Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-28 / 246. szám

••t \ 11 i vaslataiL t szeí koaa katette, . hogf kikiálzinüleg Szeged, 1923 október 28 SZEGED rgások. -vidék elleni izbea ÖsszeIllek és idta a rv közgrakva, ittak és vígat egyik jsebesült. kísérletet vatalt is három A szeparatisták kormányát elismerik a szövetségesek. Koblenzben a szeparatisták megalakították az ideglenes Kormányt. A miniszterelnök Mathes, Hoemann pfalzi főbiztos. A külügyi tárca betöltéséről nem dönöttek. Tirard, a szövetségközi Rajna-bizottság elnöks éttesiteite a német hivatalnokokat, hogy a szövegesek elismerik a szeparatisták kormányát, amennyiben a hatalom tényleges birtokában van. Mikor Mathes bemuí&tta az uj Rajna-köztársaság idegenes kormányának tagjait, a szövetségközi Rájna-bizottság elnökének, a Petit Párisién koblenzi tudósiióji beszélt Methessel, aki a szeparatista-mozgalom ismert vezére. Elmondta Mathes, hogy Koblenz megszállását 12.000 felfegyverzett szeparatista hajtotta végre. Hatalmukba kerítették a rendőrséget, a postát és távirót, csütörtökön este 6 órakor már kezükben volt a kormányhatalom. Á szeparatista-had»ereg parancsot kapott, hogy csak végső e«etben nyúljon fegyverhez, vagyis, ha megtámsdják. Rendőreinket épp ugy fogjuk . felfegyverezni, mint a német birodalmi kék I rendőrség volt, de embereink fehér karszalagot \ fosnak viselni. ruuvuuxaviAAariTmiu Jirtvavr (t „igen humánus volt a létszámapasztó bizottság csátott el, akiket már régebben elbocsátottak. A bizottság határozatának mindenesetre igen humánus volt a tendenciája, de sajnos, ez or(A Szeged tudósítójától.) A városi íétszámspasztó bizottság határozatát, amelyről a polgárntieater :ulsígosan általános jellegit nyilatkozata alapján annak idején beszámoltunk, dr. Aigner Karoly főispán személyesen vitte fel Budapestre és adta át a belügyminiszternek, akivel szóbelileg közölte észrevételei! is. A fő ispán pénteken este érkezett vissza Bud^p^trői ée szombaton már megjelent hivataléban. Megkérdeztük, hogy a létszám apasztó bizottság határozatát milyen kommentárral feö?ölte a belügyminiszterrel. Kérdésünkre a főispán a következőket mondotta — A belügyminiszter azért kérte a főispánokat, hogy megjegyzéseiket szóbelileg terjesszék elö, m: rt ezt a kérdési szigorúan bizal masan kezeli. Éppen ezért nem közölhetem a nyilvánossággal észrevételeimet, csuoán annyit mondhatok, hogy a szegedi létszámapasztó bizottság határozata nem elégiti ki a törvény szigorú rendelkezéseit, mert csak kilencvenkilenccel csökkentette a városi alkalmazottak létszámát, ami az előirt husz százalék helyett a meglévő létszámnak alig tizenhárom és fél szág helyzete megkívánja, hogy a törvényt lehetőség szerint bizonyos merevséggel hajtsák végre, anélkül azonban, hogy ez a város háztartási egyensúlyának és a közigazgatásnak rovására essék. Javaslatomban, melyet előterjesztettem, ilyen értelmű megoldást igyekeztem kidomborítani és ugy vélem, hogy annak elfogadása esetén utiy az 'Ham, mint a váro3 érdekei megfelelő összhangban nyernek kielégítést. A föíepán nyilatkozata és a polgármestertől nyert információk alapj n készült rtg-bbi tudósításunk között bizonyos ellentét mutatkozik. A polgármester ugyanis annak idején százh*sz állas megszüntetésiről beszélt, a főispán pedig csak kilencvenkilencről tud. A polgármester egyébként már meggyőződött róla — mint érdeklődésünkre kijelentette —, hogy a bizottság valóban cssk kilencvenkilenc állás megszüntetését határozta el. A létszámcEökkentő törvény értelmében az elbocsátandó alkalmazottak fölmondását legkészázalékos csökkentését jelenti és ezt is csak ' sSbb október harmincegyedikéig kézbesíteni kell. ugyf hogy többek között negyven olyan utcaseprőt és tizenhat olyan kórházi ápolónőt bo tékát a belügyminiszter döntése négy napon belül megérkezik A szegedi kereskedők építkezési akciója. Balogh Károlynak az a terve, hogy