Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-31 / 248. szám

Egyes sxáwi ára 250 korona. •awkeszt&ség és Hadóklvaal: Deák Fermc-utca 2. (F6rcáliskolával szemben.) TeleIon 13 33.A.Szeged" megjelelik hétfő kivételével mindea aap. Egres szám ára 250 ko>aoa. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 5500, Budapesten ti vidéken 5800 kor. Hirdetési Arak: Fé.hasábo. l mm. 50, egy hasábon 100, másléi hasábon l: 0 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 800 K. Nyilttér, családi értesítés 131)0 K. Többszörifeladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 31, SZERDA. 248-ik szám. építtetők t.-c., amelynek alapján az százalékos ^,c4enfe?.\iel,éJelek, melle,t , 60 adómentességed ^s fcVJ h?47J,kr£ harm!nC "Ixii mpntp«(SoAi i kincstári haszonrészesedéj aMi.?íSrfS $Vaphatn;*í a befektetett öszszeget pedig öt év alatt mérlegükből adómente/en 'hS ^U *edvezr^nyekben mindenki részesedhetik, akt nem üzérkedés! célból épit és a kölcsönösszeg ellenében megfele ö garanciát tud nyuj'ani. Szociális, ipari és általános közgazdasági szempontból a legnagyobb fontosságú volna hogy ezen az alapon az építkezési tevékenység Szegeden is meginduljon. Amióta a törvény végrehajtási utas tása megjelent, Szegeden is a Építkezés Szegeden. Mikor a háború kitört, a kormány egy szeveretéHen intézkedéssel elrendelte a kö/épitkezések beszüntetését. Akkor még abban a naiv bitben ringatta magát mindenki, hogy a hadbavonult százezrek idehaza lesznek, mire a levelek lehullanak. Ha vége lesz a rövid hl bot urak, megindulhat ismét országszerte a termelő nunka. Akkor maradt félbe Szegeden a fogadalmi templom építése, amelyet kilenc esztendő elteltével lehetett csak nagy iggyel- bajjal újra kezdeni. A hatóságok példáját követték akkorikan a megriadt magánosok is; az építkezési tevékenység nagyjából és egészében megszűnt. A háborúval kapcsolatos munkák, egyss hadfelszerelési üzemek kibővítése ugyanis nem sorozható a rendes építkezési tevékenység kategóriájába. Mióta a háború megsztnt és a forradalmi mozgalmak elültek, állsndófn napirenden van az építkezés kérdése. Cikkekben, ankétokon százan rceg százan ráír utaltak az építkezési pangás vészes következménytire. Lakásokban az évi rendes termelés elmaradt, az összes városokban lakásínség állott elő, amil még fokozott a vidéki lakosságnak a városokba való tódulása. Uj családok nem tudnak otthont alapítani. Az elszakított területek menőkfllljei csak nyomorúságos szükséglakásokban tudnik elhelyezkedni. I Sokan még ma is vagonokat tartanak lefoglalva • és elvonják a vasúttól a forgalom lebonyolító- ; sához szükséges eszközöket. A kotmány nem \ meri a Iskásforgalmat felszabadítani, mert attól tart, hogy családok ezrei az u'cára kerülnek. Az ipari psngás rra^yrésat az építkezések szUnetrlérévet van összefüggésben. Nem lévén elegendő építkezés, a tanult építőmunkások átszivárognak a szomszédos országokba és attól kell tartan', hogy az építkezések megindulása esetén neti lesznek tanult építőmunkások és p.llérok, akiket munkába lehelne állítani. Az épilkezésektö) való tartózkodásnak az oka eleinte az volt, hogy senki sem merte pénzét építkezésbe belefekteni. Csábítóbbnak látszott a gyors kamatoztatás, mint az állandó objektumok emelése. A valóság azonban rácáfolt az aggodalmaskodókra. A korona elértéktelenedése folytán eddig még minden befektetés, melynek nyomán épületek emelkedtek, jó üzletnek bizonyult. Prófé'ák nem vagyunk, de ez a helyzet alkalmasint még ma sem változott. Ma azonban egy másik oka van az építkezésektől való tartózkodástól. A költségek annyira emelkedtek, hogy magánosok nem tudják előteremteni a szükséges összegeket. Mint rendesen történni szokott, mikor nagyen megnövekszik a papírpénz mennyisége, pénzhiány mutatkozik a: egész vonalon. Néhány hónappal ezelőtt a kormány kényszerítő rendszabályokkal akarta az építkezések megindítását kierőszako'ni. A megindult tárgyaiások során kide.