Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-13 / 258. szám

» • i • r _ . fc I i í ,. iffm jretnofw-p, ee KHKKOTVO­t*li Deák rerené-ufca 1(F6­t eil Iskolával szemlxp.) Tele­ka 13-33Jk.Szeged* megjete­•fli hétffl kivételével mmdeo •ap. Egyes szám ára 400 to­nna. ElOflzetésl árak: Egy Moapra Szegeden 6000J9ud»­PMten és vidéken 6500 kor. Egyei síéül ára 400 korona. ,i ••• .„ • ; • 4 Hirdetést árak: Fél hasábon i mm. 75,egy hasábon 150, más­léi hasábon 225 K.SzövegkOiI 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. SzOvegkSzti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 13, KEDD. 258-ik szám. A kancellár nadrágja. Falusi szatócsoknak, külvárosi kiskorcsmák törzsvendégeinek, kávénénikéknek a babonája, hogy tizenháromnak nem szabad leülni az asz­talhoz. A szépreményű dalárdista ifjúság, ami­kor majálist rendez, óvatosságból esernyőt is visz magával, hogy elriassza az esőt. Tiszta fehérben nem szabad kirándulásoknak neki­indulni, mert az eső biztosan elmossa a mu­latságot. Eddig azt hittak, hogy a kisemberek, akik nem emelkednek felül a szürke jelentéktelenség színvonalán, hisznek az efffle természeti igaz­ságokban. Most azonban rehabilitálja őket egy furcsa nevü német gróf, Zedtlitz-Trüizschler Róbert, II. Vilmos császárnak tizenkét eszten­dőn át volt főudvarmestere, aki a sok had­vezér, politikus és diplomata után szintén ki­adta az emlékiratait. Az iratai nem politikai természetűek, de mint emberi dokumentumok annál érdekesebbek. Megtudjuk belőlük, hogy a német császárnak is megvoltak a saját házi használatára rendelt babonái. Ezek közé tarto­zott például, hogy tengeri kirándulásokra nem szabad fehér nadrágot felvenni, mert akkor biz­tosan vihar következik. Zcdtlitz- Trützschler gróf többek közölt egy ilyen tengeri kirándulásnak a történetét mondj) el a Hohenzollern császári yacht fedélzetén. A kirándulásra a császár Bülow kancellárt is meg­hívta és a kancellár, aki nem ismerte a csá­szárnak ezt a babonáját, a második napon reg­gel gyönyörűen kivasalt porceilán-nsdrágban jglent meg a fedélzeten. A császárnak a haja égnek meredt és a szeme szikrát szórt erre a rémes látványra. Herceg ide, kancellár oda, ngy ráripakod tt a német birodalom első tiszt­viselőjére, mintha egy közönséges hajómoso­gató matróz állt volna előtte: — Mit akar ezzel a világos nadrággal ? Hát nem tudja, hogy ezzel tönkreteszi a legszebb idöprognózist ? Bülow egy pillanatig megdöbbenve hallga­tót', azután rohant a kabinjába és öt perc múlva fekete nadrágban vonult fel a parancs­noki hidra. Ehhez az esethez fűzi a volt főudvarmester ref exióit és megjegyzéseit, amelyek nem éppen hízelgők, se a kancellárra, se a birodalom többi nagy taira nézve. A kancellár porcéi Ián-nadrágja csak szimbóluma egy rendszernek, amely elent­mondást nem ismerve teljesiti a császárnak minden parancsát. Hosszú hivaaloskodá^a alatt soha Büiow herceg nem merészkedett a csá­szárral ellenkező véleményen lenni. Ellenkezőleg a volt főudvarmester példa gyanánt felhoz még egy esetet, mikor Bülow javasolt valamit és a császár pont az ellenkezőjét kívánta. A politika az exigenciák tudománya lévén, Bülow rögtön a helyzet magaslatára eme;kedett és folytatta referádá ját i h~- Miként felséged az imént az egyedül he­módon megjegyezni méltóztatott... ví tAkása vo'1 a kancellárnak az is, hogy a kezelőjére i0pva feljegyezte a császár elejtett szavait, hojjy állandóan tudja mihez tartani mag üt... Ha ez volt a kancellárral, Mnnyen el lehet Képzelni, hogyan görnyedezhettek a császár előtt és lesnctték a császár parancsait a hiva­talnoki