Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-15 / 260. szám

Szeged, 1923 november 15. SZE!OED Az épitési akció ügye. (A Szeged tudósítójától.) Az épitési akció ügyét — mint ismeretes — a kereskedelmi és iparkamara által alakított előkészítő bizottság két csoportra osztotta. Az első csoportba azok az építtetők kerültek, akiknek saját telkük van és arra munkáslakásokat, vagy magánlakást akarnak épiteni. Ebbe a csoportba harminc jelentkező akadt, akiknek a kamara a szükséges útbaigazításokat megadta. A második csoportba azok tartoznak, akik szintén lakásokat akarnak építtetni, de arra valamilyen tormában társulni óhajtanak. A kamarában az előkészítő bizottság szerdán délután Wimmer Fülöp elnökletével ütést tartott, amelyre azokat is meghívták, akik a második csoportba jelentkeztek — számszerint heten. Ezek abban állapodtak meg, hogy részvénytár­saságba tömörülnek és a kamara támogatása mellett, de már mint önálló alakulás tárgyalják le egymás között az építés ügyét és a szükséges fedezetről gondoskodnak. A tanácskozás során Vértes Miksa, a Kereskedők Szövetségének elnöke igen életrevaló tervet vetett fel. Javasolta, hogy ezt az épitési tervet kapcsolják össze azzal a régi gondolaital, hogy a Lloyd Társulat és a Kereskedők Szövetsége az épület keretében állandó helyiséghez jusson. A szegedi kereskedők körében ugyanis már évekkel ezelőtt mozgalom indult meg ebben az irányban és most, hogy kedvező alkalom kínálkozik a terv megvaló­sítására, minden valószínűség szerint meg is valósítják. A tárgyalásokat egyébként a jövő héten folytatják — remélhetőleg teljes ered­ménnyel. Az intézőbizottság a szerdai ülésen elhatározta, hogy dr. Sajtos Samu nyugalmazott pénzügy­igazgatóval és Kelen Hugó bankigazgatóval ki­egészíti magát. Meghiúsult a békekisérlet a husiparosok ügyében. (A Szeged tudósítójától.) A Szeged keddi száma közölte dr. Pálfy József ipartestületi titkárnak a husiparosok ügyére vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozathoz akkor egy sor kommentárt sem füz­tllnk, mert nem akartunk a kamara közvetítésével folyó tárgyalások elébe vágni. Ez a tárgyalás azonban megszakadt, a kamara közvetítő akciója ugyanis a husiparosok merev elzárkózása miatt meghiusult. A lezárt tárgyalásokra vonatkozólag a kamarától egyébként a következő értesítést kaptuk: — A polgármesterrel és Scultéty Sándor főszám­vevővel történt megállapodás alapján a kamarában tegnap megbeszélés volt a husiparosok ügyében, melyen a kamara vezetőségén kívül Kiss Géza, Paral Pál és dr. Pálfy József jelentek meg. A városi hatósággal történt tárgyalás eredményét Wimmer Fülöp kamarai elnök ismertette és elő­adta, hogy a hatósági húsüzem vezetője hajlandó­nak nyilatkozott, hogy esetről-esetre a kamara részvétele mellett a husiparosok vezetőivel olyan árakat állapítsanak meg, melyek mellett az iparo­sok megtalálják normális haszonszámitásukat. Ezen­kívül a hatósági húsüzem tartózkodni fog a luxus­cikkek gyártásától. Kiss Géza és Paral Pál ezzel szemben előadták, hogy a husiparosokat ezek az eredmények nem elégíthetik ki, mert ők nem ilyen megállapodást akartak s ezért kénytelenek ragasz­kodni ahhoz, hogy a kereskedelemügyi miniszter­től kérjék a hatósági husiizemnek az uj ipartör­vény által megállapított keretek közé való szorítá­sát. Minthogy így a kamara közvetítő akciója nem járt eredménnyel, a husiparosok memorandumát küldöttségileg juttatják a kereskedelemügyi minisz­terhez. A miniszterhez a kamara is felterjesztést intéz, melyben azt kéri, hogy a miniszter ejtesse meg a vizsgálatot a felmerült ellentétek ügyében s ez alapon hozza ineg döntését. Pálfy József nyilatkozata tehát — hogy ugy­mondjuk — kissé tulkorai volt, mert amikor nyi­latkozatát megtette, a kamara és a város hatósága között történt megállapodás már nyilvánosságra jutott és igy a husiparosok akciójának irányitói tudhatták, hogy ez a megállapodás nem elégíti ki őket. „A külön akció" megindítása tehát elvileg elhatározott lépés volt. A kamara meghiusult akciójára vonatkozólag kérdést intéztünk a polgármesterhez, aki kijelen­tette, hogy — mivel a husiparosok visszautasítot­ták a felajánlott engedményeket — a város ható­sága felveszi a harcot. • — Most már szuronyt szegezünk