Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-13 / 233. szám

SZEGED Szeged, 1923 október 13 A városi díjtételek emelésének akadálya. (A Szeged tudósítójától.) A kereskedelmi és a belügyminiszter nemrégen körrendeletet bocsátott ki, amely szerint a városok a kormányhatósági jóváhagyás megérkezése előtt nem hajthatnak végre szabályrendelet-módosítást és igy nem léptethetik életbe a szabályrendeleteken alapuló közszolgáltatások díjtételeinek emelését sem. Ez a rendelet nagyon megnehezíti a városok gazdálkodását, mert a kermányhatósávi jóváhagyás bevárása nagyon sok időt rabol el, pedig a gyorsütemű drágulás a pénzügyi változtatások sürgős végrehajtását teszi szükségessé. Pécs város tanácsa október másodikán tartóit ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel és határozatáról köriratban érle.itette a többi városokat is. A körirat szerint a városoknak eddig legszámottevőbb jövedelme a községi pótadó volt, az uj adótörvények azonban teljesen jelentéktelenné zsugorították össze ezt a jövedelmet, községi pótadót ugyanis csak a föld- és házadó után vethetnek ki a városok, sőt a buzavalulában megá'lapilott földadó sem lehet a pótadó alapja, csak a föld kataszteri tiszta jövedelmének kétszerese, ami pedig nagyon sovány adóalap. A kereseti adót ugyan átengedte az állam a városoknak, de ez sem folyik be teljes egészében, mert a pénzűgyigazgatóságok kezében van a kivetés és amig a pénzügyigazgatóságok nem állapítják meg a kereseti adó alapját, addig a városok a fixfizetésü alkalmazottak kereseti adóját szedhetik csak be. A forgalmi adóból származó jövedelem már jelentékenyebb lenne, ha a kezelési költségek nem emésztenék fel javarészét. Az október elsejével átengedett fogyasztási adókból származó jövedelem is elenyészik a városok háztarlásának szükségle'e mellett, tehát a jövedelmeknek a kiadásokhoz való arányosítására más eszköz nem áll a városok rendelkezésére, egyedül a városi javadalmak fokozása. Abban az eselben azonban, ha a különböző városi javadalmak tarifaemelését csak akkor hajthatnák végre a városok, ha a kormányhstósági jóváhagyás megérkezett már hozzá, nem érnének ezzel a jövedelemforással semmit, mert az élet nem igen várja meg az ilyen jóváhagyások megérkezését. Minden szabályrendeletmödositásra vonatkozó közgyűlési határozatot ugyanis harmincnapi közszemlére kell kitenni éf csak azután terjeszthetik fel a kormányhoz jóváhagyás véget!. A jóváhagyás pedig rendkívül lassú processzus, sokszor hónapok, sőt évek is beletelnek, amig befejeződnek. Ennyi ideig tehát a mai viszonyok között nem tarthatják függőben a sürgős határozatok végrehajtását. Pécs város tanácsa elhatározta, hogy feliratiig kéri a sérelmes rendelet felfüggesztését a kormánytól és köriratában hasonló szellemű felterjesztés szerkesztésére bivja fel a városokat. A I

köriratot Balogh Károly terjeszti a legközelebbi tanácsülés elé és javasolni fogja, hogy Pécs mozgalmához csatlakozzon Szeged is. (A Szeged tudósitójdtól.) Egy esztendővel ezelőtt, 1922 október 5 ének délutánján a szegedi városi színház előtt — ahol éppen ötnapos 8zinészszlrájk voll — megjelent három vasúti mázolómunká8 a városi tűzoltóság tolólétrájával. A három vasúti mázolósegéd — mint azt akkor az egész városban beszélték és az összes napilapok hasábos tudósításban számoltak be róla: Lábas Endre államvasuti főfelügyelő, az ÉME "*«=Kedi osztálya elnökének kezdeményezésére — behatolt a városi szinház nézőterére és a vasfüggöny előtt elhelyezett vásznon levő „Az Est" lapvállalat reklámját eltüntette a vászonról, illetőleg a tüzoltótolólétrán felmászván azt bemázolta. Az Est lapvállalat feljelentelte Lábas Endre Máv. főfelügyelőt idegen ingóság megrongálása címén. A szegedi járásbíróságon ma tartották meg ebben az ügyben a