és katonai hierarchiának másod- és har­madrendű csillagai. Harminc évig állott u. Vilmos a birodalom élén és harminc esztendő alatt nem akadt em­ber, aki neki ellene mert volna mondani. A legnagyobb rangú tisztviselők, tábornokok, a n*gy arisztokraták, iparbárók közölt nem akadt egy sem, aki a „Parancsára, Felség I* helyett mondalát ezen a hallatlan módon merte volna kezdeni: — Sajnálom, Felség, de... Es nemcsak a politikában volt ez igy. Nagy tudósok kötelességszerű némaságba merültek, ha a császár ex cathedra kijelentett valamit, ami diametrális ellentétben állt tudományos meggyőződésükkel. Művészek örök életükre sze­rencsétleneknek érezték magukat, ha a császár valószínűtlennek minősítette lila teheneiket, vagy kissé expresszionista esthajnal meglátásukat. Elismert kritikusok tárcákat irtak a császár stilusérzékéről, mert a Bolygó hullandi előadásán admirális-egyenruhában jeient meg. öreg tábor­nokok kadétiskolai növendékek módjára druk­kollak, hogy minő osztályzatot kapnak had­osztályuk vezetéseért és izzadtságtól gyöngyöző homlokkal intézték ugy a manővereket, bogy az a fél győzzön, amelyikhez a császár háziezrrde van beosztva. Az udvari prédikátorok pedig, akik közül egynémelyik a legfontosabb politikai személyiséggé nőtte ki magát, hirdették, hogy a császári hatalom az Istentől való és az isteni rendelés nyilatkozik meg a császár cselekedetei­ben. Evangélikus pápa lett a császárból, aki szavaiban és cselekedeleiben egyaránt csalha­tatlan. Tacitus mondása illett rá Vilmos császár környezetére és korára. Az emberek nem azt iror.dották, amit gondoltak és nem azt gondol­ták, amit mondottak. A volt főudvarmester szerint ez a rendszer volt az egyik Irgfóbb okozója a német birodalom és a központi hatalmak szörnyű tragédiájának. P-dig a főudvarmester nem volt és ma sem ellensége Vilmos császárnak. Ellenkezőleg. Meg­mondja ugyan, hogy voltak hibái, kicsiny emberi gyengeségei, de egészben véve messze felül­emelkedett az átlagon és sokkal különb volt legtöbb uralkodó-kollegájánál. Ö maga is a rendszernek, a bizantinizmusnak volt az áldozata, amely nem ismeri az őszinte szót és hozsan­nákban harsogja, hogy amit az uralkodó tesz, az jól van téve. A következtetéseket a volt főudvarmester nem vonja le. Vagy azért, mert szántszándékkal nem rkar politikai fejtegetésekbe bocsátkozni, vagy azért, meit azt hiszi, hogv amit elmond, ön­magában is elég tanulság és okulás a jövőre nézve. A hiányzó köveikeztelés azonban nem lehet más, minthogy minden hatalomnak, na elfajulni nem akar, a becsületes és őszinte kritika a szükségszerű kiegészítője s ahol a kritikát akár a szervilizmus, akár a felülről jövő nyomás megöli, ott vigan tenyésznek az állami és társadalmi élet fertőző betegségei. _ Zedtlilz-Trützsch'er gróf könyvének ez a tanulsága. A rendkívül sok érdekes adatot tar­talmazó könyvnek azr-ban van még egy külön érdekessége, amely c*ak kiderül belőle, de ríncs benne megírva. Az, hogy a néhai fő­udvarmester, aki valószínűleg éppen akkora ügyességet mutatott főudvar mesteri müködősé­ben, mint amekkora bölcseséget árul el meg­állapításaiban, tizenkét esztendő alatt — sohasem mondott ellent a császárnak. Kállay Londonba utazik a kölcsön ügyében. Kállay Tibor pénzf'gymiruszíer és Korányi Frigyes párisi követ november 20 ón a Nép­szövetség lendoni tanácskozására kiséri a nép­szövetségi megbízottakat. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ szombat este Párisbó! Budapestre érkezett, hogy résrtvegyen a nép­szövetségi delegáció tagjaival folytatandó meg­beszéléseken. Korányi Frigyes báró a követke­zőket mondotta: — A népszövetségi delegáció tagjai adatszer­zés és tájékozódás szempontjából folyta:nak ta­nácskozásokat a magyar kormánnyal és a ma­gyar gazdasági élet vezetőségeivel. A kölcsön kérdésében a kibocsátandó program részleteinek megállapításával a Népszövetség pénzügyi bi­zottsága e hó 20-án Londonban Jog ülést tar­tani. A magyar kormány tervezetének megvi atása alapján a pénzügyi bizottság ki fogja dolgozni a kölcsönre és az állam pénzügyeinek szanálá­sára vonatkozo tervezetét, amelyet a Népszövet­ség tanácsának december 10-én összeülő ülése elé terjesztenek. A Népszövetség kiküldötte . fővárosban. Ma reggel 6 óra 40 perckor az Orient ex­presszel Budapestre érkezett Georg Raynold szenátor, a Népszövetség kiküldötte és a francia szenátus külügyi bizottságának titkára, aki annak idején a trianoni békeszerződést is előadta a francia szenátusban. Vele együtt érkezett Bal­lero, a Correspondens Universale igazgatója. Raynold szenátor minden hivatalos megbízatás nélkül jött Magyarországba, hogy személyrs tájékozódást szerezzen. Péntek délután előadást fog tartani a Magyar Tudományos Akadémiá­ban. Budapestről később Szegedre fog utazni, ahol az egyetemet készül megtekinteni. Reynold George szenátor különben ma dél­előtt felkereste Daruváry Oéza külügyminisztert. A Hitler-csapatok nem nyugodnak Münchenből jelentik délután: Az egész város megvolt gyŐ2Ődve arról, hogy a tegnap éjszakai események végleges helyzetet teremtenek és a nacionalista kormány teljesen ura a helyzetnek. Az utcán nacionalisták jelentek meg teher­autókon és más autókon bsjárták az egész várost és minden téren beszédet mondtak. A beszédek erősen antiszemita színezetűek voltak. Az éjjeli órákban egy nacionalista csoport meg­rohanta a Münchener Post szerkesztőségét és ott mindent összezúzott, ami a kezeügyébe esett. Münchenben tegnap este a tüntetés megis­métlődött. A birodalmi védörség a későbbi órákban elzárta a be'városi utcákat és tereket. Egy utcai menet Hitlert és Lundendorffot él­tette és a M x Josef partra vonult. Ekkor a védőrség gépfegyvereket hozott elő és a Maxi­milián utca felé vonult és a tömeget szétosz­latta. Délben a König strassen volt nagyobb arányú tüntetés. Itt is Hitlert és Lundendorffot éltették. A tüntetés Kahr ellen irányult. A Karls-platzon a védörség gumibotokkal lépett fel a tömeg ellen. Ma délután hirdetmény jelent meg, amely szerint az egyetemi hallgatók tüntetése követ- • keztében az egyetemet és annak intézeteit az I egyetemi tanács egyhangú határozata alapján* amelyhez az egyetemi hallgatók képviselői is csatlakoztak, további intézkedésig bezárták. Az állami tudományos gyűjtemények igazgatósága szintén csatlakozott ehhez az intézkedésekhez. Kahr főállambiztos a puccs óta nem a kor­mányhatóság épületében, hanem a 19. ezred kaszárnyájában tölti az éjjeleket. pitiért elfogták. Hitlert tegnap este elfogták. A letartóztatás a Slaffensee meltett lévő Uffineban történt. A rendőrség neszét vette, hogy Hitler egy uffingi házban rejtőzködik. Vasárnap Münchenből na­gyobb rendőrcsapat ment ki, esti szürkületkor körülállotta a házat s néhány rendőr hirtelen behatolt. Hitler ellenkezés nélkül megadta ma­gat. A rendőrök egyelőre a Lech mellett fekvő Landsbergbe vitték s ott őrizet alatt tartják. Hitler-csapaton gyülekeznek. Az osztrák határon, Rohsencheim közelében szétszórt Hitler-csoportok gyülekeznek. Azt mondják, hogy újra fel akarnak vonulni München ellen. Kahrnak 24 órás ultimátumot küldtek, hogy a Hitler csapatainak adjanak kegyelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents