Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-04 / 225. szám

Szeged, 1923 október 743 SZEGED Dr. Zöld Jenő kir. törvényszéki biró. Tárgyaiésokat tart hétfőn, szerdán és pénteken a hivatali helyiségében. Bistydk Ferenc kir. törvényszéki biró a régi eljárás alá tartozó polgári pörökben. Házassági és személyállapotot tárgyaló pöiökben és ügyekben: Dr. Simon Ákos kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. Tárgyalásokat tart hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton a hivatali helyiségében Csődbiztos: Sáfár Sándor ítélőtáblai birói cimmel felruházott kir. törvényszéki biró. I A cégügyekben, továbbá a csődön kívüli kényszeregyezségi és kényszerfelszáinolási, valamint a pörön kívüli ügyekben: Dr. Kulir Rezső. Vizsgálóbíró: Zombory János tanácselnök. Egyes bírói elintézés alá tartozó elsőfokú bűnügyekben : Oömöry Andor ítélőtáblai birói cimmel felruházott kir. törvényszéki biró. Tárgyalásokat tart hétfőn és pénteken az I. emelet 62. számú teremben. Dr. Tarajossy Béla kir. törvényszéki biró. Tárgyalásokat tart kedden, csütörtökön és szombaton a hivatali helyiségében. A fiatalkorúak bünügyében Dudás Béla ítélőtáblai kiró. Tárgyalási napok: kedd, csütörtök és szombat. A jövedéki kihágási ügyekben: Gömöry Andor ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. Tárgyalásokat tart szerdán az I. emelet (52. számú tetemben. Büntetőtárgyalás a vádlott távollétében. (A Szeged tudősitójdtól.) Igen é dekes btlnügyet tárgyalt szerdán dé'elött a sz gedi törvényszéken Vild Károly tanácsa. Az ügyészség vádirata szerint fslrovdn Mihály 22 é es mezőhegyesi lakos 1922 junius 7-rn Neumann O tó és Sipos Mihály államrendörslgi detektívek előtt olyan kifejezést használ', amellyel a magyar állam méltóságát sértette meg. istrován sapkájára piros virágot tűzött és azt mondotta ezután, hogy várja Kun Bélá*, akii arra kér majd, küldje le már Szamuellyt akasztani, A V/W-lanács szerdán tartotta ebben az ügyben a főtárgyalást, anélkül, hogy a vádlott megjelent volna a tárgyalóteremben, miután Istrován Mihály jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és őt megidézni nem lehetett. A biróság dr. Reich Zo tán ügyvéde* rendelte ki hivatalból, hegy Istrován védelmét ellássa. Vild Károly elnök isirerteti az ügyet és bejelenti, hogy az ügyészség az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. t-c. értelmében kéri a vádlott megbüntetését, illetőleg miután a vádlottat a tárgyalásra megidézni nem lehetett, kéri a bűnösség megállópitását. Dr. Reich Zoltán hivatalból kirendelt védő tartja meg ezu'án védőbeszédét. Istrovánt a biróság csak a vádirat első pontja alapján mondhatja ki bűnösnek, mivel az a Hjelen'é?, amit a vádlott használt, tényleg kimeriti az 1921. évi III. t. c. 8. paragrafusát. A biróság azonban nem mondhatja ki bűnösnek Istrovánt a második pont alapján, mert ez nem más, r.int közönséges izgatás, amelyre nem alkalmazható az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény. Kalmár királyi ügyész fenntartja álláspontját és kéri a bűnösség megá lapitását mindkét vádpont alapján. A biróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Néhány percnyi tanácskozás után a biróság ismét bevonult a tárgyalóterembe. Vild Károly e'nök kijelenti, hogy a biróság elfogadta a védelem álláspontját és csupán a vádirat első pontja alapján mondta ki bűnösnek Istrován Mihályt. A vádirat második pontjában részletezett kijelentésre nem alkalmazható az 1921. évi III. törvénycikk. Kalmár királyi ügyész fe'ebbezett a bűnösség ki nem mondása miatt. Dr. Reich Zoltán védő megnyugodott a biróság ítéletében. XI. Pius pápa kinevezte Lang Antalt, aki Oberammergauban a passiojátékoknál Krisztust alakítja, a Szent Gergely-rend lovagjává. A kitüntető okiratban megemlitl a pápa, hogy egyik régiobtrammergaui előadáson maga is jelenvolt és Lang Antal j látta vendégül. A kinevező okirat nagy elisme- < réssel szól Lang művészettel és vallásos áhítattal megjátszott Krisztusáról, amellyel nemcsak az egyház fejének elismerésére, hanem az egész ! katolikus