Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-30 / 273. szám

SZBQBD Szegc< 1928 november 30 azt, hogy állítása a valóságnak nem felel meg is országos törvényhozói felelősségének tudatá­ban hangoztatta ezeket a vádakat. — Farkas István képviselő ur azt állította, hogy az állam hibája az, hogy ilyen puccsok létrejönnek. Ugy tüntette fel a dolgot, mintha a rendőrség bizonyos puccsokat készítene el és azokat raktárban tartja és amikor szüksége van rá, azokat leleplezi. Vagy azért, hogy a bal­oldalt kompromittálja, vagy pedig azért, hogy a külföldnek egy jobboldali puccs elnyomásá­val szívességet tegyen. Azt hiszem, hogy a képviselő urak a minisztereket, a rendőrséget, a kormányt, a belügyminisztert sokkal rava­szabbaknak tételezik fel, mint amilyenek valóban. Kijelentettem, hogy csak becsülettel szeretnék távozni, becsületemet felteszem arra, hogy min­den körülmények közt megtegyem, amit lelki­ismeretem mond. A jelen ügyben is arról van szó, hogy vaj]on éles támadások alatt folytas­sam-e azt a munkát, amelyet kitűztem magam elé, hogy ebben az országban rend és kon­szolidáció legyen. Ennek a munkámnak lánca ez a mostani is, igy fogok továbbra is csele­kedni. (Éljenzés és taps a kormánypárton). Rassay vádjai a belügyminiszter ellen. Rassay Károly a titkos társulatokról beszél. Kérdezi a belügyminisztertől, hogy vájjon min­den titkos társaságtól független-e vagy nem. (A belügyminiszter igent int a fejével.) Rassay ezt örömmel veszi tudomásul, azonban felhívja a belügyminiszter figyelmét arra, hogy a fő­kapitányságon egy alantasa, Andrika nincsen ezen a véleményen. Megemlékezik a Kovács­testvérekről, akiket annakidején letartóztattak, majd ismét szabadlábra helyeztek. Kijelentette, hogy a Kovács-testvéreket Andréka egy vallo­mása alapján helyezték szabadlábra. Felolvassa azt a vallomást, melyben Andréka azt mondja, hogy miután a nvomozás folytán megállapítást nyert, hogy a Kovács-testvérek irredenta cé­lokra gyűjtöttek pénzt és miután azt két ke­resztény-szövetség hazafias és nemzeti szem­pontokból nem kifogásolta, nem kifogásolta a miniszter sem. Kérdi, mit szól hozzá a belügy­miniszter? Ha Treuga Dei van, akkor annak feltétele, hogy gondoskodjanak arról, hogy azokon a polcokon, melyekről a társadalom békéjét védik, olyan emberek álljanak, akik mulasztásokkal ezt a békét nem veszélyeztetik. Rakovszky Iván: Tekintettel arra, hogy Rassay Károly sulyo3 vádakat hangoztat, arra kéri, hogy adja át neki a jegyzökönyvet, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen. Rassay hivatkozik arra, hogy a miniszter az iratokat az ügyészségen és a törvényszéken is megtalálhatja Rassay felszólalása után az elnök az ülést berekeszti, napirendi indítványt tesz és java­solja, hogy holnap délelőtt 10 órakor tartsenak ülést, amelynek napirendjén az Ulain-ügy tár­gyalása és a földbirtoknovella javaslata szere­peljenek. Olasz-spanyol szövetség. Itteni politikai körökben ugy tudják, hogy Alfonz spanyol király olaszországi látogatása idején Primo de Rivera tábornok, a spanyol diktátor és Mussolini miniszterelnök tárgyaltak Olaszország és Spanyolország közeledése érde­kében. A tárgyalás alapja az 1887-ben kötött olasz-spanyol szerződés volt. Ez a szerződés annak idején azt célozta, hogy Spanyolország is belépjen a hármasszövetségbe. A mostani tárgyalás ugyan inkább gazdasági jellegű, azon­ban Párisban ugy tudják, hogy az olasz-spa­nyol politikai szövetség megalakítása is szóba került. Egyezkedés a kisebbségi jogokról Szerbia és Románia között. Bukarestből jelentik: Egy év óta húzódnak azok a tárgyalások, amelyeknek a célja az, hogy Buka­rest és Belgrád között a jugoszláv alattvalóknak Romániában és a román alattvalóknak Jugoszlá­viában a nemzeti kisebbségi jogai rendeztessenek. Mindkét kormány olyan merev magatartást tanú­sított a kölcsönös megegyezéssel szemben, hogy a tárgyalásokat