. Ugjr látszik most már, bogy valóság lesz a külföldi kölcsön lervéböl. Senki sem várhatja töle, hogy egyszerre sugárzó nyájassá deri se fölötitnk az eget, bogy mindenüvé eláradó jólétet varázsoljon a mai inség hegére s hogy boldog elégedettséggel vigasztaljon véres gondjainkért, bajainkért, be nem gyógyult sebeinkért. De ha valami könnyebbséget hoz, ha elviselhetőbbé leszi a helyzetünket, azzal már nagy jót müvei velünk. Ugy látszik, valóság lesz és nem vérmes optimisták, de nagyon józaa gazdasági szakemberek véleménye szerint harmadfélév alatt sikerül vele helyrebil enteni az álam háztartásának egyensúlyát, ami pedig egész gazdasági talpraáll-sunknak egyik legjelentősebb kelléke. A biztató kilátásnak, a kölcsönterv valóra válásán ik lehetnek még belső akadályai is, de talán most már elcsöndesednek majd az elég gyakorta robbanó fojvédelmi bombák. Igaz, hogy azok utólagos fajvédői megállapítások szennt csak kakaóbombák, ártatlan tréfák, hazafi-ábrándoktói bevitelt fantáziák gyermekjátékai, de a pukkanásaik nagyot szólnak, messze külföldre is mindig elhatolnak s az ijedős kölcsönt végkép elijeszthetik. De a fajvédők, akik jól ismerik a kölcsön félős természetét, alighanem szándékosan ijesztgetik el tőlünk. Ezt nemcsak a bombák okából mondjuk. Hiszen tudva van, hogy a fajvédők szivükből utálják az ekrazitos cselekedeteket és lapjaikban az öntudatos erőnek, ha nem is finom, de annáí féifiasabb és annál nyomatékosabb kifejezéseivel tiltakoznak minden gálád föltevés ellen, mintha a bejszálnál is lengébb kapcsolataik volnának a merényletek előidézésével. Ámde a kizárólagos hazafiság újságjai nyíltan is írtak és cikkeznek ma is arról, hogy a külföldi kölcsön miért nem helyes, miért nem kell. Mert az idegen, jó valuta ránk férne ugyan, haszon háromolhatna belőle az országra, de mégsem kívánatos, ha a moslani kormány kezére adják. A mai kormányzat eladja érte az ország függetlenségét, ellenben egy fajvédő kormány valami nagyot is tudna elérni azzal a kis külföldivel, bárha most őszinién kevesli. Nem kell a kölcsön, mert az most csak hitvány borravaló, vagy megvesztegető zsebpénz, amivel a nemzetközi zsiüó nagytőkének, a zsidó imperializmusnak Crök rabigájába kötik le az országot. S ha talán mécsem árusítaná el végeladáson a kormány az ország függetlenségét, akkor sem kell a kölcsön a kezére, mert bár csak jelszóképen hangoztatja az arany középutat, csak látszat kedveért tüntet néha szavakkal némi liberalizmussá], még a jelszó és a látszat is veszedelem igaz fajvédő-lelkeknek. Nem kell a kölcsön ennek a kormánynak, amelynek feje politikai baromorvosoknak, lelkibeegekrek merte nevezni a fajvédőket. Holott hiszen, ha csakugyan olyan kicsinyek, olyan jelentéktelenek, politikai ana fjbéták, pláne lelkibetegek a fajvédelem nagyjai, akkor miért foglalkoznak szinte kizáróan ve ük és nem például inkább a mir denféle aranyközéputasoknak anynyira fontos külföldi kölcsönnel ? Hogy a fejvédőkkel túlságosan sokat foglalkoznak, az kétségtelen igazsáe. De éppen azlrt kell velük foglalkozni, mert útjában álmák nemcsak a külföldi kölcsönnek, hanem minden cselekvésnek, minden kezdésnek, ami az ország többségének hite szerint nem képzeli, de biztos, valóságos lépést jelent a nyugalmas fejlődés, a boldogulás felé. Az, hogy valóban mindig velük kell törődni, igazen nem jelenti