Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-17 / 236. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 október 17. munkaerő és érték van elszórva pártokon kivül a parlamentben. Örömmel hívja fel ezeket a képviselő társait, hogy A:<5 vesse* Bethlen István gróf miniszterelnököt. A legnagyobb melegséggel láiji és várja a nemzeti polgári párt táborában azokat, akik ővelük akarnak a miniszterelnöknek és a kormányzatnak támogatására sietni. He nrichet a jelenlévő* hosszantartó ovációban részesítették. Dr. Nagy Miklós felszólalása után az értekezlet véget ért. A kormánypárt Gömbös-párti tagjai. A kormánypárt kedden délelőtti értekezletére felvonult az a kis csoport is, amelynek tagjai a fajvédelmi csoport előőrsei. A csoport egyik tagja a következőket mondotta: — Még nem látjuk elérkezettnek azt az időt, hogy aktivitásba lépjünk s arra sem, hogy kilépjünk a kormány pár ból. Dobjanak ki minket, ha akarnak. Mi a fajvédőknek nagyobb szolgálatot teszünk, ha benn a'pártban képviseljük politikájukat, mint akkor, ha kilépünk és nyiltan is csatlakozunk hozzájuk. Bjvárjuk, mig a kormánypártnak 75 százalék nagybirtokos többsége kísérletet tesz majd a földreformnovella megnv l.álábára, amely a nemzetgyűlés összeülése . ut egeszen bizonyosan várható és novemberUn majd fellétlenül szakadásra kell, bogy kerüljön a sor Nagyatádi és a kormánypart nagybirtokos többsége között s akkor mi majd nagyatádi Siabó Istvánnal és hiveivel együtt vonulhatunk át a fajvédők táborába. Az alsópapság helyzetének javítása. Az egységes párt mai értekezletén az alsópapság anyagi helyzetének javításáról is szó volt. Az akópapság fizetesrendezési ügyében Almássy László alelnök örömmel állapítja meg, hogy a párt ezirányu kezdeményezését már eddig is szép eredmény kisérte. A kultuszkormány a kongruatanács által az alsópapság javadalmazását már rendezte a katolikus vallásalapból, amennyiben városi lelkészek javadalmazását 50 métermázsa, falusi lelkészekét és theologiai tanárokét 40 métermázsa, segédlelkészek javadalmazását pedig 25 métermázsa gabona értékére egészítette ki. Továbbá a hitoktatóknak és a hittantanároknak az állami fizetési osztályok 8. és 9. csoportjába való beosztására is határozatot hoztak. A proestáns lelkészek javadalmazásának rendezésére a párt bizottsága megbizta Barabás Samu képviselőt, hogy hasonló értelmű javaslatot dolgozzon ki az 1898. évi 14., az 1919. évi 13. és az 1913. évi 38. t.-cikkek alapján. A kormánypárt egy kurzuslap ellen. A kormánypárt keddi földreformérekezletének befejezése után dr. Rácz János emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy A Nép nép cimü lop legutóbbi számában olyan forradalmi és'Jázitó hangot ütött meg, omely tovább nem tűrhető sem a kormány, sem a párt részéről. Kéri a párívezetőséget, hogy a párt nevében hasson oda, hogy a kormány ezzel a hanggal szemben erélyes intézkedéseket tegyen. Ezenkvül iadiiványozza, hogy Bethlen István gróf szolnoki beszédet a part nyomassa ki, hogy a nép széles rétegeiben terjeszthessék. A párt Rácz János indítványát egyhangúlag elfogadta. Ezzel az értekezlet 8 óra utan veget ért. A aomorjai választás. A somorjai kerületben ma reggel 8 órakor kezdődött m*eg a választás. Az előzmények után meglehetősen erős harcra van kilátás. A kerület két jelöltje, Cserny Ferenc, a nem hivatalos egységes párti és Frühwirth Mátyás, aki az Ernst—Huszár-frakció programjával lép fel. A választási aktus délu án 5 óra tájban ert véget. A szavazás két jelöltre történt, még pedig Frühwirth Mátyás keresztényszocialista és dr. Cserny Ferenc nem hivatalos egységespárli jelöltre. Frühwirth Mátyásra 1418, Csernyre 330 esett és igy Frühwirth Mátyást 1088 szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé választották. A párisi eaj'ó Bethlen beszédéről. Az egész párisi saj;ó közli Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentéseit, melyek egy uj békés politika kezdésének szükségességét