a hatósági husszéknek szegzett szurony ellen — mondotta a polgármester — és nem vagyunk hajlandók ezek után semmiféle engedékenységre. A husiparosok küldöttsége tehát rövidesen föl­viszi a memorandumot a kereskedelmi miniszter­hez. Nem kételkedünk abban, hogy ez a külön akció ugyanolyan sorsra jut, mint a kamara béke­akciója. A kereskedelmi miniszter ugyanis nem sértheti meg az uj ipartörvényt, amely nem értel­mezhető ugy, mint ahogyan a husiparosok szeret­nék értelmezni. Az ipartörvény nem mondja ki azt, hogy a hatósági üzemek eredeti kereteik közé •fejlesztendők vissza, hanem csupán ugy intézkedik, hogy pw eredeti kereteiken tul nem fejleszthetők. , Eredeti keretek" alatt tehát csak a törvény életbe­léptetésekor tatait kereteket lehet érteni. A husiparosok érvelése különben sem helytálló. Legsúlyosabb érvük az, hogy a hatósági húsüzem a város húsfogyasztásának egy „egyed részét fog­lalta le magának. Ha ez igy Van a valóságban is, ugy csak azt bizonyítja, hogy a fogyasztóknak szükségük van a hatosagi húsüzemre, mert ott jobb kiszolgálást és olcsobb árakat találnak. A husiparosok ugy látszik nem gondolnak arra, hogy abban az esetben, ha céljukat elérik — amiben nem hiszünk — és a hatosági húsüzem forgalma közöttük oszlik meg, vajmi kevés esik belőle egy­I egy- husiparosra — hiszen kétszázan vannak —, legfeljebb néhány kiló forgalomtöbbletet jelent számukra minden hónapban. De a husiparosok többsége arra sem gondolt, hogy lehetetlen a ható­sági üzem forgalmának arányos szétosztása, mert a hatósági husszék közönsége a környékén talál­ható nagyobb husiparosokhoz pártol át és nem megy ki a perifériákra hussziikségletének beszerzé­séért. A husiparosok nagy többsége tehát nem látna semmi hasznot sem a hatósági üzem agyon­iitéséröl, azt csak néhány konkurrens husiparos érdeke kívánja. A husiparosok arra sem gondolnak, hogy a hatósági húsüzemet, mint vállalatot nem is lelietne megszüntetni.-Abban az esetben ugyanis, ha a husiparosok akciója megfosztaná az üzemet létjo­gosultságától, azt a város hatósága nem hagyná veszendőbe, hanem eladná egy magánérdekeltség­nek, ami föltétlenül veszélyesebb konkurrenciát jelentene a husiparosok számára, mint a hatósági húsüzem. A fogyasztók érdeke, amely egyetemesebb és igy súlyosabban esik a latba, határozottan az üzem további fenntartását követeli, mert kétségtelen, hogy az üzem megszüntetésével, vagy a tehetetlenségig való redukálásával tág tere nyílna minden árföl­hajtásnak. A kereskedelmi miniszter tehát csak visszautasítással válaszolhat a husiparosok memo­randumára. — Ferenc József halálának évfordulója. Ferenc József király elhalálozásának évfordulója alkalmából november hó 24-én a budavári ko­ronázótemplomban mondandó misét régi ün­nepi keretekben tartják meg. Jelen lesznek a főhercegi család tagjai és a magyar kormány tagjai. A koronázótemp'om ének- és zenekara Mozart nagy rekviemjét adja elő. A gyászmisét a templom plébánosa, dr. Nemes Antal püspök mondja, a kellő asszisztencia kiséretével. — KÜLFÖLD. Marseilles közelében a Rajna-völgy­ben nagy áradás következett be, amely több városnak alacsonyan fekvő részeiben súlyos károkat okozott. Több falut is az a veszély fenyegeti, hogy elönti az ár. — A cumberlandi herceget szél ütötte. Állapota sú­lyos. — Apponyi Albert gróf Newyorkban az Aquitania nevü hajóra szállt, hogy visszatérjen Európába. — Magyar érdemkeresztet és érmet ala­pított a kormányzó. Horthy Miklós, Magyar­ország kormányzója Bethlen István gróf minisz­terelnöknek a magyar királyi minisztérium nevében tett előterjesztésére még 1922. évi junius hó 14-ik napján kelt elhatározásában indíttatva érzi magát arra, hogy a haza szol­gálatában szerzett érdemek látható elismeréfeül magyar érdemkeresztet és érdemérmet alapítson. A kormányzó a miniszterelnökhöz ez alkalom­mal intézett kéziratában jóváhagyta az érdem­keresztnek és érdeméremnek bemutatott alap­szabályait. A Budapesti Közlöny november 15-én megjelenő számában teszi közzé a kormány az érdemkereszt és az érdemérem alapszabályait. A mBgyar érdemkeresztet és érdemérmet Ma­gyarország kormányzója polgári egyéneknek a miniszterelnöknek a minisztertanács hozzájárulá­sával lett, honvédségi egyéneknek pedig naduri jogánál