Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-06 / 227. szám

Szeged, 1923 október 6 SZEGED meg kell állapítani a jó közigazgatás vezetőinek, ez pedig csak rendesen vezetett előadói könyv­vel lehetséges. Ahol előadói könyv nincs, ott csak tapogatóznak, de nem tudják megállapítani a végzett munka értékét. Szeged közigazgatásának Nnagy gyöngéje lett, hogy a fejmunka hiányát lábbal pótolták a stréberek. A jó lábbal bejárják a befolyásos, vagy hangosszavu városatyákat és információt adnak a közigazgatásról. Hogy ez az információ milyen káros a közre, azt láthatjuk az eddigi eredményekből. A létszámapasztásnál nem szabsd az ilyen zugligeti információ után indulni, csak a hivatalfőnökök javaslatait szabad figyelembe venni. A kiküldött bizottságnak feladata megállapí­tani, hogy mit lehet és mit szabad a közérdek kára nélkül megszüntetni és apasztani. Felfogá­som szerint helyes munkabeosztás mellett egy tanácsi ügyosztályt meg lehet szüntetni. Az építési és katonai ügyosztály mai munkaköre nem merili ki a beosztott tisztviselők tevékeny­ségét és azt másként kell megoldani. Hogy többet kell e megszüntetni, vagy sem, azt a hatos bizottság van hivatva megállapítani. A háború alatt és azután létesült hivatalokat revízió alá kell venni és hacsak lehetőség van reá, meg kell őket szüntetni. Az állami kötelességet ne vegye lovább magára a város, igy például a lakáshivatalt adja vissza az államnak. Srives megfontolás végeit ajánlom ezeket a * kiküldött hatos bizoitság figyelmébe. keletkezik, azt ugy lehet leküzdeni, hogy a hivatalos órákat kell megszaporítani, amig a kivételes munka tart. A szervezeti szabályren­delet azt állapítja meg, hogy a hivatalos órák reggel nyolctól délután 14 óráig (délután 2-ig) tartanak. Joga van azonban a polgár­mesternek indokolt esetben meghosszabbítani két órával, vagyis délután 16-tól 18-ig (délután 4—6-ig). A közigazgatás ügymenete érdekében szükség van annak meggondolására, hogy nem lenne-e jobb, ha a hivatalos órákat ugy állapí­tanák meg, hogy délelőtt 8 — 12-ig és délután 2—6 ig? Bármint döntse is el a törvényhatóság a hivatalos órákat, azokat lelkiismeretesen be kell tartani, mert ha például a városi adóhiva­talnál alkalmazott 100 ember közül mindegyik naponta egy órát mulaszt, az naponkint 100 munkaóra veszteséget jelent, miután pedig egy ember naponkint 6 órai munkát végez, tehát 100 ember napi mulasztása ujabb 17 ember felfogadását vonná maga után. Ebből a példából is látható, hogy a hivatalos órák betartása okvetlenül létszámspasztással jár. Mindegyik hivatalt lelkiismeretesen és szak­értelemmel kell megvizsgálni. A hivatal kül­alakjából is lehet következetni annak tartalmára. £pp ugy, mint diákéveinkben tanáraink mér­legelték az írásbeli dolgozatok külalakját, h J az dicséretes volt, ugy annak tartalma is rendszerint hasonló elismerésben részesült. A rendetlen külalaku munkának rendetlen, vagy rossz a tartalma is. A munka mennyiségét és minőségét naponkint jRTzi^csfe — Október 6. A tizenhárom aradi vértanú kivégzésének évfordulóján, október 6-án, mint minden évben, ugy az idén is kegyelettel em­lékezik meg a szabadságharc martrjiiról a vá­ros egész közönsége. Az ünnepély reggel 10 órakor kezdődik a rókusi templomban tartandó gyászmisével. Mise után a menet a Gizella­téren levő Szabad lágemlék elé vonul, ahol megkoszorúzzák a szobot. — Délelőtt fél 10 órakor az aradi vértanuk emlák :re a Rozália­kápolnában görög szertartású katolikus gyász­misét mond dr. Torna László makói görög ka­tolikus esperes-plébános. — A zsidó hitközség pedig délután 3 órakor emlékünnepet tart a zsinagógában. Az emlékező beszédet dr. Löw Immánuel főrabbi mondja. — A kamarák valorizálva kérik az illeté­ket. A pénzügyminiszter példlján felbuzdulva, most a kereskedelmi- és iparkamarák is valo­rizálva kívánják a kamarai illetékeket a keres­kedőkön és az iparosodon behajtani. Ebben az ügyben a budapesti kereskedelmi- és iparka­mara október 15-én teljes ülést tart, ameiynpk egyetlen tárgya az lesz, hogy a