a jelentékenységgel, vezéreik kiválóságát, tömegeik rengetegét. A legnépesebb családban nem a nagytasentummal megáldott, nem a kényes eikölcsi érzékű gyermekekkel, hanem a nehézeszüekkel, a rakoncátlanokkal kell a legtöbbet foglalkozni és veszCdni, S az ország néppé, nemzetié kiszélesedett családjának a fajvédők a rakoncátlanjai, ők a politikában rakoncátlankodnak, veszedelmes szenvedélyeket szitsnak s vakmerő játékaik irányítják rájuk áliandóaa a figyelmet. Meg jó, hegy már a külföldön is kezdik őket kevésbé fccmoly szemmel nézni, mint ahogy edd g tették. A kClffildön aligha látnak magyar Mussolinit Friedrichben, Wolffban, vagy akár Gömbösben s a fajvédők más vezéreiben. A fajvédői izgatások nyomán elkövetett cselekményeket sem írják már az egész magyarság rovására. Hiszen, szerencsére, a francia követség kapujában talált bomba esetéből sem támadt semmi káros konfliktus. Lehet tehát remélni, bogy, ámbár a fajvédők nem akarják, mégis csak megvalósul a magyar kölcsön és — ha a rakoncátlanok ellenére a kormány is energikusan és lélek szerint akarja — megvalósulhat sok más is az ország üdvére. Megalakult az uj német kormány. Berlinből je'entik: A megalakuló uj kormány tagjai a kövelkezCk: Birodalmi kancellár Jarres, birodalmi külügyminiszter dr. Stresemann, birodalmi hadügyminiszter Gessler, munkaüsyi miniszter Braun, pén; ügy miniszter Luther, pistaügyi miniszter Hofle, aki egyúttal a megszállt területek ügyének intézésére is megbízást kapott. A forgalmi, gazdasági, közélelmezési és igazságügyi táscékat még a mai nap folyamán betöltik, az még nem bizonyos, ki vállalja a bircdalmi belügyminiszteri tárcát. A német küldöttek meghallgatásénak kérdése. A jóvátételi bizottság Párisban összegyűlt, hegy vizsgálat lá gyává tegye azt a kérdést, j hegy mi legyen a feltétele annak, hogy a né- I met kiküldötteket a németországi gazdasági és pénzügyi helyzetről meghallgassák. A bizottság Batlhounak azt a javaslatát is megvitat]*, hogy Németország fizetőképességének megállapítására szakértő bizottságot küldjenek ki. A megszállott területek arany valutója. A Lokalanzeiger gelsenkircheni jelenlése szerint a megszállott területekre szóló és a rajnai aranyjegybank felállításáig érvényes értékálló pénz tárgyában a tanácskozások befejezést nyertek. A pénz kiadását a Rajna—vestfdliai országos bank veszi át. Az országos bank a pénzt 60 százalékig arany kölcsönnel fedezi, a fennmaradó 40 százalék ellenében a városok váltót kötelesek adni. Magjfárország gazdasági talpraállitásának terve. Bianchini oiasz kiküldött nyilatkozata. Londonból jelentik: A Népszövetség pénzügyi bizottsága Magyarország talpraállitásának céljából tervezetet dolgozott ki, amelyet a Népszövetség tanácsának küszöbönálló ülése elé terjesztenek. Ezzel kapcsolatosan a Reuter Iroda arról értesült, hogy a Magyarországnak nyújtandó kö csön, tekintet néikül a magyar mezőgazdaság helyzetére és egyéb körülményekre, nem kívánja idegen kormányok szavatosságát. A nemzetközi kölcsön összegéből az államháztartást 1926 derekáig egyensúlyba hozzák. A magyar koronát stabilizálják, magyar jegybankot állítanak fel és a Népszövetségnek felelős biztost küldenek ki, aki hasonló működési teret kap, mint Zimmermann Bécsben. Magyarország talpraállitásához szükséges öszszeg 250 millió aranykoronára rug fel. Biztosítékul elsősorban