Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-04 / 251. szám

Egyes szán Ara 300 korona Snrkentdség és küdöhhw•1: Deák Ferenc-ulca 2. (FötfáliBkolával szemben.) Teleka 13 33^.Szeged' megjelelik bttíö kivitelével mindéi np. Egyes szám ára 300 kofaoa. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden COOO,Budapesten és vidéken 6500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon l EH, 75, egy hasábon 150, mástél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 390 K. Saftvegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 24 )0 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 november 4, VASÁRNAP. 251 -ik szám. Ohtóbrizmus. Nem kell megijedni, nem akarjuk magasztalni az októberi forradalmat, de az is enged essék meg nekünk, akiknek nem kenyerünk a gyalázkodás, hegy ne álljunk be az Ízlésünk ellen való kórusba. Az októberi forradalom, ha magától lett, ha csinálódott, ha okozat volt, ha ok volt, ha jót akart, ha rosszat müveit: mindenképen történelmi tény volt és a felóle való itéletmondás a történelem dolga lesz. A történelem, amely adatokkal do'gozik és nem hangulatokkal, majd meg fogja mondani, hogy mikor mekkora szérepet vittek a becsülelesek és gazemberek, a naivak és a vakmerőek, a tehetségtelen jóhiszeműek és a tehetségtelen panamisták. A történelem majd meg fogja mondani, kogy az októberi forradalom volt-e a korrupció kora, V8gy nem az októberi forradalom volt. A történelem meg fogja mondani, hrgv mikor minden háboruvesz'eit országban felfordult a régi rend, kheteit-e akkor kivétel a magyar föld és a történelem talán azt is meg fogja kérdezni, hogyha mindössze egypár saáz ember értett egyet a forradalommal, hol voltak akkor az ország milliói, akik ma undorral és utálattal ütik a gya'ázat stigmáját az úgynevezett oktébrizmusra ? Ez azonban a történelem dolga lesz és mi azt akarjuk itt megirni, hogy ma a magyar érdek azt követelné, ha se az októbrizmus magasztaló), se a gyűlölői nem avatkoznának a történelem dolgába. D^ lehetetlenséget az emberektől nem lehet kívánni. CÜUSQ diis victrix piacúit, sed victa Catoni, mordták a romaiak. Vagyis, hogy az isteneknek a győztes ügy tetszett, de Catonak a legyőzőit. H.t lehel, hogy Rómában igy volt, de ott is kevés voit a Cato és az is bogaras ember volt. Minálunk a Catok okos emberek és okos emberek mindig a győztes ügy mellé állnak és szidják a legyőzöttel. Ez mirdig igy volt és mindig igy lesz és be kell vallani, hogy ez nagyon emberi dolog és nagyon megérthető. Azokat a gyalázkodó dübkitöréseket, amelyekkel a magyar tajtó nagy része most leköpködi sz októberi forradalmai s amelyeket éppen a szertelenségük az eröltetettség gyanújába kever, nem most találjuk először politikai annáleseinkben. Kossuth forradalmát szóról-szóra ugyanezzel a frazeológiával nevezték patkánylázadásnak a Bach-korszak lapjai. Hogy félreértés ne legyen: nem az osztrák lapok, hanem a magyarok. Még 1867-ben is volt olyan magyar újság, még pedig előkelő urak lapja, amely azt ira, hogy ha az Aradon kivégzett tizenhárom lázadót megünneplik, akkor •nnepeljék meg Latourt és Henlzit is, akik aralksdójuk iránt való hüségük áldozatai leitek... Mindenkinek joga van szidni az elbukott októberi forradalmai éi ez különösen jól is áll például «.nintz a pes,i ulságnak, amely éveken kereszoi Károlyi Mihály politikai orgánuma voll. Tavolnr?Eabb ,eH vo,na» ha a kormány azámolt totta voi az októb"2mussal és törvény elé állie'é állította » v"éreit mint 8hogy törvény kötelesfége ia bűnöseit és ez kormányainak ,eU volna 82 ellenforradalom volt az októbiri frt ha c»®*ugyan hazaárulás hogy egy vezére •da,ora» akkor RCai 'K378^. többi pellengéren m»n»szterl székben üljön, a egyik se a megérdemel?