Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-31 / 248. szám

I SZEGED Szeged, 1923 november 31. és a mostani tárgyalások során Ultitlenül ra­gaszkodnak a követelések honorálásához. A kérdés tárgyalását a harmadik albizottság ha­táskörébe utalták. Magyar részről három nap óta szakadatlanul dolgoznak, hogy a magyar álláspontot, mely lényegesen ellenkezik a csehek felfogásával, okmányokkal és egyéb hathatós bizonyítékokkal megerősítsék. Ez a követelés horribilis, mert ha a kormány teljesí­tené a csehek kívánságát, akkor nem kevesebb, mint 50 milliárd magyar koronát kellene fi­zetnie. Lendvai István és Bessenyei Zénó lovagias ügye. A nemzetgyűlés keddi ülésén Lendvai István élesen összeszólalkozott Bessenyei Z utóval. A sértésekért lovagias elégtételt kért Bessenyei Zénó és segédekként Urbanics Kálmán és Hrjós Kálmán képviselőket, Lendvai segédekül Eckhardt Tibort és Zsilinszky Endrét nevezte meg. Este Bethlen gróf miniszterelnöknél 25 teri­tékes vacsora volt a vendégek tiszteletére, me­lyet soaré követett. Horthy Miklós kormányzó holnap dejeunert ad, este pedig a vendégek az Operát fogják meglátogatni. Holnapután Daru­váry Qéza külügyminiszter ad dejeunert a Hun­gária-szállóban. ötvenmilliárd magyar koronát köve­telnek a csehek. Két ízben tárgyalt a csehek által kiküldött bizottság a magyar minisztérium szakemberé­vel, azonban semmiféle megállapodásra nem tudtak jutni vele. A Budapestre érkezett cseh delegáció most újra felvette az alapítványi va­gyon kérdését. A cseh delegáció veze öje, Well­ner cseh miniszteri (tanácsos ugyanis közölte Wodiáner Rudolf meghatalmazott miniszterrel, a magyar bizottság elnökével, hogy mintegy 50 milliárd korona értékű birtokunkban lévő alapítványi vagyonra igényt tartanak a csehek Újból elnapolták a nemzetgyűlést. kritikát arra a hangra, melyet a fajvédőkkel szemben használt. Nem ismeri el a külföldi kölcsön szükségességét. Ulain Ferenc Nigy Emil igazságügy ninisz­ter felé: Ed ön is helyesli ugy-e igazságügy­miniszter ur? Nagy Emil bólint a tejével, mire a fajvédők megéljenzik. Bessenyei Zénó Nagy Emil f:lé hajol és azt mondja neki: Hogy lehet így viselkedni? Bessenyei ezután elhagyja az üléstermet, mire Nagy Emil felkel helyéről és szintén el­hagyja a termet. Szilágyi: A bizottság, mely miatt a parla­ment munkarendjéből heteket pazaroltunk el, még mindig nem érkezett meg. Céljuk, hogy a köcsönnek politikai kikötése lesz. Szerencsét­lennek tartja azt, hogy a miniszterelnök kőrút­jában propagandát csinál annak az álláspont­A nemzetgyűlés keddi ülését egynegyed 12 után nyitotta meg Scitovszky Béla házelnök. Jelenti, hogy október 27-én 30-náI több kép­viselő a Ház összehívását kérte. Minthogy ez a kérés a házszabályoknak megfelel, az elnök az összehívási kérést követő harmadik napra összehívta a nemzetgyűlést. Az elnöki előterjesztések után felszólítja Farkas Istvánt, hogy indokolja meg, miért kérte a Ház összehívását. Farkas István beszédében kijelenti, hogy a lakáskérdés olyan nagyfontosságú kérdés, hogy azt csak a nemzetgyűlésen lehet tárgyalni. A kormány lakásrendelete csak arra alkalmas, hogy tovább folytassák a lakásokkal való üzérkedést és hogy csak azok jussanak lakáshoz, akiknek sok pén­zük van. A lakáskérdés megoldása egyedül az építkezések megindításával érhető el. Az épít­kezések azonban nem folynak, vagy legalább is nem olyan nagy mértékben folynak, mint ahogy azt a szükség megkövetelné. Ez okozza az óriási lakásínséget. Akik a börzén milliókat szereznek, fellétlenül tudnak lakást kapni, anélkül, hogy a lakásrendeletre szorulnának. Bíró Pál közbeszól: A munkabérek január óta arányban emelkednek a drágasággal. (Biró Pálnak ezen kijelentésére nagy zaj támadt a szociáldemokratáknál.) Esztergályos János: Biró Pál mint has­beszélő Klárik Ferenc: Ne nagyképűsködjön, bizo­nyítsa ezt be. gfFarkas István a következő indítványt ter­jeszti elő: Határozza el a nemzetgyűlés