Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-13 / 258. szám

u\ Szeged, 1923 november'13 SZEGED 3 ijl 7 Nagyatádi Sxabé makói diszpolgársága. (A Szeged makói tudósítójától) Justh Gyula városának, a szomszédos Makónak képviselőtestü­lete ma délelőtt tartotta novemberi rendes közgyű­lését dr. Nkkelszky Jenő polgármester elnökletével, A közgyűlés tárgysorozatának tizenharmadik pont­jaként szerepelt dr. Petrovics György nemzetgyű­lési képviselő, Makó város volt polgármesterének indítványa. A kormánypárti képviselő, aki meg­őrzött valamit abból a népszerűségből, amit az őszirózsás forradalom alatt, mint a lázadó Károlyi­kormány niakói kormánybiztos-főispánja szerzett, azt indítványozta, hogy Makó város válassza meg nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­nisztert, a lázadó Károlyi-kormány volt kisgazda miniszterét — díszpolgárának. Az indítványhoz először dr. Kő/iyves-Kolonics József városi képviselő szólalt fel. Beszédében ki­fejtette, hogy nagyatádi Szabó István nem érdemli meg Makó városától a díszpolgárságot, mert mint a kormány tagja, közreműködött a polgárjogok megnyirbálásánál és hozzájárult a választójog meg­nyirbálásához is, tehát felelősség terheli öt is azért a választásért, amely erőszakkal és manő­verekkel biztosította a kormány számára a több­séget. Ez pedig éppen annak á néprétegnek a sérelmét jelenti, amely vezérét látta nagyatádi Szabó litvánban." hogy Makó város díszpolgára csak teljesen intak' és a n\egtiszteltetésre érdemes ember lehet. Nagy­atádi Szabó Istvánt sem múltja, sem miiköctése nem teszik méltóvá" erre a kitüntetésre, mert a forradalmak alatti szereplése — ha tisztázott is — de annál szomorúbb. Jelenlegi működésével nem a kisgazdák, hanem a nagybirtokosok érde­keit szolgálja, a földbirtokreformot nem csinálta meg, ellensége az általános, jitkos választójognak, tehát nagyatádi Szabó nem vezére a magyar kis­gazdáknak. Nagyatádi Szabó Istvánt nem tisztel­heti meg Makó város közönsége a díszpolgári ok­levéllel azért sem, mert az Eskütt-ügy aktái még elintézetlenek ... Espersit János' szavai után nagy vihar támadt. A képviselőtestület kisgazda tagjainak nagy több­sége zajosan helyeselte az elhangzott fölszólalást, a városi tisztviselők azonban, akik teljes számban fölvonultak a közgyűlésre, az indítvány és nagy­atádi Szabó melletf tüntettek. A polgárifiester a nagy kavarodásban rendelte el a szavazást. Het­venegy városi képviselő szavazott az indítvány mellett és harmincöt ellene, tehát a képviselőtes­tület harminchat szótöbbséggel díszpolgárrá kiál­totta ki nagyatádi Szabó Istvánt. A történeti hű­ség kedvéért ide kell jegyeznük, hogy a kisgazda képviselők nagy többsége az indítvány ellen sza­Ezután dr. Espersit János, a makói liberális 1 vázolt és nagyatádi Szabó diszpolgárságát a vá polgárság egyik régi vezére szólalt fel. Kijelentette,. | rosi tisztviselők szavazata mentette meg. „Szegény Ulaint beugratták" — mondja Prónay. (A Szeged budapesti tudósítója jelenti tele fanon.) Prónay Pált, a nyugatmaevarországi felkelés volt vezérét és az ÉME intézőbizottsá­gának egyik vezetőtagját a rendőrség — mint ismeretes — az Ulain-üggyel kapcsolatban meg­idézte és dr. Szrubián Dezső rendőrkapitány vasárnap délelőtt kihallgatta. Prónay Pál a Szeged budapesti munkatársa előtt kihallgatásá­ról a következőket mondotta: — Megídfzletésem és kihallgatásom nem lepett meg, mert minden ilyen tömegletartóztatás alkalmával bele szokták keverni nevemet az ügyekbe. Véleménytm az Ulain-Ugy inditó okát illetőleg annyira lesújtó, hogy nem tartom szűkségesnek nyilvánosságra hozni azt. — Ki kell azonban jelentenem, hogy az ÉME úgyis, mint egyesület, tagjai pedig személyükben távol állanak ettől az ábrándos szövetkezéstől, amely szinte pontról-pontra azonos a Csocsó bécsi nevéről nevezhető álpuccskisérlettel. Egészen bizonyosnak látszik, hogy szegény Utain Ferenc fizetett agent provocateurök áldozata, akik ki­használok a keresztény és nemzeti ügy iránti fanatizmusát és beugratták. Valósággal