Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-03 / 224. szám

Szeged, 1923 október 3 SZEGED Titkolódzás a létszámcsökkentés körül. (A Szeged tudósítójától.) Megírta a Szeged, hogy szerdán délután 4 órakor összeül a törvényhatósági bizottság rendkivüli közgyűlése a tisztviselők létszámcsökkentésére vonatkozó törvény végrehajtásának előkészítése érdekében. A rendkivüli közgyűlést kedden délelőtt zártülés keretében készítette elő a város tanácsa. Hogy mi volt az oka az elzárkózásnak, nem tudjuk, azonban az kétségtelen, hogy a kérdés nem kívánja meg azt a különös tilkolódzást, amely csak fokozza a városi alkalmazottak amúgy is fölszitott nyugtatanságát. A zárt ajtók különböző feltevésekre adnak alkalmat, különböző gyanúsítások származhatnak, mert a zárt ajtók mögött történő megállapodásokról senki sem tudhat bizonyosat. Véleményük szerint a tanács ezzel a fölösleges titkolódzással csak elmérgo siti a helyzetet, aminek pedig semmi értelrre sincs, hiszen nyilvánvaló, hogy a városnál olyan arányú létszámcsökkentésről beszélni sem lehet, mint amilyen arányban csökkentik az állami alkalmazottak létszámát. A titkos előkészítő tanácsülésen egyébként — mint az ülés után megtudtuk — a tanács kidolgozta azt a javaslatot, amelyet a szerdai rendkivüli közgyűlés elé terjeszt. Ez a javaslat a közetkezőket tartalmazza: Mondja ki a közgyűlés, hogy a létszámcsökkentésről szóló törvénynek a vármegyékre vonatkoztatott tizenötödik szakasza alapján a polgármesterből és hat törvényhatósági tagból álló bizottságot küld ki. A bizottság tagjául megválasztja Back Bernátot, Bekor Adolfot, dr. Dobay Gyulát, dr. Tóth Imrét, Tőrös Sándort és dr. Végman Ferencef, póttagokul pedig dr. Cserő Edét, Homor Istvánt és Körösi Istvánt. A bizottság feladata az lesz, hogy a számvevőség által beerjesztendő táblázatos kimutatás felhasználásával javaslatot dolgozzon ki a fölösleges alkalmazottak „szabályszerű elbánás" alá vonására, közvetlen tájékozódás alapján jelölje meg a nélkülözhető városi intézményeket és készítsen tervezetet az igazgatás egyszerűsítésére, javaslatait a belügyminiszterhez való fölterjesztés végett terjessze be a bizottság október tizedike előtt a város tanácsához. Erdélyben magyarul taníthatnak a szerzetesi iskolákban. Hirt adtunk arról, hogy gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök hirtelen abbahagyva háromszéki bérmsutját s az iskolaév küszöbén Bukarestbe utazott, hogy ottan a közoktatásügyi miniszterrel fontos iskolai ügyekben tárgyaljon. Majláth püspököt erre az útra a négy megszállott egyházmegye vezetői is elkísérték. A küldöttség megjelent Bratianu miniszterelnök előtt, ahol előterjesztették a katolikus iskolák kérdését. A tárgyalások napokon át tartottak és a visszatérő püspök az eredményről az alábbiakban nyilatkozott : — A román kormány vezetőembereivel a katolikus iskolákat ért sérelmek reparálás) tárgyiban jóindulatot találtak. A kultuszminiszter hajlandónak mutaikozik az iskolák zavartalan működését biztosítani é3 rendeletileg fogja az állam és az iskolák közöili viszonyt szabályozni, amíg az törvényhozási uton is megtörténik. A kibocsátandó rendeletnek az az alapelve, hogy a csatolt területen a régi magyar töt vények érvényben maradjanak. A szerzetesiskolák tehát az idei tanévben is magyarul taníthatnak. A román történeimet és a román alkotmányiént azonban román nyelven kell előadni az elemi és középiskolákban. A miniszter hajlandónak mutatkozott vándortanítókat alkalmazni a kisebbségi iskolákban. Minthogy ügyünk kedvező elintézése érdekében a miniszternél sikerrel jártunk el, egyelőre rendelettel szabályozni fogják a kérdést. Majláth püspök visszatérve bukaresti útjáról, a megszakított háromszéki bérmautat folytatta. A cseh-szlovák Pozsonyból irják, hogy a községi választások Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a kormány csúfos kudarcával jártak, amely körülményt a választási eredmények számszerűen is igazolnak. 