azt, hogy a kormány uj lakbérrendelete 1924 május 1-én lép életbe. Vass József népjóléti miniszter szólal fel ez­után : Figyelem be véve, hogy a korona a ren­delet megjelenése óta, sajios, csökkent értéké­ben, egészen természetes, hogy a lakbér kér­désével a közüzemi dijaktól eltekintve is kell fog'alkozni. Meg kell állapítani azonban, hogy egészen sajátságos nemzetgazdasági elfogultság csendült ki Farkas képviselő ur beszédéből, amely megismétlése azoknak a felszólalásoknak, melyeket a drágasági bizottság ülésén is el­mondott. A lakásrendelettervezetra meggyőző­désem szerint feltétlenül szükség van, mivel a kérdés természete nem alkalmas arra, hogy tör­vényhozási uton szabályoztassék. Ezért kéri a nemzetgyűlést, hogy Farkas képviselő urnák indítványát ne fogadja el. Scitovszky Béla elnök kijelenti, hogy Farkas István indítványa tárgyában 30 nál több kép­viselő névszerinti szavazást kért. A házszabá­lyok értelmében sem teheti fel szavazásra a kérdést, mert nincs elleninditvány. Ezután napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogv a Ház október 15 én tartott ülés határo­zatához képest a nemzetgyűlést továbbra bizony­talan időre halassza el tárgyalásait. A napirendhez először Szilágyi Lajos szól hozzá. Az elnök napirendi indítványa azt je­len:!, hogy csend legyen. Már évek óta a kor­mány állandóin csendet parancsol. Azt kell mondania, hogy a miniszterelnök egyenesen ugy jár el, mint egy politikai baromorvos. (Óriási felzudulás a Ház minden oldalán.) Szilágyi: Azért használtam ezt a hangot, hogy a miniszterelnök sajái táborából kapja meg a nak, hogy a nemzet egyedül nem kipes boldo­gulni. Ezzel csak a kishitűsége! terjeszti. Kifo­gásolja azt, hogy Daruváry külügyminiszter résztvett azon az ünnepélyen, amelyet a csehszlovák követség rendezett a csehszlovák állam alapításának évfordulója alkalmával. (Erre a kijelentésre az ellenzéken, különösen pedig a fajvédőknél nagy zaj támadt. Felkiáltások: Hallatlanl Baross János: Jubiláljuk a Felvidék elszakitását! Eckhardt Tibor: Ilyen még nem volt Magyarországon l Baross Jánost az elnök csendre inti, mire felkel s azt mondja: Meg­hajlok az elnök előtt, de nagyon nehezen.) Szilágyi bírálja a lakásrendelet egyes intéz­kedéseit. Iit vannak a nyugalmazott jegyzők, akiknek lakbérét ma sem rendezték. A moz­donyvezetők sztrájkjának kitörését a kormány nemtörődömsége nagy mértékben idézte elő. Bethlen István: Taláa mi csináltuk a sztráj­kot ? Szilágyi beszél az inségakcióról. Kijelenti, hogy ezekről a kérdésekről a nemzetgyü ésen akar nyilatkozni és nem követi a miniszterelnök példáját, aki hétről-hétre zavarja meg a városok nyugalmát. (Nagy derültség az egész Házban.) Követeli a fővárosi törvény revízióját. A polgári társadalomnak becsületbeli kötelessége, hogy a fővárosi választásokban minden személyi ellen­tétet félretéve összefogjon és * azonos listával menjen a közös ellenség ellen, a nemzetközi szo­cialisták ellen. (Szilágyinak erre a kijelentésére s szociáldemokratáknál nagy zaj tőr ki: .Majd ott leszünk mi is a választásokon l" Fábián Szilágyi felé: Szilágyi és Wolff egész jó együttes I) Szilágyi Fábián felé: Abban az esetben, ha a liberális pártok jutnak többségre és arra fog­nak törekedni, hogy a megtorlás és bosszú politikáját folytassák tovább a városházán, előre is kijelentem, hogy nem sorozom magamat a liberálisok közé. Ezután a földreform kérdéséről beazél és ainak végrehajtását sürgeti. A hizszabály­revizióra szerinte nincs szüiség. Szilágyi végül az elnök napirendi indítványá­val szemben azt j vasolja.hogy a nemzetgyü és holnap délelőtt tíz órakor tartsa legközelebbi ülését. Utána Farkas István személyes kérdésbjn szólal fel. Szakács Andor szintén személyes kérdésben szólal fel, azt a kijelentést teszi, hogy a külügy­miniszter, amikor C^eh-Szlovákia fennállásának ötödéves évfordulója alkalmával resdezett cseh követségi ünnepélyen megjelent, ezzel