Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-21 / 265. szám

Szeged, 1923 november 144, SZEQBD I ia követség elleni bombamerénylet. (A Szeged budapesti tudósítójának jelentése) Tegnap ^'öbb embert előállítottak a főkapitányságra, akiknek nevei már igen sokszor szerepellek bombamerénylettel kapcsolatos ügyekben. Andréka Károly főkapitányhelyetíes intézkedésére előáliitották még Kovács Tibori, Árpádot, Tivadart és Lajost. Nyomban a főkapitányhelyettes szobájába vedelték őket, aho! a kihallgatás megkezdődött. A Kovács testvérek a leghatározottabban tagadták, hogy bármilyen részük is lenne a bombamerényletben. Azonban fontos adatok merültek fel ellenük, hogy ezek alapján nekik okvetlenül tudniok kellett a bombamerénylet előkészítéséről. A rendőrség folytatja a kutatásait a merénylet ügyében és a röpcédulákat osztogató emberek kézrekeriiésevégett. Andréka a sajtótudósiték előtt kijelentette, hogy értékes és komoly adatok vannak a rendőrség kezében és csak rövid idő kérdése, hogy a bombamerénylet tettesei a rendőrség kezére kerüljenek. Ujabb előállifások iránt is történtek intézkedések. MMMMMMMIMM^^ Újból megválasztották a Seypel-kormányt. Bécsben az ujon összeült nemzetgyűlés kedden tartotta alakuló ülését. Elnökének Nikles keresztény szocialistát, Eldersch szociáldemokratát és Dinghoffer nagynémet képviselőt választották. A Ház megalakulásának megtörténte után az elnök közölte a kormány formálts lemondását. Az ülés rövid félbeszakítása után a főbizottság javaslata értelmében az eddigi kormányt valamennyi polgári képviselő szavazatával a szociáldemokraták szavazatai ellenében újból megválasztották. Seypel szövetségi kancellárnak azt a kijelentését, hogy a kormány elfogadja a választást, a többségi párt viharos tetszéssel és éljenzéssel fogadták. A szociáldemokraták ezután javaslatot terjesztettek be, amely azt kívánja, hogy az osztrák köztársaság fordítson 10 milliárd koronát az ínséget szenvedő Németország céljaira. MÍMMNWM«MÍMII^^ Rablótámadás az erdélyi olasz misszió ellen. A Newyork World ludósi.ó|a a következőket táviratozza lapjának: Fiumei jelentés szerint a Romániába küldött olasz misszió több tagját Erdélyben rablók támadták meg. Gigante százados, a volt fiumei polgármester és egy másik tiszt megsebesült. A római hadügyminisztérium eddig még nem adott részletesebb adatokat. Az olasz missziónak egyébként az volt a feladata, hogy felkutassa az esetleg még Romániában levő olasz hadifoglyokat. Hivatalos jelentés szerint a rablótámadás tekintetében, amelynek sebesültje is van, a bukaresti olasz követ nyomban felszólalt az ottani illetékes hatóságnál. Duka külügyminiszter a követtel szemben kijejezte sajnálkozását az eseményen. MNWMMMMMMWII^^ Az adók kérdése a Kereskedők Szövetségében. (A Szeged tudósítójától.) Kedden délután 6 > órakor a Kereskedők Szövetsége nagy tanácsülést tartott a Lloyd-Társulat nagytermében. A gyűlésnek legfontosabb tárgya a társulati adó ismertetése volt. A szép számban összegyűlt kereskedők előtt bástyái Holtzer Tivadar nyitotta meg az ülést. Bevezető szava'btm ismertette azt az értekezletet, amelyet Andor államtitkár jelenlétében vasárnap taitottak meg a hatósági munkaközvetítőben. Fokozott figyelemre hivta fel a kereskedők figyelmét a tanoncnevelés terén, mert nem szabad kipusztulni engedni teljesen a kereskedőtanoncokat. Fölhívta még a szövetség tagjait, hogy tartsanak szororabb nexust a munkaközvetítővel. Ottovay Károly vázolta a mai „tanonchelyzete t". Jobb családból nem adnak gyermekeket tanoncoknak. A tanoncok megmentésére egyetlen mód van: a kereskedőtanonc-internátus felállítása, állami támogatással. Körmendy Mátyás indítványára a gyűlés kimondta, bogy az iparostanoncotthon kibővítésé• hez hozzá Jognak járulni a kereskedők is és igy el tudják majd helyezni a Kereskedőtanonc^ kat is. Dr. Kertész Béla tartotta meg ezután