Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-12 / 232. szám

Szeged, 1923 október 11. SZEGED i Szombatig elhalasztották az általános sztrájkot. (A Szeged tudósítójától.) Részletesen beszámolt tegnapi számában a Szeged a munkásságnak arról a gyűlésétől, amelyen a munkátok vezetői ismertették az eddigi tárgyalásokat, amely után a munkások kijelentették, hogy nem elégszenek meg a tízszázalékos alapbéremeléssel, hanem azonnal általános sztrájkot kezdenek mindazok a munkások, akiknek munkaadói a Szegedi Munkaadók Szövetségének kötelékébe tartoznak. A munkások — mint ismeretes — a hangulat hatása alatt arra akarták rábírni a vezetőséget, hogy, a sztrájkot azonnal kezdjék meg az összes munkások, igy csütörtökön reggel már ne is jelenjenek meg a munkahelyeiken. Kijelentették, hogy a sztrájkot addig fogják fo ytatni, mig a szövetség a szegedi indexrendsieren bivül a huszonötszázaiékos alapbéremelést meg nem adja. Csupán a munkásság vezetőcégének köszönhető, hogy a munkások nem léptek erre a meggondolatlan útra, melynek következményeit előre nem is lehet belátni. Hosszas vita és vihar után megállapodtak abban a munkások, hogy csütörtökön reggel megjelennek az üzemekben — kivéve azok, akik már sztrájkolnak — és addig nem kezdik meg a sztrájkot, mig erre a vezetőség utasitá^í nem ad a bizalmiférfiak utján. A vezetőség bejelentelte azt is, hogy még egy utolsó tárgyalást fog megkísérelni a Munkaadók Szövetségével, amelynek sikertelensége esetén a vezetőség nem vállalja magára a következményeket. Csütörtökön délelőtt a szociáldemokrata párt szegedi titkársága átirstot intézett a Szegedi Munkaadók Szövetségéhez, amelyben közli a munkások hangulatát és bejelenti, hogy csak a legnegyobb harcok árán sikerűit az álía'ános sztrájk kirobbanását megakadályozni, illetve elhalasztani. Az átirat kéri a szövetséget, hogy az alapbérek kérdését vegye még egyszer tárgyalás alá és méltányolja a munkások kérését. A munkásságnak az az álláspontja, hogy EZ alapbéreket arra a nivóra kell hozni, mint azt a vasmunkásoknak megállapították munkaadóik, tehát a már megállapított tiz százalék emelésen kivül ujabb tizenöt százalékkal emeljék fel az alapbéreket. Az emelés pedig lelutöleg azonnal lépjen életbe. Az átirat bejelenti, hogy ezt az „utolsó" kérelmet intézzék el a most folyó hét szombatjáig, mert ha szombatig nem lesz eredmény, akkor a vezetőség a történendő eseményekért nem vállalja a felelősséget. Kijelenti az á'irat, hogy ez az ez utolsó dátum, ameddig a munkások nem ragadtatják el magukat komolyabb és energikus lépésekre. Igy tehát az általános sztrájk szombatig semmiesetre sem tör ki és remélhető, hogy a munkások és munkaadók között olyan megegyezés fog létrejönni, amely nem hogy meg fogja"akasztani a termelő munkát, hanem hosszú időre minden zavar nélkül biztosítani fogja azt. A husiparosok a hatósági huscsarnok beszüntetéseért. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi husiparosok nagyszámú kü'döttsége kereste fel csütörtökön délben a polgármestert, akitől a hatósági huscsarnok beszüntetését követelte. A polgármester kereken kijelentette a küldöttségnek, hogy a város hus mérésének beszüntetéséről szó sem lehet, mert a jelenlegi viszonyok megkövetelik a város hatóságától, hogy a fogyasztók érdekében fenntartsa ezt az árszabályozó és igy közérdeí et szolgáló üzemet. A szegedi husiparosok mozgalma nem uj kele ü, már akkor kezdődött, amikor a város hatósága a háború harmadik esztendejében, 1916 ban elhatározta a hatósági huscsarnok megalakítását. A szegedi husiparosok érezték, hogy olyan versenytársat kapnak maguk mellé, amelynek nem célja a gyoréü emü gazdagodás. A mozgalomnak a?o b n nem igen volt eleinte külíő látszat?, az önérdekkel magyará ható méltatlankodás hangja csak akkor vált hallhatóvá, amikor a hatósági huscsarnok forgalma egyre növekedett, a hihetetlen drágulás következtében pedig jelentékenyen cíösckent a húsfogyasztás és ezt a szegedi husiparosok, akiknek száma