Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-16 / 261. szám

Szeged, 1923 november 29. SZEGED 7 Reynald szenátor a magyar történelemről. (A Szeged tudósítójától.) Reynald George, a francia szenátus külügyi bizottságának a titkára és a Népszövetség tagja, Ballero, a Correspodense Univerzelle és De Gerandó, a LEcho du Danube főszerkesztője, dr. Veszprémy Dezső rektor kíséretével ma délelőtt megtekintették a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József-Tudományegyetem összes intézeteit. Délelőtt fél 12 órakor Reynald szenátor nagyszámú és előkelő közönség előtt előadást tartott: „Magyarország kulturális szerepe Kelet-Európában cimenAz előadásában különösen hangsúlyozta a magyar kuliura évszázados folytonosságát, a magyar kulturának tradícióit és azt az önfeláldozó szerepét Magyarországnak, amellyel saját önfeláldozásával a különféle inváziókkal szemben lehelövé tette a nyugati kultura fejlődését. Reynald szená'or beszédében többek közt a következőket mondta: — Magyarország az emberiség hálájára tarlhat számot azért, hogy bástyája volt a nyugati kulturának és saját önfeláldozásával tetye lehetővé a nyugati kuliura fejlődését. Franciaország ismeri és méltányolja Magyarország történelmi szerepét. Megindultságát fejezte ki afelett, hogy az állam, a város és a magánosok a súlyos pénzügyi válság ellenére is fődolognak tartják a kulturát megmenteni. Boldognak érezné magát, ha Franciaország is kivehetné részét ebből a kulturális munkából. Megemlékezett arról, hogy Franciaország az árvíz idején mér egy izben anyagilag segítségére volt Szeged rekonstruálásának, most pedig a szellemi helyreállítás munkájából is részt kér. Rámutat arra, hogy a Collaboration Inlellectuelle a Népszövetség egyik alosztálya éppen Franciaország kezdeményezésére állíttatott fel. A nemzetek nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is egymásra vannak utalva. Boldog lesz, ha Franciaországban beszámolhat arról, hogy a kultura fejlesztéséhez mennyi akaratot és bátorságot látott Szegeden. Kívánja, hogy a szegedi egyelem az emberi haladásnak és kulturának kelet felé erős végvára legyen. Az egyetemről Reynald szenátor a kultúrpalotában lévő városi muzeumot éa a Somogyi könyvtárt látogatta meg. Majdnem két óráig t időzött itt és küíönösen a könyvtár nyerte meg j tetszését. Örömét fejezte ki a könyvtér igazI gatójának, hogy a régi francia irók munkái is megvannak a könyvtárben, különösen pedig D'Alambert és Diderot Enciklopédiájának legelső kiadása. Délben a város a vendégek részére a Kass-szállóban ebédet adott. „Említésre méltó bűncselekmény nem fordult elő." (A Szeged tudósítójától.) A közigazgatási bizottság csütörtökön délután tartotta Aigner Károly főispán elnökletével novemberi ülését, melynek megnyitása után az elnök üdvözölte Kolb Árpádot, a szegedi pénzügyigazgatóság uj vezetőjét. Dr. Pávó Ferenc a polgármester havijelentését olvasta fel és ahhoz Regdon Geyza műszaki főtanácsos terjesztett elő egy érdekes indítványt. Elöljáróul elmondotta, hogy a közszükségleti cikkek ára már túlnőtte az aranyparitást is, a közalkalmazottak fizetését a kormány legfeljebb az aranyparitás egyötödére emeli. A szellemi munkások egyik fontos közszükségleti cikke a dohány, a trafikáru, amelynek az árát a pénzügyminiszter oly magasra emelte, hogy a dohányos közalkalmazottak még dohányfogyasztásuk erös redukálása mellet sem szerezhetik be szükségletüket. Pedig a szellemi munkások nagyrésze dohányzás nélkül nem is tud dolgozni. A háború előtti években a közalkalmazottak trafikszükséglete alig emésztette fel fizetésük három-négy százalékát, mai fizetésüknek harminc-negyven százaléka sem elég erre a célra. Javasolja, hogy a közigazgatási bizottság irjon fel a pénzügyminiszterhez és kér]e, hogy a közalkalmazottak számára adjon rezsi áron trafikot, mert ha a kisgazdáknak megadta azt a kedvezményt, hogy termelhetnek dohányt, akkor a lényegesen nehezebb viszonyok között élő közalkalmazottakat is megilleti valamilyen kedvezmény. Regdon Geyza indítványa nagy vitát provokált. Többen hozzászóltak a kérdéshez ugy, hogy ez a trafik-ügy töltötte ki az ülés idejének felét. Először Kolb Árpád pénzügyigazgató szólalt fel. Mint embert, különösen mint dohányos embert érdekli ez a kérdés. Jó lenne, ha a közalkalmazottak jutányos áron kapnák a füstölnivalót, azonban véleménye szerint a közigazgatási bizottság nem arra való, hogy ilyen akciókat kezdeményezzen. Inditsa meg az akciót a közalkalmazottak szerve, a KANSz. