Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-29 / 272. szám

Szeged, 1923 november 25. SZEQED 159 Bölcs Náthán. Voilá un homme! — mondotta Napoleon egy­szer, amikor Goethét olvasta két csata között a csöndben és róla beszélt egy generálisnak, aki a császár szavait figyelte. És Heraer, a költő is ezt a mondatot mondotta: Es war ein Mann ! — és ezt a kamezi Lessingre értette. Lessing : egy ember. És valahogy csupa nagy betűvel kellene ezt leirni és a csodálat akcentusán kimondani. És el kell itt nézni — egy percre csak —, hogy ez a kamezi kalvinista lelkész gyermeke költő volt — elsősorban poéta — és kritikus volt, és dramaturg volt, sőt filozóf volt és esztéta volt. Ez a vándor ember, aki végigvándorolta az ösz­szes német mezőket és utakat, aki végigtanulta a százezer könyvü könyvtárak könyveit, aki végig­éhezte az összes színházak irodáit és végigvárta az összes elmúló időket és végre megírta kiálló eposzait: minden historikus és litteráris megállapí­táson át is a legemberibb ember, egy Voltaire a német talajon. És mégis a legköltöbb költő Les­sing : a legemberibb dráma szülője, a Nathan der Weise-c. A németek mondták régen, az ezerhétszáz­ből nyolcszázba hajló évek három poétájáról: Klopstrek — az unalmas, angolos, az ember­ben a hőst kereste; Wieland — a ledér, franciás, a gyengeséget és Lessing — a harmadik — az igazi embert kereste. Ez a világot csavargó kritikus és dramaturg, ez a nincstelen, névtelen újságíró, aki a Vossische Zeitung hasábjait irta, ez a megtűrt dramaturg, aki a matrózok városának — Hamburgnak — színhá­zában görnyedt a régi, rossz drámák fölött, a Lao­koont látta a római muzeum oszlopai között, anélkül, hogy valaha is látta volna a fórumos, pápás Rómát, — a" trójai :Laokoont látta, Agesandros, Polydoros és Athenodoros remekét, amelynél re­mekebb talán csak egy kőszobor van: a Michel Angeló Mózes-remeke. És ez a kijátszott és ki­semmizett olcsó könyvtáros, aki Frigyes királyi berlini könyvtárába vágyott és bekerült wölfenbütteli her­cegek ócska, elhagyott és poros könyves szobáiba, megírta azt az eposzi drámát döcögő jambusok­ban, amely után Schmidt Julián csak egy mondatot mondott: „Lessing a keresztényi szeretet apostola." Lessing, az ember-költő, a német litteratura első tragédiáját irta — a Miss Sarah Sampson-t és az első vígjátékát irta, a Minna von Barucheim-et — és mégis a legköltőibb költeményét a Bölcs Nathánt, „halála után felbontandó végrendeletnek" mondotta. Tudta, hogy a keresztényi szeretet és az ember­szeretet drámáját ő nem láthatja meg a színházak deszkáin, tudta és várta, hogy a Bölcs Náthán előadásaihoz Voltaire világának kell eljönnie és addig nem mondhatja el német színjátszó Náthán szavait a színpad deszkáin, mig a minden idők legcsodálatosabb forradalma, a Mirabeau, Marat és Danton forradalma, meg nem reszketteti az egész világot. És e nagyszerű költő, aki — sohasem hitte el magáról, hogy valaha poétának fogják mondani — a wölfenbütteli hercegek könyvtár­szobáiban hunyta le szemét és onnan kisérték ki kamerádjai a Halálországba, anélkül, hogy meg­látta volna valaha Nathánt, amikor a színházak poros deszkáin Szeladin szultánnak mondja a leg­bölcsebb mesét :• a három gyürü meséjét. Azóta egypárszor már tapsoltak Nathánnak és azóta kitörülhetetlenül benne van mindenki szivé­ben a Nathan der Weise. Még azoknak az apró diákoknak is, akiknek tudós professzoraik paran­csolták meg a „kötelező olvasmányt." Pedig Náthán csupán egy kalmár, egy szentvárosi, jeruzsálemi zsidó kalmár és a kalmárokról nem szokott jó véleményünk lenni és szivünkbe sem szoktuk őket szeretettel fogadni, amióta a Shakespeare Kalmárja, a Shylock hangja nagyon is a fülünkben van. Egy font hust kért a dogé előtt Shakespeare Shy­lockja, a mérlegét és a kést is látjuk és a szijjat 16, amin feni a kést a velencei kalmár és látjuk reszketni Antóniót, gyűlöljük Shylockot, Shakes­peare jó munkát végzett. A