hangoztatják. Különösen a Gaulois, a Bappel, a Lanterne és a Radical foglalkoznak kimerítően a miniszterelnök kijelentéseivel. A L'Homme Libre .Magyarország feltámadása" címmel ismerteti Bethlen István gróf nyilatkozatait. A Népszövetség főtitkára Budapesten. A Népszövetség főtitkára, sir Erik Drummond címzetes nagykövet október második felében Budapestre érkezik. Kíséretében lesz monsignore Mantau politikai igazgató, aki a főiitkárság politikai osztályát vezeti. Mindketten a magyar viszonyokat fogják ittlétük alatt tanulmányozni. aruitn.tnt*Lii"n — nuiiai^irujuLi Venereás, dekadens zsidófejek . . . (A Szeged tudósítójától.) „Ady Endrét pellengérezik ki ismét a szegedi tintazsidók, ez a sorok között bujkáló és gyújtogató ghetló söpredék" ... „Ha csak valami piszkos zsidó ügyet tisztázni kell, mindjárt Adyval jönnek e ő ... mint most is az egyik metszőgyerek, értelmetlen bolondságokat firkál össze a kisajátított költőhöz irodalmi tolvajnyelvén és héber hangszereit felajazza" ... „ Venereás, dekadens zsidófejekről van szó, megszálkásodoit zsidó idegekről" ... Itt nincs derékontörés, nincs behódoló gyávaság, de van egy mondani valónk a zsidó ügynököknek: Vissza a ghettóba I a dekadens zsidó koponyákkal..." Ezek a szép és lelket fölemelő, valóban irodalmi magyar nyelven megkonstruált sorok jelentek meg 1923 jmuár 30 án a szegedi intranzigens orgánun hasábjain, amelyet akkor az a bizonyos Kelemen Andor ur szerkesztett, akit nem hajrázó tömegek vittek ki sranykocsin a város falai közül, hanem a szegedi államrendőrség ültette fel a vonatra egy szép tavaszi éjszakán. Az intranzigens orgánum ezzel a nemesen disztingvált hangú cikkecskével akart válaszolni Pór Tibor hírlapíró Előre cimü versére, amelvet Pór Ady Endre halálának negyedik évfordu'ójára irt és amely a Hétfői Rendkívüli UjságO&n jelent meg. Pór-Bauer Tibor sajtó u ján elkövetett rágalmazás és becsületsértés ctmén tett följelentést Lukács Károly, a Szegedi Uj Nemzedék munkatársa ellen, mert a cikkecske alatt a „cs* jelzés állott, ami köztudomás szerint Lukács Károly hirlapi szlgnuma, Lukács Károly a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt a szerzőséget be is ismerte. Az igen érdekes esetet ma délelőtt tárgyalta a szegedi törvényszék PMay-tanácsa. Az elnök a tárgyalás megkezdése előtt békülésre szólítja fel a feleket, mire dr. Burger Béla, a főmagánvádló kepviselöje kijelenti, hogy hajlandó a fel- , jelentést visszavonni, ha Lukács hirlapi elégtételt ad, illetve bocsánatot kér és az ügyvédi költségeket megtéríti. Lukács kijelenti, hogy ezt nem teheti meg. Pókay Elek elnök ismerteti ezután a vádat, majd a vádlott bemondja személyi adatait. Lukács Károly terjeszti elő ezután védekezését. — Mind a ketíen hírlapírók vagyunk — j mondotta — és mind n kettőnknek más a feli fogása és világnézete. Én keresztény, nemzeti világnézetű vagyok, tehát természetesen keresztény újságíró. Majd kijelenti, hogy a cikkben foglaltakat nem a főmagánvádlóra értelte, azokat általánosságban irta. Kijelenti, hogy tulíjdonképen ! nem ő a cikk szerzője, hanem azt Kelemen Andorral együtt irta, illetőleg Kelemen bele: javított kéziratába. Ő átadta a cikket Kelemen| nek és csak a vizsgá óbírónál látta, hogy ö S megváltoztatta cikkét. Pókay: Kelemen utasítására irta a cikket? j Milyen volt az utasítás? Lukács: A megbeszélésünk csakis egyirányú Iebeteit, mert hiszen ilyen volt a világnézetünk. Pókay: Az inkriminált kitételekről is beszéltek ? Lukács: Azokat én írtam. Ezután fölolvassák a teljes cikket, msjd az elnök bemutatja a kéziratot. Lukács erre kijelenti, hogy alig marsdt meg valami az ő írásiból. A cikket sértőnek nem találja, nem volt több a jogos kritikánál. — Nem lehet minden kritikust és esztétikust — mondja — a biróság elé állítani. Ez uián fölolvassák Pör Tibor versét, mire Lukács a következőket mondja: — Ha ezt meghallotta volna valaki, egészen bizonyos, ugyanilyen tiltakozásban tört volna