előadását. Bevezető szavaiban elmondotta, hogy Kállay pénzügyminiszter egyszerű uj adórendszert ígért és ma ott twlunk, hogy az uj adók olyan komplikáltak, hogy mindegyikről külön előadást kell tartani. A társulati adó alá esnek a részvénytársaságokon kivül a közkereseti társaságok, a betéti társaságok és az alkalmi egyesülések is. Az adó megkonstruálása kétségtelenül félreértésen alapult, mert a közkereseti társaságok a legritkább esetben jelentenek tőkekoncentrációt. Rendszerint az egyik fél tőkét ad, a másik pedig a munkáját adja. A pénzügyigazgatóságok ki fogják kutatni azokat a társaságokat is, amelyek csak egyéni alakulások ás nincsenek bejegyezve. Ezeknek is kell fizetni a társulati adót. Az alkalmi egyesüléseket is érzékenyt t sújtja ez az adó. Az adókötelezettség a társaságok létesülésélöl kezdődik. A kivetés 12 hónapra történik. Az adóalap pedig az előző év nyeresége. Az adóalap megállapításánál a iendelet szerint a mérleg egyenlegéből kell kiindulni. Az sdóvallomáshoz be kell csatolni a mérleget is, mert ennek alapján állapítja meg a pénzügyigazgalóság a társulati adót. Igy tehát kélféle mérleg fog keletkezni: az adómérleg is az a mérleg, amit a kereskedő saját számára fog elkészíteni. A pénzügyigazgatóság állapítja meg azután az esetleges „hibákat". Mérleget készíteni most, szinte lehetetlen. Homokra nem lehet építeni és ez a homok a magyar korona. A mérleg csaís akkor íudné reprezentálni az üzletével, ha a korona stabil lenne. A látszólagos nyereséget nem adóztatják meg. Veszteségnek csak az előző év veszteségét lehet levonni, a vagyonváltsSgot pedig nem lehet veszteségnek föltüntetni. Ezután az adómentes tételeket ismertelte Kertész Béla. A karbantartási költségek adómentesek, az uj beszerzés azonban adóköteles. Úgyszintén adóköteles a törzsvagyon gyarapítására fordiiott össszeg, valamint, ha az üzletben a tulajdonos fia is alkalmazott, ennek keresete is adóköteles, mert nem számítható a közönséges alkalmazottakhoz. Adómentesek a nyugdíjra fordított összegek, a segélyek és ajándékok. A kétes követelések is adómentesek. Az értékpapírok felvehetők a mérlegbe, akkor, ha azok már az előző évben is a kereskedő tulajdonában voltak, még pedig a jelenlegi árfolyamon. A közben szerzett részvények beszerzési áron vehetők fel. A valutákat is föl lehet venni a mérlegbe. A leltárba azt lehet fölvenni, ami az eiöző év végén állott. A társulati adó kulcsáról beszélt ezután Kertész Béla. A részvénytársaságoknál magasabb a kulcs, mint a közkereseti társaságoknál. Pótadókra a városi hatóság tart számot, minden valószínűség szerint ilyenek is lesznek. A bevallási ivekhez különböző mellékleteket kell csatolni. A mérleget, a nyereség-, vesztesigszámlát, az igazgatóság jelentését és a költségszámlát. Ha nincs kettős könyvvitel a kereskedőnél, akkor a mellékletek helyett részletesen ki kell mindent fejteni. — De ezt nem Jogadják el — hangzottak közbeszólások. — El kell fogadni — válaszolta dr. Kertész Béla. Az adókat fizetési meghagyás utján vetik ki. Felebbezni természetesen lehet. A törvény különben há ornféle bűnesetet á lapít meg: az adócsalást, a jövedéki kihágást és az egyszerű szabálytalanságot. D;. Landesbere Jenő ezulán néhány szóval beszámolt az építkezés okairól, majd a kereseti adó sérelmes kivetését ismertette dr. Kertész Béla. Teljesen tájékozatlanul vetették ki a legtöbb helyen az adót. Sokszor 50 százalékos bírságot vetnek ki jogtalanul, ezeket természetesen meg kell felebbezni. Határozati javaslatot fogadott el ezután a nagygyűlés, amelyben a Kereskedők Szövetsége erélyesen tiltakozik a tájékozatlan kereseti adókivetés ellen. A határozati javaslatot megküldik a pénzügyigazgatónak, aki minden bizonnyal orvosolni fogja eieket a szemmel látható sérelmeket. Egy évi börtönre ítélték Dudás rendőrtisztet. (A Szeged tudósítójától.) Emlékezetes még az a