jeruzsálemi kalmár is kalmár, neki is van két serpenyős mérlegje, sőt aranyai is vannak és mégis milyen más kalmár, mint a velencei kalmár. Zsidó mind a kettő és kalmár mind a kettő. Náthán: ember, krisztusi ember, Shylock: sátán, mefisztó ördöge. Két kal­már: az egyik Cordélia, a másik: Goueril Cherbuliéz azt mondta a Bölcs Nathánra: chef d'oeuvre és mégis utána mondta: „A Bölcs Nát­hán, hogy a színpadon megállhasson, nagy erőket kivan." Bizonyos, hogy sok színjátszó álma ez a kalmár és bizonyos, hogy sok színjátszó megbu­kott e. szerepben. Nehéz a színpadon kihozni min­dent, talán ezért is került mostanában kellék­tárba a Bölcs Náthán díszlete és .most ez eposzi drámának uj lehetőségei nyíltak. Éppen jó időben, a legjobb időben támadt fel újra az elmúlhatatlan eposz, soha nem volt nagyobb szükség az ember­szeretet drámájára, mint ezekben az embergyülölet esztendőiben. És természetesen a mai idők uj színpada, a film gondolt arra, hogy ez a dráma, az izgalmakon kivül a legnagyobb agitátora a keresztényi szeretetnek. Cherbuliéz mondta, hogy nagy erőket kíván a Bölcs Náthán, ha meg akar állni a színpadon és most nem kisebb erő, mint Werner Krauss játszotta meg a jeruzsálemi kal­márt. Carl De Vogt-al és Muzsnay Bellával együtt olyan filmet játszik, amely százszor több a hétköz­napok színházainál és a vasárnapok moziainál. Mindenki tudja, hogy a film ma már nem egy­szerű mozi, hanem a legnagyobb beszélő. Még a könyveknél is könnyebben fogja meg sziveinket és könnyebben könnyezünk, mint kincses könyvek között. Köszönni és áldani kell — emberek, tár­saim — az emberszeretet filmjét, az embergyülölet napjaiban. Vér György. Senki sem jelentkezett a város lakásépítési akciójára. (A Szeged tudósítójától.) A város tanácsa, mint ismeretes, Balogh Károly tanácsnok elő­terjesztésére elvileg már régebben elhatározta, hogy fölhasználva a kedvezményes államkölcsönt, részt vesz a lakásépítési akcióban. A tanács nagyjából körvonalazta is a lakásépítés program­ját és kimondta, hogy költségkímélés szempont­jából nem uj épületeket építtet, hanem meg­levő városi házakra huzat emeleteket. A Pénz­intézeti Központ ugyanis az építkezési költségek hatvan százalékáig folyósítja csak a kedvezmé­nyes kölcsönöket és a tanácsnak az volt sz álláspontja, hogy az alapépítmény értéke föl­tétlenül meghaladja a magasabbra építendő ház teljes értékének negyven százalékát és így az építkezés minden költségét fedezheti a hat­van százalékos kölcsönbél. A városnak a lakásépítési akcióban való részvételét a tanács egyébként attól tette füg­gővé, hogy jelentkezik-e kellő számban olyan lakó, aki hajlandó az építendő lakására eső törlesztési összegeket megfizetni husz évi ingyen lakás ellenében. A tanács körülbelül négy héttel ezelőtt fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és a jelentkezők nyilvántartásával Balogh Károly tanácsnokot bizta meg. Szerdán fölkerestük Balogh Károlyt és megkérdeztük tőle, hogy eddig hányan je­lentkeztek. Balogh tanácsnok a következőket mondotta kérdésünkre: — Mindezideig egyetlen jelentkezés sem történt. Pedig állandóan panaszkodnak Szegeden az el­viselhetetlen lakásínség miatt. Mindenki termé­szeíesen azt szeretné, ha a város ingyen épít­tetne számára lakást. A várossal szemben ilyen kivánsággokkal állnak elő, de számtalanszor megtörténik, hogy magánosoknak súlyos millió­kat fizetnek lelépési díj címén, csakhogy lakás­hoz jussanak. Azzal nem törődnek, hogy az uj lakásrendelet értelmében másfél év múlva a háztulajdonosok visszanyerik szabad felmondási jogukat és igy azok, akik nehéz milliókért vá­sáiolták meg lakásukat, azt könnyen elveszthe­tik ismét. Ha résztvennének a város akciójában, elég kedvezményes lakbér ellenében legalább husz évig biztos lakásuk lenne. Számitásom szerint egy háromszobás lakás építése ötven millió koronába kerülne, tehát a lakónak évente kerekszámban három millió koronát kellene fi­zetnie, hogy az építési