meg kellett szakítani. Most azonban remélik, hogy megtörténik a meg­egyezés, mert egyrészről Pasics, másrészről Bratianu hajlandó a kisebbségi kérdésben a meg­egyezésre. Uj tárgyalás a német kormány alakítására. Stegerwald tegnap este 10 órakor Ebért biro­dalmi elnökhöz ment és tanácskozott vele a helyzetről. A tanácskozás eredményeképen, a ki­szivárgott hirek szerint, Stegerwald mégis haj­landónak mutatkozik, hogy tovább tárgyaljon a kabinet megalakításáról. A polgári pírtok veze­tői szerint talán mégis sikerül megalakítani a Stegervnld-kabinetet. Mi délelőtt eszmecsere lesz a pártok vezetőivel és StegerwUd meg­kísérli kormánylistájának végleges összeállítását. Éjlel jeleitik: Miután Stegerwald közölte a birodalmi elnökkel, hogy a kormányalakítási megbízást nem vállalhatja. Ebért elnök Marxot, a centrumpirt elnökét bízta meg a kabinet alakításával. Poroszországban megmarad a koalició. A német nemzetieknek az a törekvése, hogy Poroszországban polgári blokkot alakítsanak, megíiiusult. A demokraták már szerdán amellett foglaltak állást, hogy Poroszországban maradjon meg a nagy koalició. CsütörtöKöi pedig a porosz országgyűlés centrumpártja hozott hatá­rozatot, amely megállapítja, hogy nincs tárgyi ok arra, hogy a porosz kormányban változás álljon be. * A spsyeri munkásság szeretné kiverni a szeparatistákat. Speyerböl jelentik: Az itteni munkásság azt a kérdést intézte de Metz francia tábornokhoz, hogy legalább egy órára vonla vissza az ut­cákról a francia csapatokat. Ez alatt az idő alatt a lakosság „elintézhetné" dolgát a szepa­ratistákkal. De Metz tábornok a kérést kereken visszautasította. A lakosságnak a szeparitisták ellen való elkeseredése és gyűlölete már elérte a legnagyobb fokot. Csupán a francia katona­ság jelenléte tartja őnet vissza a leszámolástól. A Ruhr megszállás költségei, A jóvátételi bizottság a Rutir-kérdéssel a Stinnes és a ruhri nagyiparosokkal kötött meg­egyezés kapcsán foglalkozik. A Times szerint a szövetségesek a ruhri megszállás költségeit legnagyobb összegben ,230 millió aranymár­kában állapítják meg. A belga kormány enyhiteni akarja a Ruhr-megszálláit Párisban nagy érdeklődéssel várják a belga kormány állásfoglalását a jóvátételi bizottság által a pénteki ülésen napirendre tüzö t kérdé­sekben. Brüsszelből érkezett jelentések szerint a belga kormánynak kétségtelenül az a felfo­gása, hogy a passzív ellenál'ás megszűnése jelentősen megváltoztatta a ruhrvidéki helyzetet, vagyis az események visszazökkentek az 1923 január 11-ike előtti kerékvágásba. Ennek meg­felelően a búga kormány nyomatékosan köve­telni fogja a megszállás fokozatos enyhítését olyan módon, ahogy azt „a megszállás látha­tatlanná tétele" jelszóval szokták jellemezni. A belga kormány hangsúlyozni fogja hogy nem szándékozik a Ruhr-vidéket, mint Belgium biz­tonsága érdekében való zálogot kijátszani. Erre a belga kormány még most sem gondol, noha a trónörökös hazaérkezése után a helyzet fenye­getőbbnek látszik, mint azelőtt. Németországtól teljes lefegyverkezést kívánnak. A Times jelentése szerint a szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság britt képviselője a nagykövetek értekezlete határozatának megfelelő utasításokat kspott. A britt kormány a béke­szerződésnek a lefegyverkezésre vonatkozó teljes keresztülvitelét kívánja. A lipcsei Incidensek. A nagykövetek értekezlete csütörtök délelőtt összeült. Az értekezlet a lipcsei incidensekkel foglalkozott, ahol a szövetségközi ellenőrző bi­zottság egyik belga tisztjét és egy francia al­tisztjét a birodalmi véderő letartóztatta. Az ér­tekezlet az ügy vizsgálatát a legközelebbi idő­ben tartandó ülésén folytatja. Erélyes nyomozás az összes bombaügyekben. w'abb letartóztatások az éj folyamán. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A főkapi­tányságon rendkívüli eréllyel folyik tovább a bombaügyben a nyomozás. A rendőrségnek igen sok bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozólag, kogy kik követték el az erzsébet­városi bombamerényletet, kik vittek részt a tervezésben és kik hajtották végre. A főkapi­tányság már azt is tudja, hogy ki az az ember, aki a merényletet közvetlenül végrehajtotta és aki «z Erzsébetvárosi Kör dísztermébe be­csempészte a végzetes bombát. Ez az ember a rendőrség értesülése szerint jelenleg nem tartózkodik már Budapesten, külföldre szökött. A főkapitányság azonban megtett minden intéz­kedést, hogy ezt a külföldön tartózkodó merénylőt megfigyeltesse, esetleges szökését meggátolja s amint kétségtelenül bebizonyosodik, hogy ö a főbönös, amihez egyelőre még kétség fér, mód­jában lesz a főkapitányságnak, hogy a kiadatási eljárást megindítsa és azt sikeresen és sürgősen keresztül is vigye. A főkapitányságon egyébként csütörtökön fon­tos intézkedés történt egy lényeges kérdés tisz­tázására. Mint ismeretes,. a belgrádi hatóságok hónapokkal ezelőtt letartóztattak egy Balla Géza nevű fiatalembert, aki Budapestről került előbb S7erb megszállott területre, majd onnan a szerb fővárosba. Balla ott razJ vallotta, hogy ö volt az elkövetője az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerényletnek. Ez a hir annak idején fantasztikusnak tünt fel. Most azonban meg­állapították, hogy minden valószínűség szerint ennek a fiatalembernek tényleg volt szerepe a merényletben és ha nem is ö volt a közvetlen elkövetője, arról valóban nemcsak tudhatott, hanem a végrehajtásában is szerepet játszhatott. Az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet nyomozásával egyidejűleg a rendőrség kiter­jesztette a nyomozást az Athenaeumban történt rombolások ügyére is, amelyet szintén nagy apparátussal és nagy előkészületek után haj­tot'ak végre. Erre vonatkozólag újból előkerül­tek az összes iratok. A nyomozás vezetője át­tanulmányozta a régi jegyzőkönyveket és fel­jegyzéseket és megkezdte ezeknek az iratoknak revízióját. Az athenaeumi rombolás ügyében csütörtök folyamán egy előállítás is történt. Gyallay Mihály volt tanárt, az időközben meg­szűnt Hazánk cimü ébredőlap volt szerkesz­tőjét hallgatták ki az athenaeumi rombolásra vonatkozólag. Gyallay kihallgatását csütörtök délben kezdték meg. A kihallgatás valószínűleg hosszabb ideig eltart és lehetséges, hogy a késő esti órákban derül ki, hogy volt-e tényleg va­lami köze a romboláshoz. A detektiveknek rengeteg munkájuk van, aménnyiben tömegesen történnek személyes je­lentkezések s levélbeli információk érkeznek, amelyeknek egytöl-egyig utána járnak a detek­tívek. Chriaszti József kőmüvespallér lakását újból felkutatták és egy elrejtett zugban egy doboz nagyobb mennyiségű ekrazitot találtak. Az ekrazitot bevitték a főkapitányságra, ahol a robbanási szakértők megállapították, hogy az ugyanolyan gyártmányú, mint amilyent Vargha lakásán találtak s amilyent a Reviczky- és a Koháry-utcai merényletek alkalmával felhasz­náltak. A főkapitányságon ujabb előállítások történtek. Előállították Pálfy József egyetemi hallgatót, Vargha Lajos munkásbiztositási és Czakl belügyminiszteri dijnokot, akik állítólag szintén közelebbi felvilágosítást adhatnak a bombamerényletről. A rendőrség valószínűleg pénteken ad ki hivatalos jelentést az ujabb letartóztatásokról és az Ugy váratlan fordula­táról. A bombaügynek egyébként ujabb eseménye is van, A francia követség ismét kapott két fenyegető levelet, amelyeket a követség egyik tisztviselője át is adott a rendőrségnek. Az egyik levél géppel van írva és aláírásként a hírhedt „101-es bizottság* szerepel. A levélben arról van szó, hogy vannak még elszánt magyarok, akik meg fogiák ismételni a merényletet és ad­dig a francia követség ne érezze magát biz­tonságban, amig vissza nem kapjuk az elsza­kított országrészeket. A másik levelet elferdített

Next

/
Thumbnails
Contents