Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-29 / 272. szám

Szeged, 1923 november 25. SZEQED 157 Megtörten vall a bombamerénylö. (vl Szeged budapesti tudósítójától.) Márffy József részletes vallomását a rendörségen azzal kezdte, hogy öt borzasztó módon félrevezették. Eddig — úgymond — azt hittem, hogy bizonyos emberek számára hasznos dolgot cselekszem, ha végrehajtom a merényleteket. Én mindig csak a Szózat cimü lapot olvastam és abban állandóan azzal befolyásoltak, hogy a külföldi kölcsön Magyarország romlását idézheti csak elő és ezért ugy láttam, hogy a kölcsönt nekem kell megakadályoznom. Éppen ezért követtem el a francia követség ellen a merényletet. Beismerem, hogy a bombái az én lakásomon készitették s azt én személyesen vittem el a Reviczky-utcai kapualjba. Amikor Márffy ilyen bűnbánó módon megkezdte vallomását, teljesen elérzékenyedve,szinte sirva folytatta: — Ma már tisztán láiom, hogy engem nagyon félrevezettek. Belátom, hogy a merényletekkel levezekelhetetlen bünt követtem el Magyarország ellen. Tudom, hogy nem ugy állnak a dolgok, mint ahogyan velem elhitették. Nagyon megbántam tettemet és kijelentem, hogy ha valaha kiszabadulok, szégyenletemben rögtön el fogom hagyni ezt az országot. Chriasti vallomásában elmondja, hogy ő Vargha Ferenclől szerezte az ekrazifot. Vargha nőismerősénél meg is találták az e'rejtett robbanó szert. Horváth Halas Lsjos vallomása során beismerte, hogy Ness Károllyal és Vargha Ferenccel együtt készitették Márffy lakásán azt a bombát, amelyet hárman helyeztek el a Koháryutcai fogház kapujában, vallomása szerint csak azétt, hogy sz Ébredőkről elhárítsák a bombaügy gyar.uját. — Azon a nyári éjszakán — vallotta —, amikor a bombát meggyújtottuk a Koháry-utcában, megelőzően hárman a főkapitányság elé vittük azt. Becsomagolva elrejtettük a Ferenc Józseftéren levő park egyik bokrában. Órák hosszat figyeltük a főkapitányságot. Az volt a terv. bogy a Zrinyi-utcai szénpincébe csusztatjuk be az ablakon keresztül a bombát a gyújtózsinór meggyújtása után. Azért a Zrinyi-utcai oldalon, mert tudtuk, hogy a központi ügyelet ezen a részen működik. A levegőbe akartuk röpíteni az éjszakai szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselők irodahelyiségeit. Ez a merénylet csupán azért nem sikerült, mert a főkapitánysági épületnek mind a négy sarka körül állandóan retidőrőrszemek sétáltak fel s alá. Sokáig vártunk arra, hogy akad majd alkalmas pillanat tervünk végrehajtására, de késő éjjelig sem tudtuk elhelyezni a bombát. Ekkor vittük a néptelen Koháry-ulcába, ahol el is helyeztük. Mint Horváth Halas Lajos vallomásából kiderült, annyira biztonságban érezték magukat, hogy a merénylet felfedezése után ott maradtak a helyszínen, sőt elvegyültek a kíváncsiskodók és az újságírók között és ők terjesztették azt a nézetet, hogy a merényletet bizonyára a kommunisták követték el. Adorján Gázát, aki már hét napja foglya á rendőrségnek, még nem hallgatták ki. A többi, különösen az Erzsébetvárosi kaszinó elleni bombarcerénylei ügyében folytatják a nyomozást s eredményt remélnek. Rakovszky belügyminiszter a következőket jelentette ki: Már i műit héten felhívtam a rendőrség figyelmét arra, hogy a hozzám beérkező jelentések szálai mind egyirányba vezetnek, a szálak mind a Márffy-társaság felé irányultak és hogy helyes irányban haladt a nyomozás, sz elért eredmények mulatják legjobban. Mikor a vallatások során azt kérdezték tőlük, mi indította őket a puccs-cselekmény elkövetésére, az volt a felelet, hogy a külföldi kölcsönt akarták meghiúsítani, hogy ezzel a kormánynak ártsanak. Az ilyen szövetkezésekkel szemben természetesen a legszigorúbban fogunk eljárni. Példát akarunk szolgáltatni arra, hogy többé ilyen bűncselekményre szervezkedések ne lehessenek. Nem azért történt Ulain letartóztatása, hogy akár a szocialistáknak, akár más ellenzéki pártoknak kedvezzen a kormány, hanem azért, mert az állam érdekei ugy kívánják. Érdekes, hogy a fajvédő lapok mind fölháborodva utasítják el maguktól