Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-06 / 252. szám

Egyes ára 300 korona. (teBTüetzIöség és kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (F6­néliskolával szemben.) Tele­lőn 13-33.A .Szeged* megjele­lik héttő kivételével mindé* up. Egyes szám ára 300 ko­ma. Előfizetési árak: Egy Mnaprt Szegeden 6000,Buda­pesten és vidéken 6500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­tél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 6, KEDD. 252-ik szám. Üzleti reklám és külpolitika. Londonban a Covent G rden nevü negyed a nagy élelmiszerüzleteknek a székhelye. Ott székelnek a nagy behoza'ali cégek, amelytk hajórakományokban hozatják a fagyasztott hu t Argentínából, Ausztráliából és Uj-Zéiandból; ott Tannak a nagy gyümöcskereskedők, akik almát csak akkor vásárolnak, ha az eladó ugyanabbfl a fajtából ugyanabban a nagyság­ban legalább néhány vagont tud szállítani; a nagy baromfikereskedők, akiknek hűtőházaiban karácsony előtt a levágott pulykák tize?révei sorakoznak; ott vannak a külföldi konzerv­gyárak képviselői, az angol termelő szövetkeze­tek mint-,raktárai, — szóval ott van mindaz, ami egy hétmillió lakosú város élelmezéséhez tartozik. A Covent Garden a gyomor, amely mindent elnyel. Ha a tagok ezt a gyomrot nem táplálnák, olyan arányokban következnék be Meneninus Agrippa jóslata, aminöhről a romaiak aem is álmodhattak. Véletlenségből két esztendő előtt összekötte­tésbe kerültem a Covent Garden egyik legna­gyobb cégével. Csak gyümölcs- és főzelék keres­kedő ugyan, de a tulajdonosa elnöke az angol gyümölcs és főzelékkereskedők egyesültének. A cégnek Londonon kivQl fiókjai vannak Car­diffban, Hullban, Liverpoolban, Southampton­ban, képviseletei Ausztráliában és Tasmaniá­)an, Új-Zélandban, Dél-Afrikában és Kanadá­ban, bevásárlói pedig évszanonkint váltakozva árják a földkerekség majd minden országát, ellemzésüi megemlíthetem, hogy ez a cég kon­zervparadicsőmot nem vásárol, mert télen min­den héten hajórakományban hozatja a friss paradicsomot a Kanári szigetekről. Két eszten­deje megkisérletie, hogy a kontinensről repülő­gépen szállítsa a friss gyümö csöt Angliába. Az őszibarack, vagy szőlő, amelyet reggel Francia­országban leszeJnek, estére igy kei ülhet a lon­doni előkelő vendéglők asztalára. Azt kérdezheti az olvasó, hogy miért mon­dom «1 mindezeket egy cégről, amelyet még a nevén se neveznek meg ? Azért, mert mi nem tudunk — külpolitikát csinálni. Kicsit furcsa a logikai sorrendje annak, amire ki akarok lyu­kadni, de igaz. A háború előtt tökéletesen elhanyagoltuk a külföld informálását és ez a hanyagság volt az egyik szülőoka annak a lelki predispoziciónak, amely a szerencsétlen trianoni békében csúcso­sodott ki. A háború óta hangoztatjuk ugyan a külföld informálás ának, meggyőzésének, meg­nyerésének szükségességétbe vagy olyan szak­embereket küldünk ki külfö di tanulmányutakra, akik a németet is legfeljebb szatymazi dialek­tusban beszélik, vagy igen szép és nagy meg­győző erejű cikkeket helyezünk el — magyar lapokban, Mintha bizony magunkat akarnánk meggyőzni, hogy igazságtalanság történt ve­lünk. Néha jelennek ugyan meg angol vagy francia nyelvű cikkek Magyarországul külföldi lapokban, de ezeknek az a hibájuk, hoay az illető lapokat az argo'ok és franciák nem szok­ták olvasni, vagy pedig nem azoknak szellemi tájszólásán vannak irva, akiket meg akarnak győzni a magyar ügy igazságáról. A magyar sérelmet emlegetik, holott a súlyt arra kellene fektetni, hogy ami történt, miért ártalmas ne­kik. A cikkek hosszadalmasak is, pedig tiz ol­vasott sor rendszerint többet ér ugyanannyi el nem olvasott kötetnél. ... És most következik megint az én lon­doni vállalatom. Londonban