ült, hogy a kényszerítéstől eredményt várni nem lehel; viszont a nagy iakár£si érdekképviseletek hajlandóságot mutata Wnhogy 'agjaikat rábírják az épiikezésre, ha nem vonja meg tőlük támogatását. 1923 év" re a lakáséPités előmozdításáról szóló legváltozatosabb 'ervek röpködnek a levegőben. E tervekrek a ónban részint igazi magjut nincsen, részint ped g azok, akik az építés gondolatával foglalki znak, nem tudják, hogy hol fogják meg az ügyet. Ez indította a kereskedelmi és iparkamarát arra, hogy az édeklfdőket szerdán délelölt értekezletre hívja össze és a feimeiült terveket, j*vasiatokat egységes mederbe tere'je. Szegeden, mióta batárváros lett, állandó a panasz, hogy gazdasági és ipari élete visszafej ődőben van. Most alkalom nyilik arra, hogy a koimány támogatásának kihasználásával elevenséget vigyentk bele a gazdasági élet vérkeringésébe. Olyan alkalom ez, amelyet Szeged érdekében nem szabad elszalasztani. Benes a magyar kölcsönről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A cseh nemzetgyűlés őszi üésszakának keddi első ülésén Benes cseh külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben hosszasan foglalkozol a magyar kölcsönnel s általiban a kisántántnak Magyarországhoz való viszonyával. Etmondo ta, hogy a magyar kölcsön első lépés volna az ország rekonstrukciója felé. Foglalkozott a kölcsön, illetőleg a jóvátételi zájogjogok felfüggesztésének kérdésével a kisantsnt a sinajai konferencián. Sinajában, mondotta Benes, a kisdntánt államai Magyarországgal szemben uj politikában egyeztek meg: a rekonstrukció is az együttműködés politikájában, mindenesetre azzal az előfeltétellel, hogy Mogycrország belső viszonyai megengedjék ilyen politika végrehajtását. A kisántént a msgyar nemzeti vagyon bizonyos részére szóló zálogjog megszüntetése fejé ben Magyrrország részéről garanciákat követelt ; nevezetesen: pémügyi ellenőrzést a kölcsönpénzzel való visszaélés megakdíiyozására; garancáket követel*, hogy Magyarország ezentúl szomszédaival síemben lojális és békés po lltikát folytat. Követelte a leszerelés végleges megoldását. A sinajai egyezmény alapján aztán Genjben Bethlen gróf miniszterelnökkel megegyezés jölt télre S oroszédok vfgyunk mc ndoea, Benes, akik jelentékeny mértékben egymásra vagyunk utalva. Ennek előfeltétele azonb-n, hogy Magyarország véglegesen elhagyja eddigi politikd jának elveit is rendszereit és szomszédaival szemben a békeszerződés és valamennyi egyéb kötelezettsége lojális teljesítésének álláspontjára helyezkedjék. Nem akarjuk megaláztatását, mi tisztességes és lojális kiegyezést akarunk a múlttal és jövőre tisztességes kölcsönös eljárást biztosítunk. Hangsúlyozzuk ezúttal, anélkül, hogy Magyarország be ügyeibe avatkoznánk, hogy MagyarcmáKon meg kell £r!eni, hogy a szomszédokhoz való jó viszonyt azzal lehet biztosítani, ha otthon a demokratikus ellenzékeket is érvényesülni engedik, különösen az emigrációt is. Ha mi erre figyelmeztetünk, ugy ez csak a közlünk és Magyarország közötti végleges jó viszony érdekéten történik. Incidens Bt.net beszéde alatt. A cseh parlament mai ülésének megnyitásakor a karzat közönsége között riadalom támadt. Két karzati látogató a padsorok között a mellvédig nyomult előre, fenyegető magatartással és tót nyelven hangos szitkokkal illette a koalíciót. „A kormány mondjon le". „A