azt a föltevést, mintha a merényleteket helyeselnék, vagy valaha is helyeselték volna s nagy fölényeskedéssel csak az elien tiltakoznak, mintha az Ébredőknek, vagy a fajvédőknek akár legtávolabbról bármi kis része lett volna az elkövetett merényletek pártolásában. akik minden pártszemponttól függetlenül ugy óhajtották összeállítani a központi választmányt, hogy abbsn minden párt megfelelő képviselethez jusson. Ezen a szavazó listán, amely legjobban hasonlított a tanács hivatalos listájához, a következő nevek szerepeltek: Bokor Adolf, dr. Cserő Ede, Homor István, dr. Jedlicska Béla, Korom Mihály, dr. Kószó István, dr. Kovács József, Lantos Béla, Wimmer Fülöp, OStovay Károly, Ördög Vince, dr. Papp Róbert, Reinigar Jakab, Rózsa Béla, Tascíiler Endre, dr. Tonelli Sándor, dr. Tóth Imre, dr. Turóczy Mihály, dr. Ujj József, Várhelyi József, Vetró Sándor, dr. Végman Ferenc, dr. Biedl Samu, Hoffer Jenő, Holtzer Aladár és dr. Szivessy Lehel. Ez a három lista került a közgyűlésen forgalomba, de alig volt olyan városatya, aki változatlanul szavazott volna valamelyikkel, igy ahány szavazólap kikerült az urnából, az mind másféle volt, ami a szavazatok összeszámolását rendkívül megnehezítette. A polgármester négy óra után nyitotta meg a közgyűlést. A városi hivatalos mult havi működéséről szóló jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vették. Két miniszteri leirat rövid ismertetése után a tenácsi előterjesztések tárgyalását kezdték meg. Az árvaszéki elnök előterjesztésére hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a gyámpénztári letétként kezelt árvapénzeket heti egy százelékos kamatoztatás mellett a Csongrádi Takarékpénztárba helyezze el a gyámpénztár. Az árvaszék elnöke a gyámpénztár mult évi mérlegét és zárszámadását is beterjesztette, illetve utalt rá, hogy azt a számvevőség átvizsgálta és rendben találta. Ezután a központi választmány tagjainak megválasztása következett. Taschler Endre főjegyző bejelentette a közgyűlésnek, hogy a régi választmány tagjainak mandáiuma december Az uj központi választmány. (A Szeged tudósítójától.) Elég nagy érdeklődés mellett folyt le a város novemberi közgyűlése, amelynek tárgysorozata szürke volt ugyan, de azért néhány szürkének vélt pont körül egészen élénk vita tám?dt. Az érdeklődést az okozta, hogy a közgyűlés tárgysorozatának hatodik pontjaként a Központi Választmány tagjainak megválasztása szerepeit. Ez a választás pedig politikai természetű és a politika minden más közügynél jobban érdekli az embereket — egyiket párt-, a másikat felekezeti szempontból. A bizottsági tagok sagyrésze jóval a közgyűlés kezdetét jelentő négy óra előtt megjelent a közgyűlési teremben, ahol a pártkortesek szorgalmasan osztogatták a pártíistákat. Ilyen pártlista több is került forgalomba. A tanács listáján, az úgynevezett hivatalos listán s központi választmány régi tagjai szerepeltek, még pfdig a következők: Bokor Adolf, dr. Cserő Ede, Csonka Ferenc, Homor István, dr. Jedlicska Bél.-, Korom Mihály, dr. Kószó István, dr. Kovács József, Lantos Béla, dr. Lippai György, Oitovay Károly, Ötdög Vince, dr. Pap Róbert, Rsiniger Jakab, Szarvady Lajos, Taschler Endre, dr. Tóth Imre, dr. Török Béla, dr. Turóczy Mihály, dr. Ujj József, Várhslyi József, Vetró Sándor, dr. Végman Ferenc és Vékes Bertalan. Külön listát állítottak össze a kurzus hivei és listájukon a következő nevek szerepeltek: Bruckner Ede, dr. Dobay Gyula, Gárgyán Imre, dr. Gerle Imre, Homor István, Hutter Károly, dr. Kovács József, Korom Mihály, dr. Kószó István, Körmendy Mátyás. Ördög Vince, Pálfy Dániel, dr. Söreghy Mátyás, Scbütz István, Síécsi István, dr. Széli Gyula, Taschler Endre, dr. Tóth Imre, dr. Török Béla, dr. Turóczy Mihály, dr. Ujj József, Várhelyi József, dr. Végman Ferenc és Vetró Sándor. Volt uj harmadik lista is, azoknak a listája, utolsó napján lejár és a választói rendelet éríelmében az uj tagok megválasztása a közgyűlés feladata. Titkos szavazással 24 rendes és két póttagot kell választani, akiknek a