fogva a honvédelmi miniszter közvet­len előterjesztésére azoknak adományozza, akik az ország érdekében akár polgári, akár katonai téren kiváló buzgalommal és odaadással telje­sítettek különösen hasznos szolgálatokat és ezzel a kitüntetésre méltóknak bizonyultak. . j^írefc — Reynald szenátor Szegeden. A ma esti gyorsvonattal érkezett Budapestről Szegedre George Reynald francia szenátor, a trianoni békeszerződés volt előadója, Ballero, a Corres­pondence Universelle főszerkesztője és De Ge­rando Félix, a L'Echo du Danube főszerkesz­tője kíséretében a szegedi m. kir. Ferenc Jó­zsef-Tudományegyetem meglátogatására. Az állomáson az egyetem részéről dr. Veszprémy Dezső rektor és Riesz Frigyes egyetemi tanár, a város részéről dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester és dr. Wolff Ferenc tiszti főorvos fogadták. Dr. Veszprémy Dezső meleg szavak­kal üdvözölte Reynald szenátort, aki megkö­szönve a kedves fogadtatást, őszinte örömének adott kifejezést afelett, hogy a magyar alföldi metropolist és a Ferenc József-Tudomány­egyetemet meglátogathatja. Az illusztris vendé­gek a vasúti állomásról a Kass-szállóban lévő szállásukra hajtattak; majd a városi színházban a Koldusdiák előadását nézték meg. Színház után a Kass-szállóban Szeged városa Reynold szenátor tiszteletére vacsorát adott. A holnapi nap programja a következő: Délelőtt Reynold szenátor megtekinti a szegedi kultúrpalotát és a hires Somogyi-könytárat, majd fél 12 órakor az egyetem aulájában előadást tart „ Magyar­ország kulturális szerepe Kelet-Európában" cí­men, délután pedig az egye emi intézeteket és Szeged város egyéb kulturális intézményeit te­kinti meg. Pén'eken reggel a gyorsvonattal utazik vissza a fővárosba. — Szőnyegkíállltás a kultúrpalotában. A muzeumbarátok, tekinteltel arra, hogy Szegeden az utolsó évek alatt virágzó szőnyegszövő­művészet fejlődött ki, elhatározták, hogy de­cember 1-től szőnyegkiálldást rendeznek a kul­túrpalotában. A kiállítás nemcsak művészi, ha­nem szegedi gazdasági érdekeket is szolgál, ai.iennyiben a kultúrpalota nagy idegenforgalma révén elősegíti, hogy a szegedi szőnyegszövé­szet a fővárosban és a vidéken is nagyobb piacot találjon. A kiállításnak két része lesz. Egyikben a szegedi szőnyegszövő iparművé­szeti telepek mutatják be reprezentáns darab­jaikat, a másikban magánosok állítanak ki mű­beccsel biró régi szőnyegeket. Jelentkezéseket november 24 ig elfogad és minden felvilágosí­tást megad Sebestyén Károly tanár, muzeumőr a kultúrpalotában délelőtt 10-től l-ig és dél­után 4 tői 7-ig. — Helybenhagyták az orgoványiak bQn­tetését. Emlékezetes még, hogy 1921 tavaszán a honvédfőtörvényszék dr. Győtjfy László ör­nagyhadbiró itélőtanácsa előtt heteken át meg­tartott főtárgyalás után elitélték az orgoványi bűncselekmény hat vádlottját. A törvényszék ítélete ellen a vádlottak enyhítésért, az ezredes­ügyész azért felebbezett, mert a bíróság nem mondotta ki a vádlottakat bűnösöknek a gyil­kosságban is. Azáta valamennyien vizsgálati fogságban vannak. Az ügy felebbviteli tárgya­lását a mai napra tűzte ki a legfelsőbb kato­nai törvényszék tanácsa. Pont 10 órakor vo­nultak be a tárgyalóterembe az elnök és az egyes vezetők. Az elsőfokú itélet ismertetése után az előadó bejelentette, hogy az itélet ellen a vádlottak és az ügyész is felebbezett és per­orvoslással éltek. A bíróság határozathozatalra vonult vissza, majd kihirdette ítéletét. A leg­felsőbb királyi katonai törvényszék a semmiségi panaszoknak nem adott helyet, a vádlottak bün­tetését helybenhagyta, kivéve Tóth Gyuláét, akinek büntetését egyévi súlyos fogházra vál­toztatta. A honvédtörvényszék egyébként — mint ismeretes — mult évben meg'artott tár­gyalásán Zbona Jánost hét évi, Danics Mihályt hat évi, juhász Is vánt öt évi, Tóth Gyulát két évi, Tóth Ambrust és Tóth Imrét három évi börtönbüntetésre Ítélte. — A Nobel-díj ezidei nyertesei. A Nobel­dijat a fizikát szakban az amerikai dr. Millikan­nak, a kémiai szakban Pregl tanárnak ítél­ték oda. , K,ezlXÜ,k' r*for» nadrágok, gamaschnik legolcsóbban Komlósinál. x9c és kommünikéket felvesz a SZEG EL) kiadóhivatala (Deák Ferenc-utca 2) és a DELMAOYARORSZAO NI ~ Sándor-sugárut 1). NYOMDA (Petőfi

Next

/
Thumbnails
Contents