világ hálájára rátalált. ] Arendkivüli közgyűlés a létszámapasztás mellett (A Szeged tudósítójától) Nagyon gyér érdeklődés melleit ült össze szerdán délután a rendéi/üli közgyüiés, hogy letárgyalja a tanácsnak a íétszáicsökkentésről szóló törvény végrehajtásának előkészítésére vonatkozó javaslatát. A gyér étdeklődésnek valószínűleg a rövid terminusu összehívás volt az oka, de az is valószínű, hogy a szürettel elfoglalt városatyák nem találták olyan fontosnak a napirend egyetlen tárgyát, hogy érdemesnek tartották volna a szüret ollhagyását. Igaz, hogy színházi-cirkuszra nsm is volt kiiátás. A polgármester négy óra uián néhánv perccei nyitotta meg a közgyűlést. Bdrdoss Béla tb. f 0 jegyi ö ismertette a közszolgálatban á!ló lisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről szóló 1923. évi XXXV. t.-cikk főbb rendelkezéseit, majd e.ő erjesztette a tanács javaslatát. A tanács, mint ismeretes, a keddi elöii'sziiő ülésen a következő határozati javaslatot dolgozta ki: „Mondja ki a közgyűlés, hoiy a létszámcsökkentésről szóló törvénynek a vármegyékre vonatkoztatott 15. paragrafusa analógiáján a főispán elnöklete alatt a polgármesterből és hat törvényhatósági bizottsági tagból álló bizottságot küld ki. A bizo'tság tagjaiul megváiaszja Back B;rnálo*, Bokor Adolfot, dr. Dobay Gyu át, dr. Tóth Imrét, Tőtös Sándort és dr. Végman Ferencet, póitagokul padig dr. Cserő Edé', Homor Istvánt és Körösi Istvánt. A bizottság feladata, hegy a számvevőség á'tal beterjesztendő táb'ázatos kimutatás fdhasznalásáv^l javaslatot dolgozzon ki a fölösleges alkalmazottak szabályszerű elbánás aíá vonására, közvetlen téjékoiídás a! pján jelölje meg a néiküözhető városi in'é?ményeket és készítsen tervezetet az igazgatás egyszerűsítésére. Javaslatait a belügyminiszteth.z való fellerjeszies végett október 15-ig terjessze be a város tanácsához." A tan cs javailalához elsőnek dr. Kormányos Benő bizottsági tag szólalt fel. Véleménye szerint a tanáci elhamarkodva hivatta össze a rendkívüli közgyűlést mert a törtéinek a városokra vonatxozó végrehajtási utaúíása még nem jelent meg. Hiába küldi ki tehát a közgyűlés a létsz itnapaazió bizo tságot, annak nem lesz majd semmi teendője, mirt nem ismerheti még azt az alapot, amelyre f.lépittieti javaslatait. Kijelenti, hogy a városnak fölösleges és így elbocsátandó tisztviselője nincs, sőt a tiszlvúelők jelenlegi létszámának növelésére van szüksé?, mert a városi közigazgatás munkaköre jelentékenyen kibővült. A tanács javaslatát nem fogadja el, indítványozz?, hogy térjen fölötte napirendre a közgyűlés. Dr. Somogyi Szilveszter potgármes'er azonnal válasio t a felszólalásra. Elmondotta, hogy a törvény rendelkezése szerint október 31 éig fel kdl mondani a fölösleges aikaim zoitak szolgálatát. igaz ugyan, hjgy a városokra vonatkozó végrehajtási utasítás még nem érkizett meg, de telefonon történt érdeklődésété a belügyminisztériumtól megtudta, hogy a rendeletet már postára adták és az úgyszólván tökéletes másolata a vármegyéknek kiadott végrehajtási rendeletnek. Eszerint tehá október 15-éig a városoknak is fel kell terjeszteni a nélkülözhető intézmények éi a fö ösleges a kalmazottak kimutatását éppen ugy, mint a vármegyéknek. A rendaivüli közgyűlés összehívása igy nagyon is időszerű volt. Etután Wimmer Fiiöp felszólalája következett. Előbb «z nban felvilágosítást kért a polgármestertől, hogy a háború előtt hány alkalmazottja volt a városnak és mekkora most a létszám? A polgármester kijeer.teUe, hogy ponlos adatokat egyelőre nem mondhat, mert a számvevőség még nem készült el a kimutatással, de hozzávetőlégesen a háború alatt és a háború előtt körülbelül ezer volt a városi alkalmazottak száma, a háború után a rendőrség államosítása mia.t ez a létszám körülbeiül százhússzal csökkent, de viszont a forgalmi adóhivatal, a lakát hivatal és a közélel r ezési hivatal felállítása miatt ugyanennyivel kellett szaporítani az alkalmazottak számát. Wimmer Fülöp a polgármester felvilágosítása után elmondotta, hogy értesü'ése szerint a vá rosnál háromszázzal