mandátuma három évre szól. A polgármester a szavazás vezetésére Szendrey Jenő tanácsnokot kérte fel, majd elrendelte a szavazást és annak lezárásáig felfüggesztette a közgyűlést. Dr. Pává Ferenc, a szavazatszedő bizottság jegyzője egyenkint szólította az urnához a városatyádat és amikor az utolsó szavazólapot is leadták, a polgármester ismét megnyitotta a közgyűlést, bejelentvén, hogy a szavazatok összeszámolásáig tovább tárgyalják a tárgysorozatot. A tárgysorozat következő pontja a marostői bérföldek bérleti szerződésének módosítására vonatkozó tanácsi előterjesztés volt. Ördögh Lajos tb. tanácsnok, az ügy előadója elmondotta, hogy a tanács a gazdasági bizottság javaslatára a bérleti szerződés néhány pontját módosította. Kéri a módosítások elfogadását. Ottovay Károly szólalt fel elsőnek. Indítványozza, hogy a közgyűlés ne módosítsa a szerződésnek azt a pontját, amely eltiltja a bérlőket attól, hogy a bérletükön lévő gyümölcsfákat a bérleti idő utolsó öt esztendejében kivágják. A gyümö'csfák kipusztítása nemcsak vandalizmus, hanem a nemzeti vagyon pusztítása is. Ha a város arra kötelezné a bérlőket, hogy bérletükön meghatározott számú gyümölcsfát ültessenek, néhány év múlva legalább olyan gyümölcstermés lenne Szegeden, hogy a gyümölcsexportban felvehetné Kecskeméttel is a versenyt. Bokor Pál polgármesterhelyettes válaszolt Ottovay Károly felszólalására. Vé emény? szerint abban az esetben, ha Oitovay Károly indítványát elfogadná a közgyűlés, a városi földek uj bérlői jogosulatlan haszonhoz jutnának a régi bérlők rovására. Mert a gyümölcsfa is, mint minden más beruházás, a régi bérlő munkájának az eredménye, ha léhát a szerződés értelmében a bérlet lejária után azt nem vihetné magával, az uj bérlő minden munka és ellenérték nélkül kapná meg a gyümölcsfákat. Dr. Kormányos Benő a városi bérföldekkel folytatott üzérkedésre hívja fel a tanács figyelmét. Szerinte nem elég az, ha a bérletátruházást neheziti meg és teszi a tanács határozatától függővé a szerződés, szükséges, hogy a bérlethasználatot szigorúan ellenőrizze rf- város hatósága. Megtörténik nagyon sokszor, hogy a tulajdonképeni bérlő minden átruházási eljárás nélkül idegen embernek adja albérletbea város földjét. Indítványozza, hogy ennek a visszaélésnek, amely földuzsorára vezet, a megakadályozására alkalmas szakaszt iktasson a közgyűlés a szerződésbe. Kormányos Benő felszólalására a polgármester válaszolt. Véleménye szerint gyakorlati haszna nem lenne annak, ha a szerződésbe valami tiltó rendelkezést iktatnának, mert ezt a rendelkezést minden bérlő könnyen kijátszhatná. A tanács már foglalkozott egyébként a felvetett kérdéssel és elhatározta, hogy az aratás, a kukoricatörés és a szüret idején meglepő helyszíni vizsgálatokat tart a városi bérföldeken és igy állapítja meg, vájjon az arat-e a bérföldön, aki azt kibérelte a várostól. A tanács hozzájárulása, vagy tudta nélkül átruházott bérleteket pedig a szerződés alapján visszavonják. Dr. Kormányos Benő megnyugvással vette tudomásul a polgármester kijelentését. Dr. Tóth Imre felszólalása után a közgyűlés elfogadta a tanács előterjesztését. Néhány kisebb ügy következett, majd Rack Lipót tanácsnok a város mult évi zárszámadását terjesztette elő, amelyről a Szeged annakidején részletesen beszámolt. A zárszámadást hozzászólás nélkül vette tudomásul a közgyűlés. Ismét kisebb ügyekre került a sor. Egymás után fogadta el a közgyűlés a tanács előterjesztéseit, többek között hozzájárult Apró bácsinak, a városháza öreg házmesterének nyugdíjazásához is. Nagyobb vita kerekedett azonban a vasutasok sportegyesületének kérelme fölött. A vasutasok, mint ismeretes, sporttelep céljaira öt hold átengedését kérték a várostól a rókusi közlegelőből. A tanács bizottsági szemle alapján ugy határozott, hogy a közgyűlésnek egy százhúsz méler széles és százhetven méter hosszú terület átengedését javasolja. A közgyűlés három pártra szakadt. Az egyik párt, amelynek hivatalos szónoka Kormányos Benő volt, a sportegyesület eredeti kérelmének