minden esztendő­ben ősszel szokták rendezni az úgynevezett birodalmi gyümölcskiál itás', amelyen a biroda­lomnak minden országa, gyarmata bemutaija a maga termékeit. A vállalat, amelyről szó van, évről évre résztvesz ezen a kiállításon és min­den látogatónak egy szépen kiállított illusztrált, adomákkal tarkázott Hs füzetet ad ajándékban, amely elmondja az 1819-ben alapított cég tör­jóvátételre vonatkozó intézkedései teljesen bizony­talanok és még ma sem tudjuk, hogy javakban és pénzértékben mit kell szolgáltatnunk jóvátétel cimén. Ilyen viszonyok között lehetetlen rendes költség­vetést felállítani. Mi például vasúti anyagokat, bányatermékeket és élőállatokat tartozunk szállítani Jugoszláviának, — az állam, melynek más fizetési eszköze nincs, újonnan kibocsátott pénzjegyekkel fizeti a gyáro­sokat és termelőket. A pénzmennyiség szaporodik, az árak emelkednek, az árfolyam a nemzetközi piacokon esik. A külföldi tartozások fizetése uj mennyiségeket követel a rossz pénzből és igy cir­culus vitiosusban vagyunk, melyből nincs menek­vés. Ez a békének a hatása, amely határozott szá­mokban nem mondotta meg, hogy mivel tartozunk a győztes államoknak." Ezek a politikai tartalmú sorok jelentek meg a levelemből egy üzleti reklám céljára szolgáló füzetben. Nem sok az egész, nem is jajveszé­kelés-szerü, banem olyan, hogy megértse az, aki üzleti szemmel nézi a világot. És ha egyéb határuk nem is lett volna ezeknek a soroknak, minthogy rájuk való hivatkozással ma hat levelet kaptam teljesen idegen emberektől, köz­tük egy kanadai lapnak a szerkesztőjétől, akik arra kértek, hogy tájékoztassam őket a magyar kérdésről, vagy legalább adjak nekik útbaigazí­tást, hogy hol szerezhetnének megbízható infor­, mációkat arról, ami Magyarországgal történt, { ugy hiszem, hogy az üzleti reklámnak a kül­politikával történt összekapcsolása nem volt egészen felesleges. Tonelli Sándor. lététét, ismerteti az flzlet lebonyolításának mó dozatait, beszámol a megelőző üzlei évről és közli azt, ami a nagyközönséget éidekelheti. Ez a kis füzet sok ezer meg ezer példányban kerül szét a világ minden iészébe. Akik ol­vassák, rendszer nt nem nagy politikusok, de komoly üzletemberek. Anglia ellenben sajátsá­gos oiszág, ott gyakran nem a felelőtlen ele­mek, hanem a komoly üzletemberek csinálják a politikát. A mult évről szóló füzetnek némi magyar érdekessége is van. Első ízben van benne szó Magyarországról 18 600 zsák makói hagymával kapcsolatban, amely a Covent Garden piacára került. A makói üzletből kif lyólag pedig el­mondja a cég, hogy milyen nehéz angol keres­kedőnek Középeurópában rendszeres üzleti összeköttetéseket fenntartani. A közvetlen ok a pénzérték állandó ingadozása, a távolabbi ok a trianoni béke, ame'y ezeket az angol szempont­ból káros ingadozásokat előidézte. Ennek bizo­nyítására a füzet a következő torokat <dézi egy hozzá intézett levelemből: „Önök, angolok nem képesek megérteni a közép­európai országok pénzügyi helyzetét. Hosszú és céltalan fáradság volna, hogy teljes magyarázatát adjam az okoknak, melyek pénzünk elértéktelenedését előidézték. A háború négy esztendeje, hogy befejeződött és két esztendő telt el az úgynevezett békeszerződé­sek óta, amelyek sok tekintetben magánál a há­borúnál is rosszabbak. A békeszerződéseknek a Szerb ultimátum Bulgáriához. A hivatalos szerb Avala-ügynökség jelenti: jugoszláv kormány jegyzéke, amelyet Jugoszlávia képviselője ma délelőtt nyújtott át Szófiában, meg­állapítja, hogy a jugoszláv katonai attasé ellen nálkozását az incidens föiött. 2. A bolgár had­ügyminiszter személyesen fejezze ki sajnálkozását a jugoszláv katonai attasé előtt. 3. A jugoszláv követség lobogója előtt 250 főnyi bolgár katonaság zászlóval tisztelegjen. 