költséget husz év alatt letörlessze. Három millió korona vagyonos em­bernek még a mai viszonyok között sem sok egy háromszobás lakásért, mert hiszen ez az összeg meg sem közelíti a békebeli lakbérek valorizált értékét. A lakások fölszabadulása után pedig a lakbérek is valorizálódnak. Dehát az emberek hozzászoktak Szegeden ahhoz, hogy a város mindent ingyen adjon. A városnak azon­ban nem kötelessége a lakásépítés és igy az építési akcióban csak akkor vehet részt, ha kellő garanciát kap arra, hogy nem fizet rá túlsá­gosan. Végül Balogh tanácsnok kijelentette, hogy azért — bár eddig nem is jelentkezett senki —, még sem adja föl azt a reményét, hogy akik­nek pénzük van és lakásuk nincs, előbb utóbb még is csak jelentkeznek. •MWMMMAMMAMMMMAAMMAMMWMM Porosz katonatisztek agitációja a bécsi diákok közt. A Neues Wiener Journal jelenti: hogy Ros­bach főhadnagy, a sokat emlegetett német roham­csapat vezető, ezidőszerint Bécsben tartózkodik. Az összes bécsi harcos és diákalakulatok bizal­mas felszólítást kaptak, amelyben felkérik őket, hogy a menza akadémián jelenjenek meg és vegyenek részt a porosz katonatisztekkel való tanácskozásban. A tanácskozás anyaga a bajor és porosz minta után, osztrák rohamcsapatok alakítása. Tényleg néhány német katonatiszt érkezett Bécsbe, hogy tárgyalásokat folytasson az ottani diákszervezetekkel. A rendőrség nagy buzgalommal kutat a német katonatisztek tartóz­kodási helyei után, azonban azt, hogy Rosbach tényleg közöttük van-e, azt még nem tudták megállapítani. — A kalocsai érsekség. Mint ismeretes, a pápa Zichy Gyula gróf pécsi püspököt nevezte ki kalocsai érsekké. A püspök azonban annyira ragaszkodik egyházmegyéjéhez, hogy előzetes pápai engedéllyel lemondott a kalocsai érseki székről és lemondását Rómában tudomásul is vették. Most a legkomolyabb jelölt Roth Nán­dor veszprémi püspök, aki két hete Rómában időzik és nagyon valószínű, hogy a kalocsai érseki székbe őt fogják kinevezni. A pécsi kato­likus körökben egyébként nagy örömet keltett Zichy püspök elhatározása, amely szerint meg­marad a pécsi püspökség élén. — A dohányárak emelése. Az egyik kőnyomatos lap értesülése szerint a pénzügyi kormányzat december elsejével újból felemeli a dohány árát. Az emelés mér. téka 100—150 százalék. — A Meteor ologiai Intézet időprognózisa : Enyhe, csapadékos, ködös idő várható. Kedden Waldbauer—Kerpely (Endrényi). — Kevesen mennek papi pályára. A sze­gedi kerületi katolikus papság kedden Várhelyi József prelátus elnökletével ülést tartott a je­zsuiták székházában. Az ülésen belső ügyekkel foglalkoztak. Szóba került a papok uj nyugdij­alapjának megteremtése is, amennyiben a régi nyugdijalap Temesváron maradt és annak ki­adását a román hatóságok megtagadták. Meg­beszélték az esperesi kerületek uj beosztását, majd elhatározták, felhívják a vidéki plébáno­sokat arra, hogy a híveket buzdítsák a papi pályára való lépésre. Az utóbbi időben nagyon kevés a kispap, sőt — különösen a tanyákon — paphiány is mutatkozik. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a jövőben a városi papok mennek a tanyákra. — Kirabolták a Kárpáti Muzeumot. Pop­rádról irják, hogy az ottani Kárpáti Muzeum­ban a minap éjjel ismeretlen tettesek betörtek és elrabolták az összes arany és ezüst tárgya­kat, ékszereket és a muzeum legértékesebb anyagát. A muzeum 50 éves fennállása óta ez az első betörés. Az elrabolt tárgyak pénzben ki nem fejezhető értéket képviselnek. Bokor Judith mai gordonkaestje 8 órakor a filhar­monikus zenekar kíséretével. Jegyek Harmóniánál. Telefon: Igazg. 11-85. Körző Mozi Telefon: Pénztár 455. Csütörtökön, november hó 29-én Kacagó esték! zo ro És huru vnc Hamlet a hálószobában Vígjáték 5 felvonásban. — Egyidejűleg: Fatty, a 5 felvonásos burleszk attrakció. A női főszerepben: LILA LEE. Előadások 5, 7, 9 órakor. A terem kellemesen fűlve. Ne vegyen Írógépet gftgffi Wirth és üveges T^SEtS

Next

/
Thumbnails
Contents