ki, mint én. Nem lehet ugy elképzelni Ady Endrét, ahogy ezek az emberek és költö-urak feltüntetik. Ezután sorra veszi az egyes sorokat. Értekezést tart, igen nagy derültség között a ncinóberu-színről, ami ma rózsaszín, holnap vörös. Msjd ezeket mondja: Nem lehet egy régi keresztényzsolozsmát igy profanizálnl. Ez I a versnek nevezett érthetetlen közlemény kigúnyolja a keresztényhitet és az Istent. Ady éppen olyan bűnös volt, mint mindannyian, tehát nem is szentelhette meg a mindennapi kenyerünket. A mi szájunkat nem lehet ilyenekkel telelő nni. Pókay; Ön most a verset kritizálja és nem beszél a vádról. Akar-e bizonyítani ? A vádlott erre kijelenti, hogy nem kiván bizony,tani. N m vállalja a felelősséget azokért, amit nem ő irt. Az elnök fölolvassa az inkriminált kitételeket. Lukács az első kettőt tagadji, hogy ő irta volna. mMost az egyik metszőgyerek" kezdetűi elismeri, ugyancsak elismeri, hogy ő irta a ,Venereás, dekadens zsidófejek'1 kezdetűt. Lukács ezután kijelenti, hogy szerinte a cikk nem képez becsületsértést. Dr. Burger Bé'a, a főm8gánvádló képviselője ezután kijelenti, hogy a vádlott a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy ő irla a cikket és védelezéséi is előadta. A vizsgálóbírónál felvett jegyzőkönyvben a következő áll: »A Figyelőcikket én irtam, még pedig közérdekből. A Hétfői R. Újságban Pór Tibor aláírásával több olyan cikket olvastam, amelyek hazafias érzésemet súlyosan érintették és amelyek véleményem szerint nemzetiérdekellenes tartalmat fedtek. Nekünk, mint keresztény újságíróknak már ebből a szempontból is szorosabb kötelességünket képezi jelzett tartalmú közleményeknek ugyancsak megfelelő helyen való pmrozása .. Eddig egyáltalán nem hivatkozóit Kelemen Andorra, CRak mo^, amittor kitűnik, hogy Kelemen ismeretlen helyen tartózkodik. — A bizonyítás kiegészítése céljából — folytatta dr.: Burger — kérem kihallgatni a jelenlevő két újságírót, Nagy Sándort és Vér Öyörgyöt annak a bizonyítására, hogy Bauer Tibornak Pór Tibor az ismert irói neve. Az elnök megkérdezi a vádlottól, hogy tudja-e, hogy Bauer Tibor és Pór Tibor egy személyt jelentenek, mire Lukács kijelenti, hogy ezt csak később tudta meg, mint amikor a cikket megírta. Dr. Burger Béla: A vádat fönntartom, íteletet kérek sajtó utján elkövetelt rágalmazás és becsületsértés miatt. Kérem az ítélet hírlapi közzéiételét és a költségek megtérítését. — A kitételek rágalmazók, ez nyilvánvaló. Az eljárás során nem mondta a vádlott, hogy nem ő irta a cikket. A cikket utólag ís magáévá tette. Azonban azok a kitételek, amelyeknek szerzőségét elvállalta, olyanok, amelyek kimerítik a becsület védelméről szóló törvény vonatkozó paragrafusait. Nyilvánvaló, hjg/ a sértések Pórra vonatkoztak. Ady Endre aposztrofálásáról olyanokat mondott Lukács, amelyeket ha valaki magáévá tett volna, azt mindenki megvetet e volna. Éa mindent bizonyítottnak látok. — Nem csodálom a vádlott védekezési modorát. Ezek a cikkek megszégyenítik az újságírói pályát. Ady Endre kétségtelenül egyike a legnagyobb magyar zseniknek, egyetlen osztály sem vallhalja mag énak és különösen azok nem, akik ilyen tenorban írnak. Kérem a vádlott megöüntetését. Lukács: Ha tudtam volna, hogy Bauer Pórral egyenlő, nem is méltattam volna arra, hogy irjak a versről. Pókay: Sértegefni a biróság előtt nem szabad. Lukács: Az nem lehet sértés, ha valakiről azt irják, hogy „metszőgyerek". A venereás kifejezést nem Pórra értettem. Kérem, amit irtam, nem Pórra értettem, a kité elek legnagyobb részét nem én irtam, nem vállalhatom a felelősséget, sérteni nem akartam. Dr .Burger Béla: A cikk Lukács jelével jelent meg. kétségtelen, hogy a vádlottnak nincsen erkölcsi érzéke. A felelősség fentálL A rágalmazó kitételeket Lukács irla. Ezután a biróság ité'ethozatalra vonul vissza. Negyedórás tanácskozás után Pókay Elek kihirdette az ítéletet: Lukács Károlyt fölmenti a vádak alól, mert ö csak két kitételt irt. Az első nem képez