közeli Csongrádon nagy port fölvert eset, amelynek hőse Dudás István rendőrtiszt, aki az elmúlt év december 17-éről 18-ára virradó éjszakán kocsmai összeszólalkozás közben szolgálati revolverével agyonlőtte a „Magyar Világ"-szálloda előtt Gyovai-Bodák Lajos földmivest. "Az ügyészség szándékos emberöles büntette miatt vádat emelt Dudás rendőrtiszt ellen, öt hónapi vizsgálati fogság után, junius 16-án tartotta meg ebben az ügyben a szegedi törvényszék Pókay-tanácsa a fötárgyalást, amely alkalommal Dudást fölmentette a vád alól és azonnal szabadlábra helyezte, mivel a jogos védelmet állapította meg. Az ügy felebbezés folytán a táblára került, ahol a Ringhoffer-tanács kedd délelőttre tűzte ki a felebbviteli tárgyalást. A délelőtti tárgyaláson dr. Szenttamási előadó ismertette a főtárgyalás anyagát. Dudás István a főtárgyaláson beilrterte a cselekmény elkövetését, azonban hangoztatta, hogy jogos védelemből használta fegyverét. Majd részletesen előadta a véres esetet. December 17-én mulatság volt a csongrádi Kaszniczki-féle vendéglőben, ahová ő már „spiccesen" ment be. Nézte a táncolókat, majd oda jött hozzá Kispataki János és meglökte. Ezután bement a söntésbe, beszélgetni kezdett Gyovaival. Újból hozzálépett Kispataki és megint kötekedni kezdett vele. Erre igazoltatni akarta, de Kispataki nem igazolta magát, Gyovai-Bodák, aki az előbbinek jóbarátja volt, megtagadta a jócimbora megnevezését. O a községházára ment ezután rendőrökért. Mire a vendéglőbe visszatért, már sem Gyovait, sem Kispatakit nem találta ott. A Magyar Király-szálloda előtt utolérte őket két rendőrével, akiknek azt parancsolta, hogy vigyék be a két embert a községházára. Erre a két barát reárohant, kardját kicsavarták kezéből és ő a földre esett. Revolvert rántott s anélkül, hogy célzott volna, elsütötte revolverét. Ezután elvesztette eszméletét és csak később tudta meg, hogy Gyovait találta a golyó, aki meg is halt. Szenttamási előadó ezután ismerteti a főtárgyaláson tett tanúvallomásokat. Kispataki azt vallotta, hogy Dudás ment neki a táncteremben, nem pedig ő Dudásnak. A söntésben is Dudás kezdte a kötekedést, sőt már ott revolvert fogott reá. A Magyar Király-szálloda előtt pedig Dudás kardot rántott és rájuk kiáltott: — Állj! Micsoda piszkos banda ez ? Mars befelél Ekkor kezdődött a verekedés, amelynek mindjárt a kezdetén Dudás lelőtte Gyovai-Bodákot. A többi tanú vallomásának ismertetése következett, azonban ezeket a vallomásokat nem tartotta számbavehetőnek a törvényszék, mivel egészen elfogult emberek adták azokat elő. A tanúvallomások után Szenttamási előadó a törvényszék ítéletét ismertette részletesen, amely Dudás beszámithatóságát kizártnak tartja, a jogos védelmet megállapítja és felmenti őt a vád alól. Dr. Boros főügyész tartotta meg ezután vádbeszédét, amelyben szándékos emberölés bűntettével vádolja meg Dudás Istvánt. Dr. Eisner Manó védő ezzel szemben nagy koncepciójú beszédében hangoztatta a jogos védelem fennforgását és felmentő ítéletet kért a táblától is. A délutáni tárgyaláson 4 órakor hirdette ki az ítéletet dr. Ringhoffer táblai tanácselnök. A tábla bűnösnek mondotta ki Dudás István rendőrtisztet erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében és az enyhítő szakaszok alkalmazásával egy évi börtönre és három évi hivatalvesztésre ítélte. A börtönbüntetésből öt hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy Dudás jogtalanul igazoltatta Kispatakit és miután először ő támadott, a jogos védelem esete nem foroghatott fent, csupán az erős felindulás. Az ügyész a minősítés és az enyhítő szakaszok miatt, a védő pedig a jogos védelem meg nem állapítása miatt semmisegi okot jelentettek be. A védő szerint a legrosszabb esetben csupán halált okozó testi sértés bűntettében lehetett volna bűnösnek kimondani a vádlottat. A semmiségi paaawok miatt az ügy a Kúria elé kerül.