Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-12 / 232. szám

Egyes siám ára 250 korona SaarbetztfaéR és Madöhftatal: Deák Ferenc-utca 2. (F4nálieboláva] szemben.) Tételűn 13 33.A„Szeged* megjeleB* Mtfö kivételével mitideo feap. Egyes szám ára 250 koMUL Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 5500,Bndaés vidéken 5800 kor. Hirdetési árak: Félhasáboi. I mm. 50, egy hasábon 100, másfél hasábon 150 K. Szövegközt 25 százaiéval drágább. Apröhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többszörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 12, PENTEK. 232-ik szám. Az uri ember. A témát, lehet, nem mindenki fogja idevalónak és ilyenkorra valónak találni. Nyugodalmasabb időkben el lehetett róla elmélkedni a szalonszociológusnak a vonal alatt, hogy ki az ur és ki a nem ur a mindennapos életben. Itt most a bevett rend szerint arról kellene ellüBŐsködni, hogy ki lesz az ur az országban, ha lesz külföldi kölcsön és ki lesz, ha nem tisztel meg bennünket magas látogatásával a.külföldi kölcsön. De hát ez politika és a magyar politika ma áilóviz, nem lehet belőle frisset meregetni. Az a gyanúnk különben, nem is igen szomjas rá senki. Jót csak a naiv emberek várnak s a naivságról már régen leszoktunk, a rosszat meg miiek jövendölgessük, mikor változtatni ugy se tudunk rajta? Sors bona, nihil aluid: szerencse dolga minden, — ez volt a Zrínyi Miklós bán jelmondata s nyilván egész életére ez marad a mai magyar nemzedéké. Legjobb is mindent a sorsra hárítani, — leginkább pedig a felelősséget Maradjunk tehát most amellett a kérdés mellett, hogy ki az uri ember Magyarországon? Nem árt ezt tudni, mert ennek a fogalomnak a félreismerését többen siratták már meg Magyarországon, mint egy-egy követválasztást, akkor is, mikor még nem volt ugy megbolondulva az élet, mint most. Most pedig mindennap tucatosan tolakodik elébünk ez a kérdés az újságokban, hol a napihírek közt, hol a törvényszéki rovatban. Ezt a két ur-esetet a törvényszéki hirek közül horgásztuk ki. Az egyik ' ben egy tanár özvegyét fosztotta ki valami c< "ogó. Először a becsületéből, aztán a holn bájából. Elvitte a lakásától az atolsó tűpárnát is, de nem kell azt hinni, bogy emlék gyanánt. Mert ellopta még a nagy schwarzwaldi órát is a falról, amely nem járt agyan már tiz év óta, de snnak a tokjába voltak elrejtve az arany tizkoronások, meg huszkoronások, amiket a háborús hajótörésből megmentett az özvegy. Idáig elég sablonos a történet, kuriózussá csak ott válik, mikor az aszszony feljelentést tesz a rendőrségen a Kázmér ellen és kisül, hogy a vezetéknevét nem tudja biztosan, mert a bemutatkozásnál nem értette meg és abban az uri társaságban, ahol összeismerkedett vele, mindenki csak Kázmérnak szólitotta. Azt azonban tudja, hogy menekült volt és telötől talpig uri ember, mert borotvált bajusza volt, mindig lakkcipőben járl, a nadrágja olyan élesre volt vasalva, mint az angol királyé a Tolnai Világlapjában és a nyakkendője mindig gyöngyvirág-illuziónnal volt bebüzölve. Hát ime ilyen a talpig uri ember fogalma özvegyi körökben. De ne tessék nevetni, mert nemcsak azokban ilyen. íme a másik eset. Ez rövidebb, de nem kevésbé groteszk. Valami kis vidéki szövetkezet igazgatója koldusbotra juttatott vagy ötven családot. Sohse nézett a körmére senki, mert talpig uri ember volt. — Alásan megkérem a nagyságos elnök urat, már hogy gondolhattunk volna rosszat a nagyságos dikktor úrról, mikor egyszer még az agárkutyája kölykeit is pukkanós borba fojtotta bele, — ezt vallotta a törvényszék előtt az egyik jámbor paraszt, egyébként vezető politikus a falujában, akit az utolsó választások alkalmával egy