kamarai illeték kulcsát megváltoztassák, vagyis hogy az illeté­keket is valorizálják. Amig azonban ez a hatá­rozat a kormány jóváhagyását megnyeri, hosz­szabb idő fog eltelni s erre való tekintettel a kamarák állami segélyért folyamodlak a pénz­ügyminiszterhez. Ugy értesülünk, hogy Klllay Tibor pénzügyminiszter a kamarák kérésére egyelőre 130 millió korona előleget utalt ki nekik. — Módos és Zsombolya kicserélése Ju­goszlávia éa Románia között. A román­jugoszláv határmegállapiló bizottság ajánlására a bukaresti és belgrádi kormány megegyeztek egymással abban, hoey Módos és Zsombolya községeket kicserélik. Zsombolya azonban tilta­kozik az ellen, hogy a községet Romániához cEatolják. A belgrádi parlament német tagjai interpellációt intéztek Ninc.ics jugoszláv kül­ügyminiszterhez, amelyben szintén tiltakozásu­kat fejezték ki az ellen, hogy a békeszerző­désbe ütköző csere megtörténhessék. — A fővárosi tisztviselők létszámcsök­kentése. A fővárosi tisztviselők létszámcsök­kentésére vonatkozólag illetékes helyen a kö­vetkező felvilágosítást adták: „A főváros is végrehajtja a 20 százalékos csökkentést. Az el­bocsátandó tisztviselők sorába azok kerülnek, akik betegség miatt már tartósan mulasztottak, vagy tartós szabadságon vannak és azok a ki­segítő erők, akiket nélkülözni lehet-" Óráját javitassa Babosnál, Oroszlán-utca 6. — A polgármester a Vasek-ügyről. Tekin­tetes Szerkesztőség I A Szeged mai 1923 októ­ber 5-iki számában megjelent „Hogysn lesz 100 vagonból másfél?" cimü cikkének némely valótlan állítása miatt kénytelen vagyok helyre­igaziiási jogommal élni. Nem felel meg a való­ságnak, hogy Hrílier István ny. miniszter ur hozzám intézelt levelében dr. Vasek Ernő bokros érdemeire és a keresz ény behozatali részvény­társaság hszafias működésére való tekintettel a város 1,800.000 koronás követelésének elenge­dését kérte volna. Fel kell te .-nem, hogy a c kkirő ezt bizalmas információ alapján irta, azért ki kell jelentenem, hogy az informátor hazudott. Haller Is'ván levelében csak annyit irt, hogy küfdje ki a város le jhatalmu meg­bízottját a méltányos végkielégítésre, de dr. Vasek Ernő nevét nem is e nlitetíe benne. Az sem felel meg a valóságnak, hogy 1,800 000 korona lett volna a város követelése, mert abból a részvénytársaság abban az időben 1,100000 koronát visszafizetett s azután fizetés­képtelenségbe ju'o'.t 8 a még hátralékos 700 000 koronát egyik igazgatósági tag ingatlanára táb­láztuk rá. Most ezt az összeget kamataival, perköltségeivel s Ö3szes járulékaival együtt Haller István levele nyomán megkap'uk. Miuián annakidején a Csongrádi Takarékpénztár folyó számlájára történt a kifizetés és nekünk a (eljes bank-kamatláb is megtérittelelt, fái pedig abban FZ időben körülbelül ugyanolyan áron sikerűit beszerzünk — a várost egy fülér károsodás sem érte. Valorizációhoz, ezt hiszem, jogunk sem letl volna, mert a kölcsönt mi sem valo­rizálva fi teli ük vissza. A város pfedig, ha csak lehet, a magáéból nem enged ugyan, de er­kölcstelen vtgyoni hastnot szerezni sem akar. Kijelentem, hogy meggyőződésstn szerint dr. Vasek Ernő jóhiszemüíeg járt e! ebben az ügy­ben. Szeged, 1923 október hó 5-én. Somogyi Szilveszter, polgármester. — Msgalakult a Zsófia-gyermekszanaló­rlum. Rákosi Jenő elnökletével ünnepélyes mó­don alakult meg pénteken délután a Zsófia Országos G/ermckszanalórium Egyesület. Rá­kosi Jenő üdvözölte a megjelenteket. Raffy Pál államtitkár pedig üdvözölte Rákosi Jenőt. Ezután megalakították az uj intéző bizottságod, majd dr. Fodor Oizkár főigazgató számolt be • a szezon lefolyásáról és örömmel jelentette a ki­elégítő eredményt. — A mexikói parlamentből. Mexikóban a képviselők kamarájában tragikus eset történt. Két képviselő összetűzött egymással és az összeüközés hevében Deleon képviselőt társa revolverlövéssel megölte. — Tizennégy tanitóválasztáat engedélye­zett a belügyminiszter. A közgyűlés még a mult év októberében tizenöt uj tanítói állás szervezését határozta el, még pedig tíz tanító­nőit és öt tanítóit. A