az utóbbi évek alatt tetemesen megnövekedett, mindig jobban és jobban érezték meg saját forgalmuk csökkenésén. A husiparosok minden baj okát a hatóság üzemében keresték és vélték megtalálni, pedig a hatósági huscsarnok nem jelent konkurrenciát még ma sem azok számára, akik normális szamokkal dolgoznak és akik legalább ugy szolgálják ki a fogyasztókat, mint a hatósági hugessrnok. A szegedi és általában a magyar húsipar veszedelme a húsfogyasztás csökkenésében keresendő. Szegeden például a háboruelőtti fogyasztáshoz viszonyítva, nyolcvan százalékkal fogyasztanak kevesebb hust. Ezzel szemben á husiparosok száma növekedett, mindig több és több fcusiparos váltotta ki iparigazolványát, tehát érthető, ha a megmaradt huszszázaléknyi fogyasztásból nem élhet meg kétszázhatvan iparos, de nem élhetne meg akkor sem, ha a hatósági húsüzemet megszüntetnék. A hatósági húsüzem megszüntetése nem jelentene más', mint a fogyasztók kiszolgáltatását a huíip:rosok kényének-kedvének, szt jelentené, hegy márólholnapra hihetetlenül felszökne a hus ára és ez maga uíán vonná a fogyasztás további csökkenését, pedig éppen elegen mondtak már le eddig is a húsételről. Mivel pedig kétségtelen, hogy a husiparosok vannak a fogyasztókért és nem a fogyasztók a husipaiosofcért, a husiparosok önző színezetű kívánsága teljesen indokolatlan. A izéi-százhúsz tagból' álló küldöttséget egyébként Paral Pál, a husiparosok szakosztályának elnöke vezette a polgármester elé, aki a közgyűlési teredben hallgatta meg kivánságu kat. Paral rövid beszédében elmondotta, hogy a hatósági huscsarnok óriási konkurrenciája megfosztja a város kétszázhatvan husiparosát a megélhetés lehetőségétől. Hivatkozott a november e'sején éietbelepő uj ipartöt vényre, amely kimondja, hogy a háborús viszonyok miatt létesített hatósági üzemeket fokozatosan vissza kell fejleszteni. Kérie a polgármestert, hogy a város szüntesse be a hatósági huscsarnokot. A polgármester válaszában kijelentette, hogy előzetesen tudomást szenett a husiparosok akciójáró! és igy alaposan elkészülhetett a válaszra. Áttanulmányozta az ipariörvényt, amelybő! nem csajt azt olvasta ki, amit a husiparosok kiolvastak. Az ipart érvény végrehajtási utasítása kimondja, hogy a községeknek nem feladatuk az ipurüsés és szükséges a háborús viszonyok elmultával a köz?,égek kiabkult iparűzésének visszafejlesdése, de kimondja azt is, hogv a törvény nem járult hozzá a visszofejlesztési folyamat gyorsításához és a szabályszerű iparigazolvánnyal létesített üzemek tovább folytatását nem kivánja lehetetlenné tenni. Uj üzemek létesítéséhez azonban a kereskedelmi miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Meggyőződött róia a polgármester, hogy a hatósági húsüzem nem ütközik bele az uj ipartörvény rendelkezéseibe, ha beleütközne, ő is a megszüntetése mellett foglalna á <ást. A városnak nem célja ŰZ, hogy az iparosokkal konkurráljon, azonban kötelessege, hogy a közönség érdekeit megvédelmezze. A hatósági huscsarnok pedig semmi más célt nem szolgái, mint a nagy közönség érdekeit. Akkor lé esitette a város ezt az üzemet, amikor a rendkívüli viszonyok szükséges é tették a létesítéséi és ezek a rendkívüli viszonyok ma is fennforognak, sőt fokozott mértékben forognak fenn. A normá'is viszonyok nem álltak még helyre. Kijelenti, hogy az üzem fejlesztését nem engedi, de a beszüntetéséről, v<s'by a visszafejte*; tésérő sem lehet beszélni, mert az emberek kissé túllépték a jogos haszon határait. A hatósági üzem erdeme, hogy Szegeden nem olyan magasak a hu3árak, mint máshol. I^az, hogy a hatósági huscsarnoknak sok v.vöje van, de ahol tiszta az üzlet, pontos és jó a kiszo'gálás és ahol nem kérnek túlzott áradat a húsért, ott megél a mészáros. A húsfogyasztás a drágaság miatt eiősen csökkent és ipy nem is élhet meg belőle annyi husiparos, mint amennyi szeretne megélni. A viszonyok nem kedveznek a vendéglős és kávésiparra sem, azért szűnnek meg egymásután a kávéházak és a vendéglők, pedig velük nem konkurrál egy hatósági vendéglő, vagy egy hatósági kávéház. Szomorúan kel! megállapítani, hogy a megszűnt kávéházak és vendéglők helyén mindenütt kosztoltató bankok teremnek, ami az idők betegségének a kórtünete. Az uzsorabiróság és az árvizsgáló bizottság a hatósági huscsarnok árait veszi alapul, tehát ebből a szempontból is szükség van az üzem fenntartására. Nem igaz az, hogy a hatósági husszék kedvezőbb viszonyok mellett dolgozik, mint a husiparosok, mert éppen ugy meg kell fizetnie az adókat, a házbért, a vágóhídi dij a kat és az alkalmazottait, mint másnak, sőt még nagyobb is a rezsiköltsége, mivel a hatósági ellenőrzés két alkalmazott fizetésével külön megterheli mérlegét. De nem dolgozik túlzott haszonra. — Legjobb lelkiismeretem szerint nem mondhatok mást — fejezte be beszédét a polgármester —, mint azt, hogy erre a városi üzemre még szükség van, tehát semmi esetre sem szüntetjük meg. Ha mégis megszüntetnők, a nagyközönség kövezné meg a város hatóságát. Kiss Géza szólalt fel ezután a küldöttségből, azt panaszol a, hogy a hatósági üzemnek több forgalma van, mint az összes husiparosoknak együttvéve. Utána dr. Pálfy József ipartestületi titkár beszélt, aki bejelentette, hogy az ipartestület magáévá teszi a húsipari szakosztály kívánságát, mert a hatóság iparűzésében az összip'rosság is sérelmet lát. Mivel azonban el kell fogadnia a polgármester által fölsorakoztatott érvek igazságát, megelégedve azzal, ha egyelőre nem szüntetnék ugyan meg az üzemet, de redukálnák eredeti keretei közé, amikor csak egy mészároslegény dolgozott benne. A polgármester ezután ismét kijelentette, hogy az el enérvek meghallgatása és mérlegelése után is lenntartja eredeti álláspontját, amely szerint a hatósági üzem megszüntetése, vagy visszafejlesziése még nem időszerű és a város összlakosságának érdeke fontosabb, mint egy kis csoport kívánsága. A küldöttség ezután kivonult a közgyűlési teremből, de már nem éljenezte meg senki a polgármestert, pedig megjelenésekor csak ugy zúgott az éljenzés felé minden oldalról. Az arravetődő elvékonyodott tisztviselők és egyébb fogyasztók pedig csodálkozva szemléilék a jól megtermett husiparosok arcán tükröződő szomorúságot. A kinai köztársaság fennállásának és az uj alkotmány kikiáltásának 12 éves évfordulóját szerdán ünnepelték meg. Ugyanakkor ünnepelték meg Csackunk köztársasági elnöknek egyéves jubileumát, akit mult év szeptemberében választottak meg. Az évforduló alkalmával rendezett nemzeti ünnepnapok kilenc napig fognak tartani. Az olasz fascista párt uj szervezete. A Corriere Italia a fascista párt uj szervezkedésére vonatkozóin közli Mussolininek azt a tervét, amely szerint három szervezet látná el az ország kormányzását. Az első lenne a nagy tanács, amelyben a miniszterek és a pártvezérek foglalnának helyet. A második a kilenc tagu direktórium és végül a pártok nemzeti tanácsa. Ezenkivül Mussolini pontosan meg akarja határozni a fascisták táborának és a pártoknak kölcsönös viszonyát. — Berzeviczy Albert Petőfi-előadásokat tart Olaszországban. Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Aksd írnia és a Korvin Mátyás-Egyesület elnöke, a jövő héten Olasiországba utazik, hogy olasz tudományos és irodalmi körök meghívására Rómában és Triesztben emlékbesztdet tartson Petőfiről születésének most zárédó századik évfordulója alkalmával. Az előadás snnhelye Rómában a Collegto Romano díszterme lesz s az ünnepségen Giattnini olasz kormánytanácsos, az olasz koronarend főtisztje fogja az illusztris magyar előadót üdvözölni. A trieszti Petőfi ünnepélyt az ottani Minerva Tudományos és Irodalmi Társulat rendezi, a rendezőbizottság élén pedig Attilio Hortis szenátor áll. Róma és Trieszt nagy előkészületeket tesz az Olaszországban rendkívüli tiszteletnek és népszerűségnek örvendő Berzeviczy fogadtatására, akit útjára Gerevich Tibor, a római Magyar Intézet igazgatója és Zambra A'ajos, a budapesti egyetemenen az olasz nyelv és irodalom tanára is elkísér.