* számkivetésben, de mányok, ők tudják, »iLuö'lönben- De ha a kor" bvpr PMkrtTftkkPi • nem veitek törvényes eszközökkel szigorú "l- "e!V ^"e* 'orvekormányon, nem nagy b^ea8torlájtazj)któben __ , • » "Mjuvoj n otvp lob bak az embeVekT"'"' 8 8°ha8em ,et,ek aurmanyon, nem nagy ~ 7 • . / fordulón tintás meny kövek üt^í^íl"*,6! nem törnek csontot, mint aRk belélUk- Az°k karácsonyi vezércikkektől nff'JSSí^ jövendőt és ezzel a másik oldalnak olyan felhördülését provokálták, amivel okos embereknek előre számot kellett vetni. Kinek használt, mire volt ez jó? Nyilván legkevesebbet használt és legtöbbet ártott a liberalizmus ügyének, amelyet ellenségei mindig a forradalommal azonosítanak. Nyilván legtöbbet használt annak, akinek áriani akart: annak a kurzusnak, amelynek a haldoklását siettetni akarta. Azt hitték, mérget adnak ntki, pedg injekciót adtak. Mre volt jó rámutatni arra, hogy a kurzus srankcionálta az októberi tényeket: & detronizálást, a földbirlokrtforrrot, a főrendiház eltörlését, stb? Ha ez csakugyan igy van, akkor érje be az októbrizmus ezzel az elégtétellel befelé, de azért ne üljön diadalmi tort. Hi volt valami jó az októbrizmusban, az ugy is megél, ami pedig veszendő volt benne, ki kivánja azt vissza ? Ez a dolgok törvénye és az mindig erősebb, mint az emberek törvénye. A forradalmak öt lépést tesznek előre, az ellenforradalmak hármat vissza és azt a két lépést, amely megmarad fejlődésnek, senki és semmi hatalom visszacsinálni nem tudja. Az októb'ri forradalom igazságainak nem árt, ha szidják őket, mert azt már megszokták az emberek. De aki magasztalja az októberi forradalmat, az megijeszti az embereket. Az októberi politikusok, akik ezt tették, bizonyára jószándéku emberek, de — rossz politikusok. Stresemann ultimátumot kapott a bajoroktól Ellenben baj volt az, hogy a forrad»in«, fordulóján az ík óbrizmus vezé-ei ünS^^ rendeztek, ahol fclköszöntötték a multat és (A Szeged berlini tudósítójának te lefon jelentése Budopes<en át.) Ma dé után Berlinben különböző helyekríl olyan hirek terjedlek el, amelyek egy közelgő jobboldali puccstól számoltak be. Egyes hirek szerint Hutler csapMai még ma éjjel Berlin ellen fognak vonulni. Ezek a hirek túlzottaknak mondhatók, azonban nincs kétség aziránt, hogy a közeli órákban súlyos események várhatók. Komp'ikálja a helyzetet a szocialisták kiválása a kormányból, amit a puccsisták igyekszenek minél jobban kihasználni A várt súlyos események es'ére valóban be is következtek, amenny.ben este 8 ónkor hivatalos kommüniké jelentette, hogy a kóburgi határon levó bajor csopatok Stresemannhoz ultimátumot Intéztek, amelyben fölszólítják a birodalmi kormányt, hogy 24 órán beiül hagyja el a helyét A csapatok azzal fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben azonnal megindulnak Berlin felé. A bBjor követ a mai nap folyamán felkereste Stresemann kancellárt, hogy közölje a bajor kotmány fö fogását a thürirgiai csapatösszevonások ügyében. A kancellár azonnal magához kérette a hadügyminisztert, akivel azután Ebért elnökhöz ment, hogy az elnök utasításait kikérje. Franciaország a német polgárháború esetén nem marad tétlenül. Párisi lapok jelentése szerint a francia kormány indiszkréció következ ében hozzájutott a német reckciós pártok tervéhez, amely szerint a német reakciós pártok most utolsó harcra készülnek Stresemann kormánya ellen. A birodalmi kormány visszalépése állítólag csak napok kérdése. A német néppárt minden előkészületet megtett, bogy abban a