belügyminiszter a köz­gyűlés határozatát most azzal a módosítással hagyta jóvá, hogy kilenc tanítónői, választás utján való betöltéséhez járult hozzá tíz helyett és igy az öt tanítói állással együtt nem tizenöt, hanem csak tizennégy állás kerül betöltésre. — Giesswein Sándor Hágába utazott. Giesswein Sándor nemzetgyűlési képviselő, mint a Külügyi Társsság delegátusa, Hágába utazott a Nemzetek Szövetségének tanácsülésére. Vele együtt utazott el a másik delegátus is: Paikert Alajos. Oklóber 8-től 10-ig tartja a Nemzetek Szövetsége tanácsülését, melyen a nemzeti kisebbségek jogairól, tehát Magyarországot is érintő tárgyról tanácskoznak a szövetség egyes nemzetek keretében alakult szerveinek kiküldöttei. A tanácsülés határozza meg az ezévi teljes ülésnek helyét és -időpontlát; helyül egyelőre Madridot vették tervbe. Hágából Angliába uta­zik Giesswein, mert meghívást kapott a Rea­dingban tartandó katolikus konferenciára. A konferencia tárgya megvitatni és megállapítani a katolicizmusnak, a római szentszéknek és a Nemzetek Szövetségének egymáshoz való vi­szonyát. A konferencia egyik előadását a római szentszék és a Nemzetek Szövetségének egy­máshoz való viszonyáról Giesswein Sándor lartja. — Nincsen okmánybélyeg. Amióta életbe­lépett az a rendelet, amely szerint a kormány az összes bélyegilletékeket tetemesen felemelte, szinte teljesen eltűntek az okmánybélyegek. Az eltűnésnek az az oka, hogy az egész városban nincsen olyan nagy bélyegkészlet, amely elegendő lett volna a szükséglet kielégítésére. Emiatt az ügyvédek nem tudják beadni idejében kellően felbélyegezve beadványaikat — és ezért érthetet­lenül megbírságolják őket. Ez a bírságolás semmiképen sem jogos, mert az államnak gon­doskodnia kellett volna arról, hogy október elsején az emelés arányában megfelelő mennyi­ségű is címletű bélyegek álljanak mindenkinek rendelkezésére. — Dr Gaál Endre knlturtanácanok be tej. Ur. Gaál Endre kulturszcnátor a hirtelen beállott őszi idő­járás következtében súlyosan megbetegedett és igy pénteken nem jelenhetett meg hivatalában. — A Filharmónikusoh öc hangversenyére jegyek 10.000 -25 000 koroiáig a Belvárosi Mozi pénztáránál válthatók. Műsor a falraga­szokon. — Nagy vihar Északfrancioorazág part­jain. Eszakfranciaország partjain heves vihar dühöngött. Franciaország és Anglia között a hajóközlekedést beszüntették. Több gőzöst a vihar nekisodort a partnak. Egész sereg bárka elsülyedt és több ember éleiét vesztette. — A fuvaroaofe panasza. Aziparengedé'yes fuvarosok ujabban tömeges panasszal fordulnak a rendőrséghez a „kontár-fuvarosok" garázdál­kodása miatt.- Pan szaikban elmondják, hogy minden tanyai gazda, akinek lova-kocs ja van felcsap fuvarosnak, elvállal mindenféle szállí­tást és ízy elveszi a hivatásos fuvarosok ke­nyerét. Titkos standjaik vannak, igy példiul a rókusi állomás előtt is, ők szállítják a tiszt­viselők szenét fáját, a szőlők bortermését p »­dig az ipartörvény értelmében iparengedély nél­kül nem szabadna konkurrálniok A fuvaroztató közönség egészen rászokott a parasztkocsikra aminek — a fuvarosok véleménye sz rint — csak az lehet az oka, hogy az iparigazolványo­sok nem tarthatják be az árvizsgáló bizottság által megállapított irányárakat, mert azokba a ^0"sá?."em kalkulálta be a várakozással el­íílf' , < ^fuvarosok ellenben, akik mellékfoglalkozásként fuvaroznak, még az irány­áraknál is kevesebbet kérnek a fuvarért. A rend­őrség a panaszok alapján ezentúl megszigorítja a fuvarosok ellenőrzését és a rajta csípett kon­tárfuvarosok ellen büntető eljárást indít. JS'i cér"a- «szta selyemharisnyák és keztyuk legelőnyösebben Komlósinál szerezhetők be. Révész tánctanintézetben (Belvárosi Mozi, eme.eu a ritmikus torna és orchesztikai kurzus ma délután fél 5 órakor megkezdődik. tot Munkások Általános Fogyasztási Szö­vetkezetében a burgonya-akció megkezdődött. Előjegyezni lehet 1. sz üzletünkben Feketesas­utca 19, 3. sz. üzletünkben Szilléri-sugárut 46, 4. sz. üzletünkben Alföldi-utca 29. m \

Next

/
Thumbnails
Contents