Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-07 / 228. szám

Szeged, 1928 október 7. SZEGED A Fehértó kincsei. Legutóbb e helyen megjelent közleményem­ben mutattam rá dr. Rigler vizsgálódásai és jelentése alapján a Fehértó kihasználatlan és elfolyó kincseire. A polgármester erre azt a felvilágosítást adta, hogy dr. Preysz Kornél •jabbi jelentése, illetve kutatása alapján ezek az általam közölt adatok hamisak, a Fehértót semmi egyébre, mint halászatra használni nem lehet, annál kevésbé, mert a fürdőre való be­rendezkedés milliárdokba kerülne. Nem tudom, hogy a város miért ragaszkodik épp a fürdőhöz, amikor — dr. Rigler szerint — ahhoz, hogy a Fehértó vízmennyisége körülbelül egyenlő maradjon, nem kevesebb, mint 800 ártézi kútra volna szükség, azt sem ludom, hogy miért épp a halászat az, amely oly nagyszerűen jövedelmezne, de azt sem tudom megérteni, hogyan lehetséges, hogy dr. Preysz annyira megváltoztatta volna a Fehértó nátriumsó tar­talmára, illetőleg ennek kibányászására, helye­sebben a viztömeg szódatartalmára vonatkozó korábbi véleményét. Mert dr. Rigler azon vizs­gálatait, amelynek alapján készült sz általam ismertetett véleménye, éppen dr. Preysz társa­ságában és közreműködésével végezte; amit tehát a Fehértó fenekén, vagy vizében találtak, azt ketten találták és dolgozták fel. A polgár­mester állítólagos nyilatkozata tehát sántikál. S hogy tényleg sántít, látjuk dr. Preysznek a 8 Órai Újság- ban közzétett nyilatkozatából. Hol van most már az igazság? Vannak-e tényleg kincsek a Fehértóban, vagy nincsenek? Érdemes e azok kibányászásához fogni, vagy nem ? Azt hiszem és velem talán a város összlakos­sága is, hogy a Fehértó-hasznosítás ügye és kérdése bir olyan jelentőséggel és fontossággal, mint mondjuk a szinház ügye. S ha ezt hó­napokon keresztül pertraktálták, vitatkoztak és végre valahogy elintézték, de a nagyközönség, helyesebben a nyilvánosság hozzászólása mellett és annak quazi szemeláttára, ugy a Fehértó Agyét is teljes egészében -ismernie kell a nyil­vánosságnak. Rigler—Preysz szerint a fehértó vizének összetétele és tartalma igen sokat ér és ezek a kincsek kiaknázatlanok és elfolynak. Ezeket a megállapításokat a váios feje egy kézlegyintés­sel intézte el, vagyis tagadja, helyesebben két­ségbevonja azok helyességét. Nem a legegy­szerűbb elintézése- e a kérdésnek, ha — ameny­nyiben utóbb ofty körüimények merültek fel, amelyek a korábbi Rigler—Preysz vizsgálódá­sainak eredményét kétségessé, valószínűtlenné, vagy egyáltalán tarthatatlanná teszik — ily esetben egy harmadik faktor tudásához fordulni ez esetleges ellentétes vélemények felülvizsgálása végett ? 1 Tudjuk, hogy ha bizonyos kérdésekben a szak­értő orvosok ellentétes véleményen vannak, ugy egy felsőbb fórumhoz lehet fordulni. Nem volna-e helyes ebben a kérdésben is — még mindig feltéve, hogy ellentétes a vélemény — az állam­hoz fordulni oly kiküldöttekért, akik véglegesen lezárhatnák a vitát? Bárhogyan is álljon azonban ez az ügy, adva van egy lehetőseg, amely állítólag milliárdos jövedelemre nyújt kilátást és volna egy véle­mény, amely állítólag ennek ellenkezője. S miután itt nem Csáky szalmájáról, hanem a város közönségének tulajdonáról és annak értékesítéséről van szó, joggal követelhetjük, hogy mindenről, ami erre nézve felvilágosítást nyújt, a iegaprótékosabb részletességgel tudo­mást szerezzünk. A kérdés nem olyan, amely le­kicsinyléssel, vállvonogatással elintézhető legyen. Gál Miksa. •WMMMMMIMIMMMMMMMMMMMnWI — Katholikus nagygyűlés. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás Budapestre érke­zett, hogy résztvegyen a vasárnap déelőtt kezdődő lő. katolikus nagygyűlés tanácskozá­sán. Az egyházi fejedelem vasárnap este fél 9 órakor Vení Sandet mond, utána pedig ünnepi szent misét pontifikál. Vasárnap délután ő ve­zeti az eucharisztikus körmenetet, amely a Szent István templomtól az Országház elé vonul. A nagygyűlést megelőzően a katholikus diákok, a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, a Zrinyi-gárda és » Foederatio Emericiana tar­tottak répes gyűléseket. *Beszámolé az idei építkezésekről. (A Szeged tudósítójától.) Az őszi idők meg­érkeztével nagyjából befejezettnek tekinthető az idei épitkezés, mert októberben már nem igen kezd senkisem nagyobbarányu építésbe. A jelenlegi viszonyok közOtt, általános meg­ítélés szerint az építkezések aránya tükrözi vissza leghívebben a gazdasági helyzetet, tehát nem végzink fölösleges munkát, amikor beszámolunk a városban tOrtént építkezésekről. Minden olyan építés, épületjavitás, vagy át­alakítás, amely a város belterületén töriént, a középitési tanács nyilvántartásában szerepel. Ennek tanúsága szerint a körtöltésen beiül eb­ben az évben eddig kétszázötvenhét épitési ügy­gyei foglalkozott a középitési tanács. A kétszaz­ötvenhét ügy tulnyomórésze egészen jelenték­telen, mert a legkisebb javítási munkához is szükséges a középitési tanács hozzájárulása. Számottevő épitkezés alig töriént az elmúlt nyá­ron és az sem volt lakásépítés, pedig a lakás­hiány enyhítése érdekében rengeteg uj lakásra lenne szükség. A legnagyobb manka kétségtelenül a foga­dalmi templom továbbépítése volt, amely eddig százhatvanmillió koronát emésztett fel. Jelenté­kenyebb épitkezés történt még a szegedi ken­derfonógyár telepén, ahol az egyik épületrész felemelésével néhány lakást építettek, a Pick Márk szalámigyárban nagyobbarányu átalakítá­sok és uj eme'etépiíések voltak, a Hazai Tex­tilipar uj műhelyt épített. Az uj bankalakulá­sok is elég munkát adtak a szegedi építőiparo­soknak. A Korzó-kávéház, a Kárász-büffé, a Préféts, az Európa helyiségeit alakítják át ujab­ban banküzletekké. Lakásépítés is akadt azért, de nagyon kevés. Ligeti Béla műépítész Teleki-utca három szám alatt épített egy hatszobás, szép magánházat, Gaál Ferenc, az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókjának nyugalmazott igazgatója egy régi házat építtetett át a Maros-utcában, Biedi Samu és Kolozs Lajos együtt építtettek egy modern lakó­házat Újszegeden, ahol Eidus Bentián és Földes Zoltán nyaralója is felépült ebben az évben. A Szentháromság-utca hat számú telken szintén belekezdett egy vasúti tisztviselő magánház épí­tésbe, de mire a négy fallal elkészültek a mun­kások, az építtetőnek kifogyott a pénze. Sokáig csonkán szemérmetlenkedtek a vakolatlan falak, mig végre vevő akadt rá és most folytatják az építést. Említésre méltó munka volt az alsóvárosi templom tornyának restaurálása is, de ezzel az­tán le is záródik a számottevő belterületi épít­kezések rövid sora. — Ebben az évben, még a mult év eredmé­nyeihez viszonyítva is — erősen csökkent az építkezések száma — mondotta érdeklődésünkre a mérnöki hivatal épitési osztályának vezetője, — aminek legfontosabb oka az anyagárak és a munkabérek erős drágulása. A mai árviszo­nyok mellett egy olyan magánház építése, amely a háború elölt tizenöt-húszezer koronába került, srászhusz-szálötvenmillió koronát is felemészt. Az épitkezéseknek tehát a város belterületén nagyon szomorú képe van. Ezzel szemben annál erősebb épitkezés folyik a város körüli tanya­világban. A gazdák bőven levő pénzüket uj tanyaházakba és gazdasági épületekbe fektetik. A földadónyilvántartó hivatal kimutatása szerint erre az évre százhatvannyolc tanyai építkezésre kaptak a gazdák engedélyt. Az engedélyek tul­nyomórésze lakóház építésére szólt. Kétszázmilliós lopás a budapesti gyorsvonaton. vonatról és azonnal értesíti a rendőrséget a lopásról. Félegyházán Papalongyan le is szállt a vo­natról, másik böröndjét is magával vitte és azonnal feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az ottani rendőrkirendeltségnél. Előadta, hogy hatalmas bőröndje kétezerhuszonöt angol font értékű fehérneműt, ruhaneműt és ékszereket iar­talmazott. Elmondotta, hogy a börönd egész tartalmát mostani utján vásárolta