főtárgyalás!. Gaszner Béla járásbiró néhány p»rccel 11 óra előtt nyitja meg a tárgyalást. Konstatálja, hogy a megidézett tanuk mind megjelentek. Figyelmezteti a tanukat, hogy vallomásukra esküt kell tenni. Elsőnek Palágyi Lajos volt színigazgatót hallgatják ki. Bemondja személyi adatait: 48 éves, római katolikus, színigazgató. Gaszner Béla: Mondja igazgató ur, ön bérelte 1922-ben a színházat ? A vasfüggöny a bérlethez tartozik? És az ezen levő hirdetmények? Palágyi: Én bérellem a szinházat, a vasfüggönyön levő hirdetések helyét bérbeadiam Arató Dezsőnek, akitől a hirdetések árának 50 százalékát kaptam. Arató szerezte a hirdetéseket. A főmagánvádló képviselője: Van-e tudomása az igazgató urnnk arról, hogy a lapvállaiat ki ii fizette a dijat? Palágyi: Ezt tudom. Ajfőmagánvádló: Mit tud a törlénlekről? Arra emlékszem, hogy egy napon hín an,ankáskülsejü ember megjelent a szinházFz ellen81, hogy átfes,ik Az Est hi^etményét. miUpi hü, ^'akoztam, egyebet nem lehettem, Slétráva.^*Stak a Polgármesterre. Tüzolló< " Láttamf amikor befestették a reklámot. Hogy ; 3fra nem Fölmentették Lábas Endrét. szem, az ötödik napon 'jelentkezett nála egy díszilő és kérdezte, hogy hillolta e a történetet. 0 azonnal beszaladt a színházba. — A rendőrségen azonnal feljelentést tettem — folytatta —, de Soós rendőrkapitány nem fogadta el a följelentést. Hallomásból tudom, hogy vasuli munkások jöttek a városi tüzoltólétrával. A városban beszélték és a lapok is azt iriák, hogy Lábas Endre is megjelent a színházban, de biztosan ezt nem tudom. Hallottam sokszor a színháznál az esetet azoktól, akik jelen voltak Azt biztosan tudom, hogy vasúti munkások voltak. Aratót vallomására megesketi a bíróság. A főmagánvádló képviselője teszi meg emlán előterjesztését. Csak azt tárgyalták, hogy beigazolódott-e a főmagánvádló sértettsége. Csak erre a szempontra nézve hallgatták ki Palágyi Lajost és Aratót is. A főmagánvádló végbizonyitékot szolgáltatott, amikor bemutatta azokat a lapokat, amelyek részletesen megírták az esetet. A lapok ugy említették Lábast, mint aki az esetnek kezdeményezője volt és Lábas Endre még sem indított ellenük sajtópert. Ez a hallgatás a beismerést jelenti. Ebből az is megállapítható, hogy ha a vádlott nem is volt jelen az esetnél, ő kezdeményezte Az Est reklámjának bemázolását. A főmagánvádló képviselője kéri kihallgatni Somogyi Szilveszter polgármestert arra nézve, hogy kik jártak nála ez ügyben. Kéri kihallgatni továbbá Papp Ferenc tüzoltófőparancsnokot, hogy kinek adta ki a tolólétrát. Kéri megállapítani, hogy a kérdései napon kik voltak azok a tűzoltók, akik a színházban szolgálatot teljesítettek. Dr. Tóth Imre, Lábas Endre védője ellenzi a bizonyítás kiegészítését. Gaszner Bála járásbiró mellőzi a tanúkihallgatásokét és elutasítja a főmagánvád ó előterjesztését. A főmagánvádló setrfniségi panaszt jelent be. A főmagánvádló képviselője kijelenti, hogy a részbizonyi'ékok alapján is meghozható a marasztaló ilélet. A rendőrség a vádlottat puhatolta ki, mint fölbujtót. Az is bizonyítéknak vehe ő. A lapok is Líb.ist nevezték meg felbujtónak, de ő nem vett magának elég ételt. Hallgatólag is magára vette Lábas a vádat, nem tiltakozott ellene. Bebizonyosodott az is, hogy vasúti munkások jelentek meg a síinházban, — valószínűleg Lábas főfelügyelő utasítására. Kéri a vádlott megbüntetését. Dr. Tóth Imre: Csak pozitív bizonyítékok alapján lehet marasztaló ítéletet hozni. Hogy Lábas nem indított a lapok ellen sajtópert, az virtus is lehet. Ez nem bizonyíték, t-ölmentést festették Főmagánvádló: Ott V0H Lábas? Főmagánvádló. Azután kérdezösködött-e Lábas az esetről t Palágyi: Egyszer bejött a színházba és kérdezte, hogy tényleg befestették-e a hirdetményt ? Főmagánvádló kén a bírót, h0gy vegyék jegyzőkönyvbe, hogy