Felvidék követeli az sutonomiát. Eriöl tárgyaljanak I" kiáltották ismételten. A rendzavarókitt ezonnal detektívek vették körül. Kivezetésük közben a tót himnuszt énekelték. Igazoltatásuk során kiderült, hogy pozsonyvidéki tót néppár lak. A nyugalom helyreálltával, amikor Benes külügyminiszter elmondta expozéját s a közte és Bethlen gr. miniszterelnök között Genfben lefolyt tárgyalásokról beszélve kifejtette Magyarország megsegítésének szükségességé', a csehsz'ovák ' szociáldemokrata pártról közbekiál'olták: „A Bethlenkormány távozzék I" A közbekiáltás láthatóiig kellemetlenül érintette a külügyminisztert, sklt beszéde vég'n a koMicó zajos tapssal ünnepelt Nagy Emil igazságiigyminiszter lemondott. A remzeigyülés viharos üléte elatt, Szilágyi teszéde folyt mán olyín incidens játszódott le, amelynek következménye, fa csak átmenetileg fg, részleges kormányválság lesz. Szilagyi ugyanis beszédében éles kritikával i lelte a pénzügyi l orményzatot és közben Ulain Ferenc Nogy Emiire célozva közbekiáltott : Az igazságüítyminiszier is egyetért e iekintetben Szilágyival I Nagy Emil, tmidőn UMn apcsztrofálását hallotta, fejével igent intett. Bessenyei Zér'ó nemzetgyűlési képviselő erre Nagy Emil felé fordulva kifogásolta, hogy az igazságügyminiszter a pénzügyi politikáról ilyen módon nyilatkozott, majd pedig elhagyva az üléstermet, a folyosón pertraktálta a kérdést. Nagy Emil később maga is kiment a folyosóra és ott többek jelenlétében beszélgetett Bessenyeivel a kérdésről n annak a szándékának adott kifejezést, hogy a történtek következtében tárcájáról lemond. Daruváry külügyminiszter és Almássy László nyomban érintkezésbe léptek vele és kérték, ho^y álljon el szándékától. Röviddel ezután Nagy Emil bement a parlamentben lévő igazságügvminiszteri szobába, ahol az alábbi levelet irta Bethlen miniszterelnöknek: „A nemzetgyűlés mai ülésén Szilágyi L«jos képviselő ur a pénzüeyi politikát kifogásolta és elözben hátam möíött vslaki tréfás hangon az én hasonló gondolkodásomra utalt, airire én ugyancsak tréfás igent intettem a fejemmel. Ezen egyik legbensőbb és tiszteletreméltóbb barátom annyira felháborodott, hogy még 8z üléstermet is elhagyta. Miután az én etirányban való felfogásom közismert és én azt mtnd'g kifejeztem, nem tartom indokoltnak barátom felháborodását trí fás fejbólintásom miatt. Mindazonáltal az incidens megérlelte bennem azt a meggyőződést, hogy a pénzügyi politika terén táplált felfogásom miniszteri állásomban állandóan feszélyezett helyzetben tart, igazságügyminiszteri állásomról lemondok Az igazsákügyminiszter a levelet megcímezve, maga vitte át Bethlen miniszterelnök szobájába, majd pedig az ülésterembe ment. Beléptekor a szélsőjobboldali képviselők zajosan tüntettek az igazságügyminiszter mellett. Nagy Emil azonban látható felindulással, kezével elhárító mozdula'ot telt és elfog'alta a helyét. A miniszterelnök igyekezni fog eliminálni a felmerült ellentéteket és Nagy Emilt maradásra fogja bírni. Lehetséges tehát, hogy Nagy Emil előreláthatólag engedni fog a miniszterelnök felfogásának és tárcáját tovabbra is megtartja. A népszövetségi delegáeió Budapesten. Mandoux, a népszövetségi titkárság politikai osztályának tagi?, továbbá miss Howard a főtitkárság igazgatója és johnsten titkár, továbbá sir Eftck Drummond fogadására megjelent Ambrózy Lajos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium vezetésével bárciháii Bárczy István helyettes államtitkár a miniszterelnök képviseletében, továbbá dr. Rosthy Ferenc külügyminiszteri attasé, ezenkívül je'en volt még Balfour angol követségi attasé, aki sir Erick Drummond unokatestvére.