4. A bolgár hatóságok a legszigorúbb nyomozást indítsák meg a bűnösök és bűntársaik felkutatása és megbüntetése érdeké­ben. 5. Az esetet vigyék a hágai állandó nemzet­közi döntőbíróság elé. A jegyzék 1., 2. és 3. pontjaiban foglalt köve­telések teljesítésére a bolgár kormánynak a jegy­zék átadásától számított 48 órás hatáidöt adnak. Egyidejűleg tudtára adták a bolgár kormánynak, hogy felelősnek fogják tartani a jövőben minden hasonló incidensért. irányuló támadás politikai természetű és hogy a szófiai jugoszláv diplomáciai misszió egyik tagja elleni merénylet az egész jugoszláv államot és annak tekintélyét érinti. Az a körülmény, hogy a bűncselekményt a fővárosban követték el, csak fokozza az incidens súlyosságát. A jegyzék az állam méltóságának megóvása céljából és azért, hogy a területenkívüliség megsértése miatt meg­torló intézkedéseket érje el, a következőket kivánja Bulgáriától: 1. A bolgár kormány a szófiai jugoszláv királyi képviselő előtt mentse ki magát és fejezze ki saj­lléres pogromkisérletek Berlinben. (A Szeged berlini tudósítójának telefonjelen­tése Budapesten át.) Berlinben a mai napon a tömegek izgalma eddig még sohasem tapasztalt szinre hágott. Az u'csi izgalmak leirhatatlanok. Német nemzeti agitátorok pogromra izgattak, zsidó-dollárokról beszélnek. A munkanélküliek hatalmas tömegét az izgatók arra befolyásolták, hogy azok betörtek Berlin északkeleti kerületébe, ahol köziudomdsu, hogy nagyszámú zsidó lakik. Kii osztották ezeknek lakásait és a latokat véresre verték. Sok zsidó kereskedő üzletét tel­jesen kirabolták. A tüntetéseknek igen sok sebesültje van. A déli órákban a tőzsde előtt is zavargások voltak. Nagy tömeg munkanélküli megakarta ostromolni a tőzsde épületét. Nagy rendőri készenlét érkezett a helyszínre és meg akadá­lyozta az ostromot. Nagyszámú jobboldali reakciós járja be az utcákat és izgatnak a zsidók ellen. Ma délelőtt azt beszélték, hogy a Granadier-strassen razziát tartottak. A hatóságok rengeteg valutát foglaltak le. Ebből a híresztelésből egy szó sem volt igaz. A délutáni órákig még nem lehetett meg­állapítani, hogy a rendőrség fellépett-e az agi­tátorok eilen, de annyi tény, hogy több kom­munista és szociálistp vezért letartóztattak. Való­színű azonban, hogy a köztársasági kormány nem fogja engedélyezni a köztársaságot védő csapatok toborzását. Pénz ma nem volt az egész városban. A szakszervezetek vezetői a városházára mentek, hogy megbeszéljék az izgatók ellen teendő rendszabályokat. Délben a kormány miniszter­tanácsra gyűlt össze. Parlamenti körökben azt beszélik, hogy a kormány felhívást fog közzé fenni az alkotmány védelmére. Délután 3 órakor a bajor veszede­lem ellen teendő intézkedésekről tárgyaltak. A köztársasági védőszövelség felhívást bocsátott ki, hogy önkénteseket toborozzon a Hittler­csapatok ellen, akik felakartak lépni a pogromra induló tüntetők ellen. A késő esti órákban Berlinben tovább folytak a fosztogatások. Minden pék- és élelmiszer­üzletet teljesen kifosztottak. A rendőrségnek negyven helyen kellett közbelépnie, hogy a fosztocalásokat megakadályozza. A tüntetések mindjobban antiszemita jelleget öltenek. A késő éjjeli órákban a munkanélküliek meg­kísérelték a város délnyugati részének kifosztását. A rendőrségnek a legszigorúbb rendszabályokat kellett életbeléptetnie. A jrendőrség hivatalos jelentése szerint a zavargások az elkeseredett tömeg érthető kitörései voltak. Mára ugyanis a pékek hirtelen 140 milliárd msrkára emelték fel a kenyér árát, mig szombaton még csak 24 milliárdba került. A mai ár tehál 140 békemárkánaktelel meg, holott békében csupán 45 pienningbe került a kenyér.

Next

/
Thumbnails
Contents