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Ujj József is, majd dr. Cserő Ede fűzött néhány észrevételt az indítványhoz. Sajnálja — úgymond — a közalkalmazottakat, amiért kevesebbet dohányozhatnak manapság, de hasonló sajnálatot érdemelnek mások is, niert a trafik ára nemcsak a közalkalmazottak jövedelmével nincsen arányban. Ma egyébként minden harmadik ember köztisztviselő, az állani tehát igen jelentős jövedelmétől esne el, ha Regdon Geyza kívánsága teljesülne. A dohány nem elsőrendű közszükségleti cikk, a dohányzásról le lehet szokni, mert az mégis csak luxus, akármilyen megszokott luxus is. Javasolja, hogy az indítvány fölött térjen napirendre a bizottság. A főispán ezután elrendelte a szavazást. Regdon Geyza indítványa négy szavazatot kapott, öten pedig a napirendretérési indítvány mellett szavaztak, tehát a közigazgatási bizottság nem kér kedvezményes áru trafikot a közalkalmazottak számára. Kimondta ellenben azt, hogy abban az esetben, ha a tisztviselők egyesülete átir ebben az ügyben, ismét foglalkozik majd a kérdéssel. — Kérem a tiszti ügyészség vezetőjét, szíveskedjék jelentését előterjeszteni — fordult az elnök Turóczy Mihály felé. — Nekem kérem —»• mondta a főügyész mentegetőzve —, nekem nincs semmi jelenteni valóm... — Akkor a tiszti főorves urat . . . — A franciákkal van — szólt közbe a polgármester. — Akkor a pénzügyigazgató urat kérem. Kolb Árpád, jelentésének előterjesztése előtt fölolvasta azt a pénzügyminiszteri rendeletet, amely dr. Sajtos Samu pénzügyigazgatót fölmenti állásától és a szegedi pénzügyigazgatóság vezetésével Kolb Árpádot bizza meg. Kéri a rendelet tudomásul vételét és indítványozza, hogy a közigazgatási bizotttság elismerését fejezze ki Sajtos Samunak eddigi működéséért. A bizottság a miniszteri rendeletet tudomásul vette és az uj pénzügyigazgató indítványát egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos olvasta fel a szegedi rendőrség mutt hónapi működéséről szóló jelentését. Most van folyamatban a vendéglők zenélési és kártyázási engedélyeinek felülvizsgálása és uj engedélyekkel való ellátása. A rendőrség az elmúlt hónapban harminchét helyen tartott italmérési vizsgálatot, mindössze tizenkét helyet talált rendben, huszonöt italmérő ellen különböző szabályellenességek miatt kíhágási feljelentést tett. A zsibpiacon újból elszaporodtak az engedélynélküli árusok. Elriasztásuk céljából az elmúlt hónapban kétszer tartottak razziát. Az élelmiszerpiacon a rendőrség szintén gyakran tart razziát az árdrágítás letörése érdekében. A kapitányság területén a közbiztonság kielégítő volt, külön említésre méltó bűncselekmény nem fordult elő. A sztrájkok megszűntek, mert a munkásoknak a munkaadók szövetségével lefolytatott hosszas tárgyalás után sikerült elérni azt, hogy a munkaadók szövetsége a buzavalutás munkabérmegállapításról áttért az indexszám szerinti munkabérmegállapításra. Ezután Gombkötő Antal tanfelügyelő terjesztette elő jelentését. Közölte a bizottsággal, hogy az állami iskolák téli tüzelöanyagszükségletét januárig biztosította a kormány. A leszállított fa kiváltására, fuvarozására és fölvágatására tízmillió korona kiutalását kérte. Az állami építészeti és az állategészségügyi hivatalok jelentése után Taschler Endre főjegyző bejelentette, hogy Alexander Lajos állategészségügyi főfelügyelő nyugdíjba vonulása előtt szabadságra ment és általa búcsúzik el a bizottságtól, megköszönve eddigi támogatást. Ezzel az ülés véget is ért. Tiltakoznak a spanyol államférfiak a parlament feloszlatása ellen. Romanonet, a szenátus elnöke és De Alverez, a kamara elnöke tiltakoztak a spanyol királynál, annak esküjére való hivatkozással, a szenátus és kamara feloszlatása ellen és követelték az uj választások haladéktalan kiírását. A direktórium erre mind a két elnököt elmozdította hivatalából és feloszlatta a parlamentet azzal az indokolással, hogy a direktórium tetszés szerint bánhaiik el a parlamenttel. Mijreki Jeruzsálemből jelentik, hogy az arab nemzeti kongresszus határozati javaslatot fogadott el, amelyben azt követe'i, hogy Palesztina legyen az araboké, hogy a zsidók bevándorlását tiltsák meg, hogy alkotmányos kormányt nevezzenek ki arab bennszülöttekből, végül pedig, hogy Palesztina hivatalos nyelvévé szintén az arab nyelvet tegyék meg. — Angol lelkész Szegeden. Frederick Hankinson londoni unitárius lelkész, a magyarországi angol jótékonysági akció vezetője, szombat este a gyorsvonattal Szegedre érkezik, hogy a Ferencz József-Tudományegyetemet meglátogassa és jótékonysági akcióját Szegedre is kiterjessze. Ebből az alkalomból a szegedi unitárius leányegyház folyó hó 18 án vasárnap délelőtt 11 órakor a központi egyetem I. emeleti 3. sz. tantermében nyilvános összejövetelt rendez, amelynek programjában Hankinson lelkész is beszédet fog tartani. — Giesswein Sándor meghalt. A késő éjszakai órákban szűkszavú távirat jelenti: Dr. Giesswein Sándor, a magyaróvári kerület nemzetgyűlési képviselő ja ma éjszoka 11 órakor szívszélhűdés következtében meghalt. Giesswein három nsppsl ezelőtt meghűlt, ugy hogy szobáját sem hagyhatta el. Ma délután szorongó érzés vett erőt rajta, annyira, hogy magához kérette Tomcsányi atyái. Vacsora után szívszélhűdés érte. Giesswein Sándor prelátus husz éve jelentős tényezője a magyar politikai életnek, minden politikai állásfoglalásnál csakis a szociális és humánus érzések vezették. Pscifizmusát — amely meggyőiődéséből eredt — jól ismerték mindenütt, a háború alatt nem egyszer emelte fel szavát a vérontás borzalma ellen. Lelkes híve volt az Esperantó-nyelvnek, a magyar esperaniisták vezetője volt és őket nem egyszer képviselte külföldön, nemzetközi kongresszusokon. Parlamenti beszédeit ellenfelei is a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig. Giesswein egyébként 1156 ban született, fiatal korában lépett a papi pályára, 1897 ben kanonok, mintegy tiz éve prelátus, 1903-ban megválasztották a Szent István-Társulat elnökévé, 1905 óla pedig a magyaróvári kerület képviselője. Széleskörű tudományos munkásságát külföldön is jól ismerik. — Az első diplomás magyar mérnök félszázados jubileuma. A Városi Mérnökök Országos Szövetsége vasárnap tartja évi rendes közgyűlését, amelynek keretében ünnepli az első magyar diplomás mérnöknek, Devicis del Veschio Ferencnek félszázados jubileumit. A közgyűlésen Szeged város mérnöki karát Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos képviseli. — Kijavítják a körtöltést. A mérnöki hivatal elterjesztésére elhatározta a tanács, hogy ; a körtöltésen észlelhető rongálódásokat kijavíttatja. A körtöltés falából ugyanis sok helyen kihullott néhány tégla. A rongálódások kijavítása ötszázötvenezer koronába kerül. — Mégis megy Andréka. Andréka Károly főkapitányhelyettes, budapesti detektivfőnök távozása mégis megtörténik legközelebb és helyére Hetényi Imrét szemelték ki, akit ismételten felkértek arra, hogy ezt az á Iást vállaljad. Azt beszélik, hogy Hetényinek a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél tett lálogaása összefüggésben van ezzel a kérdéssel és ugy vélekednek, hogy Andrejka távozása és Hetényi kinevezése a közel jövőben meg fog történni. — Einsteint balállal fenyegetik. Egy rotterdami újság, az Allgemeine Handelsblad azi irja, hogy Einstein tanár végkép otthagyja Németországot és Hollandiában akar megtelepedni. Állítólag az késztette erre az elhatárolásra, hogy míóia visszatért amerikai, japáni és oroszországi u<járól, ahol mindenütt tudományos munkásságot fejtett ki, a német fajvédők elárasztják fenyegető levelekkel és barátai unszolták, hogy költözzék el Berlinből, mert életét féltik. — A Meteorologiai Intézet időprognózisa: Átmenetileg az eső megszűnése és kissé hűvösebb idő várható.