pillana ban, amint a kancellár ltmo^d, átvehesse a hatalmat. A paktumot Kahr bajor állambiztos és a német reakció között az elmúlt napokban véglegesen megkötötték. A bajor kormány kötelezte magát, hogy a puccs keresztülvitelére katonasággal, fegyveirel és munícióval támogatja Luden- j dorffékat. A francia kormány kijelentette, he gyha 1 a német esemínyek valóban ugy fejlődnek tovább, azt semmiesette sem nézheti tétlenül. Feloszlatták a német üzemi tanácsokat. Qessler birodalmi hadügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki: A birodalmi elnök szepiember hó 26-iki rendelete alapján a német üzemi tarácsok birodalmi bizottsága az egész birodalomra kiterj-dő hatállyal feloszlatandó és annak megalakítása tilos. Berlinben több kommunista vezért letartóztattak. Berlinben a kommunista párt számos tagját letartóztatták. A letarióziatoitaknál fegyvert és olyan aryjgokat foglaltak le, amelyek arra mutatnak, hogy a kommunista pártok felállításnál aktiv részt vettek. A letartóztatott emberek közölt van a hamburgi zavargások több résztvevője is. A Rote Fdhne szerkesztőségében tegnap házkutatást tartottak. Németországnak nincs módjában további áldozatokat hozni. A német ügyvivő tegnap este átadta a francia külügyminisztériumban kormányának jegyzékét. A jegyzékben a német birodalmi kormány kijelenti, hogy nincs módjában további áldozatot hozni a dologi szállítás folytatása érdekében. Németország tehát megszünteti a dologi szállítást Franciaország, Belgium, Olaszország és a kisántánt számára. Hughes tárgyalása Franciaországgal a szakértői bizottságról. Washingtonból jelentik, bogy Hughes államtitkár tárgyalt a washingtoni francia n<gykövettel és kérte őt, bogy Franciaország korlátozás nélkül fogadja el a szakértői bizottság összehívására vonatkozó javaslatot. Amennyiben Franciaország nem járulna hozzá a javaslathoz, akkor Amerika felfogása szerint felesleges a szakértő-bizottság. A washingtoni kormány ragaszkodik a versaillesi szerződésbn ahhoz a szakaszhoz, amely lehetővé teszi a jóvátételi teher leszállítását. Ha a szakértői bizottság hozzájárulásával megfelelő döntést hozna, akkor az ántánt számithalna arra, hogy Németországtól jóváté'elt kap. A mostani körülmények közölt azonbin erre az ántánt nem számithat. A Fehérház nyilatkozatot tett közzé, melyben ismé elten kifejti azt a nézetét, hogy a szakértői vizsgálatnak nagyon széles alapon kell megtörténni, ha nem akarják azt, hogy az egész vi sgálat használhatósága kérdésessé váljék. A vizsgálatnak csakk akkor lesz sikere, ha erre nézve megegyezés jön létre. A korlátozások megállapításával az Egyesült Államok felfogása szerint uj helyzet áll elő. Anglia nem változtat Amerika meghívására vonatkozó Indítványán. Az angol kormány megküldötte Crewe párisi angol nagykövetnek Anglia válaszát arra az indítványra, hogy az Egyesült Államokhoz intézendő meghívás tervezetében változtatások történjenek. Az angol kormány a válaszban kifejtette azokat az okokat, amelyeknél fogva az indítványt nem tarfja célszerűnek. Az angol kormány tart attól is, hogy az Egyesült Államok hozzájárulása nélkül nehézségek merülnek fel. Poincaré izolálva maradt ellenkezésével. A Daily Telegraph irja, hogy Belgium és Olaszortzág is elfogadták Curzon lordnak azt a javaslatát, hogy Amerikát is meghívják a szakértői tárgyalásokra. Poincaré ily módon teljesen izolálva marad, ha továbbra is kitart eddigi követelése mellett. Belgium eddig a jóvátétel kérdésében mindig támogatta Frarciaorszígot és most, hogy az angol állásponthoz cíatlakozolf, valószinüleg Poincarénak revideálni kell eddigi álláspontját.