tulment azon a határon, melyet ő követelt annak idején. Szabó Qéza szólalt fel ezután. Elfogadja ax elnök napirendi indítványát. Eckhardt Tibor nem helyesli a nemzetgyűlés­nek ujabb eln»polá»á*. Ezután Bethlen István miniszterelnök szólalt fel: A kormány alkotmányos kormány, alkot­mányos eszközöknél akar maradni és nem fog azokhoz a fegyverekhez nyúlni, amelyeket Eckhardt bizonyos körülmények között szüksé­gesnek tart. Egészen normális álláspont az, nogy a nemzetgyűlés ülései közé szünetek iktatódnak be. Erre a nemzetgyűlésnek, kép­viselőknek és a kormánynak is szüksége van. Nem jelent dik'aturát, hogy a nemzetgyűlés nem tart üléseket. Annak, hogy még egyszer arra kéri a nemzeigyü'ést, halassza el üléseit bizonytalan időre, ugyanazok az okéi, melyeket már kifejtett akkor, amikor a nemzetgyűlés első ilyen határozatát meghozta. Az az ok, amelyet már akkor is kifejtett, az, hogy a Népszövetség pénzügyi szövetségének tagjai Budapestre jönnek. Lendvai: Mikor? Bethlen: Legyen róla képviselő ur meggyő­ződve, hogy ha a napot és órát tudnám, meg­mondanám. — Ugyanekkor kijelentettem azt is, hogy a kor­mány azért kéri a nemzetgyűlés ülésének elha­lasztását, mert a kormány egyes tagjai el lesz­nek foglalva azzal a felelő tség'eljes nehéz mun­kával, amellyel a pénzügyi kőesőn tervein kell dolgoznia. Ezek, azt hiszem, egyszerű és min­denül által megérthető kérdések. Csodálkoz­nom kell, hogy dktalura és más egyebekre gondolnak. Ezt csak olyanok magyarázhatják, akik mindenáron félre akarják magyarázni. (A miniszterelnök szavait nagy zaj követi, a kormánypártból kiabálnak a szélsőjobboldali ellenzik felé. Bessenyei Zénó és Lendvai külö­nös hevességgel vitatkoznak, szavukat a nagy zajban nem lehet megérteni, csak azt lehet látni, hogy mindketten felugranak helyükről és egy­más felé akarnak rohanni. A körülöttük álló képviselők azonban visszatartják őket.) A csend helyreálltával Bethlen folytatja be­szédét : — A nemze'gyülést ma a lakáskérdés meg­beszélésére hívták öfsze. ó ugy tudja, hogy ebben az esetben a szociáldemokraták ugró deszkául szolgáltak a fajvédőknek. Nem tudja, hogyan tételezze fel azt, hogy ebben az eset­ben jóhiszeműség volt. Lehetséges, hogy a szo­ciáldemokraták készséggel nyújtottak jobbkezet a fajvédőknek. (Ismét nagy zaj ugy a fajvé­dőknél, mint a szociáldemokratáknál. Ulaln Ferenc felkel a helyéről, Rakovszkyhoz megy és hozzáhajolva azt mondja, hogy a szociál­demokrata fogyasztási szövetkezet milliós támo­gatást kapott a kormánytól. Rassay látta, hogy Ulain Rakovázky felé megy, hallotta is U ain kijelentését, azonban nem értette meg egészen. 9Milyen milliókról van szó?", kiáltotta Ulain felé, beszéljen csakl A szociáldemokraták tudo­mást szerezve a történtekről, felállónak és lár­mába kezdenek. Ezt kiáltjás Ulain felé: Aljas rágalmazó, bizonyítson, micsoda milliókról van szó? A nagy zaj fokozódik, elnök nem tud rendet csinálni, Elfüggeszti az ülést.) Pár perc szünet után nyitja meg újból az ülést. Huszár Károly elnök kéri a képviselőket, őrizzék meg nyugalmukat, tartózkodjanak a személyes sértésektől, szüntessék meg a sze­mélyes vitákat, mert a szenvedélyes hang ront a nemzet tekintélyén. Bethlen István: Ismétli, hogy a lakás­kérdés miatt hívták öss.e a nemzetgyűlést, erről azonban vajmi kevés szó esett, ehelyett a leg­különbözőbb kérdések kerültek szóba. Ezekre röviden reflektál Ismételtet azt a kérést intézi a nemzetgyűléshez, hogy arra az időre, mig a kormány ezekkel a fontos tárgyalásokk 1 lesz elfoglalva, legyen egy kis türelemmel. A föld­reformnovellát a szünet alatt a nemzetgyűlés bizottságaival kívánja letárgyaltatni. Kéri, hogy a nemzetgyűlés az elnök napirendi indítványát fogadja el, annál is inkább, mert nem élünk olyan időket, amikor kívánatos volna könnyen felvetett poli ikai kérdésekkel tenni nehezebbé a nemzet helyzetét. Bethlen miniszterelnököt beszéde végén fel-

Next

/
Thumbnails
Contents