Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-03 / 224. szám

Szeged, 1923 október 3 SZEGED Titkolódzás a létszámcsökkentés körül. (A Szeged tudósítójától.) Megírta a Szeged, hogy szerdán délután 4 órakor összeül a tör­vényhatósági bizottság rendkivüli közgyűlése a tisztviselők létszámcsökkentésére vonatkozó tör­vény végrehajtásának előkészítése érdekében. A rendkivüli közgyűlést kedden délelőtt zártülés keretében készítette elő a város tanácsa. Hogy mi volt az oka az elzárkózásnak, nem tudjuk, azonban az kétségtelen, hogy a kérdés nem kívánja meg azt a különös tilkolódzást, amely csak fokozza a városi alkalmazottak amúgy is fölszitott nyugtatanságát. A zárt ajtók külön­böző feltevésekre adnak alkalmat, különböző gyanúsítások származhatnak, mert a zárt ajtók mögött történő megállapodásokról senki sem tudhat bizonyosat. Véleményük szerint a tanács ezzel a fölösleges titkolódzással csak elmérgo siti a helyzetet, aminek pedig semmi értelrre sincs, hiszen nyilvánvaló, hogy a városnál olyan arányú létszámcsökkentésről beszélni sem lehet, mint amilyen arányban csökkentik az állami alkalmazottak létszámát. A titkos előkészítő tanácsülésen egyébként — mint az ülés után megtudtuk — a tanács ki­dolgozta azt a javaslatot, amelyet a szerdai rendkivüli közgyűlés elé terjeszt. Ez a javaslat a közetkezőket tartalmazza: Mondja ki a közgyűlés, hogy a létszám­csökkentésről szóló törvénynek a vármegyékre vonatkoztatott tizenötödik szakasza alapján a polgármesterből és hat törvényhatósági tagból álló bizottságot küld ki. A bizottság tagjául megválasztja Back Bernátot, Bekor Adolfot, dr. Dobay Gyulát, dr. Tóth Imrét, Tőrös Sándort és dr. Végman Ferencef, póttagokul pedig dr. Cserő Edét, Homor Istvánt és Körösi Istvánt. A bizottság feladata az lesz, hogy a számvevőség által beerjesztendő táblázatos kimutatás felhasz­nálásával javaslatot dolgozzon ki a fölösleges alkalmazottak „szabályszerű elbánás" alá voná­sára, közvetlen tájékozódás alapján jelölje meg a nélkülözhető városi intézményeket és készít­sen tervezetet az igazgatás egyszerűsítésére, javaslatait a belügyminiszterhez való fölterjesz­tés végett terjessze be a bizottság október tize­dike előtt a város tanácsához. Erdélyben magyarul taníthatnak a szerzetesi iskolákban. Hirt adtunk arról, hogy gróf Majláth Gusz­táv Károly erdélyi püspök hirtelen abbahagyva háromszéki bérmsutját s az iskolaév küszöbén Bukarestbe utazott, hogy ottan a közoktatásügyi miniszterrel fontos iskolai ügyekben tárgyaljon. Majláth püspököt erre az útra a négy meg­szállott egyházmegye vezetői is elkísérték. A küldöttség megjelent Bratianu miniszterelnök előtt, ahol előterjesztették a katolikus iskolák kérdését. A tárgyalások napokon át tartottak és a visszatérő püspök az eredményről az aláb­biakban nyilatkozott : — A román kormány vezetőembereivel a katolikus iskolákat ért sérelmek reparálás) tár­gyiban jóindulatot találtak. A kultuszminiszter hajlandónak mutaikozik az iskolák zavartalan működését biztosítani é3 rendeletileg fogja az állam és az iskolák közöili viszonyt szabályozni, amíg az törvényhozási uton is megtörténik. A kibocsátandó rendeletnek az az alapelve, hogy a csatolt területen a régi magyar töt vények ér­vényben maradjanak. A szerzetesiskolák tehát az idei tanévben is magyarul taníthatnak. A román történeimet és a román alkotmányiént azonban román nyelven kell előadni az elemi és középiskolákban. A miniszter hajlandónak mutatkozott vándortanítókat alkalmazni a kisebb­ségi iskolákban. Minthogy ügyünk kedvező el­intézése érdekében a miniszternél sikerrel jár­tunk el, egyelőre rendelettel szabályozni fogják a kérdést. Majláth püspök visszatérve bukaresti útjáról, a megszakított háromszéki bérmautat folytatta. A cseh-szlovák Pozsonyból irják, hogy a községi választások Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a kormány csúfos kudarcával jártak, amely körülményt a választási eredmények számszerűen is igazol­nak. 53 városban és községben az összes man­dátumok száma 1762, ebből a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártoké 530 szavazat, azaz körülbelül 30 százalék. A tót néppár.'