a zsebébe dugtak egy arany órát és tolvajt kiáltva a politikai rendőrség kezére adták. A módszer nem rossz, de túlságosan balkáni. — A keresztény gondolat állítólagos uralmá­nak ötödik évében már nem kellene ott tarta­nunk, hogy ilyen módszerrel csavarják ki vala­kinek privát aktatáskáját kezéből, hogy ellene kompromittáló adatokat szerezzenek. Ugy hal­lom, hegy Uiaintól egy fontos panamaügy döntő okmányait szedték el. Véleményem szerint sok­kal foníosabb és közérdekübb volna a sok­milliós panama minden részletének a bíróság elölt való letárgyalása és tisztázása, mint annak a naiv illúziók fundamentumába épített bajor egyezménynek összeesküvéssé, puccsá és forra­dalommá való felfuvása. — Ulaint a Tisza-pörből ismerem, a nyáron pedig a ceglédi választás alkalmával sokszor érintkeztem vele. Fanatikus magyarnak és ke­reszténynek ismertem, akiben semmiféle állam­felforgató szándékot sem fedeztem fel soha. Amiért Ulain fogságban van, azt a legtöbb politikus megtette anélkül, hogy a hajaszála is meggörbült volna — Az Ulainnál talált szerződéstervezet félig papirravetfctt mondatokból állott. A megállapo­dások kizárólag feltevésen alapultak, minden mondatában benne voltak az izraelitást jelentő kitételek: „jó volna, ha volna, jó volna, ha lehetne..." satöbbi. — És a főparancsnokság? — kérdezte közbevetőleg a Szeged budapesti munkatársa. — Hogy azt nek«m szánták — felelte Prónay Pál — csak most hallottam. A főparancsnok­ságot azért tartom most is fölöslegesnek, mert egyrészt megterhelné ezt a szegény országot, másrészt a jelenlegi államfő a hadsereg fő­parancsnoka is. — Méltóztatott-e látni a fekete listái? — Egy ilyen listát csakugyan láttam. Igazán meglepett, hogy nevem ezúttal nem szerepelt rajti, mert eddtg minden ilyen listán elsőnek szerepeltem. A lista névsora egyébként olyan tarka, hogy nehéz szívvel tudnám magam —, ha bíróság volnék — arra szánni, hogy kit bo­csássak s-abadon éi Kit ítéljek el. Ulain bajor-magyar szövetsége. (A Szeged budapesti tudósítója jelenti tele­fonon.) Szombaton délután óta a pestvidéki ügyészség fogházának lakói a legújabb pucs­csisták: Ulain Ferenc és társai. Mint már je­lentettük, ez a három ur — Ulain, Szemere és Bobula — Vikár Béia és Gaál József ébredt urak társaságában a fogháznak azon celláiban töltik napjaikat, »hol annak idején a legitimis­ták is f >gva voltak. Dr. Mészner Tivadar soros ügyész még va­sárnap kihirdette előttük az előzetes letartózta­tást végzést, ma délelőtt pedig megkezdte ki­hallgatásukat. Ulain mindent bevall. Amikor Ulain cellájában megjelent dr. Mész­ner, Ulain várstlsnul kijelentette, hogy el fog mondani mindent. Először is erélyesen tiltako­zott mentelmi jogának megsértése ellen, mond­ván, hogy ö egyáltalán nem követett el bűn­cselekményt. Az ügyész kérdéseire beismerte Ulain, hozy ez év tavaszán kint volt Bajorországban ott részletes tárgyalásokat folytatott Hitlerrel és Ludendortfal. A tárgyalások célja az volt, hogy egy hatalmas bajor-magyar szövetseget létesít­senek. A tárgyalások azonban hónapokon ké­résziül nem vezethettek semmi konkrét ered­ményre mindaddig, anig Döhmel Frigyes ba­jor delegá'ussal nen lépett érintkezésbe. Ulain vallomása mindenképen odairányul, hogy ha ő tett is valamit, azt csakis Döhmel rábírására tette, Döhmel olyan fantasztikus dol­gokkal hozakodott elő, amelyek ot az első pil­lanatban megtévesztették. Ulain kijelentette vallomásában azt is, hogy amikor az első szerződéstervezet elkészült, ko­molytalannak tartotta a maga részerői az egész ügyet. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogyan akar­ták a magyar kormányt a puccs sikere után eltávolítani, mi van az úgynevezett „gajdesz­listával", hogyan akarták a főváros népét terro­risztikusan megfékmli eni, Ulain az ügyész előtt a leghatározottabban kijelentette, hogy a kormány erőszakos eltávolítása soha szóba sem került. Egyetlen zsidónak bántalmazásáról sem esett szó, az egész ügy nem azt cé'ozta, hogy a kormány ellen puccsot hajtsanak végre. Bobula ét Szemere. Ezután Bobula kihallgatása közetkezett. Bo­bula elmondta, hogy kihallgatásra jelentkezett Bethlen miniszterelnöknél és felajánlott neki 25 millió dollár amerikai kölcsönt, amelyet a Morgan-csoport lett volna hajlandó kiutalni. Bethlen utasítására előterjesztette Kállay pénz­ügyminiszternek is, aki vísszaulasitotta. Vallo­mása során elmondta azt is, hogy terv volt arról, hogy egy nagy keresztény bankot alapí­tanak ezzel a 25 millió dollárral, amely mai értékben 700 milliárd korona tőkének felel meg. Ez a hatalmas pénzintézet segi'ségére lelt volna a kereskedelemnek, iparnak és mezőgazdaság* nak és olcsó kamat mellett ki tudta volna elé­gíteni a hiteligényeket. Dr. Miszner ezután Szemete cellájába ment át. Szemere a rendőrség előtt tett vallomásáról felvett jegyzőkönyvben foglaltakat erősítette meg. Kijelentette, hogy az egész ügyről jóformán semmit sem tud. Németül egy árva szót sem ért. Szemere is tiltakozott az ellen, hogy ők a kormány erőszakos eltávolítása céljából puccsot akartak előkészíteni. Egy kísérőlevél. A rendőrség ma reggelre teljesen befejezte a nyomozást ebben az ügyben. Megállapították, hogy a hivatalosan kiadott szenődés szövegén kívül volt még egy úgynevezett kísérőlevél is. Ez a kísérőlevél tartalmazta mindazt, amit a puccsisták tervük sikere esetén végre akartak hajtani. A rendőrségen a nyomozás' eredmé­nyének ezt a részét nagyon titokban tartják, de annyi már kiszivárgott, hogy Ulainék tényleg elhatározták a túszok szedését olyan formában, mint az már a lapokban nyilvánosságra is került és összeállították az Apponyi Albert gróf nevével kezdődő listát, amelyen rajta szerepelnek mindazok az ellenzéki képviselők, akiknek neve és szereplése politikai szempontból kellemetlen lehetett a puccs tervezőinek. Volt azután egy másik lista is, amelyen az összes októbristák szerepettek. Buza Barna nevével kezdődvén a névsoruk és felsorolva közöttük több olyan ember, akinek az októberi forradalom idején aktiv, komoly szerepe volt. Iüen érdekes, hoey ma Eskütt Lajos beszél­getési engedélyt kért, miután neki Uiain a védője. Az ügyész nem teljesítette Eskütt kérését. StatáriAHa bíróság helyett rendes bíróság. Dr. Mészner Tivadar az eljárás lefolytatásá­ról a következőket mondotta: — A főügyészség utján megkeresem a nem­zetgyűlést, hogy függeszék fel Ulain mentelmi jogát. Míg ez megtörténik, hosszabb idő fog ellelni. Az ítélet végrehajtása előtt újból szük­ség van a képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztésére. Ezért minden valószínűség szerint rendes birói eljárás elé kerülnek Ulainék. Most — mint ez különben is ismeretes — statáriá­lis uton folyik ellenük az eljárás. Ulaint meg kell fosztani mandátumától. Politikai körökben az a vélemény, hogy az Ulain-féle tettenérés politikai bűncselekmény, amelynek politikai következményei is kell, hogy legyenek. Politikai körökben az a hír járja, hogy már az eddigi nyomozások alapján is Ulaint mandátumától meg kell fosztani. Á'litólag ilyen bírói Ítélet előtti mardátumfosztásra már van preccdens. Arról is beszélnek, hogy a barcsi kerületben máris mozgalom indult meg, hogy Ulaint mandátumának letevésére szólítsák fel. Bizonyosnak látszik, hogy a legközelebb össze­ülő nemzetgyűlésen nagy vihart vált ki sz ügy, mert a fajvédők raj a lesznek, hogy ismert agresszivitásukkal az ügyet ne csak Ulain meg­mentésére, hanem a kormány ellen is kihasz­nálják. Eokhardt fenyegetődzik. Eckhardt Tibor a Szeged budapesti tudósí­tója előtt ma este kijelentette, hogy Ulaint nem tartóztatták fel útjában, hiszen meghagyták nála útlevelét és ő maga, saját jószántából tért vissza a fővárosba. Eckhardt szerint ez az egész eset a mentelmi jog olyan kvalitikálhatatlan meg­sértése, amilyenre eddig még gondolni sem mert senki. A maga és a fajvédők részéről nem tartja ' szükségesnek a mentelmi bizottság összehívását, mert ha azonnal nem adnak Ulalnnak elégté­telt, a fajvédők minden további nélkül kilépnek > a mentelmi bizottságból.

Next

/
Thumbnails
Contents