és abban olyan értékes tárgyak voltak, amelyet soha nen tudna pótolni. Azonnali erélyes nyomozást kért, amit a félegyházai rendőrség meg is igért, sót biztosította öt a leglelkiismeretesebb munkáról. Dr. Alexandre N. Papalongyan ezután a leg­közelebbi vonattal visszautazott a fővárosba, ahol azonnal jelentést tett a belügyminiszté­riumban az esetről. A belügyminisztériumban kijelentették, hogy országos nyomozást fognak megindítani és annak eredménye nem lehet kétséges, mivel minden valószínűség szerint a tettes Kecskeméten szállott le a bőrönddel a gyorsvonatról anélkül, hogy feltűnt volna vala­kinek. Utasították a budapesti főkapitányság detektiv testületének vasúti csoportját, amely a vidéki rendőrségekkel karöltve azonnal meg­kezdte a mindenre kiterjedő nyomozást. A tet­test elsősorban azok között az „uri tolvajok" között keresik, akik állandóan a pályaudvaro­kon és a vonatokon garázdálkodnak. Alexandre N. Papalongyan most a főváros­ban tartózkodik és várja a rendőrség eredmé­nyes munkáját. (A Szeged tudósítójától.) Szombaton reggel távirati ertesités érkezett az államrendőrség szegedi kapitányságához, amelyben a belügy­minisztérium bejelenti, hogy pénteken a buda­pesti gyorsvonaton egy athéni kereskedőnek mint­egy kétszázmillió értéket tartalmazó böröndjét ismeretlen tettesek ellopták. A távirat még a délelőtti órákban is izgalomban tartotta nem­csak az egész detektivtestületet, hanem az egész rendőrséget is. Az izgalmon nem is lehet cscdálkozni, mert hiszen nemcsak a szegedi rendőrség krónikájában, hanem az egész or­szágban — a Kopinits-eseten kivül — még nem fordult elő hasonló természetű eset. A detektívek — Wéber Árpád rendőrkapitány uta­sítására — áronnál hozzáfogtak a nyomozás­hoz és miután a belügyminisztérium értesítette a ceglédi, kecskeméti és félegybáíi rendőrsé­geket is, most az egész vonalon szinte orszá­gos nyomozás folyik a vakmerő vasúti tolvaj kézrekeritésére. Az esetről a Szeged a következő részleteket jelentheti: Dr. Alexandre N. Papalongyan görög keres­kedő, akinek Athénben nagy áruháza van, néhány héttel ezelőtt külföldre utazott, hogy üzleti ügyeit elintézhesse. U'jában megfordult Wienben, Berlinben, sőt Londonban is, mig a hét elején dolgait elvégezvén, visszaindult Athénbe, a Budapesten is keresztülhaladó páris—athéni expreBszvonaton. Útját a magyar fővárosban megszakította, ahol két napig idő­zött. Szerdán délután utazott el a fővárosból a szegedi gyorsvonattal, miután az Alföldet is meg akarta nézni. A gyorsvonat egyik elsőosztályu fülkéjében kapott helyet, ahová kát hatalmas böröndjét is elhelyezték. Alig hagyta el a vonat Cegléd állo­mását, átment az étkezőkocsiba, ahonnan csak Kecskemét után lért vissza helyére. Amikor be­lépett a fülkébe, megdöbbenve vette észre, hogy az ülése felett lévő hálóból eltűnt az egyik hatalmas bőröndje. Azonnal érdeklődni kezdett az utasoktói, hogy nem látták-e bőröndjít, azonban semmiféle felvilágosítást nem kapott, miután útitársaik távollétében a folyosón tartóz­kodtak és nem ügyeltes a fülkére. Nem tudták azt sem megmondani,, hogy járt-e bent valaki, mig a görög kereskedő az é kezőkocsibsn volt. Papalongyan azonnal értesítette a történtekről a vonatvezetőt, aki azt tanácsolta, hogy Félegy­házán, a legközelebbi megállóhelyen leszáll a — A létszám apasztó bizottság teljhatsl­muiag intézkedik. A létszámapasztó törvény­nek a városokra vonatkozó végrehajtási utasí­tása szombaton végre megérkezett. A rendelet nagyjában egyezik a varmegyéknek küldött rendelettel, de azért van benne néhány igen lényeges eltérés. Így nem szerepel benne az október tizedikére kitűzött terminus, amikor a vármegyei hatos bizottságnak íel kell terjesz­teni döntés végeit javaslatát a belügyminisz­terhez. A város hatos bizottsága ugyanis telj­hatalmúiig intézkedik, határozatai nem kerül­nek a belügyminiszter döntése alá, hanem vég­érvényesek.

Next

/
Thumbnails
Contents