valóságos miniszter is megtisztelt a látogatásával. Hát ime, ilyen a talpig ur paraszti felfogásban. De megint csak ne tessék nevetni. Avagy csak a paraszti felfogásban ilyen? Aitól félünk, nem. Száz ember közül nyolcvan ilyenforma feleletet ád arra a kérdésre: ki az uri ember. A börtönök és sirok szája is olyasfélét mond, hogy Magyarországon urnák lenni, uri életet élni annyi, mint eszeveszetten rohanni előre a züllés utján. Pedig az ur szónak az ember emelkedettebb, tisztultabb erkölcsi rangját kellene jelenteni, valaki olyant, aki az ember erkölcsi tartalmát a legtiszteletreméltóbb módon képviseli a maga helyzetében. Tehát a mágnás is lehet ur, de az ütkaparó is lehet s nem kell hozzá lóverseny, kártya, pezsgő, drága szerető, ezerkoronás szivar és ezer divatmellény, csak éppen uri lélek kei! hozzá. Becsület, tisztességtudás, szerénység és önérzet, emberi méltóság és emberi kötelességek harmonikus tudata. Ezek olcsó dolgok mind s velük szfgény sorban is ur az ember, akinél pedig hiányzanak, az akkor se lesz ur, ha az angol nemzeti bankot kirabolja is. De tessék Magyarországon kivallatni az embereket: ki az ur? Az, akinek a lába nyomát tivornyák és hóbortok hulladékai jelzik. Az az uri élet formája, ha az ember prédán szórja el az ebül szerzett pénzt. Könnyelműség, • dorbézoló pazarlás és dologtalanság: ez az uri élet tartalma a magyar közfe fogásban. A földreform novella az egységes pártban. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az egy- ; séges pár Mayer János elnöklésével ma délelőtt 11 órakor megkezdte a földreformnovel'a tárgyalását. Megjelentek Klebelsberg Kunó, nagyatádi Szabó István, Petty Pál és Kószó államtitkárok, továbbá mintegy harminc képviselő. A kormánypárt vidéken tartózkedó kisgszea tagjainak budapesti cimükre küldek meghívókat és igy történt meg, hogy az értekezleten a nagybirtokos képviselők jelentek meg nagyobb számban, mig a kisgazdákat három-négy tag képviselte. A földreformnovellát tehát általánosságban eljogadtdk, megadták azonban a Jehetöbéget arra, hogy a legközelebbi pártértekezleten, amelyet ebben az ügyben tartanak, azok a kisgazda képviselők is hozzászólhassanak a törvényjavaslathoz, akik most nem voltak jeleA. Ugy, bogy voltaképen akkor kezdik a törvényjavaslat részletes vitáját. Az értekezleten elsőnek Kenéz Béla szólalt fel. Utána nagyatádi Szabó István beszéft. Szükség vart — úgymond — a földreformnovellára, miután a tapasztalat mutatja, hogy némely helyen az eljárás lassúbb volt, mint kellett volna, elsősorban a törvény hiánya miatt, amiért sokszor elölről kellett kezdeni az egész eljárást. Hangsúlyozta, hogy a törvény intenciója a kis főldmivesek igényeinek kielégítése kell, hogy legyen. Ennek biztosítására a novella is megfelelő módosítást tartalmazzon. Ezután válaszolt egyes ellenzéki politikusoknak e tárgykan tett nyilítkozataira, valamint a hercegprímásnak a katolikus nagygyűlésen mondott beszédére. Betartja,a hercegprímással kötött megállapítását is, amely szerint nem bírálja el az egyházi vagyonokat sem szigorúbban, mint a más vagyonokat. El ől eltekintve a kormány álláspontja az, hogy minden közérdekű célt szolgáló vagyont lehetőleg épen kiván fenntartani. Újból Kenéz Béla, majd Erdélyi Aladár szólaltak fel, majd Klebelsberg kultuszminiszter kéri, hogy a vallási és tanulmányi alap vagyonának állagát lehetőleg sértetlenül tartsák meg. Nagyatádi ezután válaszolt az észrevételekre, hangsúlyozza, hogy a jogos igények kielégítésére a novella is gondot kiván fordítani. Hoyos Miksa gróf indítványozta, hogy tegyék szavazás tárgyává azt, hogy a párt megjelent tagjai hajlandók-e a törvényjavaslatot részleges megállapodás alapjául elfogadni. A párt Hoyos Miksa gróf indítványát elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a párt jelen nem lévő tagjai a következő ülésen általánosságban is hozzá szólhassanak a javaslathoz. A javaslat tárgyalását október 16án délelőtt 10 órakor folytatják. Az értekezlet 1 órakor ért véget. Bethlen István gróf az értekezleten nem jelenhetett meg, mert fontos megbeszéléseket folytatott a miniszterelnökségen, amelynek során a külföldi diplomaták közül többet fogadott. A jövő keddi értekezleten részt vesz, amelyen a mairól elmaradt kisgazdák is részt vesznek. Peidl Gyula 21-én számol be. A szociáldemokrata párt szegedi titkársága ma értesítést kapott a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetőségétől, amelyben bejelentik a szegedi titkárságnak, hogy Peidl Oyula, Szeged II. választókerületének nemzetgyűlési képviselője véglegesen elhatározta, hogy október 21-én tartja meg beszámolóját. Peidl nemcsak az általános politikai helyzetről fog beszélni, hanem válaszolni fog Bethlen István gróf miniszterelnöknek arra a beszédére, amelyet vasárnap fog elmondani Szolnokon. Az elsőrangú érdekességünek ígérkező beszámolót 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartiák meg a Belvárosi Mozi helyiségében, délután 4 órakor pedig a liberális polgárságnak a Dunkó-féle vendéglőben (Kossuth Lajos-sugárut, tűzoltólaktanya melleit) tart ugyancsak beszámolót. Értesüléseink szerint Peidl Oyulát szegedi útjára lekíséri a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának több tagja, igy valószínűleg Kéthty Anna és Farkas István nemzetgyűlési képviselők is. Adókedvezmények lakásépítőknek. A pénzügyminiszter a lakásépítő külön tevékenység utján létesítendő építkezések alkalmával adandó adóügyi kedvezményekről szóló törvény végrehajtásról a népjóléti miniszterrel egyetértően rendeletet adott ki. Az I. fejezet ismerteti a lakásépítő külön tevékenységben való részvétel feltételeit. A II. fejezet közli, hogy a benyújtott jelentkezésekről külön e célra alkotott bizottság dönt, mely a lakásépítési állandó bizottság elnevezést viseli. Ennek a bizottságnak határozatai minden felebbezés kizárásával végérvényesek. A HL fejezet foglalkozik a hitelűgyi kedvezményekkel, ennek kapcsán ismerteti a hitelnyújtásnak és törlesztésének módozatait, valamint az építésnek ellenőrzését. A IV. fejezet felsorolja az adó- és illetékügy i kedvezményekel. Bud minl8zter a tenyészállatimport ügyében tárgyalt Svájcban. Hivatalos jelentés szerint Bud János közélelmezési miniszter néhány nap óta Svájcban tartózkodik. Azt a hirt terjesztették el, hogy a közélelmezési miniszter tenyészállatok behozatala ügyében tárgyal Svájccal. Ez az ügy már régen aktuális, mert a gazdák jó ideje, bogy sürgetik a tenyészállatimport megindítását. Állítólag ebben az ügyben járna kint most a közélelmezési miniszter, amelyet az a körülmény is bizonyít, hogy vele van a közélelmezési miniszter egyik külföldi vezetője is. Tárgyalás a magyar-eseh határellenőrzésről. A cseh köztársaság és Magyarország között tárgyalások folynak, amelyeknek az a célja, hogy a határmenli ellenőrzést a párisi határozatnak megfelelően egyszerűsítsék. A párisi határozat a Népszövetségnek ama határozatán jött létre, hogy egyes államok lehetőleg könnyítsenek az útlevél és vámvizsgálat terén az eljárásokon. Ez a körülmény Magyarország és Csehország között eddig azért nem következhetett be, mert a két állam határán megfelelő vasúti berendezések nem állottak rendelkezésre a forgalom lebonyolítására. • A megegyezések rnosi eredménnyel jártak, ugy hogy Csehország hajlandónak mutatkozott saját költségén a pár-