53 városban és községben az összes mandátumok száma 1762, ebből a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártoké 530 szavazat, azaz körülbelül 30 százalék. A tót néppár.'é 303 szavazat, azaz körülbelül 17 százalék. A kommunista párté 302 szavazat, azaz körülbelül 17 százalék. A magyar-német szociáldemokrata párté 40 szavazst, azaz körülbelül 3 százalék, a polgári pártoké 65 szavazat, az?z körülbelül 9 százalék, a cseh-szloválc kormánypártoké 292 szavazat, azaz körülbelül 15 százalék, a Csánki-párté 29 szavazat, azaz 1.6 százalék, a zsidó pártoké 193, azaz körülbelül 8 3 százalék, a szlovák és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok, a tót néppárt, a kom•• r • w választások. munista párt, a szövetkezett magyar-német szociáldemokrata párt és a polgári pártok teszik a mér.'eg ellenzéki oldalát, ahol az összes mandátumok 72 százaléka található. A cseh-szlovák pártok e;ze! ellentétben mintegy 18 százalékkal szerepelnek Az ellenzéki városokban egyszerannyi mandátum van az ellenzéknek, mint a kormányzatnak. Miután a zsidó pártok a községi ügyekben közelebb állnak az ellenzéki pártokhoz, a kormány szempontjából még siralmasabb a helyzet, mint azt a fenti adatok mutatják. A kormánynak gyenge vigasztalása a tót vidékeken elért erőszakos eredmény, ahol azonban a jövő fogja beigazolni azt, hogy a szavazók legnagyobb része itt is ellenzéki érzelmű. A Felvidéken a járási és megyei választásokat szeptember hó 30 án tartották meg. A pártok a községi választásoknál elért számarányokat általában megtartották. — Földrengés Formosa szigetén. Teitóban, Formosa keleti partvidékén földrengés volt, amely nagy károkat okozott. Attól tartanak, hogy a földrengésnek emberélet is áldozatul eseti. A vakok intézetéből — az őrültek házába. (A Szeged tudósítójától.) Ezerkilencszázhuszonhárom esztendő mult el ezóta, ho; y Nazarethben megszületett az, akit azóta Megváltónak nevezünk. Ezerkilencszáz esztendeje van a márványtáblákra vésve az a krisztusi mondás, amelyet azóta nem csak a szószékekről prédikálnak, hanem mindenütt hangoztatják, ahol az ember fiai megjelennek, ezerkilencszáz esztendeje mindenütt és mindenkor mondogatják, hogy Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ezerkilencszáz esztendeje ezer és sok ezer apostol született a földgömb valamennyi országában, akik mind ezért a mondásért állottak ki a fórumokra és harsogták végig az országokon ezt a krisztusi mondást és ezerkilencszáz esztendeje egyetlen ország sem volt a földgömb mindkét felén, ahol a fórumi szónoklatokon kivül tetteket is tettek volna Jézus örök öt szavának szellemében. Es az Ur ezerkilencszázhuszonharmadik esztendejíben sz Uraitól nyugatra, a Kárpátok medencéjében, a zöld Duna és a szőke Tisza mentén él egy nemzet, amelynek uralkodói Krisztus szellemében kívánták vezetni népüket. Es ebben az országban, a Kárpátok medencéjében keresztény zászlókat lengetnek a szélben — és különös — ebben a keresztény országban, az Ur ezerkilencszázhuszonharmadik esztendejében olyan dolgok történnek nap nap után, amelyek élénken bizonyítják, hogy a krisztusi mondást még mielőtt életre keltették volna, befújta a mindent elsöprő megtagadás pora. A szegedi vakok intézetében történt meg az az eset, az Ur ezerkilencs?ázhuszonharmadik esztendejében, hegy őrületbe kergettek egy huszonkétéves vak fiatalembert csupán azért, mert bizonyítványainak vallási rovatába azt írták, hogy zsidó. Ez az eset izgalomban tartja három nap óta mindazokat a köröket, amelyek tudomást szereztek — ha csak kiszivárgó hirek alapján is — a minden krisztusi mondást megtagadó esetről. Az eddig még elő nem fordult, szinte hihetetlennek látszó esemény részletei a következők: Min'egy két háltéi erelőlt megjelent a budapesti központi vakok intézetében Csillag M?nó cudapesti nagyvágó 22 éves László nevü fiával és kérte ez intézet igazgatóját, hogy mindkét szemére vak fiát vegye fel az intézetbe. Előadta, Irgy fia az egytk fővárosi középiskolában végezte el jó eredménnyel tanulmányait és