a vámok, a dohány- és sóegyedárusitásból, valamint a cukor adóból befolyó jövedelmek szolgálnak, amelyeken kivüi még külön további biztosítékok is lesznek. Ugy gondolják, hogy Magyarország két és fél év múlva saját erejével abban a helyzetben lesz, hogy fenntarthatja mogát külföldi segítség nélkül. Az egész újjáépítő terv sikere attól függ, hegy kielégítő megállapodás jöjjön létre a jóvátételi terv és egyéb kötelezettségek tekintetében és kie'égilö politikai tárgyalások folyjanak Magyarország és a szomszéd államok között. Párisi ietenfés szerint a magyar kölcsön tervéről az hírlik, hegy a biztosítékul megjelölt jövedelmeket, valamint a többi jövedelmeket fel fogják ázabaditsni elsőbbségi, vspy egyenjogú teher alól, ugy hogy Magyarország zálogot adhasson minden jövedelemre, melyet esetleg a kölcsön biztosításául kívánnak. A Times budapesti tudósítója bo szibb cikket szentelt Bethlen Issván miniszterelnök politikájának és ezeket írja: Hála ennek a következetes politikának, Magyarország elméletileg már eddig is felszabadult az elszíge eltíégből. Azonban, hogy gyakorlatilag is elérh^ő legyen az ország megélhetése, Bethlen István gróf most külföldi kölcsönt kiván felvenni. Mindazok a személyek, akik Magyarországot meglátogatták, megáll?pitották, hogy Magyarország életképes. Igy tehát semmiféle jelentőséget nem teli tulajdonítani némely esetlen politikus lármájának, akik anélkü', hogy a népben talajuk volna, külföldi hatalmak segítségét követelik. Az egész ország elitéli azt a képviselőt, aki a bajorokkal akart tárgyalni. A magyar nemzeti érzés visszautasítja a német eszközöket és a magyarok távol állanak attól, hogy magukat a németek által vezettessék. A magyar kölcsön kérdésétől a római Messagero beszélgetést közöl Bianchlnivel, a londoni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — A munka — mondotta Bianchini — még csak kezdő fázisában van és minden prognosztikon korai, mert még sok nehézség van, amelyet nem lehet egyszeriben elháritani. Ausztria esetét nem lehet teljes értékű precedensnek te* kinteni, mert a Magyarország kölcsönének kérdésében hiányzik a nagyhatalmak garanciája. Még egy nem csekély nehézség az ország mezőgazdasági jellege, melynek következménye, hogy a gazdasági rekonstrukció hosszabb folyamatot igényel és sokban függ Magyarországnak szomszéd államaival való viszonyától is. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy az ipari termékek ára hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a mezőgazdasági kiviteli cikkek ára. A magyar borgazdaság, különösen a beviteli államck felvevő képességének csökkenése miatt súlyos válságba jutott. — Mindezeknél fogva a pénzügyek orvoslása az adók, elsősorban az egyenesadók felemelése utján lehetséges. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi az általános benyomása erről a problémáról, Bianchini igy felelt: — Magyarország normális körülmények közt a most felajánlott garanciái ellenében feltétlenül hozzájuthat a köcsönhöz. Kivána'os, hogy a mostani speciális helyzetben mutatkozó körülmények ne akadályozzák meg a kölcsönmüveletet, mert ennek következtében Európa zavarai csak még fokozódhatnának. Már pedig az adós tönkremenetele igen rossz üzlet a hitelező számára. A külföldi kölcsön ügyében Londonban járt magyar delegáció tagi i hétfőn érkeznek Budapestre.