é 303 szavazat, azaz körülbelül 17 szá­zalék. A kommunista párté 302 szavazat, azaz körülbelül 17 százalék. A magyar-német szo­ciáldemokrata párté 40 szavazst, azaz körülbe­lül 3 százalék, a polgári pártoké 65 szavazat, az?z körülbelül 9 százalék, a cseh-szloválc kor­mánypártoké 292 szavazat, azaz körülbelül 15 százalék, a Csánki-párté 29 szavazat, azaz 1.6 százalék, a zsidó pártoké 193, azaz körülbelül 8 3 százalék, a szlovák és ruszinszkói szövet­kezett ellenzéki pártok, a tót néppárt, a kom­•• r • w választások. munista párt, a szövetkezett magyar-német szo­ciáldemokrata párt és a polgári pártok teszik a mér.'eg ellenzéki oldalát, ahol az összes man­dátumok 72 százaléka található. A cseh-szlovák pártok e;ze! ellentétben mintegy 18 százalékkal szerepelnek Az ellenzéki városokban egyszer­annyi mandátum van az ellenzéknek, mint a kormányzatnak. Miután a zsidó pártok a köz­ségi ügyekben közelebb állnak az ellenzéki pártokhoz, a kormány szempontjából még siral­masabb a helyzet, mint azt a fenti adatok mu­tatják. A kormánynak gyenge vigasztalása a tót vidékeken elért erőszakos eredmény, ahol azon­ban a jövő fogja beigazolni azt, hogy a sza­vazók legnagyobb része itt is ellenzéki érzelmű. A Felvidéken a járási és megyei választásokat szeptember hó 30 án tartották meg. A pártok a községi választásoknál elért számarányokat általában megtartották. — Földrengés Formosa szigetén. Teitóban, Formosa keleti partvidékén földrengés volt, amely nagy károkat okozott. Attól tartanak, hogy a földrengésnek emberélet is áldozatul eseti. A vakok intézetéből — az őrültek házába. (A Szeged tudósítójától.) Ezerkilencszázhu­szonhárom esztendő mult el ezóta, ho; y Naza­rethben megszületett az, akit azóta Megváltó­nak nevezünk. Ezerkilencszáz esztendeje van a márványtáblákra vésve az a krisztusi mondás, amelyet azóta nem csak a szószékekről prédi­kálnak, hanem mindenütt hangoztatják, ahol az ember fiai megjelennek, ezerkilencszáz eszten­deje mindenütt és mindenkor mondogatják, hogy Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ezer­kilencszáz esztendeje ezer és sok ezer apostol született a földgömb valamennyi országában, akik mind ezért a mondásért állottak ki a fó­rumokra és harsogták végig az országokon ezt a krisztusi mondást és ezerkilencszáz eszten­deje egyetlen ország sem volt a földgömb mind­két felén, ahol a fórumi szónoklatokon kivül tetteket is tettek volna Jézus örök öt szavának szellemében. Es az Ur ezerkilencszázhuszon­harmadik esztendejíben sz Uraitól nyugatra, a Kárpátok medencéjében, a zöld Duna és a szőke Tisza mentén él egy nemzet, amelynek ural­kodói Krisztus szellemében kívánták vezetni népüket. Es ebben az országban, a Kárpátok medencéjében keresztény zászlókat lengetnek a szélben — és különös — ebben a keresztény országban, az Ur ezerkilencszázhuszonharmadik esztendejében olyan dolgok történnek nap nap után, amelyek élénken bizonyítják, hogy a krisz­tusi mondást még mielőtt életre keltették volna, befújta a mindent elsöprő megtagadás pora. A szegedi vakok intézetében történt meg az az eset, az Ur ezerkilencs?ázhuszonharmadik esztendejében, hegy őrületbe kergettek egy huszonkétéves vak fiatalembert csupán azért, mert bizonyítványainak vallási rovatába azt ír­ták, hogy zsidó. Ez az eset izgalomban tartja három nap óta mindazokat a köröket, amelyek tudomást szereztek — ha csak kiszivárgó hi­rek alapján is — a minden krisztusi mondást megtagadó esetről. Az eddig még elő nem for­dult, szinte hihetetlennek látszó esemény rész­letei a következők: Min'egy két háltéi erelőlt megjelent a buda­pesti központi vakok intézetében Csillag M?nó cudapesti nagyvágó 22 éves László nevü fiával és kérte ez intézet igazgatóját, hogy mindkét szemére vak fiát vegye fel az intézetbe. Elő­adta, Irgy fia az egytk fővárosi középiskolá­ban végezte el jó eredménnyel tanulmányait és miu'án az érettségi vizsgát sikerrel