miu'án az érettségi vizsgát sikerrel letelte, elhatározta, hogy beiratkozik az egyetemre és majd mint diplomás ember keresi meg a kenyerét. Az egyetem előadásait közbejött akadályok miatt nem látogathatta Csillag László, hanem otthon folytatta tanulmányait. Két évre az érettségi vizsga után a nagyképzeltégü fiatalember, húszéves korában, szemidegsorvadást kapott és nem sokkal ezután elvesztette mindkét szemének látóképességét. Minden orvosi beavatkozás sikertelen mar. dt, ugy hogy a fiatalember két évig kénytelen veit szülei házában tétlenül élni napjait. Ez év nyarán azután elhatározta, hogy megtanulja a kosárfonás mesterségét, hogy ezzel keresse meg kenyerét. Igy mondotta el Csillag Manó a központi intézet igazgatójának László fiának tragédiáját és kérle öt, hogy vegye fel az intézet kötelékébe, miután ott a kosárfonást is megtanulhatja. Az intézet igazgatója kijelentette, hogy nála nincs hely, azonban éppen az intézetben tartózkodik Török Sándor, a szegedi vakok intézetének igazgatója, aki valószínűleg fel fogja vehetni intézetébe a szerencsétlen fiatalembert. Török Sándor ezután áttanulmányozta Csillag László iratait, majd hosszabban elbeszélgetett a fiatalemberrel és kijelentette, hogy fölveszi intézetébe Csillag Lászlót. Ma egy hete, az elmúlt hét keddjén hozta le Csillag Manó a fiát Szegedre és azonnal jelentkezett vele Török Sándornál. Az igazgató felvette a fiút, majd megállapodtak a tartásdíjban is. Csillag Manó ezután megkérte az igazgatót, hogy ügyeljen a fiúra, mivel az beteges természetű, ami könnyen megérthető, hiszen a fiatalember huszadik életévében vesztette el szemevilágát. Ezt az igazgató meg is ígérte és Csillag László azonnal bent is maradt az intézetben. Török Sándor hálóhelyének kije'ölésekor figyelmeztette, hogy vigyázzon társasága megválasztásakor, mert az intézeti vakok között több olyan is vsn, akit nem a legjobb nevelésben részesítettek és mindenre képesek. Három napig lakott az intézetben Csillag László, aki már be-belátogatott a munkatermekbe is, hogy megkezdhesse tanulmányait. Csütörtökön este jelentkezett Török igazgatónál és kérte őt, hogy engedje ki a városba még ma este, mert rokonaival sürgősen és halaszthatatlanul beszélni kell. Az igazgató nem sokat kérderősfeödött a dologról, hanem azt válaszolta, hogv majd másnap délelőtt kiengedi, mert most késő este nem adiiat melléje kísérőt. . Csillag László ekkor eltávozott az igazgató lakásából és este tiz órakor kiszökött az intézetből. Hogy ez a kiszökés miképsn történhetett meg, az még ma is rejtély, mert az "intézet kapuja állandóan zárva van. Csillag László a teljesen néplekn éjszakában átbotorkált a közúti hidon, anélkül, hogy valaki , észrevette volna. Amikor beért a városba, részben a járókelők segítségével, részben a villamossín mentén, több mint egyórai botorkálás után eljutott az alsóvárosi Róka utca 7. számú házba, ahol rokonai laktak Csillag László, ahogy beért a szobába, a megrémült rokonoknak erősen izgatott hingon előadta, hogy ő tovább nem maradhat az intézetben. Egyetlen nyugodt éjszakája sem volt eddig, vaktársai nem hogy idegenkednek tőle, de nem tűrik meg maguk között. Állandóan kigúnyolják, megzavarják minden munkáját, kinevetik, piszkálják — és mindezt csak azért, mert zsidónak született. — Elmegyek innen — mondotta —, nem tudom tovább tűrni a folytonos zsidózást. Vigyetek el innen ... Előadása végén olyan izgatott állapotban volt, hogy rokonai valami komolyabb bajtól • tartottak és éjjél után egy órakor még mindig nem tudták teljesen megnyugtatni. Másnap reggel Lindenfeld Lajos visszavitte a fiu! az intézetbe, ahol Csillag László elmondta a történteket Tőrök igazgatónak. — Ez nem lehet igaz! — felelte az igazgató. Ebben az intézetben ilyesmi nem történhetik meg. Megígérte Lindenfeld Lajosnak, hogy vizsgálatot fog tartani az ügyben és okvetlenül rendet teremt — ha ugyan előfordultak ilyen esetek. Vállalta, hogy a fiúnak nem lesz semmi bántódása, ő tog gondoskodni, hogy semmi baj