több alkalmazott van, mint amennyi a békében volt. A létszámcsökkentés kérdését tehát formaságokkal nem lehet elintézni. Kívánatos, hogy a kiküld-jndö bizottság a lehető legerélyesebben járjon el, mert a váÍOSÍ hivatalok főnökeinek általában az a hibájuk, hogy nogy apparátussal szeretnek dolgozni. A város háztartásában a legnagyobb kiédási tétel az alkalmazottak fizetése — ami a jelenlegi fizetések mellett meghaladja a havi kétszázötven-háromszázmillió koronát. Ez az ísszeg lehetetlenül maga?, ha arra gondolunk, hogy Siegeden évek óta nincs utcarendezés, a sétaterek lerongyolódtak és nem telik semmi olyanra, ami pedig feltétlenül szükséges. Meg vin győzCdve arról, hogy a városnál sok fölösleges alkalmazott van, sőt nélkülözhető intézmény is akad, csak erélyesen kell keresni. A létszámcsökkentés végreh íjtásánál nem játszhat szerepet a jószívűség, aminek semmi értelme sincs, hiszen az egész országban munkaerőhiány van és igy minden elbocsátandó alkalnazoit bőven talál elhelyezkedést a magánl.ivitalokban. Indiiványozza, hogy az elmondottak alapán a közgyűlés erélyes eljárásra utasítsa a kiküldendő bizottságot. A polgármester Wimmer Fülöp felszól lására is azonnal váUsiolf. K'jelentelte, hogy a városnál nincs háromszázzal több alkalmazott, mint a háború előtt voit, sőt talán eggyel sincs üJ;b, pedig a városi közigargstáí munkaköte islen ékeíiyen gyarapodott. A hiba ott van, hogy péídáut az adóhivatal, amely belekerül évi kétszázötvenmillió koronába, minden erejét az állami adók kezelésére fordítja, amibői a városnak legfeljebb tizmillió korona részesedés jut, tehát az állam kiváló üzlet:! c inát ezzel a váloi kárára. A tanácsnak egyebe ni szintén az az álláspon'j', ho^y a kiküdendő bzotfsígnak minden mellékszemponttól menten, a legnagyobb cré lyel kell megoldania fdadatá'. Dr. Kovács József szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy a városi közigazgatásba is éppen ugy be kell vezetni a taknékoskodás elvét, nini ahogyan a magánháztartásokba már rég bevezették. Az a család, ahol a háború elő/t i;ét cseléd szolgált, ma csak egy dolgozik, ahol gy volt, ott most egy sincj. Igy a városnál is redukálható a munkaerők szama; legfeljebb több munka esik egy tisztviselőre, ezzel szemben azonban jobb fizetést kaphatnak. Véleménye szerint legalább két tanácsnoki állás szűntethető meg a felesleges kisebb alláso on kívül, még pedig az adóügyi tanácsnoki állás, mely a táboru alatt úgyis üres volt, ezenkívül a katonaügyi szenátor állása. Bulogh Lsjos voit a következő felszólaló, aki hosszú fejtegetés keretében eimondolfa, hogy a redukált létszámú tanács munkakörét csökkenteni kell, még p,d g u«'y, hogy az összevont Jgyositáíyűk jegyző és fogalmazó arából alakítandó fióktaní.csok intéznék el Külön üléseikert a kisebb jelentősegü ügyeket. — Hiszen ez valóságos tanácsrendszer lenne •— szóit közbe valaki általános derültséget keltve. A polgármester ezután bezárta a vitái és elrendelte a szavazást. A túlnyomó többség elfogad a a tanács előterjesztését és a tarács által kijelelt városatyákat választotta meg a iétfczámap-isztó bizottságba. A közgyűlés bezárása utál a polgármester felkérte a megalakított bizottság jelenlevő tagjait, hogy fáradjanak a hivatalába, ahol előzetes csatatervet dolgoznak majd ki szigorú diskréció mellett. Mussolini és Pasics találkozása. A Preporec cimü lap jelentése szerint Mussolini és Pasics találkozása a legközelebbi héten belül Velencében lesz. Azt hiszik, hogy a fiumei problémát kölcsönös engedményekkel meg fogják oldani. Ennek utánna a paritásos bizottság ismét megkezdi működését. Benes Bécsben. Dr. Benes kü üiyn iníszter Genfből Prágába való hazatérése közben rövid ideig Bécsben tartózkodott. Dr. Grűnberger külügyminiszter l meglátogatta fit a cseh követségen. Dr. Benes Seypel szövetségi kancellárral hosszabb megbeszélést folytatott. A megbeszélésen különösen f. Népszövetség genfi ülésélő1, valamint az ezzel ötszefüggö álta ános politikai kérdésekről tárgyaltak. Dr. Benes a kora déíutáni órákban folytatta útját Prága felé.