letelte, el­határozta, hogy beiratkozik az egyetemre és majd mint diplomás ember keresi meg a ke­nyerét. Az egyetem előadásait közbejött aka­dályok miatt nem látogathatta Csillag László, hanem otthon folytatta tanulmányait. Két évre az érettségi vizsga után a nagyképzeltégü fiatal­ember, húszéves korában, szemidegsorvadást kapott és nem sokkal ezután elvesztette mind­két szemének látóképességét. Minden orvosi be­avatkozás sikertelen mar. dt, ugy hogy a fiatal­ember két évig kénytelen veit szülei házában tétlenül élni napjait. Ez év nyarán azután el­határozta, hogy megtanulja a kosárfonás mes­terségét, hogy ezzel keresse meg kenyerét. Igy mondotta el Csillag Manó a központi intézet igazgatójának László fiának tragédiáját és kérle öt, hogy vegye fel az intézet kötelé­kébe, miután ott a kosárfonást is megtanul­hatja. Az intézet igazgatója kijelentette, hogy nála nincs hely, azonban éppen az intézetben tartózkodik Török Sándor, a szegedi vakok in­tézetének igazgatója, aki valószínűleg fel fogja vehetni intézetébe a szerencsétlen fiatalembert. Török Sándor ezután áttanulmányozta Csillag László iratait, majd hosszabban elbeszélgetett a fiatalemberrel és kijelentette, hogy fölveszi in­tézetébe Csillag Lászlót. Ma egy hete, az elmúlt hét keddjén hozta le Csillag Manó a fiát Szegedre és azonnal jelent­kezett vele Török Sándornál. Az igazgató fel­vette a fiút, majd megállapodtak a tartásdíjban is. Csillag Manó ezután megkérte az igazgatót, hogy ügyeljen a fiúra, mivel az beteges termé­szetű, ami könnyen megérthető, hiszen a fiatal­ember huszadik életévében vesztette el szeme­világát. Ezt az igazgató meg is ígérte és Csillag László azonnal bent is maradt az intézetben. Török Sándor hálóhelyének kije'ölésekor figyel­meztette, hogy vigyázzon társasága megválasz­tásakor, mert az intézeti vakok között több olyan is vsn, akit nem a legjobb nevelésben részesítettek és mindenre képesek. Három napig lakott az intézetben Csillag László, aki már be-belátogatott a munkater­mekbe is, hogy megkezdhesse tanulmányait. Csütörtökön este jelentkezett Török igazgatónál és kérte őt, hogy engedje ki a városba még ma este, mert rokonaival sürgősen és halaszthatat­lanul beszélni kell. Az igazgató nem sokat kérderősfeödött a dologról, hanem azt válaszolta, hogv majd másnap délelőtt kiengedi, mert most késő este nem adiiat melléje kísérőt. . Csillag László ekkor eltávozott az igazgató lakásából és este tiz órakor kiszökött az intézetből. Hogy ez a kiszökés miképsn történhetett meg, az még ma is rejtély, mert az "intézet kapuja állandóan zárva van. Csillag László a teljesen néplekn éjszakában átbotorkált a közúti hidon, anélkül, hogy valaki , észrevette volna. Amikor beért a városba, rész­ben a járókelők segítségével, részben a villamos­sín mentén, több mint egyórai botorkálás után eljutott az alsóvárosi Róka utca 7. számú házba, ahol rokonai laktak Csillag László, ahogy beért a szobába, a megrémült rokonoknak erősen izgatott hingon előadta, hogy ő tovább nem maradhat az intézetben. Egyetlen nyugodt éj­szakája sem volt eddig, vaktársai nem hogy idegenkednek tőle, de nem tűrik meg maguk között. Állandóan kigúnyolják, megzavarják minden munkáját, kinevetik, piszkálják — és mindezt csak azért, mert zsidónak született. — Elmegyek innen — mondotta —, nem tudom tovább tűrni a folytonos zsidózást. Vigyetek el innen ... Előadása végén olyan izgatott állapotban volt, hogy rokonai valami komolyabb bajtól • tartottak és éjjél után egy órakor még mindig nem tudták teljesen meg­nyugtatni. Másnap reggel Lindenfeld Lajos visszavitte a fiu! az intézetbe, ahol Csillag László elmondta a történteket Tőrök igazgatónak. — Ez nem lehet igaz! — felelte az igaz­gató. Ebben az intézetben ilyesmi nem történ­hetik meg. Megígérte Lindenfeld Lajosnak, hogy vizsgá­latot fog tartani az ügyben és okvetlenül ren­det teremt — ha ugyan előfordultak ilyen ese­tek. Vállalta, hogy a fiúnak nem lesz semmi bántódása, ő tog gondoskodni, hogy semmi baj

Next

/
Thumbnails
Contents