a Petőfi Sándor-sugárut végén, a közvágóhíd előtt elterülő térségen hetvenkit hatszáznégyszögöles házhelyet létesítsen a város kertváros céljaira. Véleményem szerint, ha a tanács elfogadja Balogh Ksroly javaslatát, a kertváros terve már a jövő évben megvalósul. A Kereskedik Szövetsége gondoskodik majd arról, hogy a kertváros mielőbbi felépítése érdekében a szükséges részvénytársaságot létrehozza. Véleményem sierint a szegedi kereskedők legalább harminc kertesházat felépítenek, természetesen csak akkor, ha a város biztosítja azokat az előfeltételeket, amelyek az építkezési kedvet előmozdítják. Balogh Károlynak az a terve, hogy a kertváros részére az összes közmüveket, a vízellátást, csatornázást, világítást a• város biztosítsa. — Megvagyok győiődve arról, hogy Szeged város kereskedőtársadalma a legnagyobb áldozatkészséggel karolja fel ezt a tervet és minden erejével igyekszik megvalósítására, mert minden kereskedőnek érdeke az, hogy ugy maga, mint alkalmazottai olyan helyen lakjanak, ahol a felmondás és a lakbéremelés állandó réme nem fenyegeti őket. A szövetség az akciót a legrövidebb időn belül megindítja és az akció megszervezésére mint a kereskedelem, ipar és gyáripar képviselőjét, az iparkamarát kéri fel. A megalakítandó építkezési érdekeltség vezetését a szövetség magának tartja fenn. Balogh Károly terve a városfejlesztés programjába vág. Reméljük, hogy nem törik majd meg a tanács közömbösségén, hiszen minden lehetőséget ki kell aknázni a rettenetes lakásínség enyhítése érdekében. A kertváros terve j pedig ilyen lehetőség. (A Szeged tudósítójától.) Az ellenzék erőteljes akciójának eredményeképen remélhető, hogy a kormány lényegesen enyhíti az uj lakásrendeletei. A tervezett lakbér- és üzletbéremelés, valamint a szabad felmondás tulhamarra tervezett ideje elleni küzdelemből tevékeny részt vett ki magának az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés is, mellyel a Szegedi Kereskedők Szövetsége állandó érintkezést tart fenn. Vértes Miksa, a szövetség ügyvezető-elnöke az elmúlt héien jelen volt az OMKE elnökségének az e tárgyban szinte napenkint tfrfott ülésein és érdeklődésünkre a következőket mondotta Budapesten szerzett impresszióiról: — Az OMKE maga is eljár! a kereskedelmi miniszternél az üzle bérek mérséklése és a felszabadítás idejének tisztázása ügyében és a kereskedő'ársadalom bizonyosra veszi, hogy a felhozott nyomós érvek hatása alatt az üzletbérek tervezett emelését lényegesen csökkentik a reost készülő rendedben és hogy a fölszabadítás kérdésében is jelentős", engedmények lesznek. Mindenesetre nagyon, fo'ios, hogy a fzegedi Kereskedők SzövetsegA sürgősen fogW<nz*n a lakáskérdéssel és jóelőre gondoskodhoJrÍekJinek biztosításáról, még pedig ugy, keressen míapes,i ^reskedötársadalom mintájára kilakoltatarM Írra> a magánlakásokból azonnal kanjan„Zreskedeimi irodák és üzletek - A szöMstmegfelel0 tart és Balogh fSS,kséSe rövidesen két ülést éoitési üPvo<iztdivrí2 7 tanácsnokkal, a város Ses részének egyes töthasSÍA a város belso Pn?«?/ hn7rírinm:.f ltiatt közterületeire Püspök-téri bazárépülethez ^ziermeieire a . építésének tervével f°gl<tíkozik >»* >i MWWiWWWW** *** w mofol; - Visszahívják • budepe,t, francia höben SínL fwiPfik ?, írndát fel, amely- í vetet. A párisi lapok jelentik, hogy Doulcet vetÜ 2S&sVannak- A szö- budapesti francia köve'et, hír szerint, Frarciaü keLt^ ,nd'LT Á aiknf iránt is- ho8y ország vatikani nagyköveiévé fogják kinevezni. máZ fi íJ Z8fBJLl nmTttaÍk S2d- - OiMz-föiök-boIgár izSvM. Román politii*HL UJslaLkdSOkat epitsenek a kedvezményes kai körökben n.gy riadalommal tárgyalják néhány 'P'tkezesi hitel felhasználásával. Ez a terv naP ó,a egy török lap liirét egy olasz-török-belgír jaálkozík Balogh Károlynak most készi Ve'> amely rövidesen a tanács elé Ja-álkozik Balogh Károlynak most készülő lerí I ""Mn KÖwtség közeli megalakulásáról Ha a török « / . . kerflí I ' ÍEa!Ullí, Uíy a román ""P^tita egy ujabb fiaskóját jelenti. Gujtogatásért elitélt asszony. (A Szeged tudósítójától.) Lajtos Anna 27 éves napszámos ez év augusztus 16-án reggel 5 és 6 óra között idősb Joó Sándor Makó melletti tanyáján levő szalmakazlakat fölgyújtotta. A napszámos asszonyt Csertus Mihály 60 éves földmives — akivel vadházasságban élt — veréssel kényszeritette a gyujtogatásra, mivel Joó Sándorral többször igen erősen összetűzött. Azóta Csertus Mihály elhalálozott, az ügyészség pedig gyújtogatás büntette miatt vádat emelt Lajtos Anna ellen. A törvényszék Pókaytanácia szombaton délelőtt tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalást. Lajtos Anna sápadtan és remegve 01 a vádlót ak padján, amikor a bíróság bevonul, többször mélyen fölsóhajt. Az elnök ismerteti a vádat, majd megkérdezi a vádlottól, hogy bűnösnek érzi e magát? Lajtos Anna megremeg,egészen halk hangon mondja aztán: — Bűnös vagyok ... Aztán elcsukló szavakkal mondja el a gyújtogatás részleteit. — Együtt éliem egy öreg emberrel — kezdi, Csertus Mihállyal. Ez mondta nekem, hogy csináljak kárt Joó Sándornak. Megvert sokszor... Agyonüt, mondta, ha nem teszem meg. Megtettem. Szomszédok voiíunk Joóékkai. Szolgálni jártam hozzájuk. Azt ígérte Csertus, hogy ha megteszem, akkor rám ira ja bárom és fél hold földját. Együtt mentünk át a Joűtanyára. Az öreg kócot vett ki a paplanbó;. A kukoricásba mentünk. Csertus meggyújtotta a csóvát és én beletettem a kazalba. Mire ide ér az asszony, zokogii kezd. Az elnök megkérdi, hogy miért mondta akkor Joóéknak, hogy munkások gyujtottái föl a Kazlakat. — Ki gyújtotta fel — kérdi az elnök, maga, vagy . — E« — mondja az asszony éa ezt nem a szavaiból lehet érteni, olyan halkan beszél, hanem csak a fejének mozdulatából. Idősb joó Sindnr büszke és egyenes vailo, mása követkeiik. Egyszer nála mosott a vádlott, odajölt Csertus és szidni kezdte az agizonyf, aztán pofonütötte. Fölkapia Lajtos Annát és elindult vele. (Lajtos Anna hangosan zokog). Utána ment ekkor — folytatta Joó Sándor — és kiszabadította az asszonyt Csertus kezeiből. Ékkor öt is megütötte Cserlus és ezt mondta : — Ezt nem felejtem el, szomszéd... Elmondja még, hogy Csertus iszákos, részeges volt, hillqmáíból tudja, hogy sokszor megverte a vádlottat. 5 Az ügyész: További tanúvallomásoktól elá !ok. A bíróság ezután mellőzi a megidézett tanuk kihallgatását. ' • Ezután az ügyész tartja meg vádbeszédét. Nf?m tekinthető a beszámithatatlanság, ajándékért gyújtogatott a vádlott. ítéletet kér. Dr. Marton Sándor védő: Fölmentést kér. Ellenállhatatlan kényszer alatt cselekedett u vádlott. Csettus fenyegette őt. Ez az ember vadállat volt, ütötte-verte az asszonyt. (Lajtos Anna felzokog.) Két gyermeke van ennek az asszonynak és ezért nem hagyta ott Csertust, nem tudta őket máskép eltartani. Ezért tűrte á szenvedést. Az ajándékigéret csupán arra volt jó, hogyha nem lett volna elég a fenyegetés. Nem lehet ezt az asszonyt elítélni, a valódi bűnös Csertus. Fölmentést kér. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdeti ítéletét. Bűnösnek mondták ki Lajtos Annát a gyújtogatás bűntettében és ezért egyévi börtönre ítélték, amihez háromévi hivatalvesztés is hozzájárul. Az indokolásban kimordla a bíróság, hogy azért nem alkalmazták sz 5—10 évi börtönt, mivel figyelembe vették a kényszerítést. A védő feleöbezést jelent be az ítéletért, az ügvész a 92. szakasz alkalmazásáért. E.uián a biréság — nz ügyész ellenzését mell'jzve — azonnal szabadlábra helyezte a szerencsetlen asszonyt. 1 '" * * i * "i u L uxuvuLniJTn — Megcáfolt hlr a dohányárak ujabb felemeléséről. Az egyik déli lapban az a hír jelent meg, hogy november 4-én újból 60 százalékkal emelik a dohányárakat, erre vonatkozólag a dohányjövedék igazgatósága kijelentette, hogy a dohányárak ujabbi emeléséről ter jesztett hír a valóságnak nem felel meg. Hr l/l