Lábas néhány nap múlva kérdezősködött az esetről. Következik Arató Dez6Ő tanúvallomása. Ép. pen ötnapos sztrájk volt a színházban. Azt bikér és azonkívül ötvenezer korona ügyvédi költség megállapítását. Gaszner Béla járásbiró ezután kihirdeti az ítéletet. Lábas Endrét fölmenti a vád alól és harmincezer korona költséget ítél meg a főmagánvádló terhére. A főmagánvádló a törvényszékhez felebbezett. A bolgár kormány intézkedései a forradalmi pártok ellen. Szófiában a király elnökletével titkos minisztertanács volt, amelyen megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyeket a parasztpárt és a kommunisták ellen tenni fognak, ha azok ismét felkelést kísérelnek meg. Hir szerint elhatározták az ostromállapot kihirdetését a nagyobb városokban és helységekben. Az angol birodalmi konferencia. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint a birodalmi konferencián a Népszövetségről, a korfui kérdésről folytatott viták az angol kormány és a dominiumok köldöttei között arra a megegyezésre vezettek, hogy jövőben a Népszövetség az angol uralom alatt álló országok legteljesebb támogatásában részesüljön. A dominiumok valamennyi államférftai egyformán azt tartja, hogy az angol birodalomnak semminemű fáradalomtól sem szabsd visszariadnia, hogy a Népszövetség európai pacifikálásának és a jövőbeli háborúk megakadályozásának hatásos eszközévé tegye. Az angoly király tegnap este a BuckinghamPalfceban a dominiumok miniszterelnökeinek tiszteletére estélyt adott, amelyen Írország képviselői is résztvettek. , A romániai fascista merényletterv. A tervezett romániai fascista merénylet ügyében megindított hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy nagyszabású összeesküvésről van sió. Három minisztert, továbbá, a pénzügyi élet ket tekintélyes tagját és három újságírót akartak láb alól eltenni. Az egyes gy lkosságok végrehajtására a szerepek szét voltak osztva. Az Adeverul cimü lap főszerkesztője elleri szintén merényletet terveztek. A félhivatalos Viitorul állítása szerint a letartóztatottaknak a vizsgálóbíró előtt teli vallomásaiból kitűnik, bogy az összeesküvőket főleg Cuza Codreanu, Thumulenau Pauiescu és Firuces tanárok beszédei és hírlapi cikkei indították az összeesküvésre. Az összeesküvéshez szükséges anyagi eszközöket oly emberektől gyűjtötték össze, akik nem tudták, hogy a pénz mily célra fog szolgálni. A lap hozzáfűzi, hogy minden rendiavarót üldözni fognak és ezeket súlyosan fogják megbüntetni. A nemzetközi szellemi együttműködésre » alakult népszövetségi bizottság Genfben vizsgálat tárgyává tette a szellemi élet termékeit, különösen az irodalmat, a tudományos munkásságokat, továbbá az erkölcsi és gazdasági helyzetet az utódállamokban, a különböző államokból származó jelentéseket sorozatosan adják közre. A legelső füzetek között jelentek meg Halecky varsói egyetemi tanárnak, a bizottság főtitkárának munkája a magyar szellemi és tudományos élet mai helyzetéről. A cikk röviden vázolja a magyar tudományos élet történetét. Ismerteti a mai válságot és részletezi a magyar tudományos világ vállalkozásait. Behatóan fejtegeti ezután a magyar tudományos világ kapcsolatait, a külföldi magyar tudományos intézmények működését és az idegennyelvü magyar tudományos folyóiratok szerepét. Ismertetéséhez csatoltan teljes egészében közli azt a jelentést, amelyet a magyar kormány intézett a bizottsághoz, a magyar irodalom és tudományos könyvek szerepéről. Halecky a füzei megírásánál IS magyar tudós férfinak, közöttük Apponyt Albert gróf nyilatkozatára támaszkodik. Magyarországon különben egy másik kiadvány is készül, 'amely a magyar egyetemek helyzetet ismerteti. A füzet elkészítését nagyban hátráltatja az a körülmény, hogy több magyar főiskola nem küldte be még jelentéseit.